﻿Ára: 9,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
1991. szeptember 23., LIV. évfolyam, 223. szám
Külügyminiszteri értekezletet tervez a Biztonsági Tanács Jugoszláviáról
Újabb kísérlet a fegyvernyugvásra Horvátországban
m AMI JUGOSZLÁVIÁBAN TÖRTÉNIK, nem méltó az emberhez, nem méltó Európához. Ezt mondta vasárnap délben II. János Pál a Szent Péter téren egybegyűlteknek. A pápa újabb sürgető felhívást intézett az érdekeltekhez, Európa kormányaihoz, hogy vessenek véget az értelmetlen pusztításnak és testvérgyilkos polgárháborúnak. E békét sürgető szavak közben Jugoszláviában folytatódtak a súlyos harcok, elsősorban Horvátországban, ahol az újabb tűzszüneti megállapodás után is voltak szórványos lövöldözések. A Biztonsági Tanács közben konzultációkat kezdett a kérdésről, de a megfigyelők általános véleménye szerint az ENSZ-ben sem lehet megállapodásra jutni, ha a tizenkettek sem tudtak megegyezni békefenntartó erők küldéséről. A Le Quotiaien de Paris azt írta, hogy az ENSZ alapokmánya ugyan nem engedi meg a beavatkozást a belügyekbe, a világszervezetnek mégis lenne lehetősége az akcióra, mert felléphet helyi viták békés rendezéséért. A Liberation úgy véli, hogy Nyugat-Európa tehetetlennek bizonyult, s ezért fordul most az ENSZ-hez, amelynek amúgy sincsenek csodaszerei. A lap megjegyzi, könnyen lehet, hogy a diplomáciának nem lesznek eszközei a Jalta utáni Európa első
A KÜLPOLITIKAI HELYZET
háborújával szemben. A The New York Times vezércikkében élesen elítélte a Jugoszláviával kapcsolatos nyugat-európai magatartást, és az ENSZ katonai beavatkozására, gazdasági rendszabályokra hívta fel a világot. A befolyásos amerikai lap úgy látja, hogy az ENSZ-nek meg kell szabadulnia attól az illúziótól, hogy a szövetségi Jugoszlávia még létezik. Az iraki ügy is megmutatta -hangsúlyozza a Times hogy az ENSZ akár fegyveresen is beavatkozhat, gazdasági szankciókat hozhat. A cikkíró megjegyzi: bár Tudjman horvát elnök nacionalista retorikájával elidegenítette a szerb kisebbséget, Milosevic szerb elnök még súlyosabban megsértette a nemzetközi normákat, amikor a szövetségi hadsereget is felhasználja óriási területi igényeinek az érvényesítésére.
« AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG megállapodott a pénzügyi unió megteremtésének menetrendjében. A brit kormány nagy engedményt tett, amikor belement abba, hogy az egységes valuta létrehozásának kérdésében nem emel vétót. Viszont fenntartja magának a
jogot, hogy saját parlamentje döntsön a pénzügyi unióban való részvétel felől. London beleegyezett abba is, hogy az egységes pénzügypolitikában csak a gazdasági erőben egymáshoz igen közelálló országok vehetnek részt. Ez persze a szigetország felől nézve is csökkenti a három középeurópai ország gyors közös piaci csatlakozásának az esélyét. A tizenkettek most megállapodtak abban, hogy a pénzügyi unió kialakításának második szakasza 1994 elején kezdődik, de ekkor még nem feltétlenül hozzák létre a közös központi bankot. Ám annak a harmadik szakaszban már működnie kell, s bevezetnék a tagállamokban a közös pénzt is.
■ KÖZÉP-EURÓPA mégsem marad segítség nélkül, hiszen az EK pénzügyminiszterei abban is egyetértettek, hogy finanszírozzák a Szovjetunió kelet-európai élelmiszer-vásárlásait. A miniszterek két hetet adtak a brüsszeli bizottságnak, hogy részletesen kidolgozza ezt a javaslatot. A Szovjetunió egyébként csaknem 15 milliárd dollárnyi élelmiszersegélyt kért a Nyugattól, s ebből hat-hét mil-liárdot a közösségtől. A tizenkettek eddig 900 millió dollárnyi élelmiszert ajánlottak fel, ennek kétharmadát hitelgarancia formájában. (B. M.)
Tudjman és Kadijevic parancsa: tüzet szüntess
ború dúl, és hogy a szerb vezetés az
„Jugoszerbia"
tanulsága
Horvátországban folyik a totális háború, a jugoszláv hadsereg a szerb fegyveres csoportok támogatásával gátlástalanul támadja, bombázza a kórházakat, az iskolákat, a lakóházakat és a műemlékeket. Kíméletlenül és könyörtelenül.
A háború mindig egyesé-lyes, nem végződhet döntetlen-
nel.	Ez a háború is már eldőlt, megnyerte Szerbia, azaz Nagy-Szerbia, vagy talán Jugoszerbia", és elvesztette Jugoszlávia.
Azonban ennek a háborúnak van még egy vesztese, mégpedig az egész világ. A nemzetközi közösség, Európa ismét szembetalálta magát a kommunizmus romjain kisarjad-zó nacionalizmusok veszélyeivel, leckét kapott MilosevidőI és Kadijevictői, akik kihasználták a külvilág tehetetlenségét, tanácstalanságát, rendezési ötlettelenségét. Ki tudja, hogy hatalmon maradhatnak-e az új Jugoszerbia" vezetőjeként -több száz halott, több ezer sebesült és több százezer menekült árán. A világ mindenesetre szegényebb lett egy illúzióval.
Ez a lecke elmaradhatott volna, hisz híján van minden ésszerűségnek, minden logikának. Ami történt, az magyarázható a világháborúkat követő békeszerződések igazságtalanságaival, a kommunista diktatúrák örökségével, a térségünkben zajló változások befejezetlenségével, és mégis megmagyarázhatatlan. De na már így történt, tanulnunk kell - kellene - belőle. Meg kell tanulnunk a megelőzés mechanizmusát.
Jugoszlávia példája bizonyítja, hogy rendkívül nehéz a válságelhárítás. Az eddigi nemzetközi erőfeszítések egy-től-egyig kudarccal végződtek. Megbukott az EK és a Nyugat-európai Unió, a NATO még csak indulni sem mert a vizsgán, és sikertelenek voltak a rendezéssel próbálkozó EBEÉ-konferenciák. Most ugyan még az ENSZ-ben reménykedünk, de a halottakat feltámasztani, a sebesülteknek és a menekülteknek okozott fizikai és erkölcsi kárt meg nem történtté tenni a Biztonsági Tanács sem képes. Elhatározhat ugyan gazdasági és pénzügyi szankciókat - ahogy azt Vranitzky kancellár a napokban Budapesten javasolta -, de Ju-oszlávia akkor sem lesz töb-é Jugoszlávia.
Korunk legsúlyosabb betegsége a rák. A rák ellen a lehető leghatékonyabb gyógyszer a megelőzés. A háború ellen a leghatékonyabban akkor tudjuk felvenni a harcot, ha minden tőlünk telhetőt megteszünk annak elkerüléséért. A potenciális konfliktusforrások - belőlük akad bőven - csillapításáért, a nacionalizmus és a szeparatizmus megfékezéséért, a nemzetisé-
fjek jogainak biztosításáért, a egyverszállítások betiltásáért, a hadseregek politikai ellenőrzéséért, a diktátorok hatalomra kerülésének megakadályozásáért. A belső demokráciák kiszélesítésével - ismét Vranitzkyt idézve - modellértékű kétoldalú kapcsolatok kialakításával és regionális együttműködésekkel. Hogy ne ismétlődhessék meg, ami már katonai beavatkozással vagy szankciókkal is helyrehozhatatlan.
Pietsch Lajos
(Hírösszefoglalónk)
Vasárnap délután háromkor -a kölcsönös bizalmatlanság szellemében - újabb tűzszü* net lépett érvénybe Horvátországban. Ezt megelőzően azonban Szlavóniában és a horvát tengerparton is súlyos összecsapások voltak, Bosznián át pedig újabb és újabb katonai alakulatok haladtak Horvátország felé.
Vasárnap délután háromkor tűzszünet lépett életbe Horvátországban -jelentette az MTI Belgrádból, miután előbb Veljko Kadijevic tábornok, nemzetvédelmi miniszter, majd utána Franjo Tudjman horvát elnök is fegyvemyugvást rendelt el csapatainak. Kadijevic tűzszüneti parancsában azt közölte, hogy tíz perccel tizenkettő előtt jött létre e megállapodás a Horvát Köztársaság vezetőségével. Tudjman elnök szintén utasítást adott a csapatoknak a fegyvernyugvásra, hangsúlyozva, hogy amint létrejön a tűzszünet, megkezdik az igalói tárgyaláson kötött egyezmény megvalósítását.
A fegyvemyugvást megelőzően a hadsereg és a szerb területvédelmi alakulatok kezére jutott Petrinje városa, amely Zágrábtól nyolcvan kilométerre Délre fekszik. A város horvát védői a környező útvonalakhoz vonultak vissza. Nem sokkal félkettő után Zágrábban lövöldözés hallatszott, majd robbanások. Állítólag a Dusán Cserkovic laktanyából lőttek. Pontosan hét perccel a tűzszünet életbe lépése előtt Zágrábban ismét megszólaltak a légvédelmi szirénák. A horvát
tájékoztatási szervektől szerzett információ szerint Bihacról indultak harci repülőgépek Zágráb fele. A jugoszláv tengerparti városokban is rendkívül súlyos helyzet alakult ki vasárnap délelőtt, a leghevesebb harcok Sibe-nik és Zara környékén zajlottak. Vu-kováron vasárnap még tarották magukat a város védői, Zágrábban pedig délelőtt újabb légiriadó volt.
A horvát elnök egyébként a hét végén indítványozta, hogy vasárnap déli 12-ig feloldják a központi hadsereg laktanyái elleni blokádot és megszüntetik a katonai alü^ultrfok elleni támadást, ha a hadsereg cserébe leállítja a Horvátország elleni offenzívát. Veljko Kadijevic nemzetvédelmi miniszter azonban vasárnapig elutasította a horvát indítványokat, és nyilatkozatban azt hangoztatta, hogy a hadsereget Horvátországban kíméletlenül támadják, ami megfogalmazása szerint önfeláldozó fellépést tesz szükségessé minden hazafias erő részéről. Kijelentette, hogy a hadsereg puccsá-ról szóló állítások rosszindülatúak, és hogy a katonaságnak nincsenek politikai ambíciói. Kadijevic azzal vádolta a horvát vezetőket, hogy göbbelsi propagandamódszereket használnak, fasiszta tevékenységet folytatnak és azt állította, hogy szétesett az elnökség, a kormány és a parlament. Megfigyelőket idézve a Reuter azt jelentette, hogy ez a fegyvemyugvás sem kínálja a kibontakozás reményét, ‘inkább újabb erőgyűjtésre szolgál.
Milán Kucan szlovén elnök vasárnapi nyilatkozatában leszögezte: a nemzetközi közösség mindeddig képtelen volt felfogni azt, hogy a hor-vátok és a szerbek között valódi há-
egykor jugoszláv, de ma már szerb hadsereggel történelmi horvát területeket hódít meg. Nem látják azt sem, hogy az „őrült expanzionista politika nem áll le Horvátországban, annak leigázása után Szlovénia ellen fordul, és eljut Európa határaira”. Kucan érthetetlennek nevezte, hogy Stipe Me-sic szövetségi elnök nem utazik el az ENSZ-közgyűlés ülésszakára és nem tájékoztatja a világszervezetet a Jugoszláviában lejátszódó tragédiáról. Jugoszlávia megőrzésének dogmájától vezettetve nem látják át, hogy ez a dogma csak a háború leplezésére szolgál. Ezzel a dogmával manipulálják és félrevezetik a világot a nagyszerb hegemonista és militarista erők - hangoztatta a szlovén elnök, aki leszögezte, hogy sosem lehet egyenlőségjelet tenni az agresszív és a honvédő erők közé.
Boszniában tovább folytatódik a köztársasági mozgósítás. Jure Peli-van boszniai kormányfő közölte, hogy a belügyi tartalékosok közül 23
ezer főt hívtak be, és eddig több mint 17 ezren jelentkeztek. A boszniai kormány vezetője hangsúlyozta: törvénytelennek tekinti a hadsereg mozgósítását, és azt, hogy a behívottakat Horvátország válságövezetébe küldik. Emiatt - hangzott a boszniai állásfoglalás - a katonaköteleseknek nem kell eleget tenniük az ilyen behívásoknak. A boszniai védelmi miniszter pedig kijelentette, hogy a jugoszláv hadsereg legutóbbi lépései arra irányulnak, hogy polgárháború kezdődjön a köztársaságban.
„Ami Jugoszláviában történik, nem méltó az emberhez, nem méltó Európához” - mondta II. János Pál pápa vasárnap délben a Szent Péter téren egybegyűlteknek. A szentatya újabb sürgető felhívást intézett az érdekeltekhez, Európa kormányaihoz, hogy vessenek véget az értelmetlen pusztításnak és testvérgyilkos polgárháborúnak.
Washingtoni tudósításunk a BT ülés előkészületéről a 2. oldalon.
II. Sándor vállalja az uralkodást
Nem mindennapi szenzációként tálalják a jugoszláv lapok a háborús eseményeket is háttérbe szorító hírt, hogy II. Sándor trónörökös október 5-én végleg hazatelepül. A szerbiai demokratikus ellenzék sajtótájékoztatóján jelentette ezt be Vük Draskovics. A Szerb Megújhodási Mozgalom elnöke közölte, hogy a trónörökös Géniből érkezik repülőgéppel, hogy részt vegyen nagyapja, I. Sándor, a Marseille-ben meggyilkolt király emlékére megrendezendő gyászmisén.
Draskovics szerint a trónörökös nem turistaként érkezik, s nem szállodában száll meg, hanem saját otthonát, a királyi palotát, az úgynevezett Beli Dvort foglalja el, ahol valaha elődei, a Karagyor-gyevics dinasztia uralkodói éltek. Csakhogy - véli több vezető politikus - a királyi palotát már államosították, az már nem a Karagyorgyevicsek tulaj-
dona. Vagy elképzelhető, hogy titokban egyezség jött létre a mai vezetők és a hazatérő trónörökös között?
A kormány hivatalos álláspontja egyelőre ismeretlen, de annyi már bizonyos, hogy vissza kell vonni azt a törvényt, amely megfosztotta állampolgárságától a Karagyorgyevics család minden tagját. A döntés a szkupstinára vár. Amennyiben ez megtörténik, akkor II. Sándor Jugoszláviában marad, s úgy nyilatkozott, ha kérik, akkor vállalja az uralkodást is. Az ellenzéki pártok képviselői azt mondják, hogy az államformáról való döntést az ország polgárainak kell meghozniuk. A konzervatív párt javasolta, hogy október 6-án tartsanak országos tanácskozást, amelyben mondják ki a III. Jugoszlávia megalakulását és kiáltsák ki az új ország királyává II. Sándort. Hogy az új Jugoszláviát mely területek
alkotnák? A konzervatívok terve szerint Szerbia mellett: Crna Gora, Bosznia, Szlavónia, Baranya és a Szerémség nyugati része, valamint Hercegovina és Macedónia. (Horvátország és Szlovénia eszerint kimaradna az új Jugoszláviából!)
A belgrádi Politika szerint II. Sándor trónörökös hazatérésének szimbolikus jelentősége van. Nagyapja a fasizmus első áldozata, s a mai politikai helyzet nagyon hasonlít az 1934 évihez. A gyászszertartásra külön autóbuszjáratokat indít onnan Belgrád-ba, Szerbia minden vidékéről, egész karavánok érkeznek majd Hercegovinából, Crna Gorából, sőt Boszniából is több ezres tömeget várnak, bár a trónörökös külön kérése az volt, hogy nem szeretné, ha látogatását hivatalos jellegűnek minősítenék. ,.Egyelőre” magánemberként érkezik haza.
HÉTFŐ
A JAVLIN5ZKU-TERV VITÁJA
Az unió sorsa attól függ, találkozik-e a köztársaságok politikai akarata a kérlelhetetlen gazdasági kényszerűségekkel. (Vida László: Éhséglázadásra várva - 2.oldal)
KINEK KELL A FEHÉR KÖNYV?
Szükség van-e a múlt bűnöseinek megnevezésére egy külön kiadványban? A politikai pártok és az emberek véleménye megoszlik, de a józanok szerint már nem a múltba, hanem a jövőbe kellene tekinteni. (Megyei körképünk az 5. oldalon)
KIK AZOK A REFORMKOMMUNISTÁK?
Megbélyegző, kirekesztő, bűnösnek nyilvánítás; a reformkommu-nista egyesek szóhasználatában a „politikai személláda” szerepet kezdi betölteni - írja közelmúltunk elemzésében Bihari Mihály, az ismert politológus. (Kik azok a reformkommunisták? - 6. oldal)
A NYUGDÍJKORHATÁR EMELÉSÉNEK
mértékéről és üteméről sürgős parlamenti döntést kell hozni, hogy az érintett korosztályok elkészíthessék életstratégiájukat. (Kovács Judit: A társadalombiztosítás nyitott kérdései - 7. oldal)
AZ UTCANÉV-VÁLTOZÁSOKRÓL
nyilatkozik az illetékes bizottság titkára Pest-Buda című összeállításunkban a 8. oldalon. Kiderül, kiknek a neve szerepel a legtöbb köztéri táblán, s az is, hogy rövidesen újra lesz utcája Hatvány Lajosnak.
KÉT HAZA KEVESEBB,
mint egy - úja Köteles Pál, a hamarosan megjelenő Magyarország európaisága című kötet szerzője. Részleteket közlünk az erdélyi sorsot bemutató esszéből.(Diagnózis - 9. oldal)
TOVÁBB CSÖKKENHET A SZOVJET RÉSZESEDÉS
a magyar külkereskedelemből, akár a jelenlegi tíz százalék alá. Az év első félévének 600 millió dolláros magyar exportjából eddig csak 150 millió dollárt fizettek ki, s ez hosszasan nem tartható.(Durst Judit: Vihoda nyet -11. oldal)
ELŐKERÜLTEK AZ INDULATOK
az első osztályú futballbajnokság 5. fordulójában, három meccsen öt kiállítás - ez a mérleg, ez a szomorú szenzáció. A „kis” Albert gólparádéja viszont nagy öröm, mert az igazi futballra emlékeztetett. (Ez történt a futballpályákon - 12. oldal)
ÁLLANDÓ ROVATAINK
■ NEMZETKÖZI ELET 2. OLDAL H HAZAI TUDÓSÍTÁSOK 3-4-5. OLDAL 0 NÉZŐPONT 6. OLDAL ■ RIPORT-INTERJÚ 7. OLDAL ■ PEST-BUDA 8. OLDAL ■ KULTÚRA 9. OLDAL B GAZDA-SÁG 11. OLDALI SPORT 12-13. OLDAL BT. SZERK. TV-, RÁDIÓMŰSOR 14. OLDALI NAPI KRÓNIKA, INFORMÁCIÓK, RENDŐRSÉGI HÍREK ló. OLDAL