﻿H!
--ctbcn*
kCiblL A » urrdá
•útnak u ■ : a/vc» 441 elfog-<g a HÉV
■T KI US
3S
-iorr *
■-r
«
RÓOlÉ
Ára: 9,50 Ft
Lesz-e Expo?
Hányadszor tesszük fel már magunknak fórumokon, szűkebb és tágabb megbeszéléseken a kérdést: tudunk-e és akarunk-e világkiállítást rendezni? A két ige, az „akarunk" és a „tudunk" sorrendje akár fel is cserélhető, hiszen a fő kérdések mindinkább a „hogyan" és a „miből" körül sűrűsödnek. A baj csak az, hogy ezeket a kérdéseket már réges-régen a szigorúan szakmai jellegű, fejlesztési, tervezési, finanszírozási, vállalkozási - és még sorolhatnánk, hányféle - megoldási módozatok részletes vizsgálatának, majd pedig a csakis rideg tényeken, megbízható számításokon os, illetve részdöntéseknek kellett volna felváltaniuk.
Ehelyett mi folyik most? Személveskedés, pletykaéhes kutakodás, az egyre áttekinthetetlenebbnek látszó valóságos ügy háttérbe szorulása, lassú, de biztos elkedvetlenedés. „Káosz" - mondaná röviden, de velősen a pesti polgár, ha véleményét megkérdeznék. „Kimondták az Expo halálos ítéletét" - fogalmazott egyik laptársunkban Bar-siné Pataky Etelka, és valójában egyik „értékelésen" sem csodálkozhatunk vagy botránkozha-tunk meg különösebben.
Valóban reménytelen volna már mindaz, amelyhez nem kevesen, nyilván különböző indítékból, de vérmes reményeket fűztek? Köztük számos olyan budapesti kerület, vidéki város, sőt nem egy falu, amelynek ügybuzgó képviselői valamennyien talán mégsem nevezhetők olyanoknak, akik -pestiesen szólva - most léptek le a falvédőről. Ugyanakkor aligha sö-pörhetők le az asztalról azok a megalapozott kételyek sem, amelyek közé csakis a szakmailag elfogadható és nem az egyéb kétes indítékú - a többi között -, presztízsféltésből fakadók sorolhatók.
Mi a helyzet most? Legfrissebb értesüléseink szerint a programirodában elkészült az az összefogott, viszonylag rövid, ám nem kevesebb, mint negyven-nyolc változatból építkező megvalósíthatósági elemzés, amely végül is három elképzelést vázol fel. A helyszínek között éppúgy szerepel Csepel, mint - végső esetben, ha például az ingatlan-vállalkozásolckal kapcsolatos és egyéb lehetőségekkel nem élhetünk megfelelően - a budai oldalra összpontosított attrakció.
A költségekkel kapcsolatosan e helyütt csak annyit - erről részletesen lapunkban még szólunk -, hogy a programiroda számításai szerint a legkedvezőtlenebb esetben sem nagyobb az állami kockázatvállalás 37 milliárd forintnál. A megépített infrastruktúrával és a vállalkozások remélhető sikerével számolva az eredmény 10-67 milliárd forintja becsülhető.
Ma összeül az a tizenhárom tagú bizottság, amelyet a főváros aŰoól a célból hozott létre, hogy mérlegelje a kormány elé terjesztett budapesti javaslatokat és megerősítse vagy - ha szükséges - módosítsa azokat. Mivel az említett megvalósíthatósági elemzés még ágazati egyeztetés előtt áll, a kormánybiztos kérte Schneller István főpolgármester-helyettest, hogy az elemzést ismertessék meg a felelős grémiummal.
Mindez, ha más nem, jelzőlámpa lehet abban az útvesztőben, amelyben a világkiállítás sokat vitatott ügye most - és már jó ideje - tévelyeg. A további tévelygés ideje azonban végképp lejárt. Most már csakis döntésre van idő, de arra is - félelmetesen kevés.
Komor Vilma
A Biztonsági Tanács vitája a jugoszláv válságról
Szerbia csak részleges kivonulásra hajlandó Horvátországból
m MEGPRÓBÁLTA SZÁMBA VENNI a Corriere della Sera, hogy kik kerültek ki eddig győztesként az értelmetlen jugoszláviai belháborúból. A tekintélyes olasz lap arra a megállapításra jutott: sem a horvátok, sem a szerbek nem mondhatják el, hogy előnyösebb helyzetbe kerültek, mint voltak. A háború nem oldott meg semmit, és nem jöttek létre a politikai alapok ahhoz, hogy valódi és tartós, békés rendezés szülessen. A Corriere della Sera szerint Horvátország teljesen szétesett az események következtében. Jelentős területeket veszített el, elpusztultak útjai, erőművei és termelőüzemei, a harcok számos áldozatot követeltek, és a városokban rendkívül nagyok a károk. Ráadásul üres kézzel kellett távoznia a nemzetközi diplomáciai tárgyalásokról is, a várt és remélt elismerésre senki nem hajlandó. Franjo Tudjman elnök hatalma mindennek következtében erősen meggyen-'kedik a
gült, terjed a népi elégedetlenség, szervezk ik. Zágráb kedve. “
„	. légpedig egy k
kus, nacionalista állam képét, amelyen átjár a
politikai ellenzék. Zágráb kedvezőtlen képet alakí-egy kevéssé aemokrati-
tott ki magáról, mé(. kus, nacionalista c „balkáni betegség".
m NEM JOBB A MÉRLEG a szerbek oldalán sem. Csak részben sikerült katonailag birtokba venniük azokat a területeket, amelyekre igényt tartanak. Az elvetélt szovjet puccs után a katonák kénytelenek felhagyni azzal az ideológiai érveléssel, hogy a „szocialista Jugoszlávia megmentése" a cél. Nyíltan be kell vallaniuk, hogy egyszerűen új
| A KÜLPOLITIKAI HELYZETI
határvonalat akarnak meghúzni egy nagy szerb Jugoszlávia számára - vélekedett a Corriera della Sera.
m HASONLÓ HANGNEMBEN ÍRT a londoni The Daily Telegraph is. A brit lap vezércikkében annak a nézetnek adott hangot, hogy a fő feladat most Szerbia számára talán az utolsó európai kommunista-katonai rendszer megőrzése, s ebből a célból a jugoszláv hadsereg együttműködik a szerb fegyveres csoportokkal Horvátország egy részének meghódításában. A jelenlegi tűzszünet nem elegendő alap a rendezéshez. A Jugoszlávia elleni fegyver- és olajembargó megkerüli a lényeget, mert a jól felszerelt Szerbiának kedvez. Világpolitikai összefüggésekbe helyezte George Bush amerikai elnök ENSZ-ben elhangzott beszédét a torinói La Stampa, szembeállítva azt a gondolati iskolát, amelyet a republikánus párt jobbszárnya mellett a demokrata párt számos hangadó egyénisége is képvisel és Bush elnök nézeteit. A jobboldali republikánusok és az idézett demokraták úgy vélik, hogy a nagy veszély elmúlt, Amerika megnyerte a hidegháborút, és nincs többé ellenfél. Vagyis az Egyesült Államok elvégezte feladatát, és itt az ideje, hogy sátrat bontson, s végre saját belső bajaival foglalkoz-
zék ahelyett, hogy a világ csendőrének szerepét töltse be. E nézet szerint Amerika csak úgy felelhet meg a jövő kihívásainak, ha megszabadul a katonai terhek nagy részétől és minden erőforrását a gazdaság bajainak orvoslására fordítja. Szerencsére George Bush nem veszi figyelembe ezeket a hangokat, ami világosan kitűnt abból, ahogy felszólította Szaddám Huszeint: hagyjon fel az atomfegyverkezési tervek dédelgetésével. A La Stampa szerint az elnök azért lép fel a tűzfészkek megfékezéséért, mert meg van győződve arról, hogy Amerika érdekei kívánják ezt: Meg kell mindenütt fékezni a tüzet, még mielőtt az elszabadul és pusztítóvá válik - írta az olasz lap.
N SIKER KORONÁZTA Jelcin és Nazarbajev közvetítői erőfeszítéseit: Azerbajdzsán és Örményország között egyezség jött létre, amely szerint haladéktalanul tárgyalásokat kezdenek a karabahi problémáról. Előzőleg a Kreml hasonló erőfeszítései egytől egyig kudarccal értek véget, ugyanakkor Jelcinnek most jól jöhet a siker, és ismét növelheti utóbbi időben megcsappant népszerűségét. Az örmény és az azeri vezetők egyezségre jutottak az azonnali tűzszünetről, a fegyveres csoportok lefegyverzéséről, valamint arról, hogy a két köztársaság hatályon kívül helyezi a Karabahhal kapcsolatban korábban hozott alkotmányellenes törvényeket. A tárgyalások nyomán első ízben nyílik reális esély a Kaukázus legfőbb válsággócának felszámolására.	(P. L.)
Rendkívüli állapot Grúziában
Örmény-azeri megállapodás Karabahról
(Tudósítónktól)
MOSZKVA - „Fontos határkő” az évek óta húzódó karabahi válság rendezése felé vezető úton az a megegyezés, amely háromnapi kemény alkudozás után született meg - az orosz és a kazah elnök közvetítésével - Azerbajdzsán és Örményország, valamint a karabahi örmény és azeri közösség képviselői között - értékelte a fejleményeket a szovjet államfő frissen kinevezett szóvivője, Andrej Gra-csov keddi sajtóértekezletén. S habár Zseleznovodszkban Borisz Jelcin „történelmi” megállapodásról beszélt, partnerei óvatosabban fogalmaztak, miként fenntartásainak adott hangot a Nyezaviszimaja Gazeta is. Közben a szomszédos Grúziában tragikus fordulatot vesznek az események: az elnök és a lemondását makacsul követelő ellenzék között nem teremtődött érdemi párbeszéd, sőt, szerdán nulla órától kihirdették a rendkívüli állapotot.
A Zseleznovodszkban aláírt közös közleményben a felek kifejezik egyetértésüket a karabahi konfliktus fokozatos megoldásának szükségességében. Azerbajdzsán és Örményország további kétoldalú tárgyalási folyamatának előfeltételeként a térségben tűzszünet lép életbe; 1992. január 1-jéig Baku és Jereván eltörli vala-
mennyi, Karabahra vonatkozó alkotmányellenes jogszabályát és elismeri az autonóm terület törvényes hatalmi szerveit, kivonja az övezetből a különböző félkatonai alakulatokat, s így ott csak a szövetségi bel ügy- és védelmi minisztérium rendfenntartó egységei maradnak. Ugyancsak megkezdődhet a deportált lakosság visszatérése és a túszok szabadon bocsátása. Az Oroszország és Kazahsztán megbízottaiból létrehozandó „ideiglenes megfigyelői munkacsoport” közreműködik „a helyzet normalizálását célzó egyeztetett intézkedések megvalósításában”.
A dokumentum kétszer is hangsúlyozza, hogy a feleket a szuverén államok belügyeibe való be nem avatkozás elve vezérli, mi több, a kommüniké rendelkezései sem jogosítanak fel erre. Ennek kapcsán a Nyezaviszimaja Gazeta igencsak szkeptikusan vélekedik a rendezés esélyeiről, hiszen Mutalibov azerbaj-dzsáni elnököt már idáig is számos bírálat érte odahaza azok részéről, akik Jelcin és Nazarbajev jószolgálati missziója által sértve érzik a köztársaság függetlenségét. A közös sajtó-tájékoztatón nem véletlenül húzta alá Mutalibov azt a mozzanatot, hogy a
csúcstalálkozók szelleme eleve sugallta a köztársaságok szuverenitásának és területi épségének tiszteletben tartását. Ter-Petroszjan örmény elnök jelezte, hogy korántsincs teljes egyetértés, de a dolgok elmozdultak a holtpontról. Nazarbajev ecsetelte, milyen „szenvedések” árán jött létre az egyezség, és felhívta a figyelmet arra, hogy az ígéretek és kötelezettségek beváltása még hátravan.
Drámai hangú felhívásban fordult Grúzia polgáraihoz és a világ népeihez a kaukázusi köztársaság frissen megalakított nemzetbiztonsági tanácsa, melynek élén Gamszahur-dia elnök áll. A testület .katonai és polgári puccsnak” minősíti az ellenzék magatartását, és akárcsak Gam-szahurdia napokban közzétett valamennyi hasonló szózata, a törvényesen megválasztott elnök és vezetőség megvédésére szólít fel. A feszültség keddre, ha lehet, még tovább fokozódott Grúzia fővárosában az után, hogy voltaképpen eredménytelenül zárult a hatalom és az ellenzék képviselőinek első megbeszélése. Az utóbbiak azzal vádolták Gamszahurdiát, hogy kellő felhatalmazás nélkül küldte el embereit a találkozóra, ahol a parlamenti és az általa el nem ismert parlamenten kívüli politikai (Folytatás a 2. oldalon.)
Feltételekhez kötött kivonulás Horvátországból
Boszniában polgárháború veszélye fenyeget
(Hírösszefoglalónk)
A jugoszláv szövetségi hadsereg valószí-nűlea hamarosan kivonul Horvátországból, kivéve azokat a területeket, amelyeket a Horvátországban élő szerb kisebbség magáénak követel. Ezt jelentette be Boris-lav Jovic, aki Szerbiát képviseli a jugoszláv államelnökséaben. Eközben Bosznia több körezetében feszültté vált a helyzet és a vegyes lakosú köztársaságban polgárháborús veszéllyel számolnak.
Borislav Jovic egy Belgrád melletti településen mondott beszédet, utalva a hadsereg részleges horvátországi kivonulásának lehetőségére. Az AP amerikai hírügynökség jelentése szerint Jovic szavaiból kitűnt: Szerbia állítólag bele-
egyezne abba, hogy Horvátország kiváljon Jugoszláviából, de csak akkor, ha lemond azokról a területekről, amelyek most a szerbek, illetve a hadsereg ellenőrzése alatt állnak.
Heves szavakkal ítélte el Szerbia és a jugoszláv néphadsereg vezetését Max Kampelman amerikai nagykövet, aki az amerikai küldöttséget vezeti a moszkvai emberi jogi konferencián. A jugoszláv katonai és a szerbiai vezetés rendkívüli felelősséget visel a harcokért - mondotta Kampelman, aki ugyanakkor felhívta Horvátországot, hogy tartsa tiszteletben minden polgárának emberi jogait, ideértve a szerbekét is.
A konferencia jugoszláv résztvevője, Vladimír Pavicevic nagykövet Kampelman kijelentéseire válaszolva elmondta: elfogadja az erőszak elítélését az Egyesült Államok részéről, ugyanakkor
szerinte az amerikai küldöttségvezető kijelentései egyoldalú információkon nyugszanak.
Mihail Gorbacsov szovjet elnök felkérte Slobodan Milosevic szerb elnököt és Veljko Kadijevic tábornok, szövetségi védelmi minisztert, hogy tegyenek meg mindent a jugoszláviai vérontás megszüntetése érdekében. A jugoszláv vezetőknek küldött üzenetről Andreotti olasz miniszterelnök tett említést Moszkvában, miután befejezte tárgyalásait a szovjet államfővel.
Miközben Horvátországban valamelyest enyhült a feszültség, Bosznia több körzetében rendkívül feszültté vált a helyzet. A Mostar környéki falvakban keddre virradóra ismét lövöldöztek a Crna Gorából odavezényelt tartalékosok.
(Folytatás a 2. oldalon.) Tudósítónk beszámolója az ENSZ BT üléséről a 3. oldalon.
A DROG FOGLYAI
Napjainkban a család egyre jobban elveszíti azt a funkcióját, amit be kellene töltenie az egyén életében. Ez a funkcióvesztés a gyermek fejlődésében zavarokat okoz, ami miatt deviáns magatartásformák alakulnak ki. (Cseme István cikke az 5. oldalon)
MILYEN AKADÉMIÁT SZERETNÉNK?
Az utóbbi húsz évben senki sem gondolt arra, hogy a tudományos osztályoknak a tudományos teljesítmény megítélésén túlmenő feladatai lennének. Az intézethálózat ügyeit egy, a szervezéshez és a pénzügyekhez kiválóan értő szakemberekből álló bizottság kell hogy intézze. (Lovas István: Törvénykezés közben - 6. oldal)
ÉRTELMISÉGIKÉNT
SZABOLC5-
ORSZÁGBAN
Nincs pénzünk, se időnk, miből áldozzunk a közre? A délkelet-ázsiai országokban megfizették az értelmiséget, kinevelték a művelt emberfőket és az ország hamar talpra állt. (Tóth M. Ildikó: Felőrölnek bennünket a mindennapi gondok -7. oldal)
AZ ELTŰNT ÜZLETEK NYOMÁBAN
„Az önkormányzatok pénz nélkül lettek útjukra engedve. Sajnos azok a jogszabályok, melyeknek az előprivatizációs törvény előtt napvilágot kellett volna látniuk, a mai napig nem születtek meg” -mondja Rácz Ernő, az ÁVÜ előprivatizációs igazgatója. (Füsi Piroska: Nem is olyan nehéz ez az akadályverseny? - 8. oldal)
AZ IDÉN KEVESEBB, JÖVŐRE TÖBB AUTÓ
A kilencvenes években forradalmian változhat a gépkocsik eladási rendszere. Az új modellek kibocsátásának stratégiájában változatlanul a japánok vezetnek. A modellek élettartama rövidül. Termelékenység és minőség dolgában riasztóan nagy különbségek választják el a cégeket. (Összeállításunk a világ autóiparáról all. oldalon)
■	NEMZETKÖZI ELET 2-3. OLDAL ■ HAZAI TUDÓSÍTÁSOK 4-5. OLDALI NÉZŐPONT ó. OLDAL ■ RIPORT-INTERJÚ 7. OLDAL ■ GAZDASÁG 8-9. OLDAL
■	KULTÚRA 10. OLDALI AUTÓIPAR 11. OLDAL ■ NAPI KRÓNIKA 12. OLDALI SPORT 13. OLDAL ■ TV-, RÁDIÓMŰSOR 14. OLDALI NAPI KRÓNIKA, INFORMÁCIÓK, RENDŐRSÉGI HÍREK ló. OLDAL
