﻿Magyar Nemzet
SZOMBATI MELLÉKLETÜNK £
Ára: 11,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
1991. október 12., LIV. évfolyam, 240. szám
A demokrácia
Baker palesztinokkal tárgyalt
örvényéi
írta: Pethő Tibor
Nehéz szíwel írjuk ezeket a sorokat ama maroknyi csapat nevében, amely súlyos küzdelmet folytat nap nap után a lap megjelentetéséért, a Magyar Nemzet viharvert bástyáinak védelméért, a megtépett zászló becsületéért. Elszántan, de harag és elfogultság nélkül végezzük munkánkat, a meg nem értés és gyakran a közöny nyomasztó légkörében, tesszük ami a dolgunk, amíg erőnkből és képességeinkből futja. Elődeink is így cselekedtek és az őket követő újságíró-nemzedékek sötétebb és komorabb időkben. Nem rettent el bennünket sem a válság embert próbáló feszültsége, sem a lap előállításának bonyolult volta, mert több mint félévszázados történelmünk folyamán hozzáedződtünk az újságírói hivatást szinte állandóan fenyegető veszedelmekhez. A Magyar Nemzet megjelent a hazai és külföldi szélsőjobboldal szeny-nyes rágalmaitól kísérve éppúgy, mint a Harmadik Birodalom sötét árnyékának fenyegetettségében. A hatalom a lapot hol betiltotta, hol ismét engedélyezte, világos pillanataiban telismerve, hogy egy független és haladó szellemű újság milyen értéket jelent a kormányzat számára is. Nem jelentünk meg - néhány illegális szám kivételével -a német megszállás idején, amikor a Gestapo jelzésű gépkocsik igyekeztek "begyűjteni" a lap munkatársait, és nem jelentünk meg 1956. november 4-e után csaknem egy esztendeig. De megjelentünk a forradalom lelkesítő napjaiban, bár sohasem tudtuk, hogy a munkatársak beérkeznek-e a szerkesztőségbe. Megjelentünk mindaddig, amíg a szovjet harckocsik ki nem lőtték a New York-palota tornyát és a második emeleten lévő szerkesztőségi szobákat.
Most egészen más okok miatt veszélybe került a lap megjelenése. Nem a hatalom parancsoló ökle sújt ránk, hanem az a zavarodottság, az érdekek és értékek kuszáltsága, amely sajnálatosan jellemzi közéletünket.
A dolgok igazi megértéséhez szükséges, hogy társadalmunk állapotát más magaslatról vegyüli szemügyre. Ebben egy bölcs ember 1945-ös elemzése nyújt segítséget.
Moór Gyuláról, a harmincasnegyvenes évek európai hírű jogtudósáról és jogfilozófusáról van szó, akitől a címet is kölcsönöztem. A Valóság idei 7. számában Szabadfalvy József tanulmánya ismerteti bővebben Moór fejtegetéseit.
Az akadémikus és ország-gyűlési képviselő miután az 1945 ös átalakulást "zajtalan forradalomnak" nevezi, rátér a demokrácia belső ellentmondásaira. Három antinómiát jelöl meg, amelyek filozófiailag kizárják egymást, s ezért olyan irgalmatlanul nehéz egy demokratikus társadalom felépítése.
Az első antinómia a természet és a demokrácia viszonyában jelentkezik. E belső ellentmondás gyökere az a tény, hogy a demokrácia két nagy alapgondolatának, a szabadságnak és az egyenlőségnek a természetben nyoma sincsen. „A szabadság helyett itt szigorú okozatos megkötöttséggel, egyenlőség helyett egyenlőtlenséggel s az egyenlőtlenek között
dúló kíméletlen létért való küzdelemmel találkozunk." Ki tagadhatná, főleg a legújabb természettudományos eredmények fényében, hogy mind a makrokoz-moszban, mind a mikrokozmoszban szigorú törvényszerűségek uralkodnak, amelyek semmiféle szabad választást nem tesznek lehetővé. Az irdatlan méretű tejútrendszerek és a szu-batomi szerkezetek mozgástörvényeiben nincs helye a szabadságnak. Emellett a természet magát az embert sem teremtette egyenlőnek: testi és lelki képességek tekintetében óriási különbségek állnak fenn közöttünk. De nem teremtette a természet szabadnak sem az embert. Mindaz, ami az emberből a természethez tartozik, a könyörtelen szükség-szerűség uralma alatt áll.
A második antinómia a szabadság és az egyenlőség ellentmondásában jelentkezik. A szabadság következetes érvényesülése a legnagyobb egyenlőtlenséghez, ugyanakkor az egyenlőség alkalmazása a szabadság elfojtásához vezet. Hogy a kettőt valamilyen egyensúlyban lehessen tartani, annoz egy szabályozó erő, nevezetesen az állam ellenőrzése szükséges.
Csakhogy ebből következik a harmadik antinómia. A szabadság eszméjének érvényesítése magában foglalja minden kényszer, így az állami kényszer tagadását is. A minden kényszer nélküli társadalomban viszont nincs olyan erő vagy hatalom, amely az egyén szabadságát megvédené a másik egyén vagy csoport mértéktelen szabadságától.
Úgy gondolom, helyes, ha a mindennapi politikán időnként felülemelkedve elgondolkozzunk ezeken az antinómiákon, s megpróbáljunk eligazodni a szabadság, az egyenlőség és a hatalom ellentmondásos viszonyán.
Nehéz szívvel írjuk le e sorokat, mert a Magyar Nemzet szerkesztőségében kialakult helyzet éppen azt példázza: hová vezet, ha a munkabeszüntetés szabadsága és joga összeütközésbe kerül a munkavégzés szabadságával és jogával. A sztrájkoló munkatársak pénteki számunkban megjelent nyilatkozata csupán egyetlen dologban tér el Rurfy Péter csütörtöki vezércikkétől és az Olvasóinkhoz intézett felhívástól. Abban, hogy mi a sajtószabadság sine qua non-jának tartjuk az újságot, jelen esetben a Magyar Nemzetet, a megjelenő Magyar Nemzetet. E nélkül csak „zengő érc és pengő cimbalom" minden sajtószabadságot óhajtó szólam.
Ami eszmei alapállásunk - s ez benne van Alapokmányunkban is - a függetlenség, a hitelesség, a tárgyilagosság. Mi épp úgy vagyunk ellenzéke a kormányzatnak, mint ellenzéke az ellenzéknek, függően attól, hogy a dolgot önmagát nézve mit vélünk helyesnek vagy helytelennek. És ahhoz tartjuk magunkat, amit alapító főszerkesztőnk az első számtan, az 1938. augusztus 25-i vezércikkében így fogalmazott meg: „Szellemünk kifejtésének e lap hasábjain nincs más korlátja, mint tulajdon lelkiismeretünk, tehetségünk és meggyőződésünk." E kötelességünk teljesítéséhez kérjük olvasóközönségünk megértő támogatását.
Minden érdekelt fél kész elmenni a közel-keleti konferenciára
■ KÖZÖS SAJTÓÉRTEKEZLETET tartottak Hágában a tanácskozás jugoszláv résztvevői, pontosabban Milosevic szerb elnök,
Tudjman horvát elnök és Kadijevic szövetségi hadügyminiszter. Mindhárman azt ígérték, hogy végrehajtják a fegyverszüneti megállapodást. Washingtonban Bush amerikai elnök és Vranitzky osztrák kancellár találkozóján is természetesen szóba került a balkáni válság. Az amerikai kormány -mértékadó osztrák források szerint - változatlanul támogatja az európai kezdeményezéseket és csatlakozni fog a gazdasági és pénzügyi rendszabályokhoz. Az idézett források szerint az amerikai elnök ezúttal is kijelentette, hogy kormánya nem kíván önállóan fellépni a jugoszláv kérdésben, de követi, támogatja az európai lépéseket. Bush Horvátország és Szlovénia elismerésének kérdését a jelenlegi, gyorsan változó helyzetben még nem tartja időszerűnek. Az ENSZ székhelyéről, New Yorkból jelentik, hogy Magyarország és Lengyelország ENSZ nagykövete Javier Pérez de Cuellar-hoz, a világszervezet főtitkárához intézett közös levélben kérte: köröztesse a közgyűlés és a Biztonsági Tanács dokumentumaként a magyar-lengyel miniszlereínöki állásfoglalást a horvát kérdésben. Mint ismeretes, a héten Varsóban kiadott nyilatkozatban Antall József magyar és Krzysztof Bi-eleczki lengyel kormányfő elítélte a jugoszláv hadsereg Horvátország elleni agresszióját, leszögezve: a kérdés nem bel-ügy, a harcoknak azonnal véget kell vetni és kívánatos, hogy a Biztonsági Tanács az európai biztonsági és együttműködési értekezlet, az Európai Közösség, illetve más nem-
zetközi szervezetek hatékony lépéseket tegyenek a fegyverszü net és a horvát nép önrendelke-„	zése érdekében.
■ A KÖZEL-KELETI békekonferenciáról sűrűsödnek a hírek, ahogy közeledik a tanácskozás tervezett időpontja. Változatlanul nyitott, hogy részt vesznek-e a palesztinok és milyen formában a békekonferencián. Ezt tükrözte Baker amerikai külügyminiszter csütörtöki washingtoni tárgyalása négy, a megszállt területekről érkezett palesztin személyiséggel. Baker megerősítette, hogy immár minden érdekelt fél kész elmenni a tanácskozás október végére tervezett megnyitójára, de megoldatlan még a palesztin részvétel ügye. Izrael közismerten ragaszkodik ahhoz, hogy palesztinok csak a jordán küldöttség tagjaként lehessenek jelen és ne tartozhassanak a PFSZ-hez. Baker egyúttal figyelmeztetett, hogy szélsőségesek -mindkét oldalon - meg akarják akadályozni[ a konferenciát, amelynek összehívásában az Egyesült Államok és a Szovjetunió is egyetért. Az amerikai külügyminiszter egyébként a hét végén utazik a térségbe,, idén immár nyolcadszor,hogy megkísérelje, elhárítani az utolsó akadályokat a békekonferencia összehívása előtt. Az Európai Közösség csütörtökön késő este kiadott közleményében teljes támogatásáról biztosította az amerikai és a szovjet erőfeszítéseket. A közlemény külön kiemeli a tuniszi székhelyű Palesztin Nemzeti Tanács "pozitív álláspontját". A közlemény végezetül sürgeti a cionizmussal kapcsolatos ENSZ-határozat hatályon kívül helyezését.
Új választások Ausztriában?
Feszültség az osztrák nagykoalícióban
A KÜLPOLITIKAI HELYZET
(Bécs, MTI) Nem zárható ki, hogy még a november 10-re kiírt bécsi helyhatósági választások előtt felbomlik az osztrák nagykoalíció, a Szociáldemokrata Párt (SPOE) és a Néppárt (OEVP) közös kormánya. Erhard Busek néppárti vezető bejelentette, hogy amennyiben a jövő évi költségvetés tervezete a parlamenti vita - október 22. - napjáig nem készül el, pártja kénytelen lesz más partner után nézni. Busek ezzel lényegében előbbrehozta a koalícióból történő esetleges kiválás időpontját: eddig a Néppárt azt fontolgatta, hogy a bécsi választások végeredményétől teszi függővé a szakítást a szociáldemokratákkal. Nevezetesen: ha a Szabadságpárt Bécsben lekörözi a Néppártot, akkor Busek és csapata ellenzékbe vonul - legalábbis így szóltak az utóbbi napok figyelmeztetései. • Ezzel kapcsolatban érdemes azt is felidézni, hogy a bécsi helyhatósági választásokat a koalíciós partnerek
közötti éles nézeteltérések miatt hozták egy évvel előbbre. A szociáldemokraták, akik abszolút többséggel kormányoznak a fővárosban, a legtöbb Bécset érintő javaslatukkal a Néppárt ellenkezésébe ütköztek.
Minden bizonnyal Busek bejelentésén felbuzdulva Joerg Haider csütörtök este közölte: a Szabadság-párt a költségvetési vita napján - október 22-én - javasolni fogja a parlamentnek az új választások kiírását.
SZOMBAT
AZ EGYETEMES MAGYARSÁG
részének tekintik magukat a Ki-jevben létrehozott, nemzetiségi, politikai érdekvédelmi, kulturális tevékenységet is kifejtő szervezet, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség alapítói. Tudósításunk a 4. oldalon.
HADIJELENTÉS ,
A DELI HATÁRRÓL
Néhány napja még könnyebb volt átjutni a menekülőknek a zöldhatáron, a kukoricatáblák fedezték őket. A jugoszláv oldalon a napokban vagy tizenöt méteres sávot lesilóztak, hogy a menekülők könnyű célpontjává váljanak a csetnik lövészeknek. (Botlik József: „A félelem férge rágja lelkünket - 5. oldal)
HOGY Ml IS MAGYARORSZAG,
arról írtam egy keveset, remélve, hogy az épület önmagában is többet és szebben fog tudni elmondani. Egy tépett nemzet békére törekvő szigete a háborúkba bódult világban. (Nemes-kürty István: Mit mutassunk magunkból Sevillában? — 7. oldal)
ILLYÉS GYULA LAPUNKBAN
publikálta Válasz Herdemek és Adynak című esszéjét 1977. december 25-én,illetve folytatását 1978. január 1-jén. Az írás itthon és külföldön nagy visszhangot keltett. Újraközlésekor nem csupán a Magyar Nemzet szellemi hagyományaira kívánunk emlékezni, hanem a keletkezéstörténetre vonatkozó adalékokkal is szolgálunk a 8-9. oldalon. * *
A kormány is elvetette a világkiállítás megrendezését
(MTI) A kormány is elvetette az 1996-os világkiállítás megrendezését - derült ki a pénteki kormányszóvivői tájékoztatón. Juhász Judit szóvivő a döntést indokolva elmondta: a kormány - tekintettel a Fővárosi Közgyűlés elutasító határozatára - úgy foglalt állást, Budapest egyetértő részvétele nélkül nem rendezhető meg az expo. A kormányülésen mindemellett döntés született arról, hogy a világkiállításra korábban jóváhagyott 30 milliárd forintos költségvetési támogatást a vidék infrastruktúrájának fejlesztésére, az elmaradott régiók felzárkóztatásának elősegítésére fordítják. Ugyanakkor a kormány várhatóan javaslatot terjeszt az Országgyűlés elé arra vonatkozóan, hogy 1996-ban az expo helyett az államalapítás 1100 éves évfordulóját ünnepeljék meg az egész országra kiterjedő rendezvénysorozattal. ■
A kormányülés témája volt emellett a külföldiek magyarországi munkavállalásának kérdése is. Az ezzel kapcsolatban hozott rendeletet ismer-
tetve Kiss Gyula munkaügyi miniszter elmondta: a jövőben a magyar külképviseleteken beszerezhető speciális munkavállalói vízum, valamint az itthoni cég munkavállalási engedélye szükséges ahhoz, hogy külföldi állampolgárok munkaviszonyt létesítsenek hazánkban. Az új rendelkezés szerint a legfeljebb egyéves időtartamra szóló munkavállalási engedély csak akkor adható meg, ha az adott munkakör megfelelő képzettségű hazai munkaerővel nem tölthető be. Ezt azonban a miniszter kiegészítette azzal: bizonyos pozitív diszkriminációt érvényesítenek ezen a területen, hiszen az utódállamokban élő magyarság előnyt élvez majd az engedélykérelem elbírálásánál. Kiss Gyula végezetül szólt arról, szigorúan ellenőrzik és szankciókkal sújtják a jövőben a „feketemunkát”. Mint mondotta: engedély nélküli munkavégzés esetén a munkaadónak a kifizetett bér kétszeresét kell büntetésként befizetnie a foglalkoztatási alapba.
A kormány immár egy másik rendeletben - korlátozta a konvertibilis valutáért történő belföldi értékesítést. Ennek értelmében a belföldi kereskedelem és szolgáltatás körében -kivéve a diplomataboltokat, a tranzit-területen lévő vámmentes üzleteket és az idegenforgalmi szolgáltatásokat -megszűnik a valutáért való árusítás.
*
(MTI) A világkiállítások nemzetközi irodája a magyar kormány hivatalos értesítésére vár döntéséről - közölte Párizsban Maric-Helcne Defre-ne asszony, a világkiállítások nemzetközi irodája, a BIE főtitkára. Ezt követően a végleges döntést a szervezet végrehajtó bizottságának kell meghoznia. Hozzáfűzte: az iroda bizonyos értelemben számított arra, hogy a budapesti állásfoglalás ellenére nem születhet kedvező döntés a világkiállítás megszervezéséről.
Fekete napnak minősítik majd a történészek 1991. október lO-ét, ami-
kor a kormány úgy határozott, hogy nem lesz Magyarországon világkiállítás 1996-ban - nyilatkozott Kádár Béla külgazdasági miniszter, aki mindig az a világkiállítás egyik fő patró-nusa volt. Mint mondotta, a döntés ritka példája annak, hogy egy közösség nem ismeri fel saját érdekeit.
Mint mondotta, nemcsak mint miniszter, hanem mint állampolgár öntötte ki a szívét. A miniszter ugyanis a magyar-svájci tárgyalások eredményeit ismertető sajtótájékoztatón nyilatkozott a döntéssel kapcsolatos véleményéről. s hozzátette, hogy a kormány kényszerhelyzetben volt, hiszen a Fővárosi önkormányzat döntése nyomán nem határozhatott másképpen.
*
Kassai Róbert, a Világkiállítási Fórum elnöke úgy nyilatkozott: Magyarország a kimondott nemmel presztízst, vállalkozói tőkét vesztett és elszalasztottá a felzárkózás egyik adódó lehetőségét.


