﻿Magyar Nemzet
Ara: 11,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
1991. október 9., LIV. évfolyam, 237. szám
Próféták
Az a bölcs mondás, hogy „senki sem próféta a saját hazájában" -bárhol, bármikor keletkezett, bárki mondta - magyarrá lett. A mi viszonyainkra minden időben alkalmazható. Ilyen próféták voltak, kereken tíz éve a Lares nevű családsegítő kisvállalkozás megalapítói. A céljuk a konfliktusoknak, a nemzedékek elszakadásának megelőzése volt. Sokféle szolgáltatást nyújtottak a nehezen alkalmazkodó gyermekek óvodájától a néhány órás gyerekfelügyeletig, ha a szülőknek esti programjuk volt, korrepetáltak és nyaraltattak, beteget ápoltak és öregeket gondoztak. Mostanra azonban már csak az öreggondozás maradt.
Évekbe tellett, amíg elismerték őket. Mert másként gondolkoztak. Azt hirdették, hogy a családoknak sajátos szolgáltatási igényeik is lehetnek, amelyek a szociális ellátás nagy rendszerein belül nem elégíthetők ki. Az idős ember, ha megbetegszik, nem feltétlenül szorul kórházi ápolásra, és egészségesen sem kell oda beutalni őt, ha a gyerekei nyaralni mennek. Ha megözvegyül, megtartható a családban, nem szükségszerű, hogy szociális otthonba száműzzék.
Az állami bürokrácia tiltakozott az igények megjelenítése ellen, mert ami nem kerül felszínre, az nincs is. Az ingyenes juttatások nevében ódzkodott a pénzért nyújtott szolgáltatásoktól. A Lares a középosztályból szerzett megrendelőket, olyanokat, akik tudatában voltak gyermeki kötelességüknek, és érzelmileg sem szakadtak el szüleiktől, de a második, harmadik gazdaságbeli elfoglaltságuk miatt nem vállalhatták az ápolásukat. Az is megtörtént, hogy társalkodónak, felolvasónak, a napi sétához kísérőnek kértek gondozót.
A Lares évekig hiába küzdött az adómentességért, amit végül úgy ért el, hogy 1987-ben alapítvánnyá alakúit. Már-már úgy látszott, hogy itt a boldog befejezés, de egyre kevesebben fordultak hozzá szolgáltatásokért. Volt középosztálybeli megrendelői ugyan felkeresték, de nem szolgáltatást akartak vásárolni, hanem munkát kerestek. íme egy újabb társadalompolitikai látlelet a középrétegek leszakadásáról. Most már csak a jómódúak fordulnak a Lares-hez, amely a fennmaradásáért küzd. A növekvő rezsit nem tudta áthárítani a megrendelőkre. Ezért leépített szolgáltatásokat és gondozókat, holott az emberi kapcsolatokra építő ellátások munkahelyteremtők volnának. Ám a társadalombiztosítási járulék ez ellen hat. Paradoxon, hogy a Lares bevételt, megrendelést várt és vár a társadalombiztosítótól. A költségvetésre is számít. Ha kidolgoznák az öreggondozás normatíváit, annak megfelelően a Lares is részesülhetne. Annál is inkább, mert például a combnyaktörtés után 8-14 nappal kiengedik a kórházból az idős embert. Ezután még hat hétig tart, amíg lábraáll. Ahelyett, hogy meghosszabbítanák a Kórházi ápolás idejét, olcsóbb, ha a saiát lakásában egy gondozó látja el és tanítja járni. Az elmondottak nemcsak a Laresre, hanem a többi nonprofit városi családsegítő magánvállalkozásra is vonatkoznak.
Kiemelnék közülük még egyet: a Filia alapítványt, amelyet a Pan-tacoop szövetkezet hozott létre és a generációk kölcsönös érdekeivel számol. Békéscsabán két öreg-gondozó-házat építettek, amelyet saját majorsága Iqt el. A majorságban fiatalok dolgoznak, akik ott lakást is kapnak.
Mindezt azért mondom el, mert egy nemzetközi szervezet a fejlődő országok számára készült öreggondozási modellt ajánlott fel nekünk. Nem hinném, hogy harmadikutas megoldás lenne a saját prófétáink kidolgozta és alkalmazta magyar modell előnyben részesítése.
Kovács Judit
Megszűnt a délszláv szövetségi állam
Szlovénia és Horvátország hivatalosan kivált Jugoszláviából
« AZ UJ DEMOKRÁCIÁK és a Nyugat viszonya mind több fórumon kerül előtérbe, igények és javaslatok fogalmazódnak meg, valami érlelődik. E kapcsolatok erősítését szorgalmazták a krakkói hármas találkozón, és véleményt nyilvánít a nemzetközi sajtó, sok szakértő és politikus. A francia Libérationban három neves személyiség fejti ki véleményét, mely szerint kívánatos, hogy Lengyelország, Magyarország és Csehszlovákia, az EFTA tagjaival együtt legkésőbb 2000-ig az Európai Közösség teljes jogú tagja legyen. A három szakértő „abszurdnak" minősíti az olyan elképzeléseket, hogy a három országot, amely földrajzilag, történetileg és kulturálisan is a legközelebb áll Nyugat-Európához, s egyúttal már jelentős lépéseket tett a demokrácia útján - továbbra is távoltartsák az egyesült Európától.
m ÉRDEKES MEGJEGYZÉST tett ezzel kapcsolatban a washingtoni külügyminisztérium illetékese Antall József múlt heti útjának tapasztalatairól szólva. Hangsúlyozta: a NATO és Kelet-Közép-Európa közötti kapcsolatok a vártnál jóval gyorsabban kifejlődnek majd. A minisztériumban úgy vélik, a ma-
Er miniszterelnök javaslatait a NATO és az em-1 országok viszonyának erősítésére, „termékeny talajra hullanak". Amerikai részről azt is hoz-
1A KÜLPOLITIKAI HELYZETI
záfűzték ehhez, hogy fontosnak tartják a Szovjetunió bevonását ebbe az együttműködésbe, megnyugtatandó Moszkvát: nem kell attól tartania, hogy egyszeriben a NATO-val lesz határos.
m A KELET-NYUGATI FOLYAMAT éppen ellenkező irányba halad. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió párbeszéde a nagyszabású leszerelési intézkedésekről igen bíztató. Mint azt Brüsszelben, az atlanti székhelyen megállapították, két éven belül, vagy annál is rövidebb idő alatt végre tudják hajtani az atomtüzérség és a Lance-rakéták eltávolítását Európából. Becsléseik szerint azonban a Szovjetuniónak hosszabb időre lesz szüksége ehhez. Mint ismeretes, Bush elnök egyoldalú döntésként bejelentette e fegyvertípusok felszámolását, és Gorbacsov azt ígérte, hogy ők is megsemmisítik arzenáljuk hasonló eszközeit. A leszerelés azonban ugyancsak költséges dolog, olykor többe kerül, mint a gyártás, bár sokkal hasznosabb. Ugyancsak brüsszeli vélemény szerint ezek a költségek valószínűleg súlyosan terhelik majd a szovjet gazdaságot. Ez egyike azoknak a területek-
nek, amelyeken a NATO kész technikai segítséget nyújtani: miként lehet biztonságosan szállítani, tárolni, illetve futószalag rendszerben szétszedni ezeket a fegyvereket. Remélhetőleg az a lendület, amelyet a két elnök nyilatkozata tükröz, átragad majd más atomhalalmakra is. Franciaország például - miközben méltányolja a kedvező szovjet választ az amerikai elnök javaslataira, leszögezi: „adott pillanatban" maga is kiveszi részét a nukleáris leszerelésből, de erre csak akkor kerül sor, ha a szovjet és az amerikai készleteket igen jelentős mértékben csökkentik.
m A NYUGAT-KELET VISZONYNAK nagyon kényes pontja Jugoszlávia. A bonni kormány például - amely meglehetős rokonszenwel viseltetik Szlovénia és Horvátország igényei iránt -még mindig nem döntött az elismerés ügyében. Egyelőre - az, Európai Közösségek állásfoglalásával egyezően - a gazdasági szankcióktól is tartózkodik. Genscher külügyminiszter minden eshetőségre’ készen Bonnban marad, egyelőre nem vesz részt Weizsacker államelnök csehszlovákiai programjában. E tekintetben sem a bonni koalíción belül, sem az ellenzék soraiban nincs egység, egyes politikusok az azonnali elismerést sürgetik.	(T. I.)
Új helyzet teremtődött a függetlenség kihirdetésével
Zágráb minden kapcsolatot megszakít Belgráddal
REPÜL A GALAMB BELGRÁD FELÉ...
(A Handelsblatt rajza)
ÚJVIDÉK - Az eddig ismert Jugoszlávia tegnap óta nem létezik már. Szlovénia és Horvátország kivált a föderatív államból, és hatályba léptette a három hónappal ezelőtt kihirdetett függetlenségi nyilatkozatát. A moratórium ugyanis letelt, meg-hosszabítására, mint várható is volt, nem került sor. Szlovénia esetében egyszerűbb és könnyebb is a helyzet. A köztársaság már sok intézkedést megtett az önálló állam működéséhez, a hadsereg folytatja a kivonulást, s a szövetségi ország többi része sem gördít nagyobb akadályt a szlovén önállóság elé. A szlovén parlament, amely zárt ajtók mögött reggelig ülésezett, úgy döntött, hogy az új valuta a tolar lesz. A dinárt még elfogadják, s erre szólította fel a szlovén rádió a lakosságot, mert ellenkező példák is voltak.
Horvátország helyzete azohban más, mint Szlovéniáé. A köztársaság háborúban áll, területének egy részét a jugoszláv hadsereg tartja ellenőrzése alatt, lakosságának egy része, a szerbek, nem hajlandók kisebbségként Jugoszlávián kívül élni, s ez a népcsoport ellenkezésének fegyverrel ad nyomatékot, ami ürügyként felhasználható a fegyveres rendezéshez... A horvát parlament ülésén elhangzott kormányfői bevezetőnek az volt a mondanivalója: Horvátország szuverén és független ország. Jóllehet a parlamenti vita lapzártáig még nem ért véget, nem kérdéses, hogy
mi a döntés. A függetlenség kihirdetésével tehát egy teljesen új szituáció állt elő: a területén tartózkodó nem horvát fegyvers erők most már formailag is agresszomak tekinthetők, ha Zágrábnak sikerül megszereznie a nemzetközi elimerést. A második Jugoszláviának tehát vége. Valóban vége-e? Lesz-e harmadik? Jugoszlávia lesz-e? Ezekre a kérdésekre most nem lehet válaszolni. Mint ahogy arra sem, hogy a totális háború előtt áll az ország ezzel a várt és bekalkulált fejleménnyel, vagy az új helyzet új megközelítést hoz majd, amiben most már nemcsak a legderülátób-bak hisznek.
Horvátország visszautasította a négytagú elnökségnek és a hadsereg
vezetőségének tűzszüneti feltételelit, hogy a hadsereg beszüntette a hadműveleteket, ha az EK szavatolja, hogy a horvát erők is ugyanígy tesznek és beszüntetik á kaszárnyák zárlatát. Ha ez október 8-án éjfélig nem valósul meg, a hadsereg folytatja a laktanyák felszabadítására irányuló hadműveleteit. Branko Salaj horvát tájékoztatási miniszter és Antun Ba-bic, a külügyminisztérium sajtószóvivője kiemelte, hogy a horvát vezetőség éjszakai döntése értelmében tűzszünet mindaddig nem lesz, míg a hadsereg egységei horvát területen lesznek. Megismételték a követelést, hogy az amerikai hatodik flotta hajózzon be az Adria vizeire és szüntesse meg a kikötők zárlatát, és a
nyugati országok akadályozzák meg a jugoszláv légierő tevékenységét Horvátország felett.
Zágráb a nap folyamán cáfolta, hogy elutasította a tűzszüneti kezdeményezést. Szerinte újságírói félreértésről van szó. A hadszíntereken tegnapra virradó éjszaka, éjfél tájban csillapodtak a harcok, s reggel sem újultak ki. Szórványos lövöldözések voltak szinte mindenütt. A horvát rádió beszámolt arról, hogy nehéztüzérséggel lőtték Eszéket, de hozzáteszi, hogy ez volt a fegyvemyugvás egyetlen számottevőbb megszegése. ,Jelenleg'úgy tűnik, hogy a legutóbbi kísérlet a horvátországi béke megteremtésére eredményeket hoz” -közli a rádió. A figyelem középpontjában tegnap is a Zágráb ellen végrehajtott légitámadás állt. A légierő parancsnoksága és a Szövetségi Honvédelmi Titkárság már a bombázást és rakétázást követő órákban cáfolta, hogy lőtte volna a horvát fővárost, illetve ilyen parancs nem volt. Nem zárta ki annak lehetőségét azonban, hogy valamilyen pilóta ezt megtette.
Ante Markovié szövetségi kormányfő a YUTEL tévéállomásnak elmondta, hogy azért volt Zágrábban, mert unokája született, s meg akarta látogatni a lányát és az újszülöttet, függetlenül a veszélyes körülményektől. A zágrábi tartózkodását kihasználta arra is, hogy tárgyaljon Tudjman horvát elnökkel. Hármas-(Folytatás a 3. oldalon.)
Antall József hazaérkezett
„A Nyugat nem eléggé elszánt a válságkezelésben”
Antall József miniszterelnök kedden a repülőtéren újságírók előtt számolt be külföldi útjának tapasztalatairól. Amerikai útjáról szólva kijelentette: úgy tűnik, a világ nem készült fel a kommunista rendszerek összeomlására, és nincsenek kidolgozott biztonságpolitikai, gazdasági és szociális módszertani elképzelések a jelenlegi válsághelyzet áthidalására. A jugoszláviai válság sem fajult volna idáig, ha lett volna a nyugati világban elegendő elszántság. „Ha a megfontoltság nem párosul megfelelő elszántsággal, a világ nem lesz képes felülkerekedni a problémákon” - tette hozzá a kormányfő.
Az Egyesült Államok viszonylag nagy érdeklődést tanúsít hazánk iránt - folytatta -, ami abból is kitűnik, hogy a közép-kelet-európai térségben befektetett amerikai tőke több mint fele Magyarországra érkezett. Ez egyben azt is jelzi, hogy „a magyar gazdaságban benne rejlik a fellendülés lehető-
sége”. A Magyarország iránti szimpátiát jelzi az is, hogy az amerikai elnök fogadta Antall Józsefet, bár nem hivatalos államközi látogatásra, hanem az ENSZ közgyűlésére utazott a tengerentúlra. Ennek tulajdonítható egyébként az, hogy az amerikai Sáj-tó nem kezelte szenzációként a látogatást. George Bushsal történt találkozója során a miniszterelnök - mint mondta - ismét hangsúlyozta, hogy Magyarország fontosnak tartja az amerikai részvételt az európai biztonság garantálásában.
A lengyel-csehszlovák-magyar csúcstalálkozóról elmondta: a három országot összeköti az Európai Közösséghez való csatlakozás közös érdeke. Az összehangolt politika azonban nem jelenti azt, hogy minden lépést egyszerre kellene megtenniük, csupán a folyamatos tájékoztatásról, koordinációról van szó.
Sajnos, várható volt, hogy Jugoszláviában fegyveres konfliktus alakul ki - mondta egy kérdésre vá-
laszolva Antall József. - Ez annak tulajdonítható, hogy a Nyugat késlekedett az összehangolt intézkedésekkel, de üdvözlendő, hogy az utóbbi állásfoglalások - köztük a szovjet kormányé - egyértelművé tették: egy Nagy-Szerbia koncepció elfogadhatatlan a világ számára. Mindenképpen csakis összehangolt politikai, gazdasági és bizonyos értelemben katonai nyomásgyakorlásnak van esélye a fegyverszünetet megszegő, önállósulni látszó jugoszláv hadseregvezetők jobb belátásra térítésében: A nyugati politikai gondolkodást általában „hozzá kell szoktatni”, hogy foglalkozzon térségünk gondjaival - tette hozzá Antall József -, ugyanis nyilvánvaló, hogy a közelmúltban elhatározott intézkedések három hónappal ezelőtt hatásosabbak lehettek volna.
(beth-y)
Összefoglalónk a lengyel-magyar tárgyalásokról a 3. oldalon.
SZERDA
EGY TRAGÉDIA KÖVETKEZMÉNYEI
A két világháború között a szerbek többsége királypárti volt. A csetni-kek is a királyságért indultak harcba a németek ellen. A szerb kormány, amely Nagy-Szerbiáról ábrándozik, megmaradt kommunistának, és ötágú vörös csillag a jelvénye. II. Sándor, a „leendő” király nem is csak nagyapja gyászistentiszteletére érkezett... (Illés Sándor: A marseille-i merénylet évfordulóján - 3. oldal)
NACIONALIZMUS DIKTATÚRA UTÁN
Minden térségbeli népnek tennie keli azért, hogy a szomszédos népek tőle való félelmei csökkenjenek. Nekünk, magyaroknak is van mit csinálnunk, hogy a szlovákok, románok, szerbek magyarfóbiája eltűnjön. A zsarnokság még ma is él bennünk. (Végh László: Mások fájdalmának megértése - 6. oldal)
SZAKÍTÓPRÓBA
Fellázadt a szentesi Damjanich utcai általános iskola huszonkét pedagógusa. Alkalmatlannak nyilvánították igazgatójukat, mert antiu-demokratikusan irányít, nem munkatársakra, hanem hálás beosztottakra van szüksége. Az önkormányzat érdekes módon úgy döntött, hogy nem döntött. (Halász Miklós: „Mégbűnhődnek a jogtalanul vádaskodók” - 7. oldal)
KIÉ A JOGOSÍTVÁNY?
Helytállóak voltak-e Fiskális művészet című cikkünk állításai, fe-nyegeti-e a kultúra finanszírozását a centralizálás? - erről vitázik' a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete és munkatársunk, Gergely László (Tények a Művészeti Alap átalakulásáról - 8. oldal)
A KÉTSÉGBEESÉS ESZTENDEI
Idehaza az önvizsgálat kábulata tartott, Erdélyben meghasonlás volt tapasztalható - az itthoni új irány miatt, mely minduntalan a szótlanság igényét fogalmazta újra a jogok egyértelmű megkövetelése helyett. (Köteles Pál: Az áldozat vigyázzon az érzékenységre? -10. oldal)
AGGÓDÓ
NYUGAT-EURÓPAIAK
A számítógép-piacon az európaiak nem érzik magukat túl jól, korszakos teljesítményeik ellenére is aggódnak az amerikai és a japán vetélytársak miatt. A Bull, az Olivetti és a Sie-mens-Nixdorf vezérei felszólították a brüsszeli EK-intézményeket: dolgozzanak ki közös stratégiát az európai számítógépipar megerősítésére. (Martin József: Mindent tudó komputerek-11. oldal)
ÁLLANDÓ ROVATAINK
■ NEMZETKÖZI ÉLET 2-3. OLDAL ■ HAZAI TUDÓSÍTÁSOK
4-5. OLDAL ■ NÉZŐPONT 6. OLDAL ■ RIPORT-INTERJÚ 7. OLDALI GAZDASÁG 8-9. OLDAL ■ KULTÚRA 10. OLDALI SZEMÉLYI SZÁMÍTÓGÉPEK 11. OLDALI NAPI KRÓNIKA 12. OLDALI SPORT 13. OLDAL■ T SZERK! TV-, RÁDIÓMŰSOR 14. OLDALI NAPI KRÓNIKA, INFORMÁCIÓK, RENDŐRSÉGI HÍREK ló. OLDAL