﻿Magar Nemzet
Ára: 11,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
1991. október 10., LIV. évfolyam, 238. szám
Az atlanti csúcs napirendjén
A NATO és a kelet-európai országok hivatalos kapcsolatfelvétele
* BIZAKODÓAN NYILATKOZOTT Manfred Wör-ner, a NATO főtitkára arról, hogy a NATO-tagáll-amok már jövő hónapi csúcstalálkozójukon megállapodhatnak a Szovjetunióval és a kelet-európai országokkal létesítendő hivatalos kapcsolat-felvételről. Az ottawai látogatáson tartózkodó NATO-főitkár a kanadai kormányfővel folytatott eszmecseréje után leszögezte, hogy az Észak-Atlanti Szövetség egy olyan új, euró-atlanti biztonsági építmény kialakítására törekszik, amely magában foglalja, nem pedig kizárja az átalakuló Szovjetuniót. E terv megvalósításának útjában azonban még komoly torlaszokkal lehet találkozni. Franciaország nem helyesli a hivatalos kapcsolatok felvételét célzó új terveket. Kiéleződött a vita az Európai Közösség soros elnöke, Hollandia és Franciaország között, mivel Párizs a holland elnökség szerint "partizánakciót" kezdeményezett: külön tanácskozást tart pénteken a francia és a német külügyminiszter. Roland Dumas francia és Hanz-Dietrich Genscher német külügyminiszter találkozójának célja az, hogy új javaslatokat dolgozzon ki az Európai Közösség politikai uniójával kapcsolatban. Nagy-Britannia és Dánia nyilvánosan bírálta a francia-német akciót. A francia diplomácia képviselője ugyanakkor megerősítette, hogy a két ország ismét a Közösség fejlődésének motorjaként kíván fellépni. A holland külügyminiszter, Hans van den Broek ugyancsak élesen tiltakozott a kezdeményezés ellen, és bejelentette, nem megy el pénteken Párizsba.
§ A NUKLEÁRIS LESZERELÉS kérdése továbbra is a nagyhatalmi diplomáciai tevékenység középpontjában áll. Az Egyesült Államokban azon vitatkoznak, hogy a leszerelés mennyivel tehermentesítheti az amerikai államháztartást. A kong-
A KÜLPOLITIKAI HELYZET
resszus költségvetési irodájának tanulmánya szerint az elkövetkező 18 évben legfeljebb Í3 milliárd dollárral költenének kevesebbet, ami az évi 300 milliárd dolláros katonai költségvetéshez képest csaknem nevetséges összeg. A demokrata-párti törvényhozók határozottan amellett kardoskodnak, hogy a katonai költségvetést jóval érzékenyebben kell megnyirbálni. Párizsban elterjedt a hír, de hivatalosan még nem erősítették meg, amely szerint a jövő évtől kezdve tovább csökkentik a csendes-óceáni térségben végrehajtott francia nukleáris kísérletek számát. Brit katonai források szerint a NATO fegyverzetcsökkentési terve keretében radikálisan csökkentik a brit atombomba-állományt is. A The Daily Telegraph szerint a NATO-nak körülbelül 1500 atombombája van Európában, s ennek legalább felét megsemmisítik vagy kivonják.
m A JUGOSZLÁVIAI VÁLSÁG és a balkáni polgár-háború legújabb hírei közül különösen kettőt kell kiemelni. Az egyik az, hogy Kadijevic jugoszláv szövetségi hadügyminiszter és Franjo Tudjiman horvát elnök már elfogadta van den Broek holland külügyminiszter meghívását az újabb hágai találkozóra, amelyet csütörtökön délután fél háromra tűztek ki. Milosevic szerb elnök egyelőre csak elvi készségét jelezte a részvétel ügyében. Itt említjük meg, hogy az Egyesült Államok is kijelölte a maga ENSZ közvetítőjét Cyrus Vance volt külügyminiszter személyében. A másik erplítésre méltó megnyilatkozás a francia külügyminisztertől származik, a-ki a nemzetgyűlés ülésén kijelentette: "Jugoszlávia
eredeti formájában már nem létezik." Hangsúlyozta, tudomásul kell venni a két tagköztársaság (Szlovénia és Horvátország) függetlenségi szándékát. A francia kormány egyébként Jugoszláviába küldi Bemard Kouchnert, a szolidaritási kérdésekkel foglalkozó államtitkárt. (További tudósításaink a 2. oldalon.) Bizakodóan nyilatkozott Manfred Wörner, a NATO főtitkára arról, hogy a NA-TO-tagállamok már jövő hónapi csúcstalálkozójukon megállapodhatnak a Szovjetunióval és a kelet-európai országokkal létesítendő hivatalos kapcsolatfelvételről. Az ottawai látogatáson tartózkodó NATOfőitkár a kanadai kormányfővel, folytatott eszmecseréje után leszögezte, hogv az Észak-Atlanti Szövetség egy olyan új, euró-atíanti biztonsági építmény kialakítására törekszik, amely magában foglalja, nem pedig kizárja az átalakuló Szovjetuniót. É terv megvalósításának útjában azonban még komoly torlaszokkal lehet találkozni. Franciaország nem helyesli a hivatalos kapcsolatok felvételét célzó új terveket. Kiéleződött a vita az Európai Közösség soros elnöke, Hollandia és Franciaország között, mivel Párizs a holland elnökség szerint "partizánakciót" kezdeményezett: külön tanácskozást tart pénteken a francia és a német külügyminiszter. Roland Dumas francia és Hanz-Dietrich Genscher német külügyminiszter találkozójának célja az, hogy új javaslatokat dolgozzon ki az Európai Közösség politikai uniójával kapcsolatban. Nagy-Britannia és Dánia nyilvánosan bírálta a francia-német akciót. A francia diplomácia képviselője ugyanakkor megerősítette, hogy a két ország ismét a Közösség fejlődésének motorjaként kíván fellépni. A holland külügyminiszter, Hans van den Broek ugyancsak élesen tiltakozott a kezdeményezés ellen, és bejélentetfe, nem megy el pénteken Párizsba.
Az amerikai képviselőház kedvező döntése
Az USA megszüntette hazánkkal szemben a kereskedelmi és pénzügyi korlátozásokat
Hűség
Tizenhét éves korom óta írok újságot, s mivel hetvenhét vagyok, hatvan évem ment rá erre a bajlódásra és gyönyörűségre. Mert én hatvan évig nem dolgoztam, én csak szórakoztam, s mindig bot dog voltam, hogy újságot írhatok.
Hatvan év alatt sok laptulajdonost ismertem meg. Volt közöttük katolikus egyház (Erdélyi Lapok), magántőkés (Brassói Lapok, Újság),, párt, kisgazdapárt (Hírlap, Kis Újság), Béketanács (Béke és Szabadság), Hazafias Népfront (Magyar Nemzet), végül részvénytársaság (Pallos, Postabank, Socpress, Párizs).
Tulajdonos sok volt. Gazda csak egy volt. A tulajdonosok változtak és változtattak, kirúgtak és fölvettek munkatársakat, eltávolítottak főszerkesztőket és megbízható vezetőket helyeztek oda.
Az igazi gazdát, az olvasót azonban nem válthatta le, nem rúghatta ki senki. Mi mindig neki írtunk, a számára csempésztünk be egy-egy rejtett mondatot, az olvasónak üzentünk virágnyelven, az olvasóval kacsintottunk össze, az olvasótól féltünk, az olvasót „szolgáltuk ki", az olvasóban bíztunk, őreá esküdtünk.
Az olvasó volt a törvénytábla, a hiteles tulajdonos, az összetéveszthetetlen, a megváltoztathatatlan.
S hogy Ady szavaival játsz-szak, az élet itt nem volt nagy vigalom sehol, s mindig csak ámulni lehetett, az olvasó kezét kerestük, az olvasót próbáltuk átölelni, s ha jött a tájfun, a forgószél, az olvasóhoz menekültünk, hogy vigasztaljuk és vigasztalódjunk.
E ritkán nyugodt, gyakran ég-zengéses hatvan év alatt túléltem közel negyven (pontosabban harmincnyolc) kormányt, összeírtam több mint hetven vezénylő jelszavat. Jelszavam mindig ez volt: ahogy lehet. Néha, ha kiegyenesedtem, fölbátorodtam, azt mondtam: többet is lehet. Mindent soha nem lehetett.
Mindent átéltem a sajtóvilág e hatvan éve alatt, de egyet nem ismertem, nem éltem át soha, sehol, semmikor, semmiféle villámcsapás és ég-dördülés közben és után. A sztrájkot és nem éltem át azt, hogy egy lapot belülről is lehet szétmál-lasztani. Összeomlasztani.
Nem ítélek, hogy ne ítéltessek. Nem állok sem ezek pártján. Sem azokén. Nem tartozók sem ellenzékhez, sem kormánypártokhoz.
Míg e lég szomjas időben lélegzetet tudok venni (egyre nehezebben), míg beszélni vagyok képes (dohányfüstös torkom miatt egyre rekedtebben), csak gazdámhoz, eltartómhoz, testvéreimhez, társaimhoz, szeretteimhez, az olvasókhoz tudok szólni, nekik írni, velük beszélgetni.
Az nem lehet, hogy annyi szív...
Lehet.
Minden lehet.
Nem kiáltok segítségért, csak kopogom, kopogtatom talán hiábavaló szavaimat, nem hívok már mentőcsapatot, nem „tárgyalok", „egyezkedek", nem keresek sem különbékét, nem kiáltok feszítsd megl-et, csak állok a meredek szélén, e tébolyult viharban, nézem a ' sírt, hol egy lap süllyed el.
A halottak csak szép mesékben támadnak fel. A valóságban soha.
Reményem nincs. Ha lenne is, nem sok. Hajszálnyi csupán.
Léteznek tetszhalottak, akik feltámadnak.
Talán.
Talán.
Talán.
Ruffy Péter
WASHINGTON, Heltai András, az MTI tudósítója jelenti:- Az Egyesült Államok képviselőháza kedden este vita nélkül, egyhangúlag jóváhagyta a döntést, hogy szüntessék meg a fennmaradt kereskedelmi és pénzügyi korlátozásokat a Magyarországgal és Csehszlová-
kiával folytatott kereskédélemben. Várhatóan hamarosan hasonló döntést hoz a szenátus, így George Bush elnök még idén kinyilvánítja, hogy a két ország bármely más, nyugati állammal egyenrangú kereskedelmi feltételekét kap az Egyesült Államoktól.
Washington (MTI) - James Baker amerikai külügyminiszter, aki a hét végén ismét a Közel-Keletre utazik, ott találkozhat szovjet kollégájával, Borisz Pankinnal.
Az amerikai diplomácia vezetője elsőnek Kairóba, majd Ammanba, Damaszkuszba, s végül Jeruzsálembe utazik, hogy előkészítse a közel-keleti békekonferenciát, amelynek megnyitó ülését Washington és Moszkva a
Magyarországra és Csehszlovákiára formailag mindmáig vonatkoznak az 1974-es kereskedelmi törvény előírásai, amelyek szerint kommunista országra nem terjeszthető ki a legnagyobb kedvezményes elbánás. Jóllehet a legnagyobb kedvezményt a gyakorlatban alkalmazzák, a meg-
különböztetés formai eltörlése megteremtheti a Budapest (és Prága) által régen szorgalmazott tartós, biztonságos kereteket a kereskedelem fejlesztéséhez, növelheti az amerikai beruházók bizalmát.
Lengyelországra a fenti korlátozások soha nem vonatkoztak, míg a
tervek szerint a hónap végén hívná össze valamelyik európai városban. Szovjet részről közölték, hogy a következő napokban Pankin is a közel-keleti térségbe utazik, nyilván Bakeréhez hasonló céllal. Az amerikai szóvivő szerdán azt mondotta, valószínűnek tartják, hogy a Szovjetunió (amint már korábban jelezte) felveszi a teljes jogú diplomáciai kapcsolatokat Izraellel.
többi, volt kommunista országra változatlanul érvényesek.
Amint a The New York Times . szerdán rámutatott, az amerikai törvényhozás röviddel azután hozta döntését, hogy Antall József miniszterelnök (amerikai látogatásán) finoman bírálta az Egyesült Államokat és más nyugati országokat, mert nem nyújtanak elegendő politikai és gazdasági támogatást kormányának - noha amerikai cégek a
A Magyar Nemzet sztrájkbizottsága, a munkatársak többségének támogatásával 1991. október 9-én délelőtt 11 órától meghatározatlan ideig tartó sztrájkot hirdetett a közelmúltban történt elbocsájtások miatt. Ez a sztrájk - a mintegy másfél év óta tartó belső viszály és megosztottság immár titkolhatatlan megnyilvánulásaként - a lap létét veszélyezteti.
Szükségesnek tartjuk tájékoztatni a közvéleményt arról, hogy az elmúlt időszakban a lap irányítása szinte lehetetlenné vált. A lap vezetése által kidolgozott politikai irányvonal - amely a Magyar Nemzet hagyományaira, köztük a függetlenségre és pártatlanságra épült - törést szenvedett a munkatársak egy részének mesterségesen politikaivá színezett személyi törekvései és vitatható szakmai alkalmassága miatt.
Az a folyamat, amely a Magyar Nemzet mérsékelt és tárgyilagos hangját durvította s olykor elferdítette nem most, hanem az elmúlt esztendő tavaszán kezdődött, s a vállalt világnézet, stílus és elviség hirdetését, megőrzését egyre nehezebbé tette.
A lap példányszáma - hagyományőrző és megújulásra törekvő
legnagyobb külföldi beruházók Magyarországon. A lap utalt amerikai törvényhozók aggodalmaira is, hogy a Kelet-Európa támogatására szánt szerény összegeket most a Szovjetunió megsegítésére használhatják fel. (A hat közép-kelet-euró-pai ország az októberrel kezdődött pénzügyi évben a tavalyihoz hasonló mértékű, összesen mintegy 470 millió dolláros amerikai támogatáson osztozik.)
erőfeszítéseink ellenére - az említett időtől kezdve, nap nap után folyamatosan csökkent. Számos régi olvasónk elfordult tőlünk, úgy érezvén, hogy hűségére csalás a válaszunk. Számos levél tanúsága szerint különösen sokan távoztak azon előfizetőink közül, akik a Magyar Nemzettől valóban elfogulatlan hangot, a kormányzó és ellenzéki pártoktól függetlenül, a magyar nemzeti érdekek egyértelmű képviseletét várták.
Mindez egyre sürgetőbbé tette a megújulást, a hagyományokhoz való visszatérést, és ilyen értelemben a változást. A lap vezetése július végére ki is dolgozta átszervezési programját, ugyanebben az időben került sor a szerkesztőség új helyre költözésére és az elektronikus szerkesztési mód bevezetésére.
Mindez a helyzetet nem könnyítette.
Sajnálatos módon az átszervezési tervekkel összefüggésben a szerkesztőségi fórumokon a munkáról kevés szó esett, kizárólag a személyi kérdések kerültek előtérbe, a sztrájk alapokaként is ez jelöltetett meg, bár a személyi döntések felülvizsgálata inkább a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik.
CSÜTÖRTÖK
„KEDVES SZERBJEIM"
- ezzel a megszólítással kezdte beszédét Sándor trónörökös, aki részt vett nagyapja, a Marseille-ben meggyilkolt I. Sándor gyászistentiszteletén. „Szlobo távozz” - kiáltotta a tömeg, Szlobo-dan Milosevicsnek címezve a felszólítást. („Éljen a király” - tudósításunk Jugoszláviáról a 2. oldalon)
A KOMMUNIZMUS BUKASA UTÁNI ELITVALTAS
azt is jelentette, hogy bizonyos tapasztalatokkal, előélettel rendelkező személyek kerülhettek előtérbe kormánypártban, ellenzékben egyaránt. (Csapiár Vilmos: A jövőnk másik múlt-arca -
6.	oldal)
MOLDAVANKÁBAN SEMMI NEM VÁLTOZOTT
A városnegyedet, a maga patkányszürke rozogaságával, mocsokmezőivel, vak szemüregként bámuló sötét ablakaival, vézna és poros alácfáival - ezt bizony semmivel nem lehet összetéveszteni. (Baróti Szabolcs: Bandilák és erkölcsök -
7.	oldal)
A BALATON MEGDRÁGULÁSÁNAK
egyik okát a helyi adók alkalmazásának eltorzulásában találjuk meg. A tó menti községek legtöbbjének a vezetősége arra törekedett, hogy a törzslakosságot minél inkább mentesítse a helyi adóktól, az üdülőtul'ajdonosokra hárítván azokat. A túladóztatott nyaralóházak tulajdonosai pedig magasabb béreket kértek kiadott szobáik után. (Balatoni adóbunkó -7. oldal)
BEFŐTTESÜVEGBE ZÁRTA RAJZAIT
és elásva rejtegette, majd a nyolcvanas évek elején, „végrendelkező kedvében”, írásos emlékeivel kiegészítve barátaira bízta. (Lőcsei Gabriella: Szántó Piroska könyve 56-ról-10. oldal)
Az MSZOSZ-hez tartozó Sajtószakszervezet helyi csoportja, amely köteles volna a Magyar Nemzet Rt. összes dolgozójának érdekeit képviselni, a sztrájkról cSakis az újságíró munkatársak támogatásával döntött.
A sztrájkbizottság egyebek között azzal vádolta az rt. vezetőit, hogy nem hajlandók tárgyalásokra. Ezzel szemben tény, hogy az utóbbi két hónapban számos - formális és informális -egyeztető tárgyalás folyt, többször körvonalazódott kompromisszum az elbocsájtottak ügyében, de a sztrájk-bizottság ilyen esetekben radikali-zálódván, a kompromisszum lehetőségét következetesen újabb és újabb követelésekkel távolította el.
így végül nem született megegyezés, sztrájkra került sor.
De önmagában az, hogy az olvasó ezeket a sorokat olvashatja, azt jelenti: a sztrájk - noha kisebb terjedelemben jelenünk meg - nem bénította meg a Magyar Nemzetet.
A laphoz hosszú idő óta szorosan kötődő - bár kisebbségben lévő -munkatársak természetesnek tartják, s erejükhöz mérten mindent megtesznek azért, hogy a lap igazi gazdáját, az olvasót ne érje kár.
A Magyar Nemzet vezetése
Baker-Pankin találkozó a Közel-Keleten?
Olvasóinkhoz!