﻿Magar Nemzet
Ára: 11,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
1991. október 11., LIV. évfolyam, 239. szám
Ki mit vár?
Ha egy mikrofonnal lemennék az utcára és meginterjúvolnám a járókelőket: mit vár a ma kezdődő koalíciós tárgyalásoktól - minden bizonnyal tanulságos válaszokat gyűjthetnék csokorba. Meg tanácstalanságról, közömbösségről árulkodó véleményket is. Esetenként nyersebb formában azt is tudtunkra adnák: menjünk a politikával a pokolba. A közéletre, a politikai csatározásokra odafigyelők azonban várnak valamit. Ki ezt, ki azt. Attól függően, milyen az adott állampolgár pártállása, milyen irányú fejlődés bizonyítékait szeretné látni. Nyilván nem kevesen vannak azok, akik örömmel konstatálnák, ha a koalíción lévő hajszálrepedések kiszélesednének, s a darabokra törés jeleit mutatnák. Természetes, ha az ellenzék soraiba tartozók örömmel nyugtázzák a kormánypártiak egv-egy látványos baklövését és hol fanyalogva, hol kétkedve vesznek tudomásul olyan tényeket, közléseket, amelyek azt tanúsítják: minden csetlés-botlás ellenére ez a koalíció működik, életképes.
A hatalmon belül lévőkben is lehet ilyen-olyan várakozás, amikor úgy tűnik, hogy most soraik rendezése került napirendre. Hátha még jobban meg tudnak ka-paszkocni a hatalomban. Ennek egyik bevált módja, ha olyan embereket ültetnek vezető posztokba, akik hűek a párt irányvonalához, erősítik népszerűségét.
Az elmúlt napok kisgazda megnyilvánulásaira tekintettel sokan kiváncsion várják: milyen radikális igényekkel lép fel majd a párt. Követelnek-e újabb posztokat a kormányban, milyen új elképzelések, elvek törvényszintre emelésével szeretnék elérni, hogy az „elsikkasztott rendszerváltás" új erőre kapjon. Csakhogy a kisgazdák ilyen jellegű igényei, törekvései egyáltalán nem újkeletűek. Legfeljebb annyi a változás, hogy mostanság nagyobb önbizalommal és magasabb decibelen adják elő.
A három párt szimpatizánsainak a tábora nyílván módosult az elmúlt másfél évben, de ki tudná megmondani, hogy mekkora az eltolódás. Néhány körzetben megtartott időközi választás ehhez nem adott elegendő fogódzót. Nyilván az MDF - ha nem is nyugodt - de meghatározó erőként navigál majd előre, kerülve a szélsőségeket, a zátonyokat. Ezután is sok lesz a kompromisszum, mivel részletkérdésekben elég nagyok a különbségek. Csak helyeselni lehet, ha igyekeznek lezárni akkut ügyeket. De csak akkor nyernek vele, ha úgy teszik, hogy az találkozzék az állampolgárok igazságérzetével.
Mindenesetre van bőven találgatás, felröppentek a napokban egymásra uszításra alkalmas pletykák, találgatások is. Túl azon, hogy az ellendrukkereknek minden jól jön, ami a koalíciós pártok iránti bizalmat erodálhatja, tentélyü-ket tépázza, van reális alapja is a kétkedésnek vagy éppen a semmit nem várásnak. A háttérben ott van a rendezetlen gazdasági kormányzási kérdések sokasága. Mivel a kormánypártoknak nincs közös stratégiájuk, ezért nem egyszer csak úgy találomra, kényszer-pályákon lépdelnek előre, ami elég veszélyes mutatvány. Hozhat azonban olyan eredményt ez a koalíciós tárgyalás, amelytől a parlamenti munka tartalmasabbá válhat azáltal, ha az előzetes egyeztetések konszenzus keresései következtében kevesebb módosító javaslat hangzik majd el az ülésteremben, kevesebb a tiszteletkor, a hűségnyilatkozat. Melléktermékként ez sem lenne kevés.
Keserű Ernő
/ A NATO főtitkára
Új, összeurópai biztonsági rendszert sürget
9 KÖZÉP-KELET-EURÓPA biztonsága a NATO tevékenységének előterébe kerül - ez tűnt ki Manfrea Wörner NATO-főtitkár washingtoni beszédéből. Az atlanti szerződés társaságának nemzetközi kongresszusa előtt a főtitkár hangoztatta: a novemberi római NATO csúcstalálkozó feladata, hogy új, az együttműködésen nyugvó összeurópai biztonsági rendszert alakítson ki. Közép-Kelet-Európa országai -mondotta többi között - értékelik a stabilizáló, egyúttal az együttműködést segítő szerepet, amelyet a NATO játszik. Tükrözte ezt a magyar, a lengyel, a csehszlovák külügyminiszter legutóbbi krakkói nyilatkozata is. A főtitkár egyúttal reményét fejezte ki, hogy az „alapvetően megváltozó" Szovjetunióval, annak mind központi, mind helyi vezetőivel most ugyancsak lehetővé válik a NATO állandó együttműködése, politikai és katonai téren egyaránt. Wörner hangsúlyozta, hogy a NATO egyedülálló szerepe Európa védelmében nem csorbulhat. Reálisan látnunk kell, hogy sem az egységesülő Európai Közösség, sem a Nyugat-európai Unió nem rendelkezhet belátható időn belül olyan védelmi kapacitással, amely ameri-
A KÜLPOLITIKAI HELYZET
kai - NATO - támogatás nélkül elláthatná feladatait. Richard Cheney amerikai védelmi miniszter a tanácskozáson ugyancsak rámutatott: erős NATO-ra azért is szükség van, hogy biztosítsák a kelet-európai sikeres demokratikus átmenetet. Itt említjük meg, hogy a Borba című belgrádi lap csütörtöki számában bírálta Antall Józsefnek a NATO fokozottabb szerepvállalását szorgalmazó nyilatkozatát. A lap a magyar kormányfőnek főként azt a kifejezését támadja, amelyben a nemzetközi közösség szilárdságát és egységét sürgeti Jugoszláviával kapcsolatban.
KAI EURÓPAI BIZTONSÁGI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉRTEKEZLET prágai ülésén a magyar kormány megbízottja szükségesnek tartotta, hogy a tűzszüneti misszió fokozza tevékenységét Baranyában, a Szerémségben és Kelet-Szlavóniában, továbbá terjessze azt ki a Vajdaságra. A külügyi tisztviselők negyedszer ül-
tek össze Prágában, hogy megvitassák a békekezdeményezések lehetőségeit és eldöntsék, milyen újabb módok kínálkoznak az ellenségeskedések beszüntetésére. A tanácskozás résztvevői eközben fél szemmel Hágára pillantanak, ott ugyanis ezzel egyidőben a Közös Piac megbízottai közvetlenül a jugoszláviai konfliktusban érintett felek képviselőivel értekeznek.
m A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG kifejtette álláspontját az autonómia kérdésében és hangsúlyozta, hogy a szövetség mint elvet kezdettől vállalta az országban élő bármely közösség azon jogát, hogy ügyeit -az állam területi épségének tiszteletben tartásával - és az Európában honos önrendelkezési elv és az ebből következő önkormányzati modellek alapján saját maga intézze. A szövetség alelnöke, Szőcs Géza hangsúlyozta, hogy Iliescu román elnök, a kijelölt kormányfő és a parlamenti pártok vezetőinek szerda esti találkozója tovább mélyítette a szakadékot Romániában a kormányzati hatalommal rendelkezők és az ellenzék között.
Brit közeledés
Erősödik a közös piaci védelmi szövetség eszméje
LONDON (MTI) - A brit kormány fokozatosan közeledik a közös piaci politikai és védelmi szövetség eszméjéhez, s ennek hátterében az Egyesült Államok európai szerepének módosulása áll - írta csütörtökön a Financial Times című brit üzleti lap.
Nem kellett a sorok között olvasni, anélkül is kitetszett Douglas Hurd külügyminiszter konzervatív kongresszusi beszédéből, hogy a brit kormány már érti, miért kell sikerre vinni az EK decemberi csúcsértekezletét, ahol a politikai-védelmi unióról is dönteni akarnak - írta a brit lap, s ezt idézte Hurdtől:„az Egyesült Államoknak immár nincs kedve a világ-cséndőrséghez”. A Financial Times szerint Jugoszlávia ékes bizonyíték: Washington a regionális szevezetek-
től, ezúttal a Közös Piactól várja a megoldást.
A brit kormánynak persze nem tetszik, hogy a NATO védelmi keretét azzal az európai alternatívával
váltsák föl, amelyet a franciák javasolnak. Hurd külügyminisztert azonban nemrégi washingtoni tárgyalásai arról is meggyőzték, hogy az amerikai védőernyő a to-
vábbiakban nem fogja helyettesíteni, legföljebb kiegészíti a szorosabb európai együttműködést - írta a Financial Times, és ennek tulajdonította Hurd külügyminiszter másik figyelmeztetését is, melyet a konzervatívok Európa-ellenes szárnyához intézett:„Nagy-Britannia politizálhat a Szovjetunióval vagy Jugoszlávia ügyében másképp, mint a többiek, de ha nemcsak színpadi szereplésre és gesztusokra vágyik, hanem hatékony is akar lenni, akkor a közösséggel együtt kell cselekednie”.
A brit kormány nem akar többségi szavazást az EK-ban fontos politikai és védelmi kérdésekről, de közös külpolitikát akar, konszenzus alapján - állapította meg csütörtökön a Financial Times.
PENTEK
AMIKOR AZON AZ EJJELEN
megcsináltuk a videofelvételt, és ki is akartuk juttatni a szabad világba - akkor így mondtuk -, megkérdeztem az őrség vezetőjét, ki tudnánk-e küldeni valahogy az információkat. Azt válaszolta: ez lehetetlen. (Az első interjú Raisza Gorbacsovával a puccsról - 2. oldal)
DEMOKRÁCIA VAN,
s a játékszabályokba belefér, hogy ha egyszer kongresszust akarnak, s ott akarják megrendezni, akkor megtegyék. De közölni kell velük azt is, hogy nemcsak a holtak emlékét sérti ez, hanem a hozzátartozók emlékezését is a múltra, elveszített, legyilkolt szeretteikre. (Kurcz Béla: A Pofosz sem fegyverkezik, csak tiltakozik - 4. oldal)
DÜH, KÉTSÉGBEESÉS, REMENYTELENSEG
erőszak, fájdalom vegyül össze e változásban, melyet megélni készülünk. A védettségünkről és tisztességünkről szóló dajkamesék semmivé lettek, de van-e okunk rá, hogy szívünkből végleg kiűzzük azt a hangot, amelyben gyengédség van, humor, vigasz, és némi szeretet? (Kristóf Attila: Én nem tudom... - az 5. oldalon olvasható ezúttal a sorozat írása, amelynek egyes darabjait másnaponként közöljük)
A DEMOKRÁCIA AZ A REND, .
AHOL A POLGÁROK NEM FELNEK
- idézik Bibót ma sokan, aki ezt az erőszakszervezeti hatalomtól való félelemre értette. Talán vonatkoztathatjuk arra is, hogy a demokráciában a konfliktusoktól sem szabad félni. (Szabó Miklós: A nemszeretem ellenzék - 7. oldal)
AZ EGYHÁZI ISKOLÁVÁ VÁLÁS
az itteni gyakoprlatnak megfelelően ökumenikus alapon történne. Nem a tanár felekezeti hovatartozása számítana, hanem a képességei. A másik fő törekvésünk tudatni a világgal, hogy vagyunk, és hogy magyarok vagyunk. (Binder István: A kolozsvári Báthory líceum - 8. oldal)
A szövetségi hadsereg kivonul Horvátországból
Megegyezés Hágában
Sérti a jogot és az alkotmányt
A Fővárosi Közgyűlés elutasította a világkiállítást
BRÜSSZEL (MTI) - Hans van Den Broek holland külügyminiszter csütörtökön este bejelentette: az elnöklete alatt rendezett csaknem Ötórás tanácskozáson megegyezés jött létre Milosevic szerb, Tudjman hor-vát elnök és Kadisevic szövetségi hadügyminiszter között: ennek értel-méb en a szövetségi hadsereg egy hónapon belül kivonul Horvátországból; A csapatok kivonása azonnal megkezdődik, és a laktanyák körüli
(MTl-Panoráma) Tibet száműzetésben élő vallási vezetője, a dalai láma szerdán kijelentette: reméli, hogy mihamarabb hazatérhet és tárgyalásokat folytathat Pekinggel a himalá-jabeli hazájával kapcsolatos, 40 éve fennálló vita megoldásáról.
A dalai láma, aki 1959 óta él száműzetésben, elmondotta, hogy a tibetiekre ösztönzőleg hatott a balti államok függetlenségének nemrégiben történt visszaállítása, és a maga részéről reméli, hogy Kína nem lesz
horvát blokádot is azonnal feloldják a megállapodás értelmében, mondotta van Den Broek.
A megállapodás szerint az egy hónap elteltével, tehát a szövetségi hadsereg kivonulása után hágai Juguszlá-via-konferencia résztvevői maguk döntenek arról, hogy el akaiják ismerni vagy sem azoknak a jugoszláv köztársaságoknak a függetlenségét, amelyek kinyilvánították ezt az óhajukat, mondotta van Den Broek.
képes soká ellenszegülni a tibetiek szabadságvágyának.
Kínai részről a múltban úgy nyilatkoztak, hogy „szívesen látják a dalai lámát, ha látogatóba akar jönni”, s kifejezték készségüket, hogy „Tibet függetlenségét kivéve mindenről készek tárgyalni vele”. Peking ugyanakkor azzal vádolta a vallási vezetőt, hogy aláaknázza a nemzeti egységet, valamint a szemére veti azt is, hogy eltűrte az. emberi jogok durva megsértését Tibet-ben, mielőtt száműzetésbe ment volna.
(MTI) Harminchárom nem, 26 igen szavazattal és 6 tartózkodással a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése csütörtökön nemet mondott a világ-kiállításra. Az esti órákban megszületett döntést mintegy nyolcórás szakmai és politikai érvekben egyaránt bővelkedő vita előzte meg. A nemleges javaslatot az SZDSZ-es Végh Gábor által teijesztette a testület elé. A közgyűlési határozat kimondja: az Országgyűlés elé beterjesztett expo-törvényjavaslat egyaránt sérti a jogot és az alkotmányt. Megállapítja: a világkiállítás megrendezésének pénzügyi feltételei nem teremtődtek meg, s emiatt a főváros nem vállalhatja az anyagi terhek viselésével járó felelősséget, illetve a következményeket. A testület felhívásban kérte az országgyűlési képviselőket, hogy ne támogassák az expo-javaslatot. Demszky Gábor szóbeli kiegészítőjében utalt arra, hogy a
főváros minden vállalt kötelezettségének eleget tett, s nem rajta múlt, hogy ilyen hosszú ideig húzódott ez az ügy. Megerősítette: hiányoznak a világkiállítás megrendezésének alapvető feltételei, a főváros pedig aligha vállalhat magára erején felüli kötelezettségeket. A főpolgármester szavai után egymásnak gyökeresen ellentmondó érvek sokasága következett, de egyre inkább a politikai nézetek kerekedtek felül. Brigássy László (KDNP) felvetette: helytelen volna, ha a főváros vállalná magára az expo elutasítását, s ehelyett további tárgyalásokat javasolt. Csiha Judit (MSZP) szerint a főváros képviselőinek nem szabadna lemondaniuk a 30 milliárdos infrastrukturális fejlesztésről, ezért további tárgyalásokat tartott célszerűnek. Ungár Klára (Fidesz) kifejtette, hogy a világkiállítási törvény tervezetét elutasítják ugyan, de az expóról további egyez-
tetéseket szorgalmaztak. Barsiné Pa-taky Etelka sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az expo ügye száraz számokra redukálódott. Egyúttal felvetette, hogy a fővárosiaknak a világkiállítástól függetlenül is kell majd számos újabb adókat fizetniük, s példaként említette a főpolgármesteri programban szereplő telekérték-adót. Az általános vita végén szót kapott Baráth Etele kormánybiztos is. Hangot adott annak a meggyőződésének, hogy a városatyák nem ismerik mélységében a programiroda által kidolgozott koncepciót. Visszautasította Kupa Mihály pénzügyminiszter szerdai expo-nyilatkozatát. Kijelentette azt is, hogy a programiroda mint jogi személy teljes garanciát vállal az expóért, s így semmilyen anyagi hátrány nem érné a fővárost. Végül arra hívta fel a figyelmet, hogy a kerületekkel együtt kellene kialakítani a végleges expo-döntést.
A dalai láma haza akar térni