﻿Magyar Nemzet
Ára: 11,50 Ft
ALAPÍTOm: PETHŐ SÁNDOR
1991. október 4., LIV. évfolyam, 233. szám
Lesz újság?
Jobb időpontot akarva sem választhattak volna a politikai megfontolásokat fontosnak tartó magyar újságírók közgyűlésük megtartására a mostaninál. Rosszabb időpontot akarva sem választhattak volna a szakmai szempontokat minden elé helyező magyar újságírók közgyűlésük megtartására a mostaninál.
Mint minden szakmának, az újságíróknak is nagy szükségük volna arra, hogy legyen olyan szakmai szervezetük, amely közös érdekeiket védi és képviseli, amely őrködik a szakma becsülete és színvonala fölött, s amely képes elérni, hogy az újságírás rangja és tekintélye ne tűnjön el egyszer és mindenkorra. Efféle szándékok és elképzelések a szövetség legutóbbi közgyűlésén is megfogalmazódtak, ám a megváltozott társadalmi körülmények között keveset tehettek a szövetség vezetői azért, hogy a MÚOSZ tekintélyes és lent-fent-kö-zépen egyaránt elfogadott szervezetté nőié ki magát. Igaz, különösebben neves támadások sem érték, nem minősítették a pártállam kiszolgálójának, nem fonták kétségbe jogát ahhoz, hogy az újságíró társadalom nevében szóljon.
így volt ez a legutóbbi napokig, amikor napvilágot látott a frissen alakult Sajtószabadság Klub felhívása, amely megkérdőjelezte a tanácskozás előkészítésének szabályosságát, s azzal vádolta a szövetséget, hogy bizonyos rétegeknek nem tette lehetővé, hogy képviseltessék magukat. Elképzelhető, hogy az aláírók, akik szerint „a hazai sajtóban klikkek terrorja uralkodott el a Magyarország jövőjét féltő, tisztességes újságírók elhallgattatására", halasztási javaslatuk elutasítását szintén a visszaszorításukat, elhallgattatásukat szolgáló lépésnek tekintik és esetleg kiválnak a szövetségből. A politikai, pártállásbeli különbségek alapján lehet, hogy kettészakad a szövetség, ami önmagában még nem volna baj, de félő, hogy ma, amikor a hatalom és a sajtó viszonya egyáltalán nem mondható barátságosnak és korrektnek, nem sínyli-e meg minden hírlapíró a megosztottságot.
A szakma mélyebb és lényegesebb gondjai azonban ekkor sem szűnnek meg, ha ez a büszkén és vállaltan „törpe minoritás" rangjához és tehetségéhez méltó helyet vív ki magának a magyar sajtóban. Az újságírás válságjelenségei mögött az az egész társadalomra jellemző probléma húzódik meg, az, hogy az elmúlt évtizedekben nemigen volt mód a mesterség alapjait kellő biztonsággal elsajátítani és megszerezni azt a hozzáértést, amelynek birtokában valaki joggal tekintheti magát szakembernek. Az érvényesülésben korántsem a tehetség és a tudás játszott meghatározó szerepet, s a háború után felnőtt újságíró nemzedékeknek igazából nem volt módjuk kipróbálni és gyakorolni azt a fajta újságírást, amely elsődleges feladatának az olvasók tájékoztatását és nem a mindenkori hatalom dicsérését tartja. A saitóban tapasztalható negatívumok nagyrészének nem rosszindulat vagy politikai elfogultság és ellenszenv az oka, hanem a tárgyilagos tájékoztatás mesterségében való járatlanság, szakmai hiányosságok és fogyatékosságok. Ezek megszüntetéséért, a jelen és a jövő újságíróinak felkészítéséért egy tekintélyes és egységes testület - hívják szövetségnek vagy kamarának - tehetne egyet s mást. Ha nem kényszerülne arra, amire szinte az egész sajtó: hogy valódi dolgai helyett a politika kritikájával, illetve vádjaival foglalatoskodjék. Akkor talán ettől a hétvégi közgyűléstől is inkább remélhetnénk a szakma gondjainak enyhítését.
Javorniczky István
Az európai diplomácia tétovázása közepette
A szövetségi hadsereg végső leszámolásra készül Horvátországban
■ A MAGYAR TURISTÁK szíve összeszorul az újabb jugoszláviai hírek hallatán: lövik a gyönyörű dalmáciai Dubrovnikot is. A várost körülzárták a nagy létszámfölényben lévő támadók, páncélosokkal, repülőgépekkel és hadihajókkal. Az ösz-szecsapások egyik súlypontja szemmel láthatóan ismét a tengerre helyeződött: haditengerészeti blokád alá vették Pulát, Fiúmét, Sibeniket és az említett Dubrovnik kikötőjét. Csütörtök esti jelentések szerint még nem volt ismeretes, milyen károkat okozott a támadás, érte-e találat a történelmi belvárost. Dubrovnik központját az UNESCO az emberiség kulturális öröksége részeként tartja nyilván, és védnökséget vállalt fölötte. Sajnos, ennek e védnökségnek erkölcsi ereje nem tudta elhárítani a háborút.
9 DIPLOMÁCIAI KÜZDELEM is folyik eközben a harcok megállításáért, a két köztársaság jogainak elismertetéséért. Stipe Mesic, a jugoszláv államelnökség horvát nemzetiségű elnöke immár azzal a kéréssel fordult az Európai Közösséghez, hogy mondják ki: Jugoszlávia többé nem létezik. A párbaj, a szócsata a jugoszláv politikusok között is egyre élesebbé válik. Momir Bulatovic Crna-Gora-i elnök például kijelentette, hogy köztársasága nem lépett be a háborúba, nincs olyan szándéka, hogy meghódítsa, leigázza Horvátországot vagy a horvát népet, de leszögezte: Crna
[akűlpolitikai helyzet]
Gora „része a Horvátországban erősödő uszta-sa-veszéllyel szembeni antifasiszta frontnak". A két függetlenedni akaró köztársaság vezetői a nemzetközi terepen is igyekeznek támogatást szerezni. Franjo Tudjman horvát elnök megbeszéléseket folytatott Romában, segítséget és közbenjárást kér az olasz vezetőktől. Egyebek között gazdasági szankciókat sürget az Európai Közösség részéről Szerbia ellen. Egy rádiónyilatkozatában kijeletette: országa az utolsó talpalatnyi földig harcol függetlenségéért a szövetségi hadsereg ellen. Az olasz kormány egyelőre tartózkodó és a tárgyalásos megoldás fontosságára hívta fel a horvát elnök figyelmét. Nyomatékosan sürgette a Horvátországban blokád alá helyezett katonai laktanyák ostromának megszüntetését is. Tudj-mant csütörtökön fogadta II. János Pál pápa. A Vatikán korábban már messzemenő erkölcsi támogatásban részesítette Horvátországot. Ugyancsak külföldön tárgyalt Milán Kucan szlovén államfő, fogadta őt Francois Mitterrand francia köz-társasági elnök. A szlovén politikus közölte: Mitterrand elnök így fogalmazott: ha a nép akarja a függetlenséget, akkor azt meg lehet valósítani. Bécsből is érkezett a problémával kapcsolatos és
nemzetközi jelentőségű hír: Alois Mock osztrák külügyminiszter egy sajtóértekezleten kijelentette: ha a Nyugat-európai Unió csapatokat küld Jugoszláviába, Ausztria nem zárkózik el az elől, hogy megadja az átrepülési engedélyt.
■ A NATO és a közép-kelet-európai országok kapcsolatairól adott ki fontos közleményt James Baker és Hans-Dietrich Genscher washingtoni tárgyalásaikat követően. A novembeni NATO-csúcs elé kívánják terjeszteni javaslataikat, melyek szerint tartsanak az atlanti országok és az egykori Varsói Szerződés tagállamai rendszeres találkozókat, esetleg egy Észak-atlanti Együttműködési Tanács keretében; hívják meg az egykori keleti tömb képviselőit üléseikre, létesítsenek NATO tájékoztatási irodákat a kelet-európai fővárosokban. Más oldalról is hallani azt a javaslatot, hogy az új európai helyzetnek megfelelően a NATO-nak teljesen át kell alakulnia. A londoni Stratéaiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének tekintélyes katonai szakértője szerint: „A fenyegetés, ahogy eddig ismertük, megszűnt, mostantól kockázatokról, veszélyekről lehet csak szó." E megfontolásokkal párhuzamosan folynak az amerikai-szovjet leszerelési eszmecserék. Reginaid Bartholomew külügyminiszter-helyettes vezetésével a napokban küldöttség utazik Moszkvába, hogy George Bush elnök ajánlatairól tárgyaljon.	(T.I.J
Antall üdvözli a javaslatot a NATO-kapcsolatokra
„Elérkezett az ideje a hat jugoszláv tagköztársaság elismerésének,,
(Tudósítónktól)
WASHINGTON - Szívesen elfogadnánk a NATO védőpajzsát - mondta szerda este a magyar kormányfő a Külkap-csoiatok Tanácsában, s csütörtökön kifejezetten üdvözölte a reggeli Baker-Genscher javaslatot a NATO és Keleb Európa új intézményes kapcsolataira. Antall a washingtoni egyetemen a jugoszláv válság megoldására a hat tagköztársaság szuverenitásának elismerését sürgette.
Térségünk „konstruktív erőinek”, a demokráciának és stabilitásnak a megőrzési módjain elmélkedett Antall József szerda este a washingtoni Külkapcsolatok Tanácsában, s csütörtökön reggel a George Washington Egyetem tanárai és diákjai körében, a neki feltett kérdésekre felelve mindjárt példát is mutatott arra, hogyan képzeli ezt kormánya két konkrét ügyben.
Miután bevezető fejtegetésében a miniszterelnök itt is hangot adott Amerika európai jelenléte nélkülöz-
hetetlenségének, és kifejezetten sürgette „közvetlen szerepét” a jugoszláviai válság megoldásában, s nyomatékkai minősítette e krízist „nem belügynek”, valaki megtudakolta tőle, Budapestnek vajon milyen gyakorlati javaslata volna a rendezésre. Mire Antall határozott választ adott: „Elérkezett az ideje mind a hat tag-köztársaság szuverenitása elismerésének”, amihez szorosan kapcsolni kellene az emberi és kisebbségi jogok biztosítékait, a területi autonómiák
megvalósítását, „beleértve a horvátországi szerbekét is” - tette hozzá a magyar kormányfő.
Szerinte három-ötéves szakaszban a „szétválasztást lebonyolító” központi hatalomra is szükség lenne, miként nemzetközi gazdasági nyomásra, sőt katonai ellenőrzésre is, miközben majd eldől, melyik mai tagköztársaság kíván teljesen elszakadni, s melyik törekszik másokkal társulásra. Alighanem csakis ez a kiút a válságból, s a külvilágnak (An-
tall ecsetelte a hazánkra a menekült-táborrok miatt háruló gondokat, valamint a magyar kisebbség féltését) mintegy terelni kellene erre az útra a jugoszláviaiakat, amelyen nyomással rajta is lehetne őket tartani.
Hiszen például - fejtegette - a jugoszláviai belső határokra is csak úgy lehet kiterjeszteni a helsinki elveket, ha bekövetkezik ez a nemzetközi elismerés. A vajdasági magyarok helyzetének rendezésére pedig a kormányfő „több formulát” is megfontolásra ajánlott, kezdve a társnemzeti státusztól az európai parlament által elismert népcsoporti jogokon át, a személyiségekhez kapcsolódó autonómiáig. Megjegyezte különben Antall, hogy nemcsak Amerikának, hanem Oroszországnak is segítenie kellene a jugoszláviai megoldás meglelését, mert „minden késlekedés a szélsőséges erőknek kedvez”.
Mivel csütörtök reggel tették közzé a Baker amerikai és Genscher német külügyminiszter előző napi tárgyalásain kidolgozott közös javaslatot a NATO „új intézményes viszo-(Folytatása a 2. oldalon.)
A „szerb blokk” hatalomátvétele Belgrádban?
ÚJVIDÉK - Hirdetnek-e általános mozgósítást? Csütörtökön ugyanis összeült a jugoszláv államelnökség, illetve annak csak négy tagja, a „szerb blokk”. Ezúttal Macedónia és Bosznia-Hercegovina is követte Horvátország és Szlovénia példáját, s nem küldte el képviselőjét a testület ülésére. Tehát cSak Szerbia vett részt két tartományával és Montenegróval. Jelen volt továbbá a három vezető katonatiszt is: Kadijevics, Adzsics tábornokok és Brovet tengernagy.
Egyes jól értesült körök nem zárják ki annak lehetőségét, hogy kihirdetik az általános mozgósítást, mivel a rossz idők beállta előtt győzelemre akarják vinni a horvátországi hadviselést, s ehhez a dezertálással legyengült hadsereget fel kell erősíteni. Bran-ko Kostics, az elnökség alelnöke az ülés utáni sajtó-értekezleten ilyen értelmű döntésről ugyan nem tett említést, kijelentette azonban, hogy a testület támogatja a hadsereg intézkedéseit. Miután a szlovén Ja-nez Drnovsek a jövőben nem tagja a főparancsnokságnak (azzal a megindoklással, hogy Szlovéniában nincs jugoszláv katona), az elnökség, amely egyben a főparancsnok, négy taggal így döntőképessé vált.
A hadműveletek pedig folytatódnak szerte Horvátországban. Mind gyakrabban emlegetik, hogy a hadsereg döntő csapásra készül, s úgy tudják, hogy az offenzívát csütörtökön éjjel vagy pénteken indítja meg.
Franjo Tudjman horvát elnök egy olasz rádiónak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a köztársaság a végsőkig harcolni fog a szövetségi hadsereg támadó erői ellen. „Képesek leszünk védeni szabadságunkat, demokráciánkat és mindenekelőtt nemzeti identitásunkat”, hangsúlyozta inteijújában a horvát államfő. A zágrábi kormány a hadsereg vezetőségének fenyegető figyelmeztetésére válaszolva kiemelte, hogy a polgári célpontok elleni támadások kilátásba helyezésével az önmagát törzskamak nevező, anonim összetételű testület háborús bűncselekmények elkövetésével fenyegetőzik. A zágrábi kormány tiltakozik a polgári lakosság elleni támadások miatt, amely nem kíméli a kulturális és egyházi létesítményeket sem. A hadsereg új frontokat nyit, mozgósít Szerbiában és Montenegróban, megszegi a tűzszünetet és mindent pusztít, rombol, ami horvát, áll egyebek között a horvát kormány válaszában.
Vukovár és Dubrovnik környékén voltak leghevesebbek a harcok. A Tanjug riportere úgy értesült, hogy a katonaság és a tartalékosok heves ellenállásra találtak, s horvát erők ellenőrzik Vukovár belvárosát. A horvát rádió reggel azt jelentette, hogy a várost védők „teljesen visszaverték a támadást, amelyben harminc tank és ezer katona vett részt”. Hozzáteszi, hogy csapataink ellentámadásba lendültek, s a tankok kétharmadát megsemmisítették, a hadsereg egységeit pedig megtizedelték. Katonai források cáfolják a nagy veszteséget, de semmi részletet nem közöltek a vukovári véres harcokról. Eszék és Vinkovci térségében is összecsapások voltak. A leghevesebbek Szentlászlónál voltak. A falu a szerb tartalékosok és a hadsereg egységeinek ostromgyűrűjében van.
A Dubrovnik körüli harcokról szinte alig van hír. Ezzel a várossal ugyanis megszakadt a telefon-kapcsolat. A jugoszláv hírügynökség Herceg No-viból azt jelentette, hogy a hadsereg alakulatai mind szorosabbra fogják a zárlatot a város körül. A horvát rádió nagyszámú tartalékos haláláról adott (Folytatása a 3. oldalon.)
PÉNTEK
UTOLSÓ KATONÁJÁT
is ki kell vonnia három éven belül a Fülöp-szigetekről az Egyesült Államoknak, jelentette be Aquino elnökasszony. A Subic Bay-i haditengerészeti bázis nemrégen még a térség legerősebb amerikai támaszpontjának számított. (Pietsch Lajos: Cory és a vulkán - 2. oldal)
A PÁLOSOK
az ország válságos óráiban mindig ott voltak, ahol a magyarság sorsa eldőlt. Az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend múltfeltáró tudományos szimpóziuma pénteken kezdődik a Hittudományi Akadémián. („Milyen sors jut a pálosok rendjének?” - 5. oldal)
AZ SZDSZ POLITIKÁJA VÁLSÁGBA KERÜLT,
miután 1991 tavaszától a politikai helyzet fokozatosan és gyökeresen megváltozott. A párt vezetésének szembe kellett néznie a politikai marginalizálódás lehetőségével. (Körössényi András: Válságban az SZDSZ?-6. oldal)
A ROTARY NEM TITKOS SZÖVETSÉG
A rotarysták egymáshoz tartoznak, klubtársaikra mindig és mindenütt számíthatnak. E hét végén a Buda-pest-Duna Rotary Club „felavatására” a világ legkülönbözőbb részeiből sereglenek össze a rotarysták. (Kurcz Béla: Rotary Club - az elitnek - 7. oldal)
MILYEN ÖLTÖZÉKBEN CÉLSZERŰ MEGJELENNI, *
ha az embert sikeres álláspályázata után személyesen is behívják? Két végletet tapasztal a pénzintézeti menedzser vagy nagyon ápolatlanul jönnek az emberek, vagy pedig túlöltözötten... (Milyen a hatásos bemutatkozás? - 8. oldal)
ÚJ TÍPUSÚ ÖKOLÓGIAI EGYEZMÉNY
létrehozása a célja annak a nagyszabású munkának, amelyen a megújuló magyar természetvédelem csendben és keményen dolgozik. Az egyezmény a nyolcr duna-menti országban a folyó teljes vízgyűjtő területére vonatkozna. (Magyar előterjesztés a brazíliai világ-konferencián -11. oldal)
VÁZÁT
AJÁNDÉKOZOTT
Negraunak amúgy kíméletlenül futballozó dundalki ellenfele a BEK-visszavágó után. (Malonyai Péter: Indulatok és gesztusok -13. oldal)