﻿Magyar Nemzet
Ára: 9,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHÓ SÁNDOR
1991. szeptember 18., LIV. évfolyam, 219. szám
ENSZ és válság
Az elmúlt évtizedekben amolyan megrögzött szokássá vált, hogy az ENSZ közgyűlés ülésszakainak megnyitói előtt diplomáciai örömünnepet ültek. Legalábbis a volt szocialista országokban, ahol a(New York-i fórumot propaganda eszköznek is tekintették. A demokratikus országok akkor is az értékén kezelték az üvegpalotában folyó eseményeket, s pontosan tudták, hogy a legfontosabb világpolitikai kérdésekben úgyis meghúzza a választóvonalat a nagyhatalmi viszony.
Az elmúlt két-három évben aztán lassacskán módosult ez a felfogás, hiszen a Szovjetunió végre komolyan vette az Egyesült Nemzetek Szervezetét. Az érdekeknek a kölcsönös közeledése végül az Öböl-háború időszakában csúcsosodott ki, amikor Moszkva támogatta a világszervezet Washington kezdeményezte összefogását Irak megtörésére.
A kedden megkezdődött 46. ülésszak - a világ figyelmét igazán vonzó általános vita az állam- és kormányfőké külügyminiszterek felszólalásaival csak a jövő héten nyílik meg - persze már túljutott azon, hogy lelkendezzék szép szavak kíséretében a kelet-európai változások fölött, sok egyéb válság tereli majd el a felszólalók érdeklődését az ezerszer megtárgyalt témáról. Ám a felszólalók között az idén is ott lesz Bush amerikai elnök, aki nyilván szót ejt majd régiónkról, miként az idén - hosszú idő után először - a magyar küldöttséget a kormányfő vezeti. A korábbi kincstári derűlátásnak azonban az a felismerés vet véget, hogy a volt kommunista országokat sokkalta nehezebb felemelni, modernizálni, mint azt a változások eufóriájában gondolni lehetett. A lepusztult gazdaságok látványa önmagáért beszél, ám a lelkek elsorvadására csak mostanában döbben rá a demokratikus hagyományú világ. Az új demokráciáiban nem túlzottan jó a közhangulat, nacionalista, tekintélyelvű megnyilatkozások keverednek etnikai feszültségekkel és villongásokkal, s a politikai intézményrendszer - az ideológiai felhangok miatt - sem tükrözi mindenütt a kilencvenes évek Nyugat-Európáját.
Az általános vita persze nemcsak ezekre az aggodalmakra keresi majd a választ, hanem számot vet az új tagokkal,s a tagságra vágyókkal, elsősorban a Szovjetunió volt és
Elenlegi köztársaságaival, s rögvest ^lebonyolódhat a jugoszláv helyzet elemzésébe, annak taglalásába, jól tették-e a hatalmak, hogy ragaszkodtak előbb a délszláv állam egységéhez, majd hirtelen a laza konföderációt kezdték szorgalmazni, a háború kiterjedésekor pedig kilátás ba helyezték Horvátország és Szlovénia elismerését. A feszültség kulcs-tényezőjét a háttérbe szorították. E tekervényes diplomáciai útnak a vége mindenképpen a tárgyalóasztal mellett lesz. így gondolta ezt az EK hágai békekonferenciájának elnöke Lord Carrington is, aki - rhodesiai 'tapasztalatait ötvözve kitűnő diplomáciai érzékével - tűzszünetre vette rá a feleket a dubrovniki zárt ajtók mögött. A rendezésnek kell következnie, a válság olyan elsimításának, amelynek értelemszerűen nem eleme Szerbia megfenyegetése gazdasági szankciókkal. Az ilyesmi a történelemben sohasem működött igazán, ám azzal a veszéllyel min-cfig járt, hogy kiötlőjére ütött vissza.
Az ilyen nagyszabású nemzetközi rendezvényeknek, akármilyen eredményesek vagy eredménytelenek is, az az előnyük mindig megvan, hogy a kifejtett nézetekből kiki belátása szerint okulhat, s válságokkal terhes korunkban ez sem kevés.
Blahó Miklós
Baker Jeruzsálem után Kairóban
Kompromisszum körvonalazódik az amerikai-izraeli vitában
■ CSAK TÁRGYALÁSOKKAL OLDHATÓK MEG a
viták, nem erőszakkal - ezt szögezték le az igalói jugoszláv „belső" csúcstalálkozón, amelyet Lord Carrington nagy tapasztalatú brit diplomata közreműködésével hívtak össze. A horvát és a szerb elnök, valamint a szövetségi nemzetvédelmi miniszter megállapodása szerint a felek azonnal beszüntetik a harcokat, és igen fontosnak mondották, hogy a fegyvernyugvást csapatszétválasztás garantálja. Ezért a négyórás találkozó résztvevői abban is megegyeztek, hogy a fegyveres alakulatoknak ki kell vonulniuk a hadszínterekről, beleértve a félkatonai erőket, a nem reguláris alakulatokat, a horvát nemzeti gárdát is. Mint az MTI belgrádi tudósítója beszámolt róla, az adriai városban rendezett találkozó résztvevői üdvözölték az Európai Közösség készségét arra, hogy megfigyelőket küld a tűzszünet ellenőrzésére. Ha a fegyvernyugvás valóban megvalósul, akkor ez az okmány az első kézzelfogható eredménye a nyugat-európai közvetítő próbálkozásoknak. Az egyezség tető alá hozásában nagy szerepe van a hágai békeértekezlet elnökének, Lord Carringtonnak, akinek hosszú diplomáciai pályáját egyebek között a ro-déziai megállapodás kimunkálása ékesíti.
[a KÜLPOLITIKAI HELYZETI
■ NYUGAT-EURÓPÁBAN MÉG A FEGYVERNYUGVÁS ELŐTT azt latolgatták, hogy milyen esélye lehet egy nyugat-európai békefenntartó egység jugoszláviai küldetésének. Hága, Bonn és Párizs után Róma is hajlik arra, hogy részt vegyen egy ilyen misszióban. A The Times szerint az EK megpróbálja „megakadályozni a tragikus konfliktus kiszélesedését", s a lap tudósítója beszámolt arról, hogy „magas fokú riadókészültséget rendeltek el Magyarországon a határőrségnek és a katonaságnak", miután Belgrádban elhangzottak a magyarellenes vádak. A londoni újság úgy tudja, Magyarország először zárt le határátkelőt, mióta a harcok elkezdődtek.
U A FRANCIA ELNÖK MA HÁROMNAPOS LÁTOGATÁST KEZD Németországban, és idejének nagyobb részét a bonni eszmecserék után Berlinben tölti. Mitterrand ezzel is érzékeltetni akarja - mint a Reuter beszámolt róla -, hogy
Párizs megkülönböztetett érdeklődést tanúsít a keleti tartományok iránt. A General Anzeiger eközben arról írt, hogy Franciaország megzavarta a kelet-európai reformállamok társulási tárgyalásait, holott a vitatott húskvóta mindössze az EK fogyasztásának egy század százalékát adja. A lap alig leplezte efölötti bosszúságát, s föltételezte, hogy a mai csúcstalálkozón megvitatják a Közös Piac fejlesztésének hosszú távú stratégiáját.
S BÉKÜLÉSRE HAJLÓ javalatokat kaptak az izraeli vezetők Baker amerikai külügyminisztertől, aki jeruzsálemi megbeszélései után Kairóba érkezett. Az értesülések szerint Washington leszögezte, hogy nem támogatja független palesztin állam megalakítását és ellenzi Jeruzsálem újrafelosztását is. Az Izrael által kért tízmil-liárd dolláros hitelgarancia ügyében is megegyezés körvonalazódott, miközben Baker mind Jeruzsálemben, mind Kairóban a közel-keleti békekonferencia részleteit igyekezett tisztázni tárgyalópartnereivel. Palesztin források azt állítják, hogy a tanácskozás október második felében kezdődik meg.	(M. J.)
Walesa
Prágában
Csehszlovákiának, Lengyelországnak és Magyarországnak a rend és a stabilitás tényezőjévé kell válnia Közép-Európában. Ezért szükség van arra, hogy ez a három ország szorosan együttműködjék egymással.
Ezt jelentette ki kedden a csehszlovák szövetségi gyűlés előtt a lengyel államfő. Az MTI jelentése szerint Lech Walesa hivatalos látogatásának második napján találkozott Alexander Duhcekkcl, a szövetségi gyűlés (parlament) elnökével és Marian Calfa szövetségi kormányfővel. Dubcekkel folytatott eszmecseréje során Walesa egyetértett a csehszlovák parlamenti elnökkel abban, hogy a KGST megszűnése után a volt tagországoknak nem kellene gyöngíteniük az egymás közti gazdasági kapcsolatokat. A Calfával lezajlott megbeszélésen szó volt a Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország közti politikai és gazdasági akadályok eltávolításának szükségességéről. Ez - a két politikus szerint -olyan jelzés lehet az Európai Közösségek számára, hogy a három ország a Közös Piaccal való kapcsolatok terén is hajlandó az akadályok felszámolására.
A csehszlovák és a lengyel elnök közös sajtóértekezletén kijelentette: nem dramatizálják túl azt a tényt, hogy Franciaország nemrégiben vétót emelt e két ország, valamint Magyarország tervezett közös piaci társulási szerződésével kapcsolatban.
Lord Carrington közvetítésével
Tűzszüneti egyezményt írt alá a szerb és a horvát elnök
ÚJVIDÉK - A montenegrói Igalóban tárgyalóasztalhoz ült Lord Carrington, a hágai békekonferencia elnöklője, Szlobodan Milosevics szerb, Franjo Tudjman horvát elnök, valamint Veljko Radijevics hadseregtábornok, szövetségi honvédelmi titkár, s megállapodott a tűzszünetben. Az általuk aláírt közös közleményben kötelezik magukat, hogy letetetik a fegyvert mindazokkal, akik ellenőrzésük alatt vannak vagy politikai és katonai befolyásuk alatt állnak.
Ez a nap híre a jugoszláviai válsággal kapcsolatban. A diplomáciai erőfeszítésekkel kapcsolatos információk előtt azonban tekintsük át a háborús eseményeket ismertető híreket.
A jugoszláv haditengerészei kedden zárlat alá vette a horvátországi kikötőket. Megtiltották a forgalmat a pulai, rijekai, zadari, sibeniki, spliti, plocei és dubrovniki kikötőkben. Tehát se behajózni nem lehet, se elhagyni a kikötőt. A rendelet be nem tartása a haditengerészet akcióját vonja maga után, áll a közleményben. A lépést a haditengerészet azzal indokolja, hogy a horvát erők már napok óta ostromgyűrűben tartják a laktanyákat, katonai iskolákat, kórházakat és más katonai létesítményeket, s elzárták az utánpótlást, megvonták az áramszolgáltatást, telefont, vizet, gyógyszert...A haditengerészet intézkedését azonban nem lehet csupán ellenlépésként értelmezni.
A horvátországi hadszínterekről szinte a szokásos, a harcok folytatásáról szóló hírek érkeztek. A knini hadtest a hétfőn megkezdett hadműveletet folytatja, hogy megtörje a kaszárnyák zárlatát. Dalmáciának ezen
# %
(Az International Héráid Tribüné rajza)..................
a részén, Zadar és Split környékén elkeseredett harcok voltak, Sibenik-ben megkezdődött a támadás a laktanyák és a raktárak ellen.
A kelet-szlavóniai helyzet szintén kritikus. A vukovári, az eszéki és a vinbovli kaszárnyák ostromgyűrűben vannak, s a környékükön heves összecsapások dúlnak.
A Tanjug jugoszláv hírügynökség Újvidékről továbbította a hírt, hogy Vukováron tegnapelőtt óta szünet nélkül tart a csata. A horvát rádió szerint „a várost csaknem teljesen
lerombolták”. Már több mint tíz napja körül van zárva, de a védők sikeresen ellenállnak. Szerb források azt állítják, hogy néhol benyomultak már, s több helyütt utcai harcok folynak. Egyébként mindkét fél a másik nagy veszteségeiről számol be.
A horvát városok többségével megszakadt a telefonkapcsolat, úgyhogy igen nehéz részletesebb információkhoz jutni.	*
A szarajevói rádió horvát forrásokra hivatkozva azt jelentette, hogy a szlavónbródi kaszárnya megadta magát a horvát hatóságoknak. Ezt a hírt később sugározta a belgrádi rádió is. Hozzátette azonban, hogy a tuzlai hadtest parancsnokságán a hírt nem erősítették meg, de nem is cáfolták. A Szövetségi Honvédelmi Titkárság (minisztérium) egyelőre nem adott ki semmilyen információt szlavónbródi laktanya feladásáról.
Kedden Szarvas horvát falu felett, mintegy tíz kilométerre Eszéktől, lelőtték a jugoszláv légierő még egy gépét. A pilóta állítólag kiugrott. Hivatalos információ nincs.
A soknemzetiségű Vajdaságban újabb tartalékos egységeket mozgósítottak. A Fiatalokat, de idősebbeket is tömegesen hívják be, több tartalékosegységet már a horvátországi frontokra vezényeltek a horvát erők ellen. Sokukért éjszaka, hajnalban mennek, s rögtön viszik is az
(Folytatás a 2. oldalon.)
A magyar kormány üdvözli a fegyvernyugvási megállapodást
A Külügyminisztérium nyilatkozatot adott ki a jugoszláv eseményekről
A nyilatkozat leszögezi: A Magyar Köztársaság kormánya súlyos aggodalommal követi a Jugoszláviában, közvetlenül a magyar határ mentén folyó, egyre szélesedő hadműveleteket, amelyek során a Jugoszláv Néphadsereg alakulatai repülőgépeket és nehézfegyvereket vetnek be polgári létesítmények ellen is. A hadműveletek során jugoszláv harci gépek a magyar kormány szeptember 12-i határozott tiltakozását követően ismét több ízben megsértették a Magyar Köztársaság légterét, megszegve ezzel a
Jugoszlávia által is vállalt nemzetközi kötelezettségeket. A magyar kormány nyomatékosan követeli, hogy a jugoszláv hatóságok tegyenek azonnali és hatékony intézkedéseket a Magyar Köztársaság szuverenitásának tiszteletben tartása érdekében, és tartózkodjanak a magyar légtér megsértésétől.
A magyar kormány úgy véli, hogy a fegyveres konfliktus eszkalálódása igen súlyos fenyegetést jelent a térség és Európa biztonságára és stabilitására, ezért a fegyveres erő alkalmazását a leghatározottabban elítéli. Az EBEÉ-államainak többszöri felhívásával, valamint az EK törekvéseivel összhangban haladéktalanul szükségesnek tartja
olyan lépések megtételét, amelyek megerősítik az azonnali tűzszünetet, lehetővé teszik a Jugoszláv Néphadsereg és valamennyi fegyveres erő feletti politikai ellenőrzést, a hadsereg visszavonását a laktanyákba, a magyar nemzetiséget is érintő gyorsított bevonultatások azonnali leállítását, az irreguláris fegyveresek leszerelését.
A Magyar Köztársaság kormánya üdvözli a bejelentett tűzszünetet, az elhatározott intézkedéseket, és reményét fejezi ki, hogy ezen első lépést követően Jugoszlávia köztársaságai, nemzetiségeik bevonásával türelmes tárgyalások révén kimunkálják a hosszú távú megoldást - szögezi le a magyar külügyminisztérium nyilatkozata.
SZERDA
MESSZE MÉG A KELETNÉMET KÁNAÁN
A keletnémeteknek soha nem volt ilyen jó dolguk, de sorsukat nem a sorbanálláshoz, hanem az „odaáthoz” hasonlítják. A nyugatnémeteknek valóban növekvő nehézségekkel kell szembenézniük.(Józsa György Gábor: Mi újság az „öreg” tartományokban? - 3. oldal)
A NACIONALIZMUS
KÖZÉP-KELET-EURÓPA
NÉPEINEK
már eddig is sok szenvedést okozott, és most újból feszültségek, sőt tragédiák forrása - írja cikkében a 6. oldalon Dombach Alajos, idézve a Szent István-i intelmeket is.
MINIMÁLIS VEZETŐI HELYCSERE
történt, ugyanolyan mobilitási folyamatok zajlottak a rendszerváltás két évében, mint a 80-as években, igaz, a magánszektorban dolgozók aránya megkétszereződött. (Sümegi Noémi: Szegényedünk, vagy csak úgy érezzük? - 7. oldal)
LISKA-KUPONOK
CSEHSZLOVÁKIÁBAN
A kuponrendszer lényege, hogy a nagykorú polgárok egyenként ezer korona értékű befektetési jogot kapnak, s egy füzetecskében jegyzik: mely cég számára és mennyit kívánnak íratni ebből a pénzből. (Gergely László: Kedvező gazdasági klíma a privatizációhoz - 8. oldal)
HIVATALOSAN 2500 DOLLÁR,
külföldi szakértők szerint 5000 dollár Magyarországon az egy főre jutó évi bruttó hazai termék. Még hosszú út áll előttünk, de a gazdaság gyógyulófélben van - állítja a Privatizációs Kutatóintézet kiad-ványa.(Füsi Piroska: Hová süly-lyedt az állami vagyon? - 9.oldal)
HÁROM EGYHÁZ TEMPLOMA VOLT
a balatonfüredi templomrom. „Közelmúltjáról inkább nem mondok semmit, közeljövőjét biztatónak nem látom.” (Ember Mária: Kő kövön ha marad - 10. oldal)
A FUTBALLELIT
kizökkeni kényszerül megszokott nyugalmából, ma ugyanis rajtolnak az európai kupák, most nem az a tét, hogy ki a legjobb itthon, igazi megméretés következik. (Várjuk a csodát és jön - a valóság - 13.oldal)
■ NEMZETKÖZI ELET 2-3. OLDAL ■ HAZAI TUDÓSÍTÁSOK
4-5. OLDAL B NÉZŐPONT ó. OLDAL B RIPORT-INTERJÚ 7.1 OLDAL B GAZDASÁG 8-9. OLDAL B KULTÚRA 10. OLDAL B JUGOSZLÁVIA 11. OLDAL B NAPI KRÓNIKA 12. OLDAL B SPORT 13. OLDAL B TV-, RÁDIÓMŰSOR 14. OLDAL B NAPI KRÓNIKA, INFORMÁCIÓK, RENDŐRSÉGI HÍREK ló. OLDAL