﻿Ára: 9,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
1991. szeptember 30., LIV. évfolyam, 229. szám
Atomtalanítás
Nem fukarkodtak a méltató jelzőkkel azt atomhatalmak Bush elnök egyoldalú leszerelési javaslatai után. A Szovjetunió és Kína, Franciaország és Anglia egyaránt üdvözölte és történelmi tettnek nevezte a washingtoni lépést, még ha a gyakorlati válaszok egyelőre óvatosak is. Ez persze nem csodálható, hiszen az Egyesült Államokat nem szükségképpen ugyanazok a megfontolások vezérlik, mint a többi nukleáris országot, stratégiájába ez a döntéssorozat alighanem másként illeszkedik, mint Párizs, London vagy Peking elképzeléseibe.
Á történelmi jelzőt persze hiba lenne elvitatni George Bushtól, hiszen péntek esti televíziós beszéde mindenképpen azt sugallja: felismerte, hogy a világ új korszak küszöbére érkezett, amikor új gondolatokra, új védelmi stratégiára, egyáltalán: új megközelítésekre van szükség. Az amerikai elnököt alapvetően két tényező befolyásolta. Egyrészt nyilvánvaló, hogy a Szovjetunió gazdaságilag és politikailag is összeomlott, következésképpen rákényszerílhető a leszerelésre, amely megóvná pénzügyi forrásait az értelmetlen elfecsér-léstől, másrészt a szétszakadó keleti birodalom atomfegyvereit megbízható kezekben kell tudni. Busht tehát ösztökélte a félelem az atomhatalom összeomlásától, de kezdeményezésre késztette a Szovjetunió kilátástalan gazdasági helyzete is. Am a bejelentésben más fontos elemek is felsejlenek.
Az amerikai-szovjet vetélkedés voltaképpen atomfegyverkezési versenyfutásként is felfogható, s ez a rivalizálás jellemezte a második világháborút követő évtizedeket, voltaképpen máig. Az Egyesült Államok rövid nukleáris egyeduralmától a kölcsönös elrettentés elvének a meggyökerezéséig az amerikai atomstratégia jó néhány finomítási szakaszon ment át, ám a Kennedy-idők óta a két hatalom egymás foglya volt. Az atomtitok „kiszivárgása", majd a szovjet rakétaipar gyorsított ütemű fejlesztése egyértelművé tette, hogy mindkét ország képes lehet a másik elpusztítására.
A versengés gazdasági zsákutcába torkollott. A Szovjetunió kimerült, de az Egyesült Államok költségvetését is megterhelte. A fegyverkezési programok időzítése is eltért egymástól, igy a kissin-geri korszakban kezdődtek meg a tárgyalások arról, miként lehetne kordában tartani a rakéták rendszerbe állítását. A SALT és START tanácskozások logikusan következtek a kölcsönös elrettentés mindkét fél által elfogadott stratégiájából.
A nixoni esztendők nagy alakja, a volt külügyminiszter és nemzetbiztonsági tanácsadó, Henry Kissinger azt mondta Bush tévébeszéde után, hogy az Egyesült Államok forradalmi javaslatodat terjesztett elő, hiszen a jövőben a nagyhatalmak keretein kívül eső konfliktusok várhatók. S az amerikai katonai doktrína már évek óta ebbe az irányba tart. Gorbacsov feltűnése óta foglalkoztatja az amerikai stratégákat az a gondolat, hogy a kelet-nyugati, szovjet-amerikai versengés átalakulásával, megszűntével új módon kellene megszervezni a haderőt. Mo;
Bush lefújta a hidegháborús riadókészültséget
Washington méltatja a gyors szovjet választ korszakváltó nukleáris javaslataira
könnyebben, gyorsabban bevethe-tővé kellene formálni, komputerizált fegyverekkel felszerelni llásd Öbölháború), az ország védelmét az SDI
Sommal is erősíteni, az atomra-3t egy robbanófejessé lefokozni, s ekként is növelni a biztonságot, a kiszámíthatóságot, nem feledve az elrettentés elvét, a taktikai rakéták, a hadszíntéri eszközök felszámolása, a készültségi fok csökkentése ezt az újfajta törekvést fejezi ki, miközben igyekszik figyelembe venni a nagyhatalmi viszony és a világ változásait.
Blahó Miklós
« TÖRTÉNELMI LÉPÉSKÉNT értékelték a világ vezető politikusai Bush bejelentését, mely szerint Washington kész leszerelni az amerikai atomfegyverzet jelentős részét, amennyiben a Szovjetunió is követi példáját. Gorbacsov az amerikai kezdeményezést a reykjavíki csúcstalálkozóan elért áttöréshez hasonlította, amely az atomfegyverektől mentes világ megteremtésének irányába mutat. Gracsov, az elnök sajtóirodájának ügyvezetője a CNN-nek adott nyilatkozatában az előterjesztésre reagálva elmondta, hogy a Szovjetunió azonos leszerelési lépésekkel válaszol Bush javaslatára, s Moszkva hamarosan részletes választ ad. Ennek alapja, a „robbanófejért robbanófejet" elv lesz.
W FORRADALMI VÁLTOZÁSNAK nevezte a javaslatokat a The New York Timesnak nyilatkozva Kissinger volt külügyminiszter is, aki szerint a harcászati atomfegyverek felesleges teherré váltak Európában, hiszen nincs már célpontjuk és nyomasztóan nehezednek azokra az országokra, ahol azokat tárolják. Ezzel összhangban a sajtókommentárok megállapítják, a nagyszabású le-
A KÜLPOLITIKAI HELYZET
szerelési javaslat mögött egyrészt a szovjetunióbeli fejlemények miatti aggodalom, másrészt bel-
politikai meggondolások állnak. Az augusztusi szovjet puccskísérlet bukása tette lehetővé e lépést, mivel ennek nyomán megerősödtek azok az erők, amelyek várhatóan konstruktív választ adnak az amerikai kezdeményezésre. Megfigyelők rámutatnak, az amerikai kormány növekvő aggodalommal figyeli a szovjet helyzetet, attól tartva, hogy az ország területén szétszórt atomfegyverek kikerülhetnek az ellenőrzés alól. E javaslatok alapján ezeket egyrészt megsemmisítenék, másrészt - az amerikai remények szerint - orosz területre biztos őrizet alá vonnák vissza. Szakértők rámutatnak arra is, hogy Bush döntésével megragadta a kezdeményezést, s így szembeszáll azokkal a tervekkel is, amelyek az atomfegyvereket még radikálisabban csökkentenék. E kommentárok emlékeztetnek arra, hogy a javaslatok megvalósítása után is még mindkét oldalon több mint
7000 hadászati atomrobbanófej marad, amelyek számát katonai szakértők szerint kockázat nélkül további ezrekkel lehetne csökkenteni.
■ VISSZAFOGOTTAN REAGÁLT Bush bejelentésére a többi atomfegyverekkel rendelkező nagyhatalom. Míg a szovjet elnöki szóvivő szerint e kezdeményezés nemcsak a két ország viszonyában jelent áttörést, hanem a nemzetközi kapcsolatok terén is, addig a brit, a francia és a kínai kormány nem hatódott meg a bejelentés hallatán, s változatlanul akarja hagyni atomfegyvertárát. Tóm King brit védelmi miniszter amerikai-szovjet ügynek nevezte a mostani leszerelési hullámot. Hangsúlyozta, hogy e két nagyhatalom a múltban túlságosan fölfegyverkezett, s most a jelek szerint leépít. A brit nukleáris erők azonban jelenleg is az elrettentéshez szükséges abszolút minimumon vannak. A javaslatot üdvözlő kijelentésekhez Párizsban is hozzátették, hogy Franciaország a nagyobb szabású nukleáris leszerelést csak akkor látja lehetségesnek a maga részéről, ha a két szuperhatalom már megfelelően csökkenti saját fegyvertárát.	fS.G.j
Pezsgőző pilóták
Leszerelési sakk a Kremlnek és a Capitoliumnak
(Tudósítónktól)
WASHINGTON - Rácáfolván a tőle a látomást gyakran számon kérőkre, George Bush nemcsak véget vetett a hideg-háborús riadókészültségnek, hanem az egyoldalú - politikailag kényszerítő - leszerelési javaslataival teljesen új helyzetet teremtett a fegyverkorlátozásban.
Megriadván tervei idő előtti kiszivárogtatásától, a Fehér Ház előbb fújta le a hidegháborús riadókészültséget, mint eredetileg akarta, ám az igazi politikai kényszerhelyzetbe Bush elnök a moszkvai és a washingtoni törvényhozási vezetőket hozta. Az elvetélt szovjet puccspró-bálkozás óta dolgozott az amerikai kormány a stratégiai képletnek a változott viszonyokhoz szükséges hozzáigazításán, avagy egy névtelen magas rangú hétköznapibb megfogalmazásában „miként lehetne hasznot húzni az új helyzetből”, tehát a szovjet veszély megszűnéséből. Éppenséggel új jellegű „szovjet veszély” siettette is a washingtoni gondolkodási folyamatot, s a péntek esti (jóval lapzártánk utáni) elnöki beszédben bejelentett egyoldalú amerikai leszerelési lépések erről kifejezetten árulkodnak. „Módunkban áll a világot kevésbé veszélyessé tenni, mint bármikor az atomkorszak kezdete óta” - mondta húszperces televíziós szónoklatában Bush, s a kormánytisztviselők véleményére Tá-
maszkodó elemzők megállapítják, hogy a kialakult helyzetben e követelménynek legjobban megfelelt - a sietség. Nehogy rossz kezekbe jussanak a szovjet taktikai atomfegyverek, Bush átvágta a fegyverkorlátozás gordiuszi csomóját: elejét veendő többéves alkudozásnak, egyszerűen bejelentette az amerikai rövid távú nukleáris eszközök kivonását Európából és a tengerekről, fölszólította Moszkvát a példa követésére.
Az utód hirtelenjében sutba vágta a híres reagani formulát: „bízzál, de ellenőrizz”. Bush nem bonyolódott bele a korábbi fegyverzetkorlátozási tárgyalásokat elhúzó megfigyelési vitákba, hanem - számítva az új szovjet helyzetben mind kevésbé valószínű csalások lelepleződésére - egyszerűen dötnött az amerikai taktikai leszerelésről. Tudván jól, hogy a tévébeszéde előtt telefonon sorra felhívott nyugat-európai vezetők ( Mitterrand, Major, Kohl) boldogan szabadulnak meg a nekik belpolitikai teherré vált arzenáltól. Miként a közbeiktatott pénteki telefon-beszélgetések Gorbacsovval és Jelcinnel, ugyancsak eleve ígéretesek voltak: vasárnap a CBS tévében Sam Nunn, a demokraták szenátusi főstratégája nem mulasztotta el emlékeztetni rá, hogy ő éppen a puccs utáni moszkvai beszélgetései alapján sürgette a taktikai atomfegyverek felszámolását. Mindenesetre az elnök főemberei máris tudatták, hogy csöppet sem zavarja őket a „még nem teljes” moszkvai válasz: az óva-
tos Scowcroft nemzetbiztonsági tanácsadó az NBC tévében lelkesnek minősítette a szovjet reagálást, és szerinte Gorbacsov és Jelcin egyaránt határozottan támogatja Bush húzását. S bár felvetették neki, hogy az elnöki javaslat a több robbanófejes rakéták (tehát a szovjet hadászati főerő) teljes leszerelésére „egyoldalú előnyt jelentene Amerikának”, Scowcroft ezt tagadta, mert szerinte akad elég tekintélyes szovjet rakétaarzenál a tengeralatt járókon. Cheney védelmi miniszter is azt hangoztatta az ABC tévé vasárnapi vitaműsorában, hogy nagyon pozitív a moszkvai válasz, és ilyen rövid értesítésre ennél alaposabbat nem is lehetett várni. A lényeg a Pentagon-főnök szerint, hogy viszonozzák az amerikai lépéseket. Bush szerint kedvezőtlen esetben a riadókészültség visszacsinálható.
Bush tanúsította azt, amit az ENSZ-fórum után e tévébeszédében is meghirdetett: .Amerikának ismét vezetnie kell”. Scowcroft pedig elárulta, hogy a nyáron aláírt START-szerződést októberben terjesztik be szenátusi ratifikálásra. Az elnök a Capitoliumnak is kész helyzetet teremtett, igyekezvén ott is elvágni a költségvetési alkudozások gordiuszi csomóját. A kormány még e héten is javában viaskodott a demokrata többségű törvényhozással egyes fegyverek kereteiről.
A kormányzat az elnöki beszéd után már szombat reggel lépett: Cheney és Powell egyesített vezérkari főnök a Pentagonban tartott sajtóértekezleten tudatta, hogy a szputnyik-korszak kezdete óta meglévő B-52-es, majd a B-l-esekkel kiegészített riadókészültséget azonnal megszüntették, a 450 Minuteman rakéta silójából már nem mered csőre töltve a szovjetekre, a mozgatható MX rakétát nem építik meg ( a törvényhozás amúgy is folyton akadékoskodott) s másfél-három éven belül sor kerül a taktikai atomeszközök visszavonására. Az eddig a kifutópályán álló óriás bombázók pilótái szombat este pezsgővel locsolták egymást; s Cheney joggal beszélhetett az atomkorszak „legnagyobb változásáról”, Powell pedig arról, hogy „amennyiben a szovjetek hasonlóan járnak el, végre mindkét nemzet lekászálódhat a termonukleáris létráról - negyven év múltán.”
Avar János
Moszkva üdvözöl és kérdez
(Tudósítónktól)
MOSZKVA -„Szerfölött pozitívnak" minősítette George Bush leszerelési kezdeményezését a szovjet központi televíziónak adott első értékelő nyilatkozatában Mihail Gorbacsov, utalva mindazonáltal arra is, hogy „sok kérdés" vetődött fel benne, amelyek miatt korai lenne végleges következtetéseket megfogalmazni.
A szovjet államfőt nem érhették teljesen váratlanul az amerikai javaslatok, hiszen James Baker közelmúltbeli moszkvai látogatása során alighanem puhatolózott az ügyben. Az bizonyos, hogy a szovjet vezérkari főnökkel folytatott tárgyalásain szóba hozta a taktikai atomfegyverek csökkentésének a lehetőségét: a TASSZ beszámolója szerint Lohov hadseregtábomok kedvezően vélekedett róla. Mielőtt pénteken az amerikai elnök a nyilvánosság elé lépett volna, a moszkvai ideiglenes ügyvivő útján levélben értesítette Gorbacsovot, majd telefonon is beszélt vele, akárcsak később Borisz
Jelcinnel. Mint Gorbacsov sajtószolgálatának egy magát megnevezni nem kívánó munkatársa szombaton tájékoztatta az újságírókat, Bush üzenetének kézhezvétele és a telefonbeszélgetés között az államfőnek módja volt konzultálni a külügy- és védelmi minisztériummal, ahol szintén „pozitívan” ítélték meg az indítványt, megjegyezve azonban, hogy a „probléma elmélyült tanulmányozást” igényel, főként az amerikai és a szovjet nukleáris erők struktúrájában meglévő különbségek miatt.
Gorbacsov tehát korántsem egyéni véleményét fejtette ki a tévékamera előtt, amikor látható megelégedéssel nyugtázta, hogy Bush egyoldalú amerikai intézkedéseket jelentett be, amelyek függetlenek a szovjet reagálástól, jóllehet a Fehér Ház lakója - miként moszkvai partnere érzékelte - egyenesen felszólított a megfelelő válaszlépésekre. Noha a végleges értékeléstől Gorbacsov tartózkodott, nem fukarkodott a dicsérő jelzőkkel, megállapítva ugyanakkor több ízben is, hogy olyan folyamai fontos állomásához érkezett el a világ, amelynek elindítója az „új gondolkodás” jegyében a hidegháborúval szakító Szovjetunió volt.
A rövid interjúban Gorbacsov rögtön megnevezett néhány tisztázandó részletet is. Mindenekelőtt jelezte, Bush nem tett említést a többi, főleg európai atomnagyhatalomról, márpedig jó lenne, ha ezeket az országokat is érintenék a javaslatok. Gorbacsov előhozakodott a nukleáris kísérletek témájával is, amely egyáltalán nem szerepel az amerikai előterjesztésben. Mint mondta, Washington lényegében a fejlesztési programok leállítását helyzete kilátásba, az atomkísérletekről mégis megfeledkezett. A szovjet elnök ama meggyőződésének adott hangot, hogy befagyasztásukkal példa nélküli áttörést lehetne elérni az atomfegyvermentes világ felé, s az új körülmények között ennek meg is van az esélye.
Bush és Gorbacsov megegyezett abban, hogy a nem egyértelmű kérdések pontosításának megtalálják a mindkét felet kielégítő formáját. A szovjet politikus sejtetni engedte, hogy mielőbb „valamilyen érintkezés” lesz szükséges.
V.L.
HÉTFŐ
MAGYAROK A NAGYVILÁGBAN
Lehet-e egyszerre két hazát szeretni tiszta szívvel? Mert két nyelvet egyszerre és anyanyelvi szinten meg lehet tanítani. De nemzeti, történelmi tudatot lehet-e egy időben két országban plántálni egy agyba, s ugyanazon szívbe? (kurcz: A második nemzedék - 5. oldal)
MERRE, SZOCDEMEK?
Az összeomlott kommunista ideológia helyére nem tudott behatolni a szociális demokrácia, a modem szociáldemokrácia idearendszere. Helyette olyan nacionalista, konzervatív tendenciák erősödtek fel, amelyek eredőjeként új tekintélyelvű rendszereit látszanak kialakulni, berendezkedni. (Szabó Mátyás: Az útkeresés jelzőtáblái - 6. oldal)
A CSÖNDES SZICÍLIA
Ne írja ki a nevem! A hallgatás törvénye itt félelmetes és szent... Amit tudok, csak hallomásból tudom. Épül az új sztráda. Mesélik, hogy még a tervek elkészülte előtt fölvásárolta valaki a földeket. Olcsón. (Illés Sándor: Na és a maffia? - 7. oldal)
Ml LESZ VELED, GRESHAM?
A világszerte ismert, igen jónevű cég, az Oberoi Hotels exkluzív szállodát kíván e patinás épületből kialakítani. Még mindig hiába várjuk a startpisztoly eldörrenését. Ennek egyre nehezebb okát adni az Oberoi vezetői előtt. Miért tart nálunk évekig, míg hozzákezdenek egy patinás épület szállodává alakításához? (Komor Vilma: Évekig tartó huzavona - 8. oldal)
ACZÉLOS GYAKORLAT
A Duna-parti nagy házban dőlt el persze minden, de akadtak rések is, kisajtók, korhatag átjárók - a rosszul végzett munka eredményei, de éppúgy szándékosak is - , melyeket ki lehetett volna használni. (Köteles Pál: Diagnózis - 9. oldal)
FISKÁLIS MŰVÉSZET
Jogi vagy logikai bukfencet sejtet a még csak születőben lévő egyesület által delegálandó kuratórium is. Egy szűk csoport úgy viselkedik, mintha a művészek döntő többségének akaratából cselekedne, mintha joga lenne a Művészeti Alap vagyonával az átalakulás során és azt követően is rendelkezni. (Gergely László: Alapítványra várva - 11. oldal)
ÁLLANDÓ ROVATAINK
■	NEMZETKÖZI ELET 2 OLDAL ■ HAZAI TUDÓSÍTÁSOK 3-4 OLDAL ■ MAGYAROK A NAGYVILÁGBAN 5. OLDAL ■ NÉZŐPONT 6. OLDAL ■ RIPORT-INTERJÚ 7. OLDAL ■ PEST-BUDA 8. OLDALI KULTÚRA 9. OLDAL
■	NAPI KRÓNIKA-T. SZERK. 10. OLDAL ■ GAZDASÁG 11. OLDAL ■ SPORT 12-13. OLDALI TV-, RÁDIÓMŰSOR 14. OLDALI NAPI KRÓNIKA, INFORMÁCIÓK, RENDŐRSÉGI HÍREK 16. OLDAL