﻿Ára: 11,50 Ft
---	* (“Köjírv-Hj
Magar Nemzet
ALAPÍTÓ™: PETHŐ SÁNDOR
SZERDA, 1991. október 16., LIV. évfolyam, 243. szám


*. étén
«n»* |
■uwit
ne*
tM*.
. kc/44-
\AIV0.
(IBII
atr
is
K+ F
Amikor - egyszerűsítve - a „kápluszefről" van szó, vajon álmodik a nyomor? A magyar tudományos élet, a kutatásban és a műszaki fejlesztésben szinte minden érdekelt szerv, szervezet feleslegesen fogalmaz újabb és újabb terveket, válságmenedzselési programokat, reménykedve abban, hogy gazdasági és szellemi életünk e sajátosan összefonódó területén lehet egyáltalán érdemben előrelépni? A nyomor kifejezés egyáltalán nem túlzás: a kutatástámogatás mára olyannyira alacsony szintre csökkent, hogy az intézetek kényszerű leépítési-leépülési folyamata már megindult, elemi működési feltételeik hiányoznak, a legjobb kutatók tömegesen vállalnak munkát neves külföldi intézetekben. Számokban kifejezve: a kutatástámogatás az elmúlt néhány évben mintegy 2,5 százalékkal csökkent, jelenleg a GDP 1,69 százaléka. Egy lakosra számítva ez körülbelül 55 dollár (a fejlett országok 200-400 dollára helyett), s a tízezer lakosra számított kutatók száma sem éri el az európai átlagot. Külföldön dolgozik viszont 4500 kutatónk.
A teendők megítélésében korántsem egységes a kutatótársadalom, márcsak az érdekek megosztottsága miatt sem. Végletesen leegyszerűsítve a viszonyokat: mást kívánnának az alap- és az alkalmazott kutatásban résztvevők, mást a műszaki fejlesztésben dolgozók, s a kérdéskör megítélésében jelentősen módosítja ki-ki véleményét eddigi munkásságának sikere.
A hazai kutatás-fejlesztési források jobb kihasználásához szükséges működési feltételek javítását, a különböző vélemények egyeztefését-ütköztetését célzó szakfórumot tartott a héten a MTESZ, mint a hazai műszaki értelmiség legszélesebb körű képviselete. A tanácskozáson megszólalt szinte mindenki, aki „számít": Pungor Ernő tárcanélküli miniszter, az OMFB elnöke, Láng István, az Akadéma főtitkára, Náray-Szabó Gábor, a MTESZ elnöke, valamint Pakucs János, a Magyar Innovációs Kamara elnöke. Előadásaikban -noha volt néhány, egymással feleselő gondolatuk is, mint például az Akadémia szerepének, vagy egy esetleges kutatási-fejlesztési minisztérium megszervezésének megítélése
-	közös irányok is felvázolódtak: az egységes innovációs szemlélet kialakítását sürgető igény, valamint annak kimondásá, hogy a kutatás -még az alapkutatás is - mindenképpen eredményorientált tevékenység. A fejlett országok példája arra vall, hogy vagy valamilyen innovatív folyamatban, vagy a felsőoktatásban, de mindenképpen eredménnyel hasznosulnia kell a gondolatnak, s ezáltal a kutatásra fordított pénznek.
Leghatározottabban az Innovációs Kamara elnöke fogalmazott: sokszínű kutatási rendszer, több-csatornás finanszírozási formák, változatos pályázati lehetőségek kialakítása szükséges, mégpedig minél gyorsabban. Különben az Opelbe átültetett Trabant-motorunk-ról - amiképpen jelenlegi társadalmi és gazdasági helyzetünk ellentmondásait jellemezte Pakucs János
-	már néhány hónapon belül kiderülhet, hogy képtelen meghajtani, s előrevinni a rendszert.
A MTESZ elnöke Kupa Mihály hétfői lapunkban megjelent írását idézte. Náray-Szabó Gábor olvasatában a pénzügyminiszter a kutatás-fejlesztés költségvetési támogatásának tervezett csökkentése mellett érvelő írásából az derül ki, hogy a K+F területén a régi struktúra fenntartására nem szabad és nem lehet többet áldozni, de új és hatékony szerkezet kiépítése esetén meg lehet találni a szükséges támogatási forrásokat.
S akkor talán nem kell többet sem álomról, sem nyomorról gondolkodni...
Montskó Éva
Milosevic és Tudjman Moszkvában
Tűzszünetet és tárgyalásos rendezést sürget Gorbacsov Jugoszláviában
* MOSZKVÁRA TERELŐDÖTT A VILÁG FIGYELME
kedden, hiszen Gorbacsov meghívására a szovjet fővárosban kezdett tanácskozást Milosevic szerb és Tudjman horvát elnök. - Eljött az idő, amikor egymás szemébe nézve kell megbeszélni a dolgokat - mondta a szovjet államfő. Az elnöki szóvivő egyébként azt fejtegette a tanácskozások megkezdése előtt, hogy a jugoszláviai rendezésben még nem használták ki a szovjet tényezőben rejlő lehetőségeket. Gorbacsov arra utalt, hogy Moszkvának hagyományosan jó kapcsolatai vannak Jugoszláviával, ezért a Szovjetunió tekintélye képes lehet kedvező hatást gyakorolni az eseményekre. Mind Tudjman, mind Milosevic igen bizakodóan nyilatkozott.
■ A NATO nem tervezi működési területének a ki-terjesztését Kelet-Európára, közölte Stoltenberg német védelmi miniszter. A kelet-európai és a szovjetunióbeli súlyos konfliktusok miatt Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia az elmúlt időszakban többször is sürgette, hogy az atlanti szövetség valamiképpen intézményesítse kapcsolatait e három országgal. Stoltenberg viszont szilárd biztonságpolitikai viszonyt szorgalmazott a NATO és Kö-zép-Európa új demokráciái között, ideértve a Szov-
A KÜLPOLITIKAI HELYZET
jetuniót is, amelynek NATO-tagsága az elkövetkezendő években nem jöhet szóba. Sőt, a német védelmi miniszter úgy fogalmazott, hogy a nyugat-európai országok biztonsága és stabilitása érdekében a NATO-nak meg kell tartania bizonyos számú légi indítású rakétát Európában.
* FRANCIAORSZÁG ÉS NÉMETORSZÁG közben arra készül, hogy mintegy százezer fős közös hadsereget hoz létre, mintegy a független európai védelmi erő bázisaként. A Reuter diplomáciai forrásokra hivatkozva jelentette ezt kedden, emlékeztetve arra, hogy Bonn és Párizs a múlt héten is közös nyilatkozatban szorgalmazta az Európai Közösség védelmi politikájának a kialakítását. A NATO és az EK közelgő csúcstalálkozóin éppen ezek a kérdések lesznek napirenden. Franciaország egyértelműen a független európai véderő mellett tör lándzsát, míg mások továbbra is elfogadják az amerikai vezető szerepet és nem szeretnék az atlanti kapcsolatok gyöngülését. Washington természetesen azt szorgalmazza, hogy
Európa vállaljon nagyobb terheket a közös költségekből, de nem hajlandó elfogadni a teljes különválást. A NATO egyébként a tagországok területén kívül nem hajthat végre akciókat, tehát nem avatkozhat be Jugoszláviában, mint ahogy nem léphetett föl az Öböl-válságban sem. A német-francia hadsereget sem lehetne a NATO-határo-kon kívülre küldeni, mert a német alkotmány ezt megtiltja.
m A KÍSÉRLETI ATOMROBBANTÁSOK beszüntetésének szovjet javaslatát elutasította az amerikai védelmi miniszter, mert a robbantások fönntartása biztonságosabbá teszi a nukleáris fegyvertárat. Ugyanakkor leszögezte, hogy a NATO védelmi szervezet, s nincsenek első csapásra szóló tervei. John Galvin tábornok a NATO főparancsnoka a The Washington Post keddi számában azt fejtegette, hogy az amerikai csapatokra továbbra is szükség van Európában, de 1995 után elegendő lesz, ha csupán 150 ezer fős hadsereg marad a kontinensen. Mint kifejtette, az Egyesült Államok küldetést teljesít, amikor útját állja annak, hogy az európai népek „újra nacionalizálják" a katonai biztonságról alkotott koncepciókat.	(B. M.)
Árnyaltabb bonni álláspont
A német külügyminisztérium keddi közlése szerint Bonnban több órán át tanácskozott Jugoszláviáról Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter Cyrus VanceszcX, az ENSZ főtitkárának Jugoszlávia-megbízott-jával. Mint az MTI bonni tudósítója jelentette, Genscher ezúttal árnyaltabb álláspontot vallott a rövid tűzszünetek után újra és újra kirobbanó jugoszláviai fegyveres harcok felelőseinek megítélésében, mondván: „elviselhetetlen és elfogadhatatlan, hogy a tűzszünetet állandóan megszegik”. Hozzáfűzte, úgyszintén elfogadhatatlan, hogy „a hadsereg saját szakállára cselekedjék”.
Genscher a találkozón kitartott az Európai Közösségek irányvonalával egyező német álláspont mellett. Eszerint a hadseregnek vissza kell vonulnia Horvátországból, a politikai megoldás részeként el kell ismerni Szlovénia és Horvátország függetlenségét, és a jugoszláviai belső határokat nem lehet megváltoztatni A kisebbségek jogait, így a Horvátországban élő* szerbekét is, tiszteletben kell tartani.
A német külügyminiszter a Borisz Pankin szovjet külügyminiszterrel aznap folytatott telefonbeszélgetésére hivatkozva üdvözölte a szovjet közvetítési erőfeszítéseket, vagyis hogy Mihail Gorbacsov Moszkvában fogadja Franjo Tudjman horvát és Slobodan Milosevic szerb elnököt.
Bosznia is függetlenséget akar
HÍRÖSSZEFOGLALÓNK
Szlovénia, Horvátország és Macedónia után Bosznia-Hercegovina is elszánta magát: kedden hajnalban a boszniai parlament kinyilvánította a köztársaság szuverenitását.
A döntést hosszas vita előzte meg, majd a köztársasági parlament szerb elnöke, Momcilo Krajsnik bezárta az ülést. Erre hivatkozva a 73 szerb küldött korábbi fenyegetéséhez híven elhagyta az üléstermet, és nem vett részt az alelnök által éjjel fél háromra összehívott újabb tanácskozáson. Ezek után a muzulmán és a horvát küldöttek vita nélkül elfogadtak két dokumentumot. Az egyik kinyilvánítja, hogy „Bosznia-Hercegovina egyenlő állampolgárok és népek, muzulmánok, szerbek és horvátok demokratikus szuverén állama”. A másik nyilatkozat a jugoszláv állam-közösség jövőjével foglalkozik, lefekteti a köztársaság különválásának alapjait Jugoszláviától.
Természetesen - amint az várható volt - mind a boszniai szerb vezetők, mind a szövetségi parlament elítélte és alkotmányellenesnek nyilvánította a döntést. A köztársaságbeli Szerb Demokrata Párt nyilatkozatában leször gezte, hogy a szerb lakosság Jugoszlávia keretében kíván maradni, és a parlamenti döntéssel megszűnt a szerbek minden kötelezettsége Bosznia felé.
A 86 muzulmán és 42 horvát
képviselő által meghozott döntéssel az elemzők szerint a köztársaság azt a kockázatot vállalta, hogy belesodródik az országban dúló háborúba, amely eddig legkevesebb ezer halálos áldozatot követelt.
A 4,2 millió lakosú Bosznia-Hercegovina ugyanis etnikai szempontból Jugoszlávia legrob-banásveszélyesebb része, hiszen a lakosság 44 százalékát adó muzulmánok mellett 31 százalék a szerb, és 17 a horvát kisebbség aránya. Emellett a köztársaság mind Szerbiával, mind Horvátországgal határos.
Mindezek ellenére a köztársaság muzulmán származású elnöke, Alija Izetbegovic teljes határozottsággal erősítette meg egy évvel ezelőtti kijelentését, mely szerint, amennyiben Szlovénia és Horvátország kiválik Jugoszláviából, Bosznia-Hercegovina követi példájukat. Az elnök kedden a következőképpen összegezte az eseményeket: „Számunkra nincs hely többé Jugoszláviában”. A horvátor-
szági harcok kiéleződésével a boszniai nemzetiségek között is felerősödtek az ellentétek, de ezek egyelőre megmaradtak békés keretek között. Izetbegovic és más boszniai vezetők szerint a köztársaságbeli muzulmánok attól is tartanak, hogy Szerbia egy új Jugoszlávia létrehozására készül - immár Szlovénia és Horvátország nélkül -, melyben legnagyobb nemzetiségként és legerősebb köztársaságként egyedül diktálhatna. Beszámolóink a jugoszláv eseményekről a 3- oldalon.
A koalíciós kormány diplomáciai törekvései a parlament előtt
Nemzeti konszenzuspolitika mellett érvelt Jeszenszky, az ellenzék az európai realitásokra figyelmeztetett
Az MTI jelenti: Konszenzuskeresés, nemzeti felelősség, higgadt külpolitikai magatartás, európai elkötelezettség. Ezek a kulcsszavak jellemezték az Országyűlés keddi munkanapját megnyitó csaknem háromórás külpolitikai vitát. A magyar törvényhozás másfél éves tevékenysége során immár másodszor tartott stratégiai jelentőségű kérdések elemzését szolgáló vitanapot, amelynek témájául ezúttal a koalíciós kormány külpolitikáját választotta a T. Ház.
Jeszenszky Géza külügyminiszter hangoztatta, hogy az elmúlt másfél évben a kormány külpolitikai céljai között kiemelt helyet kapott az ország szuverenitásának teljes helyreállítása, s ezzel összhangban a nemzeti érdekek következetes érvényesítése. Ennek fontos előfeltétele volt, hogy felszámolják a korábbi időszakból még megmaradt függőség minden intézményes és formai elemét. Ez a feladat maradéktalanul teljesült.
Az egyes országokat sorravéve a miniszter megelégedéssel szólt a sokoldalú, fejlődő magyar-német kapcsolatokról. Hasonlóképpen eredményesnek, szívélyesnek nevezte hazánk Olaszországhoz, Ausztriához és Franciaországhoz fűződő kontaktusait, s nagyra értékelte a magyar-brir párbeszédet. A tengerentúlra áttérve Jeszenszky hangsúlyozta: Magyarország megkülönböztetett figyelmet szentel az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatoknak, s megelégedésül szolgál, hogy Amerika is kész az együttműködésre, igazi partnerként kezelve országunkat.
A szovjet csapatok teljes kivonásával új fejezet nyílott a magyar-szovjet kapcsolatokban. E helyzetben különös szerep jut az egyes köztársaságoknak. Ennek kapcsán Jeszenszky Géza kiemelte az orosz föderációhoz, s mindenekelőtt a szomszédos Ukrajnához fűződő kapcsolatokat.
Az elképzelések, érdekek hasonlósága jellem-
ző Magyarország és Cseh-szlovákia viszonyára. Ez jó alapot teremt a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztéséhez, illetve a múltban gyökeredző nézeteltérések rendezéséhez. A Cseh és Szlovák Köztársaság belső berendezkedésének, a két köztársaság viszonyának kérdését az érintett népek ügyének tartja Magyarország.
Ami a déli, dél-keleti szomszédságot illeti, a miniszter sajnálattal szólt arról, hogy nem a szándékoknak megfelelően alakulnak a magyar-román kapcsolatok. Magyarország azonban továbbra is kész az érdemi párbeszédre, s arra törekszik, hogy a kapcsolatépítésből kiiktassák az egymásnak üzengető sajtópolémiát. A kapcsolatépítés pozitív példájaként említette a katonai bizalomerősítő egyezményeket a két ország között. Jugoszlávia kapcsán Jeszenszky Géza aggodalommal, riadalommal szólt déli szomszédunk válságáról (Folytatás a oldalon.)
EZ A BUSZ NEM JÖN MÉG EGYSZER
-	figyelmeztette James Baker arr mani sajtóértekezletén a palesztinokat, akik az amerikai külügyminiszter szerint többet nyerhetnek és többet is veszíthetnek, mint bárki más. (Avar János: Elutasíthatat-lan meghívó - 2. oldal)
NEM A SAJTÓ FELADATA,
úgy gondolom, a politikai hatalom ellenőrzése: arra az alkotmányos jogrend szerint a demokratikusan választott parlament és önkormányzat hivatott. A sajtó feladata, hogy immáron lerázva magáról a központi kézivezérlést, önállóan, felelősen és a tényeknek megfelelően tájékoztasson. (Nyerges László: Ellenvélemény - 6. oldal)
HÁROM ELVÁLT APA
egy elhagyatott lakásban felvilágosította riportunk szerzőnőjét arról, hogy ha kilenc hónap múlva gyermeke születik, akkor annak ők lesznek az apjai akkor is, ha ennek érdekében egy mozdulatot sem tesznek. (Élő Anita: A gyerek nem fontos? - 7. oldal)
AZ AMERIKAI GAZDASÁG
azon ágazataival érdemes szoros kapcsolatot kialakítani, amelyek eredményesen alkalmazkodtak az elmúlt években a világ fejlődési tendenciáihoz. (Somogyi Dorottya: Közös vállalatokkal a lobbyk ellen - 8. oldal)
A KOMMUNIZMUS ÖSSZEOMLÁSA
s a hasonló jelenségek számomra csupán viszonylagos jelentőségűnek tűnnek az emberiség egészét fenyegető legfőbb katasztrófával, az emberi nem őrült túlszaporodá-sával szemben. (A Claude Lévi-Straussal készült interjú lapunk 10. oldalán olvasható)
A NEMZETI TELEFONMONOPÓLIUMOK
mindinkább . feltöredeznek: Egyesült Államok, Japán, Nagy-Britannia és Franciaország megnyitotta területét a külföld előtt. (Távközlés című nemzetközi összeállításunk all. oldalon található)
ILYEN MÉG NEM VOLT MAGYARORSZÁGON
-	Ígéri Taróczy Balázs, a Postabank teniszgála ötletgazdája, és úgy tűnik, igaza lesz. Nastase kezd Pilic ellen, aztán Zvereva és Temesvári, majd Lendl és Ivanise-vics méri össze tudását a Bécsből a sztárjátékosok kedvéért ideszállított Supreme borítású pályán. (Ár-vay Sándor: Taróczy szuperprogramot ígér - 13. oldal)
I NEMZETKÖZI ELET 2-3. OLDAL ■ HAZAI TUDÓSÍTÁSOK 4-
5. OLDAL ■ NÉZŐPONT ó. OLDAL ■ RIPORT-INTERJÚ 7. OLDAL ■ GAZDASÁG 8-9. OLDAL KULTÚRA 10. OLDAL ■ TÁVKÖZLÉS 11. OLDALI NAPI KRÓNIKA 12. OLDALI SPORT 13. OLDAL1TV-, RÁDIÓMŰSOR OLDAL ■ NAPI KRÓNIKA, INFORMÁCIÓK, RENDŐRSÉGI HÍREK ló. OLDAL