﻿Négy birka
írta: Martin József
Az elmúlt napok éles hangú magyar-jugoszláv jegyzékváltásai igazolták némely brit lap korábbi jóslatát, amely szerint Magyarország mind jobban belesodródik a déli szomszédállam tragikus belső konfliktusába. Nem először és nem utoljára áll már-már emberfelettien nehéz próbatétel előtt a magyar külpolitika. Alig néhány nap múlt el a magyar-jugoszláv kormányfői találkozó óta, amely még azzal a reménnyel kecsegtetett, hogy fátylat lehet borítani a vitákra, s nem így történt. Ha a tények majdnem teljes mértékben a szerb vádak megalapozatlanságát támasztják alá, akkor az újra fellángolt szópárbajnak csak az lehet a magyarázata, hogy a jugoszláv kormányfő nem ura a helyzetnek, s ténnyé szilárdult a haasereg hatalomátvétele.
Bármilyen fordulatot hozzon az immár katonai mozgásokkal járó szócsata, kapcsolataink sok viszállyal terhelt múltja és a szomszédállamban élő magyar kisebbség nagyon körültekintő politizálásra készteti Budapestet. Antall miniszterelnök a héten Japánban jónak látta hangsúlyozni, nogy szomszédságunkban az európai kommunizmus utolsó bástyái inognak, Párizsban pedig azt mondta, nogy nemzetközi keretek között kell megkísérelni a válság rendezését.
De helyre tudja-e hozni a napi politika a történelem - jelesül a versailles-i békerendszer - súlyos hibáit? Valószínű, hogy gyötrel-mes folyamatnak nézünk elébe, amelynek során azonban minden nyilvánvaló rokonszenvünk mellett sem felejtkezhetünk el arról, amit egyik nyilatkozatában a minap Göncz elnök mondott: Szerbia nélkül nincs jugoszláv rendezés.
Kisnemzeti kiszolgáltatottságunkból fakadóan megint csak kötéltáncot kell járnunk. Olykor-olykor úgy tűnik, kitűnően egyensúlyozunk: Antall József Japánban arról beszélt, hogy Közép-Európa „legstabilabb országa" vagyunk. A „legvidámabb barakktól" vezet az út a legstabilabb országig, de amiként a múltban a vidámságot a „ba-rakk"-jelleg korlátozta, úgy manapság a stabilitást az határolja be, hogy a történelem kényszerpályáin nem tudunk változtatni. Ehhez erőtlenek vagyunk. Elemi nemzeti érdekünk, hogy a távol-keleti szigetországban, amely a világ egyik legtőkeerősebb állama, növekedjék a bizalom irántunk, s szomszédainkhoz képest - akárcsak a „barakk-világban" - most sem lebecsülendők teljesítményeink. Az persze nehezen megválaszolható, hogy lehetnének-e nagyobbak, ha csupán önmagunkhoz viszonyítunk.
Pénzre azonban mindenképpen szüksége van a posztkommunista világnak, csakhogy a dollárok nehézkesebbek, mint a könnyedén felröppenő szép szavak. A francia vétó, amely azt akadályozta meg, hogy Lengyelország, Csehszlovákia és hazánk öt éven keresztül esztendőnként öt százalékkal növelje húsexportját, csattanós válasz az illuziókergetők-nek. Még akkor is, ha Franciaországot szinte diplomáciai „tűz" alá
vették közös piaci partnerei: az olasz külügyminiszter azt találta mondani, hogy Franciaország „négy birka" miatt megakadályozott egy gesztust az új demokráciáknak. A nyugatiakat szigorú érdekek vezérlik, s paradox módon éppen demokratikus jellegük akadályozza meg, hogy nagyon a zsebükbe nyúljanak: a politikusokat mindenütt az adófizetők választják. A polgárok tömegei pedig elsősorban önmagukra gondolnak, s nem közeli vagy távoli országok kisebb vagy nagyobb nyomorúságaira. A birkaügy persze meg fog oldódni, ezen nem múlik majd a társulás.
/! m sokba kerül a kommuniz-k mus eltűnése, pedig - ere-\ detileg - erre várt a világ. ’ Csakhogy az új demokráciák igen törékenyek, amit az is mutat, hogy sokan kísértésbe esnek: némely gazdasági eredményünknek örülve és külpolitikai szorongatottságaink-ra hivatkozva a tekintélyelvűség felé szeretnék billenteni politikai szerkezetünket. Úgy gondolják, ártanak a magyar demokráciának a sajtó kritikái és az ellenzéki politikusok mégoly fontolva körültekintő bírálatai. Pedig a magyar demokráciának és - tegyük hozzá - nyugati hírnevünknek az ártana, ha honi glóbuszunkon elakadnánk a jogállamiság felé vezető úton. A meglévő demokratikus intézmények megszilárdítása felé kell mutatnia az iránytűnek, hiszen a túlzott múltba fordulás vagy a kisebbségi válságkezelés előtérbe helyezése a meghatározó fontosságú gazdasági törvénykezés rovására aligha tetszik a Nyugatnak. Aminthogy nem a nyugati normák szerint való „hazaárulást" emlegetni, amidőn a szomszéd országhoz fűződő kapcsolatok megítéléséről van szó. Egyetlen kormányfői megjegyzésnek persze nem kell túlzott jelentőséget tulajdonítani, s az MDF új platformjának megalakulása után remélhető, hogy a legnagyobb pártban számottevő erők emelnek szót a széles értelemben vett liberális értékek mellett. Zászlóbontásuk megkönnyítheti a centrum s így a kormányfő dolgát, hogy lecsöndesítse a jobboldali szélsőség felé hajlókat.
A jogállamiság keretei között az éles viták nem gyengítik a demokráciát: Ausztria nem omlik össze, amiért a kancellár és külügyminisztere eltérően ítélte meg Horvátország és Szlovénia elismerését, aminthogy a magyar politikai szerkezet sem rendül meg attól, ha harmadvonalbeli politikusok lődöznek mérgezett nyilakat az államfőre, akinek személyisége szervesen hozzátartozik az új demokráciához. Az elnök eleddig éppen a másságot személyesítette meg - a végrehajtó hatalomhoz képest.
A viták természetesek: nem létük, hanem eltussolásuk árthat az ország nem tegnap megszerzett nyugati tekintélyének. A jogállamiság megerősítése ezért külpolitikai feladat is, mert ha a demokrácia helyett a félelem szelleme hatalmasodik el bennünk és körülöttünk, akkor egy szép napon még kevesebbb segítségre számíthatunk. Még négy birka ára is gondot oköznat.
A magyar kormányfő cáfolta a belgrádi vádakat
Párizs és London eltérően ítéli meg az EK jövőjét
* A JUGOSZLÁV SAJTÓ folytatta durva magyarellenes kirohanásait, s a vádaskodásokban a belgrádi Politika járt az élen. A lap az „Egyezmény Jugoszlávia szétzúzására" című írásában élesen támadta Antall József tárgyalásait a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének vezetőivel, ezt követően pedig a horvát és a szlovén kormány magas rangú tisztségviselőivel. A Politika ismételten bírálta Markovié szövetségi miniszterelnököt, felróva neki „nagylelkű kijelentését" arra vonatkozóan, hogy a két ország közötti összes vitás kérdésre - beleértve a Kalasnyi-kov-botrányt is - pontot tesznek. A lap vádaskodásai abban csúcsosodtak ki, hogy Antall József és a horvát képviselők már akkor tudták, hogy Horvátországba éppen azokban a napokban „nem kevés gyilkos"harci eszköz érkezik Magyarországról, olyan fegyverek, amelyekkel a belügyi fegyveresek és gárdisták Horvátországban tömegesen gyilkolják a szerb népet és a hadsereg tagjait. A Politika vádjaiból kijutott a magyar sajtónak is, érvelése szerint ugyanis a magyar sajtó nagy része külön prop
A KÜLPOLITIKAI HELYZET
ganda háborút folytat Szerbia ellen, sas s Szerbiáról egyetlen jó szó sincs a magyar újságokban.
m A VÁDASKODÁSOKAT VISSZAUTASÍTOTTA a magyar miniszterelnök. Külföldi útjáról hazatérve repülőtéri nyilatkozatában kijelentette: a magyar kormány kötelessége számítani bármire, akár provokációra is, de bízunk abban, hogy a jugoszláv magatartás nem megy túl a verbális vádaskodáson. A Horvátországba irányuló állítólagos fegyverszállításokra vonatkozóan Antall József hangsúlyozta, hogy a szomszédos országban egyes vezetőknek ellenségkép kell, ma már azonban nem lehet a világot megtéveszteni.
rn SEGÍTSÉGRE ES REMÉNYRE van szüksége Magyarországnak, Csehszlovákiának, valamint Lengyelországnak, az európai civilizáció ezen ősi területeinek, és Franciaország nem tagadhatja ezt meg tőlük- írta a Le Figaro pénteki számában Edouard Balladur egykori miniszter. Az ismert francia politikus, akit sokan az ellenzék egyik potenciális miniszterelnök-jelöltjének tartanak, Párizs európai politikai politikáját elemezte, sürgetve, hogy az Európai Közösség haladéktalanul kösse meg a három országgal a társulási szerződést és egyúttal szögezze le azt az elvet, hogy teljes jogú tagságukat még az évtized vége előtt megadják.
II A TÁRSULÁSI SZERZŐDÉST első menetben megvétózó francia magatartást élesen bírálta John Major brit miniszterelnök az Európai Demokratikus Unió párizsi tanácskozásán azt hangoztatta, hogy Magyarország, Csehszlovákia, valamint Lengelország társulása érdekében a közösségnek bizonyos áldozatokat is kell vállalnia. Major e kijelentését a pénteki brit lapok úgy értékelték, hogy mindez nyílt kísérlet volt az EK szoros föderációjának lassítására. A Financial Times szerint a miniszterelnök beszéde megerősítette, hogy nagy különbség van a Közös Piac jövőjének megítélésében Nagy-Britan-nia és Franciaország között. Miközben Major arra helyezte a hangsúlyt, hogy a Közös Piacot ki kell bővíteni a kelet-európai országokkal, beleértve a balti köztársaságokat is, a franciák szerint előbb a tizenkettek között kell elmélyíteni az integrációt, és utána jöhetnek csak az új tagok.	(P. L.)
Baker és Pankin afganisztáni békemenetrendje
Központi irányítás alatt marad a szovjet atomarzenál
AZ EK HORVÁTORSZÁGI TÁVCSÖVE
(A Dér Spiegelből)
(Tudósítónktól)
MOSZKVA - A harmadik napja a szovjet fővárosban tartózkodó amerikai külügyminiszter pénteken ismét találkozott vendéglátójával. A tárgyalást követően James Baker és Borisz Pankin újabb fontos megállapodás részleteit tárta a nyilvánosság elé - ezúttal az afganisztáni rendezésről. A State Department gazdája felkereste Saposnyikov védelmi minisztert is, akitől megint egyszer ígéretet kapott: a szovjet stratégiai nukleáris fegyverek továbbra is központi ellenőrzés alatt maradnak.
Az afgánkérdést már Baker Mihail Gorbacsovval folytatott szerdai megbeszélésén is érintették a felek, ám akkor valószínűleg csupán a kölcsönös politikai elhatározás született meg, a megegyezés aprólékos kimunkálása a kül ügyek két irányítójára hárult. Az egyezség kiindulópontja a „negatív szimmetria”, vagyis, hogy a jövő év január elsejétől sem az Egyesült Államok, sem a Szovjetunió nem szállít fegyvereket a szemben álló táboroknak, mi több, addig sem növelik az eddig nyújtott katonai segítség mértékét.
Az amerikai-szovjet közös nyilatkozat TASZSZ által közölt teljes szövegében a legtöbb szó az afganisztáni politikai rendezés feltételeiről esik. A megnyugtató megoldáshoz szükséges békés „átmeneti szakasz” létrejöttéhez járul hozzá Washington és Moszkvá a fegyverszállí-
tások leállításával. A dokumentum síkra száll a független és el nem kötelezett Afganisztán mellett, amelynek a politikai erők széles körét képviselő és szabad, külső beavatkozástól mentes - az afgán és iszlám hagyományoknak megfelelő - választások nyomán megalakult kormány lenne a letéteményese. A két nagyhatalom az ENSZ közreműködésére is számít a voksolás valamennyi érdekelt fél számára elfogadható megszervezésében, miközben támogatásukról biztosítják a világszervezet főtitkárának a válság rendezésére irányuló erőfeszí-
téseit. Baker és Pankin abban is egyetértett, hogy a fegyverembargót tűzszünetnek kell követnie, majd pedig az egyéb külső fegyverforrások befagyasztásának. Washington emellett kész közbenjárni az afganisztáni szovjet hadifoglyok kiszabadításáért.
A két külügyminiszter véleményt cserélt a közel-keleti békekonferenciáról is. Pankin még a találkozó előtt kifejtette, hogy semmi akadályát nem látja az értekezlet október végéig történő megrendezésének. Nézeteltérésre legfeljebb a helyszín meg
(Folytatás a 2. oldalon)
SZOMBAT
AMIKOR KITÖRT A GÉEMKÁALAKÍTÁSI LÁZ,
egy perc alatt kiléptünk, megalakultunk, magunknak termeltünk, aztán én csodálkoztam a legjobban, amikor néhány hónap alatt százezreket kerestünk. (Jolsvai András: Boldog gazdagok - 6. oldal)
NÉMETH LÁSZLÓ ÖRÖKÖSEI,
a „lányok”, édesanyjuk halotti ágya mellett elhatározták, hogy annak a szellemi légkörnek az emlékére, amely nekik gyermekéveikben otthonként adatott, alapítványt hoznak létre középiskolás fiatalok irodalmi pályművei-nek életre hívása érdekében. (Lőcsei Gabriella: Gyerekek - 7. oldal)
UTOLSÓ JELENTÉSÉT
írta meg moszkvai tudósítónk, merthogy ötéves kiküldetése a napokban befejeződik, s ő hazatér Budapestre. Ezúttal az elmúlt fél évtized történelmi változásait villantja fel, ahogyan ő látta az eseményeket e mozdíthatatlannak látszó országban. (Lambert Gábor: Gekacsepisztű - 8. oldal)
BRAS ÚR
ROPPANT ELFOGLALT,
ezért konkrétumokról nem tárgyalt a héten az Üllői úton, de nem zárkózott el attól, hogy továbbra is segítse a Fradit. (S. Tóth János: Lezárnak egy szektort az Üllői úton -13.oldal)
ÁLLANDÓ ROVATAINK
■	NEMZETKÖZI ÉLET 2-3. OLDAL ■ HAZAI TUDÓSÍTÁSOK 4-5. OLDALI RIPORT-INTERJÚ
6. OLDAL ■ FÓKUSZ 7. OLDAL1
■	NEMZETKÖZI MAGAZIN 8. OLDALI GAZDASÁG9. OLDAL
■	KULTÚRA 1011. OLDAL ■ NAPI KRÓNIKA 12. OLDAL p SPORT 13. OLDAL ■ TV-, RÁDIÓMŰSOR 14. OLDALI NAPI KRÓNIKA, INFORMÁCIÓK, RENDŐRSÉGI HÍREK ló. OLDAL
Debrecen, Hungary
BÚTORVÁSÁR - BÚTORSZÖVETVÁSÁR
aste-ltv
E\ CÜ^CT™®MK7 DOáflööa?>[ltíM«sc? ds C3®c®efecsc£l®0oLD8 BB= ds Z&SííIMffi'W 'ítesáffl G33tío
árubemutatót és vásárt rendez Budapesten, a Kerepesi út 63/B sz. alatt (a metró Örs vezér terei végállomásánál) 1991. szeptember 16-tól október 6-ig (nyitva tartás mindennap - szombaton és vasárnap is - 9-19 óráig).
Tonettbútorok: székek, asztalok, étkezőgarnitúrák, heverők, franciaagyak, kárpitos garnitúrák Európa legdivatosabb bútorszöveteivel, holland hálószoba-, gardrób-, cipősszekrények különleges választékát kínáljuk.
Ha Európa legdivatosabb bútorszöveteit keresi (megunt bútorainak és függönyeinek felújítására) itt megtalálja és megvásárolhatja.
Az őszi BNV A pavilon 111. standján 1992. évi legújabb modelljeink megtekinthetők és megrendelhetők.
I ff Wí =ft 7 /i&\CiC<=5 (SÜLS/aW ■1 /t\ri r’C^tTtJ3^	S ‘
3825