﻿Ára: 9,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
1991. szeptember 27., LIV. évfolyam, 227. szám
East-West
Nemzeti
A svéd üzleti élet ma Budapestre figyel. A magyar fővárosban ünnepélyesen megnyílik az a tekintélyes méretű épület, amelyik egy svéd-magyar közös vállalkozás eredménye. Üzletközpont született ott, ahol egykoron a nemzet színháza - az első - állott. Az Astoria Szállodával szemben ezentúl ritkán hangzik el magyar szó, angolul, németül kommunikálnak leginkább, s még a földszinti hamburgeres is megannyi információt az üzleti élet világnyelvén ír ki az ártáblára.
Talán jelképes is ez az ünnepélyes avató. Hiszen amikor az épület alapkövét letették, még inkább csak a retorikában tettük tanúbizonyságát piaci nyitásunknak, s főképp annak, hogy a piacgazdaság jegyében hozzuk meg európai stílusú gazdasági törvényeinket, privatizáljuk az állami kézben lévő vállalatokat, gyárakat, garanciákat, fejlett infrastruktúrát kínálunk a külföldi befektetőknek. Az avatóünnepség ideién a tervek nagy részéből tény lett. Ha tetszik, néhány jókora lépés az Európához vezető úton.
Meglehet, ma még bizonytalan a járásunk, olykor úgy helyezzük magunk elé lábunkat, mintha ingoványos talajon járnánk. Vajon miért nem menetelünk? Miért nem csapjuk hozzá cipőtalpunkat a flaszterhoz? Talán azért, mert nem vagyunk biztosak a dolgunkban. Hiszen azáltal, hogy kitárultak a kapuk, megláttuk, nogy mit nem láttunk eddig. A teljesen más horizontot, az új léptékeket, a versenyt Vajon elég-e, ha van a ma gyár fővárosban East-West Business Center? Akár több is? Vagy inkább az országnak magának kell és lehet Kelet és Nyugat kapu-
t'ává válni? Akadnak olyan politi-:usok, gazdasági szakemberek, akik a honi erőforrásokat ma már egyre inkább ilyen szerep elvállalásához tartják a legalkalmasabbnak. Ebben meg is erősítették őket a fejlett Nyugat gazdasági potentátjai: legutóbbi aavosi konferenciájukon honfitársainkkal együtt fogalmazták meg azt, hogy Közép-Kelet-Európa két-négy éven belül integrálódni képes. S ennek az integrálódásnak a fókuszában nem lehet más, mint Magyarország, politikai, kulturális és persze gazdasági értelemben is. Ezt tudomásul véve fogalmazódik meg a Nyugat számára az igazodási pont. Olyan értelemben is, hogy nem lesz verseny ebben a régióban, mert Magyar-ország abban válik érdekeltté, hogy az egész régió fejlődjön.
Vajon van-e erre épülő, ilyen kitörési pontokat megjelölő gazdaságpolitikánk? Meglehet, nincs -ezúttal megbocsáthatóan. Ugyanis ettől függetlenül a jövő húzóágai adottak: hazánk nemzetközi kereskedelmi, pénzügyi, ipari-szolgáltató, nemzetközi szállítási s feltehetően technológiai központtá válik. De nem ipari nagyhatalommá! Ami így nem is baj, sőt. Hiszen a felsoroltak külün-külön, de főképp együtt értékteremtő gazdasági tényezők. Amit a Nyugat elfogad, elismer, értékel és tisztel.
Az East-West Business Center akár lehet egyfajta jelkép is -mondanivalóval, határainkon túl is hallható, nemzetközi nyelven megfogalmazott üzenettel. Bár az sem mellékes, hogy a Nemzeti helyén felépült üzletközpont az országban is tudatosítani lesz ké-
Ess: újfajta nemzeti érték van szülőben, a nemzetköziségünk, Európában.
Gergely László
A véres bányásztüntetés után lemondott a román kormányfő
■ A GYŐZELEM TÉREN, BUKARESTBEN csütörtökön is folytatódtak a zavargások, a rohamrendőrök többször is megütköztek a szerda óta tüntető zsilvöl-gyi bányászokkal. A véres megmozdulás következtében azonban lemondani kényszerült Petre Román kormányfő. Távozását tudomásul vette Iliescu elnök, aki rádiónyilatkozatában azt hangoztatta, hogy már meg is kezdődtek a konzultációk az új kabinet megalakításáról, s amíg azt kinevezik, a jelenlegi viszi tovább az ügyeket. Az államfő csütörtökön már tárgyalt a bányászok képviselőivel, akik ígéretet kaptak arra, hogy teljesítik követeléseiket. Bukaresti jelentések szerint gyanítható, hogy valamiféle nemzeti egységkormány alakul a parlamenti választásokon kialakult erőviszonyoknak megfelelően. Ez persze egyben azt is jelenti, hogy a Nemzeti Megmentési Front továbbra is megőrzi túlsúlyát.
rn A JUGOSZLÁV TŰZ LOKAUZÁLÁSA UTÁN most Romániában csapnak magasra a lángok, írta csütörtökön a Süddeutsche Zeitung. A befolyásos né-
| A KÜLPOLITIKAI HELYZET |
met lap emlékeztet rá, hogy az egykori keleti tömb egyetlen országában folyt csak vér a fordulat idején, s ez Románia volt, ahol egyébként a kommunisták, igaz új címkékkel ellátva, továbbra is kezükben tartják a hatalmat. A katasztrofális gazdasági helyzet nacionalizmussal párosul. Románia ezenkívül az Európa Ház alagsorában helyet foglaló országok közé tartozik. Az újság azonban megjegyzi, na a pincében nem oltják ela tüzet, hamarosan az egész ház lángba borul. A bonni Die Welt szerint politikai földrengés pusztít a Balkántól egész Örményországig. Románia a Balkán puskaporos hordójává válhat, s erről a Nyugat alig vesz tudomást. A romániai fejlemények nagy érdeklődést váltottak ki a francia tömegtájékoztatásban is. A TF-1 tévéállomás szerint Romániában nem sikerült megoldani sem a politikai, sem a gazdasági ne-
hézségeket, s a kormány elidegenítette magától a lakosságot. A román ellenzék egyik vezetője tévé-nyilatkozatában azt fejtegette, hogy jelenleg nem lát lehetőséget a koalíciós kormány létrehozására. A francia hírmagyarázat arra is utal, hogy a bányászakciót esetleg Iliescu szervezte Román eltávolítására. A francia külügyminisztérium csupán annyit jegyzett meg, hogy föltétlenül meg kell tartani az alkotmányos, demokratikus módszereket a feszültség levezetésekor.
8 A BIZTONSÁGI TANÁCS teljes körű fegyverszállítási tilalmat rendelt el Jugoszláviába. Á határozat egyben felszólítja a jugoszláv feleket, hogy tartsák be a már aláírt fegyverszüneti megállapodásokat. A BT ülésén Baker amerikai külügyminiszter Horvátország ellen indított agresszióval vádolta a jugoszláv hadsereget, hangsúlyozta azt is: az Egyesült Államok megérti a szer-bek aggodalmát, de nem fogadja el, hogy elnyomást és erőszakot alkalmaznak.	(B. M.)
Baker a szerb és a katonai vezetést okolta a tragédiáért
Európa erőfeszítéseinek egyhangú ENSZ-támogatása
(Tudósítónktól)
NEW YORK- Fegyverembargóról és az ENSZ-rőtitkár aktivizálásáról döntött a jugoszláv válságról folytatott külügyminiszteri szintű vitája egyhangúlag meghozott határozatában a Biztonsági Tanács. S alig fejeződött be a BT-ülés, az ellenőrök elengedését ígérő levél érkezett az ENSZ-palotába Bagdadból.
Bombaként robbant a nemcsak egyhangú szavazáshoz vezető, hanem meglehetősen egyszólamú BT-vita utolsó előtti szónokának, Baker amerikai külügyminiszternek a jugoszláviai válság fő felelőseit megnevező beszéde. „Szerbia kormánya és Jugoszlávia szövetségi hadserege különleges és növekvő felelősséget visel a tragédiáért” - közölte kerek-perec a State Department főnöke, nem
mulasztván el felidézni, hogy bekövetkezett az, amitől ő júniusi belgrádi látogatásán óvni próbálta a feleket. A katonai vezetés távolról sem pártatlan garantálója a horvátországi tűzszünetnek, hanem „aktívan támo-
gatta az azt megsértő helyi irreguláris szerbeket”, nem tett eleget a polgárok megvédésére szóló alkotmányos kötelmének, s ami történt, „az valójában nyílt katonai intervenció Horvátország ellen” - jelentette ki Ba-
ker, s megvádolta a szerb vezetést is: mindennek a hátterében áll. S a hadsereggel „tandemben” próbál „vagy Kis-Jugoszláviát, vagy Nagy-Szerbi-át teremteni, kizárva tehát Szlovéniát és feldarabolni Horvátországot”, hogy aztán olyan elnyomó módon járjon el, ahogyan korábban Koszovóban. Baker persze nem mulasztotta el egyaránt elmarasztalni a szerb és a horvát irreguláris erőket, s elsősorban a két nemzetiséget figyelmeztetni rá, hogy az erőszakkal „száműzik magukat Európából”. A BT-ülés után a folyosón nyilatkozó Separo-vics horvát külügyminiszter „megköszönte” Bakernek, hogy „néven nevezte a vérontásért elsősorban felelősöket”. A BT-tanácskozást végighallgató magyar külügyminiszter pedig lapunknak elmondta, hogy ő is elégedetten nyugtázta amerikai kollégája határozott hangnemét és nyílt (Folytatás a 3. oldalon.)
Nemzeti egységkormány alakul Romániában?
Iliescu tárgyalt a Zsil-völgyi sztrájkotokkal
Romániában hamarosan nemzeti egységkormány alakul, miután az eddigi miniszterelnök Petre Román a bányászok tiltakozó akcióinak következtében lemondott. Távozását már a bukaresti törvényhozás is jóváhagyta. A tüntető zsilvölgyi bányászok csütörtök este behatoltak a parlament épületébe és követelték Iliescu elnök távozását is. Késő este valóságos csata kezdődött a televízió épülete előtt.
BUKAREST - A Ceausescutól örökölt, az utóbbi másfél esztendőben gyakran és haszonnal alkalmazott recept nem vált be. Petre Román hiába rémisztgette a parlamentet és az ország lakosságát a magyar veszéllyel (emigráns erdélyi kormány alakult Budapesten), a figyelmet a bányászok újabb bukaresti „munkalátogatása” miatt kirobbant belső válságról már nem tudta, nem lehetett elterelni, márcsak azért sem, mert az események szerda délutánra erőszakos jelleget öltöttek. Mindenekelőtt azért, mert sem a kormányfő, sem az elnök nem volt hajlandó tárgyalni velük. Ez a hajthatatlan, de még inkább oly jellemző arrogáns magatartás aztán sokba került a kormányfőnek: tegnap a délelőtt folyamán kénytelen volt visszaadni a megbízatását. Ami tehát akár 24 órával korábban még elképzelhetetlennek tűnt, megtörtént: a bányászok (vagy a mögöttük az árnyékban meghúzódó erők) kormányválságot provokáltak ki, Petre Román fejével térhetnek haza a Zsil völgyébe. Pedig szerda este, éjszaka, a „harci” zaj elülte után még nem így néztek ki a dolgok, a rendfenntartó erőknek - igaz, halálos áldozatok, több tucat sebesült árán -ugyanis sikerült úrrá lenni a helyzeten, felszabadítani az ostrom alatt álló kormányszékházat, kiszorítani a főváros központjából a randalírozó, rongyos és szénporos, de mindenre, a további ellenállásra is kész tömeget.
Szerdán 13.45 órakor futott be az első, majd röviddel azután a második szerelvény, mintegy négyezer bányásszal. Az érkezőket rendfenntartó erők veszik közre, kísérik a Victoria-palota elé. Sem útközben, sem a téren incidensekre nem került sor. Fél négykor a bányászok szakszervezeti vezérét, Miron Cosmát a székházba invitálják. A meghívásra meghívással válaszol: jöjjön le Petre Román tárgyalni. Erre azonban nem kerül sor. Az egyre türelmetlenebb bányászok délután négykor váratlan támadást intéznek az épület ellen, de az ajtóknál petárdákkal, könnyfakasztó lövegekkel fogadják őket. Ekkor elszabadul a pokol, szürkületig zajlik a különben egyenlőtlen harc a bányászok és az épületet védő erők között. Az előbbiek kövekkel, dorongokkal, láncokkal, benzines palackokkal támadnak, az utóbbiak petárdákkal, könnyfakasztó lövegekkel próbálják távol tartani a felajzott tömeget. Közben szaporodik az áldozatok száma, estére három halottról, mintegy harminc-negyven sebesültről tudnak, többségük a bányászok, a bukarestiek közül kerül ki. Az egyensúlyhelyzet este negyed nyolckor bomlik meg a rendfenntartó erők javára, amelyek általános ellentámadást indítanak, könnygázbombával szabadítják fel a teret. Ekkor a bányászok és szimpatizánsaik a tévé székháza és az Egyetem tér irányában vonulnak vissza, ahol késő éjszakáig zajlik a csetepaté, viszonylagos megnyugvást csak a hajnal hoz. Közben több megszakítással vita bontakozik ki a parlamentben, a tévé képernyőjén pedig sorra jelennek meg a pártok és szakszervezetek képviselői, nyilatkoznak a történtekről. Csak a kormányfő hallgat. Megszólal viszont Miron Cos-ma, majd nagy későn Iliescu elnök. Az előbbi igazolni próbálja jövetelüket, az utóbbi megbékélésre szólít, az ország integritásával kapcsolatos spekulációkra hivatkozik... A közleményekből kikerekedő kép: a Frontot és szatelitpártjait leszámítva a
román társadalom szolidarizál a bányászok ügyével, egyetért követeléseikkel, de elítéli harci módszereiket, amelyek káoszhoz, bizonytalansághoz vezetnek. Valamikor éjfél után érkezik a hír: Pet-rozsénban újabb vonatot foglaltak el a bányászok, több ezres utánpótlás áll készen útra (ez csütörtök délben meg is érkezik Bukarestbe).
Csütörtökön viszonylagos nyugalomra ébred a város, de az nem tart sokáig. Nyolc óra körül a bányászok ismét elfoglalják a Victoria teret, de áll az Egyetem téren is a barikád. A rádióban és a tévében a Legfelső Védelmi Tanács nyilatkozatát olvassák be, amelytől nem lesz okosabb senki. Délelőtt likőr „szólal meg” a kormány: Petre Román visszaadja kormányfői megbízatását, de a „helyzet tisztázódásáig” a kabinet helyben marad. Az elnöki palotából ellentmondásos hírek érkeznek: nem lehet tudni, Ion Iliescu fogadja vagy sem a bányászok küldöttségét. Végül a találkozóra délben sor kerül. Azt követően az elnök elfogadja a kormány lemondását, mert „képtelen volt konfliktusos helyzetekből kiutat találni”, és bejelenti, hogy a múlt év május 20-i választások nyomán létrejött parlamenti erőviszonyok alapján alakul széles nyitású kormány, óvatosan kerülve a nemzeti egységkormány kifejezést.
A válság ezzel - legalábbis látszólag - megoldódott. A jó hírre a bányászok szedelődzködni kezdtek, igaz, csak szakszervezeti vezetőjük unszolására. Mert közben belejöttek a „leváltásba”, Iliescu elnököt is megpróbálták Petre Roma sorsára juttatni... De ez, úgy látszik, már nem szerepelt a „forgatókönyvben”. Az igazság ugyanis az, hogy egyre többen teszik fel e kérdést: kik álltak a bányásztömegek háta mögött, kik „köszönik meg” most bukaresti kirándulásukat?
Gyarmatit János
Hírmagyarázatunk és Katona Tamás nyilatkozata a 2. oldalon.
PÉNTEK
AZ AMNESTY
INTERNATIONAL
HARMINCÉVES
az idén. Az emberi jogok védelmében kifejtett ténykedése során megállapítható: földrészünk nem lehet önelégült.Számos helyen ma is börtönbe vetik a lelkiismereti okokból szolgálatot megtagadó-kat...(Stier Gábor: Horrortörténetek Afrikától Ázsiáig - 2. oldal)
BOLDOGGÁ AVATJÁK ADOLF KOLPINGOT
október 27-én Rómában. A múlt század szociális apostoláról Bol-beritz Péter ír a 6. oldalon.
LEHETETLEN A PÉNZT BEHAJTANI
törvényes eszközökkel a maszek megrendelőktől, akik semmilyen papírt nem hajlandók aláírni -vallja egy vállalkozó^ úgy tűnik, jelenleg ez a magyar gyakorlat. (Élő Anita:Vadkelet vagy amit akartok - 7. oldal)
KÓTYAVETÉLÉS/
VAGYONFELÉLÉS,
HATALOMÁTMENTÉS
A vállalati vagyon alakulását 1989-ig visszamenve indokolt vizsgálni - legalábbis így véli a Monopoly-csoport, amely önélló indítványt terjesztett a parlament elé a privatizációs stratégiáról. De miért is volt erre szükség? (Légrá-di Tibor: Vagyonvédelem vagy privatizáció - 8. oldal)
OPERATŐRHALLGATÓK
EURÓPAI
SZEMINÁRIUMA
ért véget diplomaosztással a Színház- és Filmművészeti Főisko-lán.Zsigmond Vilmos mellett Haskell Wexler volt a másik Os-car-díjas kurzusvezető. (Gervai András: Operatőrök a „katedrán” -10. oldal)
A PUSKÁS HENTESEK TÚLSÚLYA
nyomasztó a Szent Hubertus szellemében szenvedélyüknek áldozó vadászokhoz képest. (Baróti András: Akiket a lődüh mozgat - 11. oldal)
Ml A SIKERES
ÁLLÁSPÁLYÁZAT
TITKA?
Mi szerepeljen az önéletrajzban, mit érdemes megemlíteni a nyelvtudásról - s hasonló kérdésekre válaszol interjúnk a 12.,Karrier oldalon.
ÁLLANDÓ ROVATAINK
■	NEMZETKÖZI ÉLET 2-3. OLDAL ■ HAZAI TUDÓSÍTÁSOK 4-5. OLDALI NÉZŐPONT ő. OLDAL ■ RIPORT-INTERJÚ 7. OL‘ DALI GAZDASÁG 8-9. OLDAL
■	KULTÚRA 10. OLDALI KÖRNYEZETVÉDELEM 11. OLDAL I KARRIER 12. OLDAL ■ SPORT 13. OLDAL ■ TV-, RÁDIÓ-, MOZIMŰSOR 14. OLDAL ■ NAPI KRÓNIKA, INFORMÁCIÓK, RENDŐRSÉGI HÍREK 16. OLDAL