﻿Nagyhét
A magyar diplomácia nagyhete lezárult. Antall József miniszterelnök New York-i, washingtoni és krakkói látogatása fontos, új mozzanatokkal egészítette ki a magyar külpolitikát. Az új megközelítések átgondolt stratégiát rejtenek-e, avagy a gyors európai változások kiváltotta rögtönzések, nos e kérdésre ma még nehéz választ adni, az idő bizonyára eldönti e dilemmát.
A kormányfő megnyilatkozásaiból az tűnt ki, hogy a Kormány két kérdést szeretne a nemzetközi érdeklődés előterébe tolni: a jugoszláviai válságot és a nemzeti kisebbségek ügyét. Elérte azt, s ezt tükrözi a moszkvai EBEÉ konferencia záróda kumetuma is, hogy az emberi jogok érvényesítése nem tekinthető befagynék. Ám, hogy a gyakorlatban miként lehet maja a még kidolgozásra váró normák megsértőit hatékonyan büntetni, az sémiképpen sem egyszerűen felfejthető probléma. A rejlett demokráciák felzárkózása egy ilyen állásfoglalás mögé azt a felismerést is jelzi: éppen a jugoszláviai, a romániai belső állapotok döbbentették rá a Nyugatot önnön felelőssé-
K' re, s arra a tényre, hogy nem zárzhat majd el az esetleges menekültáradat elől.
Erezte Antall József, hogy Ma gyarorszáa egyedül maradhat e problémáikkal, különösképpen a jugoszláv krízissel, amellyel szemben Nyugat-Európa tehetetlennek látszik. Megpróbálta tehát a közfigyelem előterébe tolni e fenyegető polgárháborút. Javaslatait igen udvarias érdeklődés kísérte, ám Washington a békéltetés terhét az EK-ra hárította át. Az újdonság Antall megközelítésében az volt, hogy nem csupán Szlovénia és Horvátország, hanem a többi jugoszláv tagköztársaság elismerését is sürgette. E diplomáciai lépésektől egyelőre mindenki óvako dik, a be nem látható következmények miatt. Ebből viszont az is következik, hogy Bush és Genscher szorgalmazott ugyan NATO kapcsolata kát Keleti urópával, ideértve a Szovjetuniót is, de Moszkva provokálása a puccs után sem kívánatos, még ha az elemzések kevésbé visszafogod tak is. S miután a magyar kormány még néhány hete elvetette a NATO-tagság gondolatát, újrafelvetésére a nyugati válasz, miként az kitapintha tó, csak a régi lehet: a biztonsági ga ranciák kiterjesztéséről egyelőre nincs szó, különösen nem e zavaros térségre. A biztonsági gondolkodás serkentése persze semmiképpen sem kifogásolható, Antall aggodalmai teljesen jogosak, a megvalósításjrea litása kérdőjelezhető meg.
S ez voltaképpen elvezet a harmadik érintett kérdéskörhöz, térségünk nyugati kezeléséhez. Amerikai útja befejeztével, a visegrádi hármak krakkói csúcsára tartva, a kormányfő azt mondta, hogy a fejlett demokráciáknak régióban kell gondolkodniuk, s ekként kell felemelniük Közép-Európát. Ezenközben viszont, s az EK-társulási huzavona is erre utalt, a magyar reformok előnyének az elismerését kéri a kormány, vagyis valamiféle különleges bánásmódot óhajtana. Észrevehető viszont, hogy mind EK-, mind NATO-társulásunk, tagságunk egyik akadályozója Franciaország lesz, amelyet a mai külpolitika mintegy ellensúlyként kezel a német hatással szemlsen, háttérbe szorítván kissé az angolszász kapcsolatrendszert: a washingtoni nagykövet hiányából származó hátrányo kát nem pótolhatják a még oly gyakori felső szintű látogatások sem.
New York és Varsó között olyan új elemekkel töltődött fel az antalli külpolitika, amelyeket egységes rendszerbe kell még foglalni. Ez a kormánynak mint kezdeményezőnek és a parlamentnek mint hatalmi ellenőrnek egyaránt feladata.
Blahó Miklós
Tudjman: „Horvátországmától független”
Zágráb drámai segélykiáltása a nemzetek közösségéhez
H NEMCSAK IGAZSAGTALAN, hanem értelmetlen is a Horvátország elleni háború - állapítja meg a neves publicista, Fejtő Ferenc a Le Quotidien de Paris című francia lap hétfői számában. A délszláv térség ismert szakértőjének számító Fejtő egyértelműnek tartja, hogy Szerbia legfeljebb pir-ruszi győzelmet arathatna Horvátországban, a lakosság nem nyugodna bele „az ország feldarabolásába és a kommunista kizsákmányolásba, még akkor sem, ha a Nyugat magára hagyná". Fejtő szerint Horvátországban nem a szövetségi hadsereg folytat háborút a szeparatista horvát nemzeti gárda ellen, hanem a kommunista és szerb ki-váltáságokat védő kommunista tábornokok által irányított szerb hadsereg üzent háborút Horvátországnak, és monopóliumai védelmében fütyül az európai és a nemzetközi közösség állásfoglalásaira is. A szerb népnek rá kell ébrednie, hogy visszaélnek hazafias érzelmeivel és félelmeivel, és a tábornokok még akkor is képtelenek lesznek számára biztosítani a békés és tisztes életet, ha győztesen kerülnének ki a háborúból - írja egyebek között Fejtő Ferenc.
m A HARCOK ÉLEZŐDÉSÉVEL, a Zágráb elleni támadással egyidőben a Szovjetunió jegyzéket intézett a jugoszláv vezetéshez és a szövetségi hadsereg parancsnokságához. Moszkvában hangsúlyozzák: a harci cselekmények komoly aggodalmat váltanak ki szovjet részről. A felhívásban a Szovjetunió arra szólította fel a jugoszláv vezetést, hogy felelősségtudatról és önuralomról tegyen tanúbizonyságot, állítsa le a harci tevékenységet és járuljon hozzá a tűzszüneti megállapodás feltétel nélküli és teljes betartásához.
1A KÜLPOLITIKAI HELYZETI
■ A NYUGAT NEM AVATKOZIK BE Jugoszláviában, és hagyja, hogy az erőszak kitombolja magát - írja hétfőn a The Washington Post, rámutatva arra, hogy a szerbek kezdik felismerni: a külvilág elsősorban őket tartja felelősnek a pusztításért. Ez az ítélet a következő években is kihat majd a szerbek európai megítélésére. Jugoszlávia most azt kockáztatja, hogy a világ elszigeteli, mint egy veszélyes járvány kiindulópontját - mutat rá a The Washington Post, tükrözve az amerikai kormányzat álláspontját is, amely kezdettől fogva abból indult ki, hogy egyrészt európai ügyről van szó, amelyben Washington nem sokat tehet, másrészt a katonai beavatkozás nem lehetséges és nem is kívánatos.
m KÜLÖNÖS FIGYELEM kíséri a többi nukleáris hatalom reagálását az amerikai és a szovjet nukleáris leszerelési indítványokra. Az atomhatalmak közül Franciaország hétfőn üdvözölte ugyan a Szovjetunió új lépéseit a nukleáris leszerelés megvalósítására, de leszögezte: a maga részéről egyelőre nem tartja szükségesnek saját politikájának módosítását. Egyébként hasonló volt a francia álláspont az amerikai döntések közzététele után is. Párizs azt vallja, hogy csak akkor kapcsolódhat be érdemi tárgyalásokba a hadászati atomfegyverekről, ha a két nukleáris szuperhatalom fegyvertára lényegesen csökken. A Le Quotidien de Paris szerint Gorbacsov
visszatért a nemzetközi színtérre. Leszerelési bejelentése azt tanúsítja, hogy - ily rövid idővel a puccskísérlet után - továbbra is ura az eseményeknek. Hasonlóan vélekedett a Le Figaro is Gorbacsov visszatérésének minősítve a szovjet elnök bejelentését. Gorbacsov ereje abban van, hogy minden pillanatban tettrekész, még a számára legnehezebb órákban is - írja a Le Figaro úgy vélekedve, hogy a szovjet államfő ezzel a lépésével meg akarja szerezni a nélkülözhetetlen amerikai támogatást az előtte álló belpolitikai csatákhoz.
m A NATO BRÜSSZEU KÖZPONTJA hivatalosan még nem reagált a krakkói nyilatkozatra, de az MTI tudósítója úgy értesült: a szövetségesek többsége elsősorban a Baker-Genscher nyilatkozatban megjelölt lehetőségeket látja elérhetőnek a kapcsolatépítésben Kelet-Közép-Európával. Miközben a három közéf>európai ország vezetői nyilatkozatukban nemzetközi szerződést javasoltak a NATO-hoz fűződő kapcsolatok intézményesítésére, az amerikai és a német külügyminiszter a múlt héten azt indítványozta: egy léterehozandó Észak-atlanti Együttműködési Tanács keretében hívják meg rendszeresen a volt VSZ-országok, köztük a Szovjetunió nagyköveteit. Egy NATÓ-for-rás elismerte, hogy a szövetség különböző fórumainak tanácskozásán való rendszeres részvétel nem
megy addig, amit a három ország vezetői sürgettek krakkói nyilatkozatukban, de mégis a társulás egyfajta formáját jelentené. Pillanatnyilag nincs lehetőség a szövetségben való másféle részvételre -hangoztatta az idézett forrás.	(P. L.)
EK-segély a Szovjetuniónak
Az Európai Közösség gazdasági és pénzügyminiszterei hétfőn nagyfontosságú elvi döntést hoztak arról, hogy az eddig a Szovjetunió számára biztosított 750 millió ECU élelmiszersegélyt 1,250 milliárd ECU értékű új hitelkerettel bővítik, és ennek az összegnek mintegy felét középeurópai és szovjet vásárlások meghitelezésére fordítják.
A tizenkettek miniszteri tanácsának szóvivője az MTI tudósítójának elmondta, hogy ilymódon a közösség összesen kétmilliárd ECU, azaz 2,4 milliárd dollárnyi élelmiszersegély sürgős szállítását vállalta.
A közösség a Londonban csütörtökön a Hetek csoportjával létrejött megállapodás alapján a Szovjetuniónak szánt élelmiszersegélyre szolgáló mintegy hétmillióid dollárnak körülbelül az egyharmadát biztosítja. A megállapodás szerint az Egyesült Államok 2,5 milliárd dollár mértékben venné ki részét az akcióból, és a fennmaradó har-madot Japántól éa Kanadától várják.
Londonban hétfőn még nem közölték, milyen konkrét lépéseket tesz Major kormányfő azután, hogy a közös piaci pénzügyminiszterek felkérték: járjon ki további segélyeket -összesen hétmilliárd dollár erejéig -a Szovjetuniónak. A brit miniszterelnökségen úgy vélték, hogy Major természetesen egyeztetni fogja az EK-n kívüli nyugati országokkal is a szovjet segélyprogramot.
Separovic nyugati körútra indult A horvát főváros belső kerületeit bombázták a hadsereg harci gépei
ÚJVIDÉK - Légitámadást hajtottak végre Zágráb ellen. Délután három óra után néhány perccel a hadsereg harci gépei bombázták a belvárost, az úgynevezett felsővárost, s találat érte a báni palotát (a mostani elnöki rezidenciát) is. A híres zágrábi belvárosi tér üvegdarabokkal, törmelékekkel van tele. Tudjman horvát államfő - a horvát rádió híre szerint -már értesítette a világ közvéleményét az eseményekről. A Horvát Televízió délután fél négykor figyelmeztetett, hogy „harci gépek igen nagy csoportja” közeledik a horvát főváros felé. A lakosságot felszólították, hogy maradjon az óvóhelyeken. Egyelőre nincs hír az áldozatokról. Értesülések szerint azonban a sebesültek száma több tízezerre tehető.
A drámai események ellenére is fel kell tenni azonban a kérdést: közelebb kerül-e a válság a megoldáshoz? Éjfélkor ugyanis letelt a moratórium, amellyel annak idején Szlovénia és Horvátország három hónapra felfüggesztette függetlenségének kihirdetését. Éjfélkor telt le az Európai Közösség ultimátuma is, ha nem hallgatnak el a fegyverek, az európai tömörülés gazdasági zárlatot foganatosít Jugoszlávia ellen. Jól értesült diplomáciai források jelzései szerint
ezúttal van esélye a horvátországi tűzszünetnek. Ezt a véleményt arra alapozzák, hogy az elmúlt 24 órában a kulisszák mögött igen élénk politikai tevékenység folyt, hogy a fegy-vemyugvást mindenáron kieszközöljék, s ebben az összehangolt akcióban az EK tagországai mellett részt vett az Egyesült Államok és a Szovjetunió is. (A Sky News brit tévéállomás például úgy tudja - erről Jugoszláviában semmit sem jelentettek -,
A hagyományosan jó kapcsolatok továbbfejlesztéséért
Antall József megkezdte hivatalos varsói látogatását
_r miniszterelnök először szállásán w irha Tadeus Mazowiecki volt lengyel miniszterelnököt, a Demokratikus Unió vezetőjét, maid a lengyel minisztertanács palotájában előbb négyszemközti megbeszélést folytatott Jan Krzvsztof Bielecki lengyel kormányfővel, s ezt követően került sor a lengyel-magyar plenáris tárgyalásokra.
A tárgyalások befejeztével a miniszterelnökök sajtóértekezleten tájékoztatták az újságírókat. Bielecki úgy értékelte, hogy a mostani megbeszélés folytatása volt a vasárnapi krakkói csúcstalálkozónak. „Stratégiai célunk az európai intézményekkel való együttműködés a gazdasági integrációban, a
politikában és a biztonság területén. Számunkra fontos kérdés a NATO-val és az Európai Közösséggel való kapcsolataink intézményesítése” -mondotta a lengyel miniszterelnök és beszámolt arról, hogy a tárgyalásokon foglalkoztak a közbiztonság, valamint a gazdasági együttműködés kérdéseivel. Gazdasági téren hamarosan konkrét eredmények várhatók: megszületik a megállapodás a kettős adóztatás elkerüléséről, a beruházásvédelemről, a külkereskedelem liberalizálásáról.
Antall József hangsúlyozta annak fontosságát, hogy Lengyelország és Magyarország megtartsa korábbi, történelmi hagyományokon alapuló jó kapcsolatait és a kialakult gazdasági kapcsolatokat úgy értékelte, hogy a KGST volt tagországai közül
hogy Tudjman horvát elnök és Kadi-jevics hadseregtábomok találkozót beszélt meg Szarajevóban, hogy ismét megállapodjanak a tűzszünetben.) Gorbacsov szovjet vezető igen éles hangú üzenetet küldött a jugoszláv vezetőségnek, a Tájékoztató Iroda levele óta ilyen keményen nem fogalmaztak. Ez két szempontból is igen jelentős. Az egyik az, hogy ha valaki a szovjet hallgatásban támo-(Folytatás a 2. oldalon.)
legkevésbé a Lengyelországgal fentartott kapcsolatok estek vissza, ami jelzi, hogy jók a gazdasági együttműködések feltételei.
A magyar kormányfő leszögezte: hagyományos kapcsolataink fejlődését kívánjuk szolgálni mind a gazdasági, mind a biztonsági, mind az európai és az atlanti együttműködésben, valamint a kulturális együttműködés területén is. Fontosnak tartotta azt, hogy a hármas találkozó után megerősítse elkötelezettségünket a lengyel-magyar kapcsolatok továbbfejlesztése iránt - mondta Antall József és közölte, hogy az együttműködés konkrét kérdéseiről a szakminiszterek folytatják a tárgyalásokat.
Összeállításunk a krakkói csúcs visszhangjáról a 3. oldalon.
GYŐZELMET
SZENVEDVE
A régen megjósolt és az augusztusi puccs után szinte rögtön felsejlő oroszországi politikai válság elérte tetőpontját. Az ezt cáfolni igyekvő hivatalos megnyilatkozások pedig éppenséggel újabb és újabb bizonyítékai a krízisnek (Vida László: Jelcin és csapata - 2. oldal)
KI FIZESSE MEG A SZÁMLÁT?
A kommunista propaganda azt hirdette, hogy a tulajdon lopás, mert kizsákmányolásból jön létre. A tulajdonosi érdek fölváltása a gátlástalan tékQzlással és parttalan hozzá nem értéssel egyenesen vezetett a mindannyiunkat nyomasztó gazdasági csődhöz. (Taxner-Tóth Ernő: A történelem átfestése - 6. oldal)
RESTAURÁCIÓ
KONZERVATÍV
MEZBEN
Európai értelemben vett konzervativizmus ma nincs Magyarországon, hiszen nem is lehet. Ma a res-taurációs irányzat van csak jelen: az 1945 előtti politikai kultúra visszaállításának terve, vágya ebbe illik. (Sípos Balázs: Egy liberális véleménye. Beszélgetés Szabó Miklóssal - 7. oldal)
AZ EK ÉS
A HONI FARMEREK
Sok agrárszakember tanácstalan, akad csodaváró, de vannak köztük túlzottan pesszimisták is. Egy bizonyos: az EK-tagság nem kecsegtethet még némi eredménnyel sem, ha nem sikerül belátható időn belül piaci viszonyokat teremteni a honi agrárvertikum minden területén. (Horváth L. István: Társulási adok-kapok - 8. oldal)
NYUGATI SZÍNVONAL KELETI ÁRAKKAL
Az öngyilkossággal érne fel, ha emelkednének a Főfoto szolgáltatásainak árai annak következtében, hogy a vállalatot megvásárolta a svájci Porst Holding AG. (Fü-si Piroska: Főfoto-Porst házasság -9. oldal)
NEM UJ,
DE ÉLETREVALÓ
A nagy terjesztők legfeljebb az adósságállományukban nagyok, a kicsik pedig az indulás időszakában arra törekszenek, hogy mindenből egy kicsit, ebben azonban az általunk értékesnek tartott kiadványok nem játszanak szerepet. (Murányi Gábor: Századvég Könyvklub -
10.	oldal)
ÁLLANDÓ ROVATAINK
■	NEMZETKÖZI ELET 2-3. OLDALI HAZAI TUDÓSÍTÁSOK 4-5. OLDAL ■ NÉZŐPONT 6. OLDAL ■ RIPORT-INTERJÚ 7. OLDAL ■ GAZDASÁG 8-9. OLDAL
■	KULTÚRA 10. OLDAL BUNI-VERSITAS 11. OLDAL ■ NAPI KRÓNIKA 12. OLDALI SPORT 13. OLDAL 1T.SZERK! TV-, RÁDIÓMŰSOR 14. OLDALI NAPI KRÓNIKAt INFORMÁCIÓK, RENDŐRSÉGI HÍREK 16. OLDAL