﻿Magyar Nemzet
Ára: 9,50 forint
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
PÉNTEK, 1991. augusztus 30., LIV. évfolyam, 203. szám
Az ifjúság ráncai
Azt, hogy jólétben fogjuk-e megélni a 2000. évet, még nem tudjuk. Persze valamit azért lehet sejteni a jövőnkről. Azt mindenképpen, amit most a kormány hároméves ifjúságpolitikai programjaként - az ifjúságpolitikai kabinet előterjesztésében -megismert az ország közvéleménye. Hiszen konzervatívoktól liberálisokig mindenki egyetért azzal. az oktatás, a nevelés azon területek közé tartozik, amelyekre a kilábalást alapozni lehet.
A szerdán ismertetett elképzelés, amely az ifjúságpolitikai feladatok számbavételét, határidejét, felelősét tartalmazza csupán, a független és a művelődési „miniszteriális” szakértők szerint (is) hibás koncepció. Vagy azt kifogásolják, hogy a tervezet igazából csak üres váz, amit így is és úgy is meg lehet tölteni tartalommal, vagy azt, hogy a feladatokat nem időrendi, hanem fontossági sorrendben és egymáshoz való viszonyuk alapján kellett volna meghatározniuk az ifjúságpolitikai kabinet szakértőinek.
Persze a „szokásos” gond, az anyagiak hiánya is érzékeny pontja ennek az elképzelésnek. Miközben függetlenül attól, hogy paternalista vagy csupán „feltételteremtő” állam gondoskodik-e majd a fiatalokról, egyre több pénzre lenne szüksége minden segíteni akaró minisztériumnak. A felelős tárcák napi anyagi gondokkal küszködnek. így pedig nem lehet szárnyaló terveket készíteni.
Hiszen a feladatok közé tartozik például a fiatalok lakásgondjainak megoldása, az iskolákból kimaradók munkahelyhez, valamilyen szakismerethez juttatása, új tornatermek, sportpályák építése.
Ugyanakkor az is tény: hazánk történelmében még nem volt példa arra, hogy egyszerre ennyi és ilyen pénzigényes feladatot kellett megoldania az oktatási kormányzatnak, és ez sikerült volna. Nagy kérdés tehát - ebben az összefügésben -, hogy ismétli-e önmagát a történelem. Hiszen - a „viszonylag” sikeresnek mond-* ható - Klebelsberg Kunó sem tudott hasonló helyzetben általános javulást előidézni, mikor az első világháború után, a trianoni Magyarország oktatásügyét kellett helyrehoznia, újraalkotnia. Pedig ő az akkori ellenzék szerint is jeles szakember volt.
Nemcsak anyagi nehézségek vannak azonban. Úgy tűnik, hiányzik az egyetértés a kormányzati, kormánypárti körökben is. Az Ifjúsági Demokrata Fórum támadja az ifjúságpolitikai kabinet vezetőjét, a kisgazda Bárdos Balázst, és fenntartásait fogalmazta meg az ismertetett tervezettel kapcsolatban - az IDE képviselőihez csatlakozva ezzel. Ugyanakkor Beke Kata, aki az MDF oktatási koncepciójának kidolgozója volt, a minap azt mondta, eddig egy hajszálnyi sem valósult meg pártja elképzeléseiből ez ügyben. Az ifjúságpolitikának pedig szerves része és sarkalatos eleme az oktatásügy.
Ma tehát úgy tűnik, a sikerhez szükség volna egy másik ifjúság-politikai, oktatási koncepcióra is - legalább tartalékként. S lehet az konzervatív, szocialista, liberális elképzelés, lehet valamilyen furcsa átmeneti keverék. Az alternatíva ugyanis garanciája lehet a sikernek.
Sípos Balázs
A Szovjetunió széthullásának előjeleként
Oroszország és Ukrajna gazdasági és katonai szövetséget kötött
Nemzetközi diplomáciai segítséget remél a horvát külügyminiszter
A külpolitikai helyzet
NEM KELL ELKAPKODNI a Szovjetunió megsegítését - így összegezhető Bush amerikai elnök és Major brit kormányfő kennebunkporti tanácskozásának eredménye, amely egyúttal meghatározza a hét legfejlettebb állam képviselőinek a Szovjetunió számára nyújtandó támogatásról csütörtökön kezdődött londoni tárgyalásainak hangvételét. Major, aki épp a hetek nevében vasárnap utazik Moszkvába, egyetértett az óvatos amerikai állásponttal, azaz nem szabad elkapkodni a támogatást, a pénzügyi segítség pedig egyszerűen nem időszerű. Mindkét fél azonban szükségesnek nevezte a gyors élelmiszer-szállításokat a nehéz tél elé néző szovjet lakosságnak..
Amerikai demokrata párti képviselők egymilliárd dollár értékű élelmiszeres gyógyszersegélyt tartanának szükségesnek, s ezt az Összeget Washington elkülöníthetné a védelmi kiadásokat csökkentve. Az élelmiszerszállítások szükségességéről a hetek pénzügyi szakértői sem vélekedtek másként Londonban. Ám a szállításokat követően szükségesnek tartják, hogy a Nyugat szervezze meg az elosztást is. A kapcsolatok bővítéséhez szükséges, hogy előbb a szovjet köztársaságok tisztázzák egymással kapcsolataikat. A The Washington Post felmérése szerint az amerikai lakosság háromnegyede szintén ellenzi a pénzbeli támogatást, viszont szükségesnek ítéli a kereskedelmi kedvezményeket és a technikai segítséget a Szovjetuniónak.
A SZOVJET-AMERIKAI KATONAI kapcsolatok jóval szorosabbá válhatnak, túlhaladhatják a kölcsönös bizalom megteremtését. A The Washington Post bizalmas értesülései szerint a szovjet elit-rakétaegységek parancsnokai - a válságmenedzselés titkos nyelvén - a puccs idején ugyanis egyértelműen értesítették az amerikai felderítést, hogy hatástalanították a legkorszerűbb szovjet nukleáris rakétákat. A lap szerint ezt az üzenetet csak az Egyesült Államok észlelhette, s az információ sokat segített Bush elnöknek a válság kezelésében. Amerikai katonai források arra számítanak, hogy az egész szovjet atomfegyvertárat Oroszország területén fogják összevonni, de továbbra is elképzelhető az össz-szövetségi felügyelet a legveszélyesebb fegyverek felett.
A NEHÉZ TÉLRE utalt a Sternnek adott interjújában Sevardnadze volt szovjet külügyminiszter is, aki szerint semmi ok az örömujjongásra a Szovjetunióban. Sevardnadze úgy vélte, Gorbacsov számára közeleg a politikai vég, ám így is nagy reformpolitikusként vonul be majd a történelembe. A szovjet elnök legnagyobb hibájának azt nevezte, hogy nem volt képes megvédeni barátait a konzervatívok támadásaitól. Sevardnadze kizárta egy újabb szélsőbaloldali puccs lehetőségét, mert azt egy népfelkelés elsöpörné.
A SZOVJETUNIÓ EGYSÉGÉNEK a kérdése foglalkoztatja leginkább a nemzetközi politikai élet ismert személyiségeit s a világlapokat is. Az ENSZ főtitkára a Le Figaróban kifejtette: a világszervezet érdeke, hogy a Szovjetnió a jövőben is egységes álláspontot képviseljen, s a nagyhatalom ne robbanjon szét. A The Times szerint már a birodalmat nem lehet egyben tartani, de a Szovjetunió nem lesz egyenlő szuverén államok közössége, ehhez Oroszország túl nagy. A brit lap szerint azonban az átmenetben szükség lesz központi politikára és pénzügyi egységre. A The Times szintén valószínűnek tartja, hogy Oroszország örökli majd a Szovjetunió fegyverzetének jó részét és a nukleáris erők egészét. A köztársaságok azonnali függetlensége ellen foglalt állást Szobcsak leningrádi polgármester. A USA Todaynek kifejtette, ^lőbb tárgyalóasztalnál kell rendezni a felmerült problémákat és azon belül is az Oroszországhoz fűződő kapcsolatokat. A reformpolitikus szerint a legfelsőbb tanácsnak, mint az államhatalom jelképének fenn kell maradnia.
Bár megvan a veszélye, hogy Jelcin túl messzire megy, de egyelőre ezt még nem tette meg - vélte a The Daily Telegraph, kommentálva a hírt, hogy „az orosz elnök rászólt a köztársaságokra”: Oroszország esetleg átrajzolhatja az unió belső határait. E kijelentés vihart kavart Moszkvában is, ahol a brit lappal ellentétes álláspontra helyezkedtek, azaz Jelcin máris túl messzire ment el a területi követelésekkel. Az orosz rádió rendkívül veszélyesnek ítélte a határmódosítási szándékokat, míg az Izvesztyija egyszerűen katasztrófát jósol, ha elindul a „területi lavina”. A Komszomolszkaja Pravda szerint Jelcin megfenyegette a szomszédos köztársaságokat, s sokkal okosabb lett volna, ha az ott élő jelentős számú orosz nemzetiség jogairól szólt volna. E bírálatok is mutatják, hogy valóban érvényesül a sajtószabadság Moszkvában. A helyzetet csak javíthatja, hogy Jelcin engedélyezte az amerikai Szabadság Rádió irodájának megnyitását a szovjet fővárosban. Óriásiak a változások a szovjet tömegtájékoztatásban, a korábban eltiltott műsorvezetők kapják vissza adásaikat a televízióban, s egyszer s mindenkorra megszűnt a szovjet tévé esti híradóműsora, a Vremja, helyébe egy új, pergő ritmusú hírműsor lépett, hiteles televíziós újságírók vezetésével.
(P. T. R.)
Antall fogadta a zágrábi diplomácia vezetőjét
(Munkatársunktól)
Hadüzenet nélküli, piszkos háború folyik Horvátországban. Olyan háború, amelyet szerb terrorista csoportok, fasiszta beállítottságú terroristák indítottak horvát földön egy önálló állam ellen. Ezek a fegyveres bandák a szerb kormány és a jugoszláv hadsereg teljes támogatásával rendelkeznek. Egyebek között ezt hangsúlyozta csütörtökön Budapesten Zvonimir Separovic horvát külügyminiszter, aki nemzetközi sajtóértekezleten szá-' molt be a horvátországi helyzetről és a magyar vezetőkkel folytatott tárgyalásairól.
A horvát külügyminiszter az elkövetkező napokat rendkívül válságosnak mondotta. Olyan órák következnek, amikor bármi megtörténhet, mert - mint fogalmazott - többet nem tudunk szenvedni. Ezzel összefüggésben utalt arra, hogy Horvátország „aktív védelmi háborút ” indíthat. „Mi nem akarjuk a háborút, de ránk kényszerítik azt” - hangoztatta Separovic, aki az esetleges horvát lépések között említette az általános mozgósítás lehetőségét is. A több hete tartó harcok szomorú mérlegét megvonva elmondta, hogy eddig több mint ezren vesztették életüket, és több mint százezren kényszerültek otthonaik elhagyására. A Magyarországra érkezett menekültek számát a külügyminiszter több mint húszezerben jelölte meg. Utalt arra, hogy a jugoszláv hadsereg válogatás nélkül bombáz békés polgári célpontokat, lakóházakat, templomokat és nem kíméli a mentőautókat sem. Az újságírók figyelmét felhívta arra is, hogy több tudósító vált a támadás áldoza-
tává^ emlékeztetett arra, hogy alig több mint 24 órával ezelőtt Eszéken egy horvát televíziós stábot ért brutális támadás.
Zvonimir Separovic drámai szavakkal kérte a nemzetközi közösség és ennek keretében a Közös Piac, valamint az ENSZ segítségét. Miközben nem hallgatta el, hogy Zágráb elégedetlen Európa eddigi fellépésével, azt csekélynek és lassúnak tartja, utalt arra, hogy a horvát kormány támogatja az Európai Közösségek legutóbbi ultimátumát, amelyben a ti-zenkettek azonnali fegyverszünetet sürgetnek és egy nemzetközi felügyelő csoport Horvátországba küldését javasolják. Nem akarunk Libanonná válni, nem akarunk az Irán és Irak közötti nyolcéves háborúhoz hasonló elhúzódó háborút, de a béke helyreállításához szükségünk van nemzetközi diplomáciai segítségre -mondta a külügyminiszter, aki külön kiemelte az Egyesült Államok támogatásának fontosságát. Ez a háború a (Folytatás a 2. oldalon)
MEGBECSÜLTEK, FUVAROZHATOTT A GRÓF
a felszabadulás után, ugyanis Pálffy Géza birtokán a nyilas időket számosán átvészelték hamis papírokkal. (Élő Anita: A Pálffy-kastély hírvivője - 5. oldal)
EGY BIRTOKRA KÉT TULAJDONOS IS
beadta a kárrendezési igényét Somogybán. Országos kárpótlási körképünk a 6. oldalon.
NEM LESZ B-LISTÁZÁS
a közgazdasági egyetemen - ígéri az új rektor, Andorka Rudolf, aki a magyar politikai és tudományos elit alma materévé kívánja tenni ezt a felsőoktatási intézményt. (Durst Judit: A tudományos elit alma matere - 7. oldal)
A LEDÖNTÖTT POLITIKAI SZOBROK HELYÉBE
kerülnek a villányi kőbányában készülő új műalkotások, s a jelentkezett városok ingyen kapják meg ezeket a plasztikákat. (Fekete Judit: Tűnődés egy tájról és üres szobortalpazatokról -8. oldal)
Gorbacsov új biztonsági tanáccsal irányítaná az országot
Separovic a hadsereget a kommunizmus utolsó bástyájának nevezte. Rámutatott arra, hogy a katonák és a szerb agresszorok kettős célt követnek. Harcolnak Horvátország és Szlovénia ellen, hogy visszaállítsák a kommunizmust Jugoszláviában, és háborút indítottak „nagy álmuk”, a nagy Szerbia megvalósításáért. Azt vallják, hogy erő alkalmazásával, fegyverekkel meg lehet változtatni a határokat. Jelszavuk az, hogy „ahol szerbek vannak, az Szerbiához tartozik”, mit sem törődve azzal, hogy Horvátországban alig éri el a 12 százalékot a szerb lakosság aránya.
(Hírösszefoglalónk)
Ukrajna és Oroszország csütörtökön ideiglenes gazdasági és katonai szövetségről kötött szerződést. Megfigyelők úgy vélik, hogy e megállapodással gyakorlatilag megpecsételődött a Szovjetunió széthullása. A két köztársaság arra szólította fel a többi tagköztársaságot, hogy csatlakozzanak az egyezményhez. Kijev-ben Ruckoj orosz alelnök és Krav-csuk ukrán államfő írta alá az egyezményt, amely meg sem említi a Kremlt és Mihail Gorbacsov jövőbeli szerepét.
A két köztársaság célként jelölte meg, hogy meg kell akadályozni a szövetségi állam ellenőrizhetetlen felbomlását. Egyben a szerződés az államok közötti kapcsolatok új alapjait fekteti le. Jurij Scserbak ukrán miniszterelnök-helyettes csütörtökön Moszkvában arról szólt, hogy az orosz-ukrán megállapodás igyekszik összehangolni azokat az erőfeszítéseket, hogy a Szovjetunió ne hirtelen és ellenőrizhetetlenül hulljon darabokra, ezért szükségesnek tartják^ hogy a köztársaságok kezdjék meg egy gazdasági együttműködési terv kidolgozását. Ugyanakkor óva intik a tagköztársaságokat az egyoldalú lépésektől a katonai stratégiai területen.
Scserbak egy brit tévétársaságnak azt is elmondotta, hogy ukrán részről nem tartják lehetségesnek az új szövetségi szerződés aláírását, mert az elavult, leninista-sztálinista terminológiát testesít meg. Úgy vélte, a köztársaságoknak egy gazdasági szövetséget kellene létrehozniuk, s elképzelhetőnek tartott olyasféle katonai kapcsolatokat is, mint amilyenek a NATO tagállamai között léteznek.
Fontos eleme a szerződésnek, hogy a két fél elismerte a határok sérthetetlenségét. Szobcsak leningrádi polgár-mester szerint Ukrajna az igazi függetlenség útjára lépett, s énről senki sem tudja már letériteni.
Oroszország és Ukrajna kinyilvánította, hogy reformokat kívánnak 'ég-* rehajtani a szovjet hadseregben is, új kollektív biztonsági rendszert akarnak létrehozni, s egyik fél sem hoz egyoldalú katonapolitikai döntést. A két fél megerősítette, hogy tartja magát a Szovjetunió korábbi nemzetközi kötelezettségeihez, így a haderőcsökkentési megállapodásokhoz is.
Gennagyij Udovenko ukrán
ENSZ-képviselő New Yorkban kijelentette: köztársasága nem törekszik arra, hogy saját atomfegyverzete legyen. Azt követően, hogy Uk-
rajna atomfegyvermentessé nyilvánította területét, a diplomata kifejtette, hogy Kijev számára tökéletesen megfelel az atomfegyverek jelenlegi központi, azaz szövetségi ellenőrzése. Az ENSZ-képviselő egyben közölte, hogy Ukrajna diplomáciai kapcsolatot kíván létesíteni az Egyesült Államokkal, ám e kérdés-
ről még nem kapott kedvező választ Washingtontól.
A szovjet atomfegyverzet feletti rendelkezés kérdése továbbra is fölöttébb aggasztja a nyugati hatalmakat. Kobec tábornok, az orosz védelmi miniszter ezeket a kételyeket igyekezett eloszlatni, kifejtve a jövőre vonatkozó terveket. Eszörint kétkulcsos kód alkalmazásával biztosítanák a központi felügyeletet. A nukleáris fegyverzet szempontjából a Szovjetuniónak továbbra is egységesnek kell maradnia - fejtette ki a tábornok. A védelmi minisztérium égisze alatt bizottságot alakítanának, amelyben a köztársaságok védelmi miniszterei kapnának helyet, s ők polgári ellenőrzést gyakorolnának, biztosítva, hogy a fegyverekhez illetéktelenek nem juthatnak.
Nyugati becslés szerint a szovjet atomütőerő 80 százaléka van orosz területen, a többi pedig Ukrajnában, Belorussziában és Kazahsztánban található. A brit lapok szakértői úgy vélik, a szovjet-amerikai hadászati egyezmény leszerelési előírásai Oroszországnak lehetővé tenné, hogy bizonyos átcsoportosítással leszerelje a határain kívüli telephelyekről a ballisztikus rakétákat.
A függetlenségét szintén kikiáltott Moldova elnöke kifejezte reményét, hogy Ukrajna tárgyalásokat kezd majd vele Eszak-Bukovina és Dél-Besszarábia kérdéséről. A független Moldova Köztársaságot egyébként Románia után Grúzia is elismerte.
Borisz Jelcin orosz elnök érvénytelenítette azokat a rendeletéit, amelyeket a puccskísérlet napjaiban hozott. Az augusztus 21-ét követő rendeletek azonban érvényben maradnak. A legújabbat, amely biztosítja az orosz föderáció szuverenitását a gazdasági alapjai biztosítására, a TASZSZ csütörtökön ismertette. Az orosz minisztertanácsnak e szerint jövő év január elsejéig biztosítani kell, hogy a szövetségi irányítású vállalatokat orosz hatáskörbe adják át. 1993-ig a gazdasági, pénzügyi tevékenységben, a könyvelésben, az áru kódolásában használatos mértékegységekben a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő rendszert vezetnek be. A rendelet szerint egy hónapon belül a köztársasági központi banknak javaslatot kell tennie (Folytatás s 2. oldalon)