﻿Magyar Nemzet
Ara: 11,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
1991. október 2., LIV. évfolyam, 231. szám
Tan-menet
Szabadságunk egyik legelső jele volt az, hogy színesedni kezdtek az oktatási intézmények. Egyre-másra alakultak a különböző arculatú tanodák alap- és középfokon, sőt még felső fokon is, magánszemélyek, alapítványok, társadalmi és egyházi kezdeményezések jóvoltából. Azt az alapvető állampolgári jogot ismerték föl az iskola-alapítók, amelyet a proletárdiktatúra vett el az emberektől, hogy tudniillik ki-ki olyan tanintézetben neveltetheti gyermekét, folytathatja felnőtt fejjel a tanulmányait, amilyet személyiségének, eszmekörének a legmegfelelőbbnek talál. Születtek azután az elmúlt két év során olyan iskolák és óvodák is, amelyekkel az alapítók az állam tehetetlenségét vagy nemtörődömségét igyekeztek helyrehozni, hátrányos helyzetű gyermekek, testi vagy szellemi fogyatékosok fölkarolásával. Mostanra azonban megtorpant az iskolaalapító igyekezet az országban. Hogy miért, azt éppen a napokban lehetett kideríteni azon a tanácskozáson, amelyet az országgyűlési képviselőkkel folytattak a nem állami támogatású oktatási intézmények vezetői.
Nem az engedélyek kiadása nehezíti az újabb iskolák beindulását, a nemrégiben alakultak további működését. Dobos Krisztina, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium új államtitkára elmondta: ha a hivatalos tanmenetet - a sokat emlegetett, de voltaképpen csak ezután megszülető nemzeti tantervet - vállalják, megkapják az engedélyt munkájukhoz az iskolaalapítók. Sőt, állami támogatást is kapnak működésükhöz. (Ki ennyit, ki annyit. Teljes méltányosságról sajnos a tanulónkénti fejkvóta odaítélésénél még nem lehet beszélni.) Sőt, még azok is megkapják a miniszteriális beleegyezést, akik mást és másként kívánnak tanítani, mint amit a közmegegyezés előír. Az ő növendékeiknek azonban vizsgát kell tenniük tizenkét, tizenhat, illetőleg tizennyolc éves korukban, állami előírások szerint. Fékező erővel az anyagi nehézségek hatnak a magyar oktatási hálózat további gyarapodására, gazdagodására. Egyre dráguló világunkban a lelkes és gazdag iskolatámoga-tók sem győzik azokat az irdatlan költségeket, amelyeket a színvonalas és korszerű tanintézetek fönntartása emészt föl. Különösen nehéz helyzetben vannak a sajátos missziót vállaló iskolák: a hátrányos helyzetű gyermekeket, a beszédhioásokat vagy az autistákat oktató s nevelő tanintézetek. Ezeknek a fenntartói, ha fogytán az alapítvány pénze vagy a külföldi támogatás, nem fordulhatnak a többszörösen is nehéz helyzetű szülőkhöz magas tandíjakért. Csakis az önkormányzatokban vagy az államban bízhatnak, ha életben akarnak maradni.
A drámai hangulatú „panasznappá" változott tanácskozáson egyedül az egyházi iskolák vezetői nem sorolták nehézségeiket a képviselők előtt. Ha szakmunkás-képzőikhez, óvodáikhoz, általános és középiskoláikhoz megkapják saját tulajdonukat, korábban elkobzott épületeiket, dolgoznak csöndben, szorgalmasan. Kolduló szándékkal a koldus államhoz - úgy tűnik föl -nem közelítenek. És, szinte bizonyos, hogy segítenék, ha hozzájuk fordulnának, az összes hátrányos helyzetű gyermeket oktató magániskolát.
Lőcsei Gabriella
Dubrovnik is támadások kereszttüzében
Vérfürdőtől tart Bosznia elnöke, tehetetlen a nemzetközi diplomácia
■ AZ ÚJABB SZOVJET-AMERIKAI CSÚCSTALÁLKOZÓRÓL még korai gondolkodni - jelentette ki floridai kőrútján Bush amerikai elnök, de hogy egyesek már csúcstalálkozóban gondolkoznak, ' " ..........................jídeó '
A KÜLPOLITIKAI HELYZET
az jelzi: az elmúlt heti amerikai nukleáris I lési kezdeményezések után újabb közeledés indult meg az Egyesült Államok és a Szovjetunió viszonyában. Washingtonban mindenesetre felettébb elégedettek a javaslatokra adott szovjet válasszal, Bush pedig ismételten kijelentette, hogy a Szovjetunió teljes együttműködésére számít saját atomütőerejének leépítésében.
® HA AZ ELNÖKÖK még nem is, de a külügyminiszter-helyettesek már a napokban konzultációkat kezdenek Bush javaslatairól. Mindezt Borisz Pan-kin szovjet külügyminiszter jelentette be a PBS amerikai televíziós társaságnak adott nyilatkozatában, s nem hagyott kétséget afelől sem, hogy az amerikai elnök kezdeményezései szovjet részről minden valószínűség szerint viszonzásra találnak. A puccs utáni új szovjet diplomácia vezetője emlékeztetett arra, hogy Moszkva a közelmúltban egyoldalú l pésként már kezdeményezte, a taktikai nukleáris fegyverzetek felszámolását. Úgy vélekedett, hogy sok kérdésben kölcsönös döntésekre van szükség. Sőt, derűlátó volt azzal kapcsolatban is, hogy adottak a feltételek a korábbiaknál jóval rövidebb és hatékonyabb tárgyalásokhoz. Pankin elmondta azt is, hogy New York i megbeszélésein felmerült an-
nak gondolata: rendezzék meg a négy nukleáris hatalom - a Szovjetunió, az Egyesült Államok,
Nagy-Britannia és Franciaország - csúcstalálkozóját a nukleáris leszerelésről, és hozzátette: a találkozóra meghívnák Kína képviselőjét is.
m A FRANCIA VÉTÓ VISSZAVONÁSA utat nyit egy széles szabadkereskedelmi övezet megteremtése előtt - így kommentálta a francia üzleti körök lapja, a Les Echos a tizenkettek brüsszeli döntését, amely egyébként kedden a legtöbb francia lapnak első oldalas témát adott. Franciaország még a látszatát is el akarta kerülni annak, hogy egyedül ellenzi a Moszkva volt csatlósai felé kinyújtott kéz politikáját - írta a Les Echos a francia parasztok érdekeinek megfelelő megoldásként méltatva a „háromoldalú" rendezést, azt, hogy a közép-európai országok húsexportja közöspiaci finanszírozással a Szovjetunióba irányuljon.
m EREDETILEG BRIT GONDOLAT VOLT, hogy az EK kössön társulási szerződést Budapesttel, Varsóval és Prágával. Ez segíti a gazdasági és politikai fejlődést ezekben az országokban, és így a teljes jogú EK-tagságra való jelentkezésük reális heti egy ország célkitűzéssé válhat - ezekkel a szavakkal erősítet-
te meg Dougles Hogg brit külügyi államminiszter azt az általános véleményt, hogy London a ma-gvar-lengyel-csehszlovák érdekek legszilárdabb, legkitartóbb támogatója. Az MTI londoni tudósítójának nyilatkozva a miniszter hangsúlyozta, hogy Nagy-Britannia liberálisabb és hatékonyabb mezőgazdasági rendszert akar a közösségben, és a három említett ország társulását támogató brit álláspont ezt tükrözi.
m A LEGHEVESEBB HARCOK bontakoztak ki a másfél hete kötött tűzszüneti megállapodás óta Horvátországban, mégpedig ezúttal először Dubrovnik környékén. A Reuter a horvát rádióra hivatkozva közölte, hogy a szövetségi néphadsereg teljésen indokolatlanul indított tüzérségi és rakétatámadásokat a környék különböző települései ellen. A jugoszláv válság az ENSZ-ben is napirenden volt, s a szomszédos országban folyó mind véresebb háborúról beszélt Antall József is az ENSZ-közgyűlés ülésszakán elhangzott felszólalásában. A miniszterelnök nyomatékosan utalt arra, hogy a tagköztársaságok mellett elengedhetetlen az albán és a magyar, valamint más érintett etnikai közösségek képviselőinek intézményes bevonása a konfliktus rendezésébe. E vonatkozásban aláhúzta azt a magyar álláspontot, amely szerint az em-
beri és a kisebbségi jogok megsértése nem képezheti egy ország belügyét. (Beszámolónk a jugoszláviai eseményekrőf a 3. oldalon.) (P. L.)
Párizs és Prága szerződése
Párizsból jelenti az MTI: Francia-csehszlovák egyetértési és barátsági szerződést írt alá kedden Párizsban a két ország elnöke, Fran90is Mitterrand és Václav Havel. A szerződés sok vonatkozásban hasonló ahhoz, amelyet Franciaország és Magyarország között írtak alá szeptember első felében, amikor Párizsban járt Antall József.
Francia részről Csehszlovákiának is támogatást ígérnek ahhoz, hogy társulási szerződést köthessen az Európai Közösséggel, majd megfelelő időben annak teljes jogú tagja válhasson.
Václav Havel a szerződés aláírása után megbeszélést tartott a francia elnökkel. Ők ketten már hetedik alkalommal találkoztak egymással - legutóbb Prágában, a francia elnök által javasolt európai konföderáció megteremtésének kérdéseivel foglalkozó nemzetközi tanácskozás alkalmából. A konföderáció gondolata külön is kiemelésre került a kétoldalú szerződés szövegében.
A szerződés egyébként előirányozza a csúcsszintű találkozókat a két ország vezetői között. A külügyminiszterek évente legalább egyszer tárgyalnak majd, és rendkívüli esetekben külön konzultációk is lehetségesek. A két ország növelni kívánja politikai, gazdasági és kulturális együttműködését.
A szerződés szövegének francia részről közzétett ismertetése nem tartalmaz utalást a cseh és szlovák föderáció kérdéseire.
Antall József az ENSZ-ben
Sürgetjük a nemzetközi közösséget a kisebbségi jogok „aktív védelmére”
(Tudósítónktól)
NEW YORK - Felszólalt az ENSZ-közgvűIés idei ülésszakán hazánk miniszterelnöke, és elsősorban azt szorgalmazta, hogy a világszervezet éljen új lehetőségeivel, s valóban kérje számon az államoktól emberi jogi és kisebbségvédelmi kötelezettségeik megtartását.
Külpolitikánk prioritásai közé tartozik az emberi jogok, és a hozzá elválaszthatatlanul kötődő nemzeti kisebbségi jogok védelme, s azok megsértését minden államtól számon kell kérni, „függetlenül attól, hogy a jogsértésre melyik országban került sor” - hangoztatta Antall József az ENSZ közgyűlési termének pódiumán, „közös nemzetközi fellépést” sürgetve ezeknek a jogoknak az „aktív védelmére”. S mint a minapi Öböl-háború, a nemzetközi jog megvédésére - hazánk részvételével is alakult - koalíció létrejötte példázta, az államközi kapcsolatokat vezérlő elvek „minden szükséges eszközzel” történő kikényszerítésére is van immár lehetőség, vagyis „az ENSZ eddig csak papíron létező kollektív biztonsági funkciójának gyakorlati alkalmazására”.
Kedd reggel érkezett a magyar kormányfő, Jeszenszky külügyminiszter kíséretében az ENSZ-palotá-
ba, ahol először rövid eszmecserét folytatott Javier Pérez de Cuéllar főtitkárral, majd a szaudi Samir Shiha bi-val, az idei ülésszak elnökével Antall értesülések szerint megkö szönte a főtitkárnak tízéves, közte hazánk javára is kifejtett tevékenységét, majd kifejtette nézeteit a jugoszláv válságról, tudatva Pérez de Cuéllar-ral, hogy mind nehezebben birkózunk meg a menekültáradattal. A főtitkár ezt nyugtázta, és megfelelő fórumon való megtárgyalását helyeselte.
Már az új tagállamokat, közte a baltiakat, köszöntő bevezetőjében hangsúlyozta Antall a közgyűlésben, hogy „a népek önrendelkezési joga minden nehézséget legyőző erő”. Antall közölte az ülésszakkal: Magyar-
ország immár „valóban szabad, független és demokratikus ország, ahol a bekövetkezett mélyreható változások viszafordíthatatlanok”. S mivel az utolsó szovjet katonák is távoztak, hazánk „visszanyerte az 1944 márciusa óta a gyakorlatban nem létező szuverenitását”. Ugyanakkor a miniszterelnök e fórumon is megemlítette, amit eddigi New York-i beszédeiben: a demokratikus világot „készületlenül érte a kommunizmus európai széthullása”, nem számított az új, felszínre kerülő problémákra, sem azok megoldására. Példaként említette Antall a jugoszláviai „véres erőszak okozta” válságot, amelyből mindenkinek le kell vonnia a következtetéseket, és „a valóságos állapotoknak megfelelően” kell fellépnie. Mert az nem csupán európai, hanem világérdek a magyar kormányfő szerint, hogy létrejöjjön az egységes és stabil Európa, amelynek „kisugárzása” magában is „stabilizáló erőként” hatna szomszédos térségekben, és azon túl is. Hazánk természetesen ismét üdvözölte a Biztonsági Tanács minapi határozatát Jugoszláviáról, hiszen a „legkomolyabb aggodalommal” látjuk, mint kerültek szembe „a kommunista-nacionalista diktatúra erői” a demokrácia híveivel, s hogy „a nemzeti és kisebbségi autonómiára irányuló jogos igényeket elfojtják”, ráadásul „a hadsereg kicsúszott (Folytatása a 2. oldalon.)
Fennmarad az egységes rubelövezet
Tizenhárom köztársaság gazdasági megállapodása
(Tudósítónktól)
MOSZKVA - A korábbi borúlátó értesülésekhez képest váratlan eredménnyel végződött Alma-Atában a tizenhárom köztársasági vezető mintegy nyolcórás találkozója kedden. Lettország képviselőjének a kivételével valamennyi résztvevő aláírta azt a közös közleményt, amely síkra száll a volt Szovjetunió szuverén államainak gazdasági közösségéről szóló szerződés haladéktalan megkötése mellett.
A Kazahsztán fővárosában összesereglett kormányfők, miniszterek és parlamenti elnökök tervezettnél hosszabbra nyúlt tárgyalása nyomán nyolc
köztársaság megbízottja kifejezte készségét a dokumentum szövegének legkésőbb október 15-ig történő parafálására. Litvánia és Észtország nem menesztett küldöttséget Alma-Atába, de nem zárkózott el a további hasonló megbeszéléseken való megjelenéstől.
Az Interfax hírügynökségnek nyilatkozva Iván Szilajev, az ideiglenes központi kabinet vezetője elégedettségét hangoztatta. A kommünikét értékelve örömmel nyugtázta azt a tényt, hogy a három balti államon kívül valamennyi köztársaságnak szándékában áll csatlakozni az egyezményhez, mi több, közülük nyolcán (Oroszország, Uk-
SZERDA
WESSIK ES OSSIK
Az Ossi azt hiszi, hogy az állami egységgel a nyugatnémet jólétet is automatikusan ajándékba kapta. Hirtelenjében olyan problémák áradatával kerül szembe, amelyekre senki sem készítette fel: munka-nélküliségre, létbizonytalanságra, versenyhelyzetre. A Wessi. úgy viselkedik az új tartományokban, mint egy gyarmattartó. Arrogáns, fennsőbbséges, mindent kifogásol. (Józsa György Gábor: A banánemlék-3. oldal)
KIS JÁNOS LEKÖSZÖN
Egy potenciális kormányzópártnak olyan elnökre van szüksége, aki hivatásos politikus kíván lenni. Hasznosabb, ha inkább a saját -meglehetősen markáns - álláspontját képviseli, s nem pedig a pártelnök „kiegyenlítő”, közvetítő szerepét tölti be, amikoris bizonyos önmérsékletet kell tanúsítania. (Sümegi Noémi: „Az SZDSZ támogatói elbizonytalanodtak” - 4. oldal)
KOLLEKTÍV bűntudat - MEGINT?
Könnyen megeshet: valaki következetesen demokratának tartja, mi több: deklarálja magát, jóllehet nyomokban sem az. Talán ez az az identitászavar, amely a legdrámaibb dilemmája mindennapjainknak. (Kertész Péter: A rendszer-váltás mindánnyiunké - 6. oldal)
PARAFENOMENEK
Ignatyenko, a neves parafenomén engem választott tolmácsának. Azért engem, mert rám nem tudott hatni. Igazából ekkor kezdtem el tudatosan foglalkozni a parajelen-ségekkel. A kérdés: akarjuk-e igazából vállalni önmagunkat, akarunk-e fenomének lenni. (Scipia-des Erzsébet: Carla Galli nem boszorkány! - 7. oldal)
TÖRÉKENY EGYEZSÉG
Az SS foglyai sohasem ismerhették előre sorsukat. Az alföldi gyűjtőtáborokból egyes családok az áuschwitzi halálmalom rámpáin, mások a bécsi üzemekben, a városkörnyéki gazdaságokban kötöttek ki a marhavagonok iszonyata után. (Szita Szabolcs: A strasshofi rejtélyek nyomában - 10. oldal)
EGYSZERRE
KÉT SZAKVEZETŐJE
VAN
a Siófok labdarúgócsapatának, ám az eddigi vezető edző, Varga István nem tagadja: a végső döntés joga a német Eduard Geyeré. (Baj-nai Teréz: Megfér a két dudás Siófokon -13. oldal)
rajna, Belorusszia, Üzbegisztán, Kazahsztán, Tádzsikisztán, Kirgízia, Türkmenisztán) már a napokban hajlandóak aláírni a szerződés végleges változatát.
A mostani találkozót megelőző múlt heti szakértői egyeztetéséről szerzett információi alapján egyébként a Nyezaviszimaja Gazeta tudni véli, hogy a Javlinszkij-program lényege változatlan maradt. „Szövetség” helyett „közösség” jön ugyan létre, de sikerült megegyezni minden kulcsfontosságú kérdésben, így az egységes rubelövezet fenntartásában is.
V.L.
ALLANDO ROVATAINK
■	NEMZETKÖZI ELET 2-3. OLDAL ■ HAZAI TUDÓSÍTÁSOK 4-5. OLDAL ■ NÉZŐPONT 6. OLDAL I RIPORT-INTERJÚ 7. OLDAL ■ GAZDASÁG 8-9. OLDAL
■	KULTÚRA 10. OLDALiNÉMET ÉVFORDULÓ 11. OLDALI NAPI KRÓNIKA 12. OLDALI SPORT 13. OLDAL I TISZTELT SZERKESZTŐSÉG!, MŰSOROK 14. OLDALI NAPI KRÓNIKA, RENDŐRSÉGI HÍREK ló. OLDAL