﻿Magyar Nemzet
Ára: 9,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
1991. szeptember 12., LIV. évfolyam, 214. szám
Két kamara
Pontosabban:	pillanatnyilag
kettő. Mert azon sem csodálkozhatna senki, ha holnap valaki benyújtana a cégbírósághoz egy harmadik orvosérdekképviseletet kérvényező alapszabály-tervezetet.
Bimbódzó	demokráciánk
(egyik) gyermekbetegsége a partta-lanság. így történt, hogy létrejöhetett több mint másfél évvel a Magyar Orvosi Kamara megalakulása után a Keresztény Orvoskamara, s mint hírlik, szervezkednek az ateista orvosok is. Hogy mi helyett történik mindez, az lemérhető az egészségügy romló, már-már kóros állapotán, tény viszont, hogy jogállamokban minden szakmának csak egy kamarája van. Az orvosoknak éppen úgy, mint a kereskedőknek vagy p pedagógusoknak. Mi azonban - él még a magyar virtusl -gyakorta rácáfolunk a legkikristá-lyosodottabb igazságokra is.
Maradva az orvoskamaráknál, maga a népjóléti miniszter is ismételten azt nyilatkozta, kamara csak egy lehet. Ugyanakkor mint kereszténydemokrata pártelnök befogadta székházukba a keresztény orvosok kamaráját. Tudván azt, hogy ezzel veszedelmes precedens teremtődhet, mert hiszen ugyanilyen alapon kamarába tömörülhetnek a barna szemű orvosok éppen úgy, mint a zsidó származásúak. Ez pedig kirekesztés a javából, mert miért mennének a kék szeműek vagy a nem keresztény orvosok a barna szeműek, illetve keresztény kollégáik táborába... Beérnék annyival is, hogy szemszínre és felekezeti hovatartozásra tekintet nélkül legyen csak egy kamara, amelyet minden orvos szakmai érdekképviseletének tudhat.
A jelzős kamarák újraéledése azért is veszélyes, mert sokan emlékeznek még arra, hogy 1944-ben az akkori orvosi kamara a zsidó orvosokat kizárta a soraiból. Most persze erről szó sincs - vallják a legújabb orvoskamara alapítói, akik a „görög-, zsidó-, keresztény-, keresztyén értékrend és orvosi hagyományok alapján kívánják tevékenységüket kifejteni", s ennek megfelelően „vallási, faji fi) nemzetiségi, nyelvi, politikai hovatartozástól függetlenül" várják kollégáikat soraidba. Más kérdés, hogy például a belépéshez két tag ajánlása szükséges, s ami még ennél is elgondolkodtatóbb: „a belépést követő öt évben nem tölthet be tisztséget az, aki 1990. január 1. előtt a pártállam hatalmi vagy mozgalmi szervezetének vezetője vagy funkcionáriusa volt".. Tudván azt, hogy - ez idő szerint legalábbis - semmiféle törvényes előírás nincs ilyenfajta megkülönböztetésre.
Következésképp elfogadhatatlan, hogy valaki csak azért nem tevékenykedhet a szakmai képességeinek megfelelően egy kamarában, amelynek tagja, mert teszem azt két évvel ezelőtt még szakszervezeti bizalmi vagy népfrontaktivista volt a kórházában. Ha pedig ez így van, akkor újfent csak beigazolódik, hogy nem lehet külön kamarájuk a fehér és kreol bőrű orvosoknak vagy a keresztényeknek és a muzulmánoknak. Ennek kimondásához azonban kamarai törvény szükségeltetne. A tervezet idestova esztendeje az illetékes miniszter fiókjában hever, lelke rajta, miért nem terjeszti a Tisztelt Ház elé...
Kertész Péter
Antall József és Frangois Mitterrand jelenlétében
Párizsban aláírták
a magyar-francia barátsági szerződést
m MAGYARORSZÁG ÉS AZ EK VITÁJA több külföldi lapban is szerepelt, hazánknak ez a sajtó-szereplése nem túlságosan örvendetes eseményekkel kapcsolatos. A The New York Times bírálja Franciaországot, amiért „megakadályozta, hogy a lengyel, a magyar és a csehszlovák áruk könnyebben bejussanak az Európai Közösség piacára". A lap úgy véli, e három országnak égetően szüksége van a szabadkereskedelemre, hiszen a Szovjetunió összeomlásával elvesztették legfontosabb kereskedelmi partnerüket. Az EK azonban fenntartja protekcionista politikáját, különösen a mezőgazdaságban, ezzel óriási károkat okozva az európai fogyasztóknak és a fejlődő országok termelőinek - véli a lap, feltehetően azzal a mellékgondolattal, hogy az Egyesült Államoknak is állandó vitája van e tekintetben a Közös Piaccal. Bírálja a francia magatartást az angol The Times is, mondván, „nem akarják kiterjeszteni a közös piaci tagságot az új kelet-európai demokráciákra". Párizsi jelentések azonban arról szólnak, hogy a francia külügyminisztérium szeretne minél előbb megoldást találni az Európai Közösségek és a három keleteurópai állam társulására. Erre utal a szerdán aláírt magvar-francia szerződés is, amely új alapokra helyezi a két ország kapcsolatát.
1A KÜLPOLITIKAI HELYZETI
(Részletes beszámolónk és az* Antall Józseffel készített Figaró-interjú a 3. oldalon olvasható.)
1 AZ ALKOTMÁNYOSSÁG körüli vitával, vagyis egy másik magyar problémával foglalkozik a Frankfurter Allgemeine Zeitung hasábjain Georg Paul Hefty. Göncz Árpád környezetéből azt hallani - írja a szerző -, hogy a köztársasági elnök fontolóra veszi lemondását, ha az Alkotmánybíróság helytelenítené a rádiós és a televíziós aleínökök kinevezésének ügyében tanúsított elutasító magatartását. Hefty véleménye szerint, minthogy a Demokrata Fórum nem akar belenyugodni abba, hogy Göncz nem írta alá az aleínökök kinevezéséről szóló okmányt, a Fórum kilátásba helyezte: az Alkotmánybírósághoz fordul panasszal. „Hétfő óta az Alkotmánybíróság zárt ajtók mögött tárgyal, de a túlbuzgók máris kiadták azt a jelszót, hogy az Alkotmánybíróság fölösleges" - írja Hefty. A köz-társasági elnök hatásköréről szóló viták, valamint Kónya Imrének a rádióra és a televízióra vonatkozó megállapításait ismertető cikk általánosságban ezt állítja: „Csaknem minden hónapban újra és új-
ra világossá válik, hogy a politika mennyire elidegenedett a lakosságtól". Másik német lap is foglalkozott Magyarországgal. A Stuttgarter Zeitung szerdai számában bemutatta Horváth Istvánt, az ötévi szolgálat után most bonni állomását elhagyó magyar nagykövetet. A Stuttgarter Zeitung a határ megnyitását előkészítő diplomáciai munkában fontos szerepet játszó Horváth Istvánt olyan reformerként mutatja be, aki „mintha egy lépéssel mindig előbbre járt volna a Duna-parti reformerekhez képest".
m HORVÁTORSZÁG ELISMERÉSE ellen foglalt állást a britt The Daily Telegraph. Vezércikke jelzi azt a bizonytalanságot, amely a nyugati világban uralkodik általában a jugoszláviai helyzettel, ezen belül a két köztársaság teljes függetlenségének elismerésével kapcsolatban. A lap nem osztja „a német lelkesedést", hasonlóan egy sor francia újsághoz. Úgy véli, elég lenne, ha az Európai Közösségek, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet világossá tenné Szerbia előtt, hogy fegyveres fellépése „kiközösítette Európából és nem számíthat segélyre". Szerbia túl gyenge, sem hogy sokáig figyelmen kívül hagyhatná a szankciókkal való fenyegetést _ - írja a lap.	(T. I.)
A jugoszláv elnök a hadsereget vádolja
A belgrádi nemzetvédelmi minisztérium magyar fegyverszállításokról ír
ÚJVIDÉK-Nem mondok le, ha-nem felszólítom a hadsereg szerveit, hogy tegyék lehetetlenné mindazokat
a katonai parancsnokságokból, akik nem teljesítik a parancsokat vagy akadályozzák a tűzszüneti megállapodásból eredő feladatok végrehajtását - jelentette ki sajtónyilatkozatában Mesic, a jugoszláv államelnökség elnöke. - A hadsereget a kaszárnyákba! Azok, akik ezt akadályozzák, puccsistaként viselkednek. Mindenki számára világos, hogy a hadsereg részei hódító háborút folytatnak Horvátország ellen, s ezt szerb terroristák akcióival leplezik - folytatta Mesic. - Nincs kizárva, hogy az elnökség ülésén nyilvánosságra hozom, hogy a hadsereg nem engedelmeskedik a legfelsőbb parancs-
ge). így akkor már mindenki tudni fogja, hogy teljesen önállóan tevékenykedik - mondta az elnök.
A hadsereg cáfolja a testületi fő-parancsnok első emberének állítását. Szerepét a harcok meggátolásában, elválasztó övezetek létesítésében jelöli meg, amit a helyszínről érkező hírek nem támasztanak alá.
Szerdán szinte mindegyik horvátországi válságövezetben véres harcok dúltak. Obrovacnál a horvát erők támadásba lendültek. A pakraci hadszíntéren a viszonylagós csend után
ismét ádáz összecsapások kezdődtek. Kusonje falunál sok a halott és sebesült. A horvátok állítólag húsz embert, a szerbek négyet vesztettek. Ez azonban nem végleges adat, mert - mint jelentik - a kukoricaföldeken, az út melletti árkokban és a felégetett bútorgyár környékén vannak még holttestek. Okucani kömykén - szerb források szerint - a horvátok meggyilkoltak hét polgári személyt és terület-
védelmist, és húsz házat felgyújtottak. Eszék körzetében gépfegyverpárharc dúlt. Nem kell nagy szakértelem ahhoz az értékeléshez, hogy Horvátország a frontok mostani állása szerint katonai vereség előtt áll. A köztársaság nem ellenőrizheti területének csaknem egyharmad részét, s erői a rendelkezésre álló fegyverzettel, haditechnikával nem vehetik fel sikeresen a harcot a jobban felszerelt és job-
ban kiképzett támadókkal. Feltehetően ezért nem járnak eredménnyel a békeerőfeszítések, s a nemzetközi közvetítés sem, s ezért fordul Zágráb mind sürgetőbben segítségért a nemzetközi tényezőkhöz. Vranjo Tudj-man horvát elnök levelet küldött lord Carringtonnak, a Jugoszlávia-béke-értekezlet elnöklőjének és Van den Broeknek, az EK Miniszterek Tanácsa elnökének. Felkéri őket, hogy még egyszer vitassák meg a tragikus horvátországi helyzetet, mert a „szerb terroristák és a hadsereg folytatják a pusztító háborút” - A végsőkig elégedetlenül utazunk Hágába - jelentette ki Zvonimir Separovic horvát kül-ügyminszter is. A megállapodásoknak ugyanis még részben sem sikerült érvényt szerezni. - Európának szemére vetjük - mondta a külügyminiszter - , hogy lassú és nem hatékony. Az emberek halnak, a városokat, felvakat rombolják. A békekonferencia illúzióvá vált - tette hozzá.
Belgrádi lapok szerdán egyébként arról cikkeztek, hogy „Magyar-országról légi híddal segítik az Eszék környéki horvát gárdistákat.
A jugoszláv nemzetvédelmi minisztérium közleményt adott ki „a törvénytelen magyar fegyverszállításokról”. (A közlemény a 2. oldalon.)
Sebestyén Imre
Gorbacsovval és Jelcinnel tárgyalt az amerikai külügyminiszter
Moszkva kész kivonni katonai tanácsadóit Kubából
(Tudósítónktól)
MOSZKVA - Az utolsó nagyobb ellentétet is kiküszöbölte az Egyesült Államok és a Szovjetunió viszonyából a Kubával kapcsolatos szovjet engedmény.
A Kreml meg kívánja vitatni Havannával a karibi szigetországban állomásozó szovjet katonai tanácsadók kivonásának kérdését - jelentette be Mihail Gorbacsov szerdán az ameri-
kai külügyminiszterrel való megbeszélését követően. James Baker a szovjet államfőn kívül természetesen találkozott Borisz Jelcin orosz elnökkel és újdonsült moszkvai partnerével, Pankinnal (kétszer is). Jól felhasználja a lehetőséget, amelyet az kínál, hogy Moszkvában zajlik az EBEÉ emberi dimenziós konferenciája. A leszerelési és stratégiai ügyek mellett az amerikai vendég eszmecseréinek másik fő témája a Szovjetuniónak és köztársaságainak nyúj-
tandó segélyek lehetősége volt, de ugyanez állt a szovjet fővárosban tartózkodó közös piaci külügyminiszterek központi és orosz kormányzati tényezőkkel folytatott megannyi tárgyalásának a középpontjában is.
Baker és Jelcin nem sokkal lapzártánk előtt véget ért kétórás megbeszélése legalább olyan megelégedéssel tölthette el az amerikai politikust, mint a délelőtt Gorbacsovtól hallott bűvös „igen” Kuba dolgában. Az orosz elnöktől maximális garanciákat
kapott a stratégiai atomfegyverek felügyeletét illetően. E nukleáris eszközöket „csakis egyetlen ember irányíthatja az országban” - ismételte meg az újságíróknak is Jelcin a Bakernek elmondottakat. A stratégiai arzenált továbbra is egy központból fogják ellenőrizni, fejtegette Jelcin, és semelyik köztársaság sem férhet ahhoz a bizonyos indítógombhoz.
A Gorbacsov által rendkívül diplomatikus formában kinyilvánított, (Folytatás a 3. oldalon)
CSÜTÖRTÖK
ANTALL JÓZSEF A FRANCIAORSZÁGGAL MEGKÖTÖTT SZERZŐDÉSRŐL
azt nyilatkozta, hogy hosszú távú politika alapját képezheti a két ország között, és remélhetően ezt az együttműködést nem fogja megzavarni a jövőben sem semmiféle esemény. (A miniszterelnökkel készített interjú rövidített változata a
3.	oldalon)
NE LEGYEN ESZKÖZ A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG,
önálló politikai identitással rendelkező népcsoportoknak kell tekinteni őket, tehát nem szabad, hogy bárki felhasználja idehaza a belpolitikai csatározásokban. (Kiss Gy. Csaba a politikai közvéleményről, a polgárosodásról és a kisebbségekről-?. oldal)
FIDESZ „NEM"
A TAVALYI KÖLTSÉGVETÉSRE
Egy képviselő sem dönthet nyugodt szívvel objektív adatok nélkül. (Gergely László: Tavalyi tanulságok - 8. oldal)
ÉHEN HALTAK A SZARVASMARHÁK,
széthordták a termelőszövetkezet istállóit, a rendőrség nem akadályozta meg a pusztítást. Számtalan helyen ez jellemzi a román mező-gazdaságot. (Makkay József: Próba, szerencse szamárral - 8. oldal)
A LELEPLEZŐ ADATOKAT,
amelyek Magyarország bevonását dokumentálják az 1968-as csehszlovákiai megszállásba, a Magyar Honvédség Központi Irattárának zárt okmányai tartalmazzák. Munkatársunk a vezérkari főnök engedélyével kutathatott a fontos iratok között. (Pataky Iván: Nem a Krímben döntötték el - 11. oldal)
ELTŰNT A SZOVJET IDEGENLÉGIÓS
a Ferencváros vízilabdacsapatából. A zöld-fehérek ügyvezető elnöke, dr. Szívós István bosszankodik: ilyen esetről nem hallott még, pedig jó néhány évet eltöltött már ebben a sportágban. (S. Tóth János: Keressük Szkuratovot! - 13. oldal)
■ NEMZETKÖZI ELET 2-3. OLDAL ■ HAZAI TUDÓSÍTÁSOK
4-5. OLDAL 9 NÉZŐPONT 6. OLDAL ■ RIPORT-INTERJÚ 7. OLDAL ■ GAZDASÁG 8-9. OLDAL ■ KULTÚRA 10. OLDAL ■ TUDOMÁNY 11. OLDAL B NAPI KRÓNIKA 12. OLDAL B SPORT 13. OLDAL ■ TV-, RÁDIÓ-, MOZIMŰSOR 14. OLDAL B NAPI KRÓNIKA, INFORMÁCIÓK, RENDŐRSÉGI HÍREK ló. OLDAL
ffiEPTEMBÉR ÍSÍán, 9 óra 13 perckor megnyílik Budapesten (X. kér., Szacsvay utca 41. sz. alatt) az ország legnagyobb, legolcsóbb és hétvégén is nyitva tartó
SZŐNYEGÁRUHÁZA!
A nyitás hetében minden vásárlónknak 10%, aki velünk ünnepli a születésnapját 25% kedvezményt adunk!
Suták szőnyeggel, Suták szőnyegen jól jár!