﻿oer lg
iái
<vin
min
>*> fö«n
fentié-
l-AT ve.
11 járón tat, %/cikeMft * t'»fgaktt két sávbtn !r terelik cl, kc/eue.
i"..htiUs*a -•neu Dior* *:*sútÍ |
-rt • tűim* >lxiáft te*
tsiorr
s'MT j***#* i 11 477Í
Magar Nemzet
Ára: 9,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
1991. szeptember 19., LIV. évfolyam, 220. szám
Kék fényben
Gratulálni illene. Jókívánságot mondani. Vagy legalábbis mosolyogni. Véatére is tegnap iktatták be hivatalába az országos rendőr-főkapitányt. Zártkörű, rövid, ünnepélyes ceremónia, főkapitányi értekezlet, a késő délutánba nyúló sajtótájékoztató. A főkapitány helyzete azonban - noha úgy tűnik, „megcsinálta a karrierjét" -, távolról sem irigylésre méltó. Az ország első rendőrének megbízatása ugyanis nem nyugdíjazásáig szóló mandátum, tetszik vagy nem tetszik, a legmagasabb rendőri tiszt politikai alku tárgya.
Pintér Sándor közismerten a jelenlegi kormányhoz közelálló személy. Igaz, hozzáértését (bár a Cégen belül is akadnak bírálói) a széles szakmai közvélemény elismeri, ennek ellenére valószínűnek tűnik, hogy az új parancsnok maga is csak az elkövetkezendő két és fél éves időszakra tervez.
A svájci Team Consult által kidolgozott rendőrségi reformok végrehajtása, a bűnözés megfékezésére alkalmas rendőrség kifejlesztése persze optimális pénzügyi körülmények közepette is négy-öt évet venne igénybe. A testület pénzügyi viszonyai azonban az optimálistól messze állnak, inkább a katasztrofális minősítést érdemelnék, hisz a kisebb kapitányságokon már a hónap harmadik hetében nincs pénz megtankolni a járőrkocsif.
Pintér Sándort - és most igazán nem ünneprontó kívánok lenni -többen nem kedvelik a rendőrségen. Agilis személyiségét, keménykezű vezetői stílusát, rámenős természetét és határozottságát viszont ellenfelei is elismerik. A kinevezését követő első időszakban pedig éppen ezen tulajdonságaira lesz talán leginkább rászorulva a tábornok. A rendőrség működtetéséhez ugyanis pénz kell, a mostaninál töob pénz, és ha lehet, még annál is több, amit a jövő évi költségvetésben első megközelítésre előirányoznak a Pénzügyminisztérium irodistái. Ezért persze harcolni kell, a nagyobb költségvetési támogatásért küzdeni szükséges, ha úgy tetszik, ki kell lobbizni. Ahogyan lobbizni kell a rendőrségről szóló törvényért is; a főkapitánynak, a belügyminiszternek és az őket támogató képviselőknek minél előbb a T. Ház elé kellene juttatni az immár sokadszor módosított tervezetet.
A törvény - amely a szó tényleges értelmében vett alapdokumentum lenne - egyébként egyfajta demokratizálódási folyamat mércéje is lehet. A miniszter nyitottságát mutatja, hogy a paragrafusok útvesztőiben (ae csak ott) jártas jogászok mellett újra és újra kíváncsi a rendőrök véleményére is; a legújabb szövegváltozat kritikáját épp a napokban juttatják vissza a BM-nek. A demokratizálódást jelezte többek között az egyenruhások és a nyomozók munkáját kísérő nyilvánosság. Nyilván nem véletlen, hogy a rendőrséghez kedvezően viszonyuló lakosság aránya nyolc hónap alatt tizenhárom százalékkal emelkedett.
Pintér tábornokról egyébként az a hír járja, hogy szereti saját kezében összevonni a szálakat. Míg elődjéről, Szabó Győzőről elképzelhetetlen lett volna, hogy beleszóljon a gumibotok cseréjébe, Pintér Sándor tudta nélkül aligha születhet az állomány egészét érintő döntés... A tábornok katonás fegyelmet kívánó stílusa kétségkívül szokatlan helyzetet teremt a rendőrségi piramis élén. A lépéselőny azonban nála van, s a következő években rajta múlik: megbirkózik-e a testület az éjszakai utcák kihívásával...
Romhányi Tamás
Nyugat-Európa vonakodik békefenntartó erőket küldeni
A törékeny jugoszláv tűzszünet csökkenti a rendezési reményeket
1 NEMZETKÖZI SZEMPONTBÓL csak a magyarok nem húznak hasznot a radikális változásból -ezt a meglepő kijelentést teszi a Frankfurter Allge-meine Zeitung magyar szakértője, Ceorg Paul Hefty legutóbbi cikkében. Megjegyzését így indokolja: „Ezekben a napokban sok magyar számára úgy tűnik, hogy a trianoni (1920) és a párizsi (1947) békeszerződések után országuk harmadszor is vesztes Közép- és Kelet-Európa újrarendezésekor." Véleménye szerint helyes lenne, ha Nyugat-Európa mindazon politikusai, akik megemelik kalapjukat a magyarok előtt, a jövőben is kiállnának mellettük abbéli törekvésükben, hogy a magyar kisebbségek valamennyi szomszéd államban emberhez méltó státushoz jussanak. Mindehhez hozzáfűzi a gazdasági szempontot: ha
ez sikerülne és Magyarország az Európai Közös-i is elfoglalná méltó helyét, Budapesten elégedettek lehetnének a külpolitikai eredménnyel
- hangoztatja a szerző. Belpolitikai helyzetünkről szólva úgy véli, itt lenne az ideje, hogy a kormánykoalícióból nagyobb magabiztosság áradjon. „Nyugtalanító jelzés", ha a kormányzó Ma-
| A KÜLPOLITIKAI HELYZETI
gyár Demokrata Fórum frakcióvezetője azt állítja: civilkurázsi szükséges ahhoz, hogy valaki a kormány és a fórum pártjára álljon.
M TÖBB CSORBÁT is ki kell köszörülnie Mitterrand francia elnöknek németországi látogatása során. A Le Monde szavaival élve, el kell oszlatnia a bizalmatlanságot a németekben, amely a múlt esztendők francia politikája miatt keletkezett. Egyrészt emlékeznek arra, hogy a francia államfő akkor is ellátogatott Kelet-Berlinbe, amikor az NDK már a megszűnés felé közeledett, mintegy erkölcsi támogatást nyújtva a Honecker utáni vezetőknek. De ma is vannak zavarok a két ország - alapjában kiegyensúlyozott - viszonyában, bizonyos konkrét kérdéseket illetően. Franciaország bizalmatlanul szemléli a „túlságosan aktív" német Európa-politikát. Nyugat-Európa katonai szerepét illetően is vannak nézeteltéréseik. Mitterrand elsősorban az új tartományokat
látogatja meg, és ez nem csak a csorbák kiküszöbölését szolgálja: a francia üzleti világ nagy érdeklődést tanúsít az ottani beruházási lehetőségek iránt.
m A VILÁGMÉRETŰ ENYHÜLÉS újabb jeleként értékelik hírmagyarázók azt a tényt, hogy 42 évi próbálkozás után közfelkiáltással felvették mindkét Koreát az ENSZ tagjai közé. Mint ismeretes, kedden Észak és Dél a világszervezet 160., illetve JÓT. tagállamává lett. E közgyűlési döntés alkalmával mindkét képviselő reményének adott hangot, hogy ez az esemény közelebb visz a Koreai-félszigeten az országegyesítéshez. (Németország esetében meglehetős hosszan tartott ez a folyamat: az egyesítés a két Németország ENSZ-felvétele után 17 évvel következett be.) A közgyűlés egyébként - ugyancsak közfelkiáltással - felvette tagjai sorába Észtországot, Lettországot és Litvániát, valamint két óceániai törpeországot: az eddig az Egyesült Államok által igazgatott Marshalí-szigeteket és a mikronéziai államszövetséget. Ezzel az ENSZ tagállamainak száma 166-ra emelkedett.	(T. I.)
Lövöldözések, bombázások Horvátországban
(Hírösszefoglalónk)
A tűzszüneti megállapodás ellenére szerdán aélután is folytatódtak a csatározások a horvát erők és a jugoszláv hadsereg, illetve a szerb csapatok között. A harcoló felek egymást vádolták a fegyvernyugvás megsértésével. Közben a Közös Piac azt fontolgatja, miképpen lehetne béke-erőket küldeni Jugoszláviába, ám az érintett országok egyáltalán nem lelkesednek az ötletért.
A jugoszláv hadsereg szóvivője szerdán kijelentette, hogy a szövetségi csapatok betartanák a tűzszünetet, nem lőnek először, de a horvátok, akik korábban is felrúgták az egyezségeket, megsértik a kedden kimunkált megállapodást. Az alkut Lord Carrington, a Közös Piac által szervezett hágai békekonferencia elnöke hozta össze. A dokumentumot Franjo Tudjman horvát, Szlobodan Milosevic szerb elnök és Veljko Kadijevics jugoszláv védelmi miniszter írta alá. A megállapodás értelmében a feleknek vissza kellene vonulniuk a frontvonalakról és föl kellene oszlatni a félkatonai és nem reguláris csapatokat. A tűzszünet szerdán délben lépett volna érvénybe.
Az aláírás után azonban rögvest újra kezdődtek a harcok, Zágrábot légitámadás érte, s a köztársaság több pontjáról érkeztek hírek szárazföldi összetűzésekről. A Közös Piac két megfigyelője megsebesült.
Stipe Mesic, Jugoszlávia horvát származású elnöke rádiónyilatkozatában azt fejtegette, nem hiszi, hogy a szövetségi hadsereg vagy a szerb gerillák visszahúzódnának, de - tette hozzá - Horvátország tiszteletben tartaná a tűzszünetet.
Lord Carrington - mint a Reuter jelentette - úgy fogalmazott, ha ez a tűzszünet is összeomlik, akkor rendkí-
vül súlyos és véres polgárháború robbanhat ki Jugoszláviában. Mint megjegyezte, ilyen körülmények között semmi értelme sincsen nemzetközi békeerőket küldeni az országba. A brit hírügynökség diplomáciai forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az Európai Közösség külügyminiszterei valószínűleg úgy döntenek csütörtökön, hogy nem állítanak föl békefenntartó erőket. Az azonban elképzelhető, hogy a Nyugat-európai Unió küld egységeket a délszláv államba, de csak akkor, ha valóban a békét kellene ellenőrizni, illetve fönntartani. Nagy-Britannia, Dánia, Portugália és Hollandia már kife-
jezte azt a meggyőződését, hogy nyugat-európai csapatok nem vehetnek részt az egymással harcoló jugoszláv erők szétválasztásában. Németországot alkotmányos előírások korlátozzák, miközben Franciaország és Olaszország hajlana a jugoszláviai béketeremtésre. Megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy az esetleges csapatküldés lenne az első önálló nyugat-európai katonai akció a NATO négy évtizeddel ezelőtti megalapítása óta.
A törékeny tűzszünet - vélik diplomaták - egyébként sem hozhatna megoldást magával Jugoszlávia gondjaira, oly sok indulat és keserűség gyűlt föl az elmúlt hónapokban és években. Az angol hírügynökség úgy látja, ha el is hallgattak volna a fegyverek, Horvátország akkor sem fogadhatná el tényként a szerb előrenyomulást, amelynek következtében területének több mint egyharmadát már nem ellenőrzi.
Kohl és Mitterrand szerdai bonni találkozóján egyértelművé tette, hogy nem látnak lehetőséget az egységes jugoszláv állam helyreállítására, s mindketten kiálltak Jugoszlávia népeinek önrendelkezési joga mellett. Megállapították azonban, hogy a jugoszláviai konfliktust párbeszéd útján kell rendezni, a nemzetközi jog tiszteletben tartásával, nem pedig erőszakkal.
CSÜTÖRTÖK
A „NYUGATI VILÁG PÉNZTÁRCÁJA"
nem kíván lenni a továbbiakban Németország, ahol a Kelet-Euró-pának nyújtandó segítség témája sokakat foglalkoztat mostanában. (Tatár Imre: Megszűnő csekkdiplomácia-2. oldal)
A MENEKÜLT JUGOSZLÁV KATONÁK
védelmében a határőrség nem szolgál senkinek információval róluk. A déli határon érzékelhető feszültségről interjúnk a 3. oldalon.
A FRUSZTRÁCIÓK TETTEK
VÁLLALKOZÓVÁ,
s ha ez sem hozza meg az ízét a munkámnak, elmegyek parkőrnek a Margitszigetre, és örülök, ha találok egy Marlboro csikket -mondja dr. Karsay Sándor, aki létrehozta az ország első maszek diagnosztikai centrumát. (Kertész Péter: Csak kis Kútvölgyik - 5. oldal)
ZÖLDSÉG HELYETT SZEXPIAC
Az Odessa Erotic Center holland tulajdonosának kitüntető figyelme hazánk, mint Kelet-Európa legelő-rehaladottabb országa iránt, vagyis: szexüzlel minden nagyvárosban? (Halász Miklós:Pomófilmek orvosi receptre? - 5 .oldal)
KISAJÁTÍTOTTÁK ÉS LEJÁRATTÁK AZ ELLENÁLLÁST
Hatszáz pufajkás lett ellenálló és kapott ilyen címen nyugdíjkiegészítést egészen ez év júliusáig - írja indulatos vitacikkében Zimányi Tibor. (A barikád harmadik oldalán - ó.oldal)
EMBERSÉG
ÉS EMBERTELENSÉG
Közön
kell választani, s nem politikai ideológiák között - vallja Gábori György, aki megjárta a Gestapo börtönét és az ÁVO kínzókamráit. (Murányi Gábor: Kettősségek és kétségek -12. oldal)
A FRADI GYŐZELME
volt a kellemes meglepetése az idei magyar kuparajtnak. A Kispestben csalódtak a szurkolók, a Vác pedig: megfelelt. (Bravúr Szófiában, csalódás Kispesten -13. oldal)
II NEMZETKÖZI ÉLET 2. OLDAL B HAZAI TUDÓSÍTÁSOK 3-4. OLDAL ■ RIPORT-INTERJÚ 5. OLDALI NÉZŐPONT 6. OLDAL ■ BNV-MELLÉKLET 7-8-9-10. OLDAL ■ GAZDASÁG 11. OLDAL ■ KULTÚRA 12. OLDALI SPORT 13. OLDAL B TV-, RÁDIÓMŰSOR 14. OLDAL 0 NAPI KRÓNIKA, INFORMÁCIÓK, RENDŐRSÉGI HÍREK ló. OLDAL
Osztrák-magyar kormányfői egyeztetés Jugoszláviáról
Vranitzky: a következő lépést gazdasági és pénzügyi szankciók jelenthetik
(Munkatársunktól)
Franz Vranitzky és Antall József azonosan ítélte meg a jugoszláviai válság rendezésének lehetőségeit. Egyetértettek abban, hogy mindent meg keíí tenni a békés és demokratikus megoldás érdekében. Az osztrák kancellár és a magyar miniszterelnök megállapodott abban is, hogy továbbra is összehangolják Jugoszláviával kapcsolatos politikájukat, ami magában foglalja az esetleges közös fellépést nemzetközi szervezetekben, például az ENSZ Biztonsági Tanácsában. A kétoldalú kapcsolatokat egyaránt problémamentesnek ítélték.
Az osztrák kancellár röviddel szerda délelőtti érkezése után négyszemközti megbeszélésre ült össze vendéglátójával. Franz Vranitzky és Antall József tárgyalásainak fő témája a jugoszláviai helyzet volt. Ezzel összefüggésben Vranitzky azt emelte ki, hogy mindent meg kell tenni a harci cselekmények beszüntetése és a hadsereg visszavonása érdekében,
de ezt előmozdítandó csakis olyan intézkedésekről lehet szó, amelyek valóban segítenek mind a horvá-toknak, mind a szlovéneknek. A kancellár itt az elismerés lehetőségére utalt, amihez Antall József azt fűzte hozzá: Horvátország és Szlovénia függetlenségének elismerése csak akkor lehet hasznos, ha azt nemcsak Magyarország, Ausztria, Németország és Olaszország tenné meg, hanem azzal az egész Közös Piac, a nagyhatalmak, mindenekelőtt az Egyesült Államok is egyetértenének.
Franz Vranitzky úgy fogalmazott, hogy az eddigi közvetítési kísérletek kudarca ellenére sem szabad felhagyni a válság békés rendezését célzó nemzetközi erőfeszítésekkel. Ugyanakkor a harcok folytatódása esetén a következő lépés szerinte gazdasági és pénzügyi szankciók elhatározása lehet, és e szankciókat a harcoló felekkel szemben egyaránt kellene alkalmazni. Antall József egyetértett a kancellár által mondottakkal, és borúlátását a politikai ellenőrzés nélkül maradt fegyveres erők problémájával indokolta. Hangsúlyozta Ausztria és Magyarország közös felelősségét, valamint a kö-
rültekintő magyar politika szükségességét, tekintettel a három jugoszláv köztársaságban élő magyar kisebbségre.
A két kormányfő találkozóját plenáris ülés követte, amelyen mindenekelőtt a kétoldalú kapcsolatok kerültek szóba. Az osztrák-magyar viszonyt Antall József a következő szavakkal értékelte: Ausztriát kiemelkedően fontos partnernek tekintjük nemcsak kétoldalú politikai és gazdasági kapcsolatainkban, hanem a nemzetközi együttműködésben és a biztonságpolitikában is. Vranitzky pedig azt hangsúlyozta, hogy a két kormány között nincs nyitott kérdés, csak azon kell gondolkodnunk, hogy politikai, gazdasági, tudományos és kulturális együttműködésünket miként gazdagíthatjuk tovább.
A konkrét témákat illetően egyetértés volt a menekültek kezelésében, az ipari és energetikai és ezen belül a vállalatok közötti együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeiben.
(P.L.)
(A Jugoszláviával kapcsolatos külügyminiszteri
sajtótájékoztatóról tudósításunk a 2. oldalon.)