﻿Ára: 11,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR CSÜTÖRTÖK, 1991. október 17., LIV. évfolyam, 244. szám
Gyúlékony
környezetben
Az új magyar parlament most először rendezett külpolitikai vitát, s ha meggondoljuk, milyen ingatag és robbanásveszélyes a közvetlen környezetünk, akkor nyugodtan kijelenthetjük, hogy éppen ideje volt felkérni kormányt és ellenzéket, a törvényhozásban részt vevő pártokat, hogy fejtsék ki végre ország és világ előtt érveiket, elképzeléseiket, koncepcióikat. Valójában már régen egyértelművé kellett volna tenni a törekvéseket a nagy nyilvánosság előtt. Hazánknak rendkívül fontos, hogy kidolgozott külpolitikai, biztonsági és külgazdasági stratégiája legyen, ám e három témakörben alkalmasint még a kormányban is ellentétes vélekedések versengenek egymással. S a kialakítandó stratégiának összhangban kell lennie az EK és a NATO valóságával, szándékaival.
A magyar külpolitika alapvetéseiben persze van konszenzusa a vita azt erősítette meg, hogy az igény erre kormány és ellenzék oldalán ma már egyaránt létezik. A diplomáciai stratégia fő célkitűzése: csatlakozás Európához. Ez teljes mértékben elfogadható, de rendkívül általános megközelítés, s ennél mélyebbre Jeszenszky Géza külügyminiszter beszámolója sem hatolt. Természetesen, a maga szempontiából megfelelő módon járt el, az elmúlt időszak eredményeit sorakoztatta fel, a világszerte javuló kapcsolatokat emlegette, s térségünkben csak a magyar-román viszonyt nevezte rossznak, nem kielégítőnek, de irányzatában mégis reményt keltőnek. Az ellenzék általában elmarasztalta ezt a fajta önméltatást s elemzést, körültekintő stratégiát követelt, az európai realitások számbavételét kérte, követelte.
A demokratikusan megválasztott új magyar kormánynak nem lehetett nehéz igazi legitimitására támaszkodva elérnie az ország befo-
gadását olyan intézményekbe, mint például az Európa Tanács, nem lehetett nehéz dolga elfogadtatni magát a kommunizmus bukását kísérő lelkes világhangulatban, ám aztán jöttek sorra a nibák, amelyeknek okozója az a kiforratlan stratégia volt, amelynek továbbélésére Jeszenszky beszéde is utalt. Ecj)
megfogalmazódott, hogy Magyar-ország geopolitikai súlyánál erőteljesebben hallatta a hangját, s ez újfent aránytévesztésre utal, amely időről időre zavarba ejti, támadó válaszadásra készteti a szomszédokat. A magyar külpolitikának alapvető feladata az lenne, hogy a közvetlen térségében a diplomácia művészi eszközeit is latba vetve próbálja enyhíteni a feszültségeket, ám erről csak általánosságokban esett szó. Másrészt kiderült végre, hogy a nyugati csatlakozásban milyen sorrendet állít fel a kormányzat: a külügyminiszter szavaiból az tűnt ki, hogy német, olasz, osztrák, francia, angol, amerikai a fontossági lista, amely nyilván tükrözi az orientációs kötődéseket is.
A kormányzat gyors közös piaci csatlakozást ígért, mint a gazdasági bajok legjobb orvosságát, ám csalódnia kellett a Nyugat befogadási készségében, miközben nem mondta meg nyíltan, mekkora is az EK-tagság ára, mit fizetett ezért Görögország és Portugália. Most biztonsági keserveinkre a NATO-t ajánlja gyógyírként, holott az atlanti szövetség maga is zavarban van, vagyis gyors megoldás innen sem várható.
Mind a vita, mind a konszenzus-keresés szándéka hasznos és ígéretes azonban, s a külügyi bizottság dolga lenne, hogy a külügyminisztert, s az államtitkárait gyakorta részletekbe menően, a nyilvánosság bevonásával meghallgassa, derüljön ki az is végre részletesen, mit gondol a kormány régiókról, nemzetközi szervezetekről, az eqyes kétoldalú kapcsolatokról.
Blahó Miklós
Diplomáciai nagyhét a Közel-Keleten
Jeruzsálem vendége a szovjet és az amerikai külügyminiszter
m A KOZEL-KELETRE OSSZPONTOSUL a csúcsdiplomácia ezekben a napokban. Hosszú és kimerítő damaszkuszi tárgyalásai után szerdán az esti órákban várták Jeruzsálembe Baker külügyminisztert, s csütörtökön érkezik Izraelbe Borisz Pankin, a szovjet diplomácia vezetője. A tét nemcsak a korszakos fontosságú diplomáciai kibékülés Moszkva és Jeruzsálem között, hanem az október végére tervezett békekonferencia összehívása is. Damaszkuszban a State Department vezetője arra igyekezett rávenni Hafez Asszad rezsimjét, hogy mindenképpen vegyen részt a békekonferencián, Jeruzsálemben pedig a fő vitatéma a palesztinok jelenléte a béketanácskozáson. A Reuter tuniszi jelentése szerint Husszein és Arafat megegyeztek egy közös irányítású delegációban, az azonban nem derült ki a távirati irodai jelentésből, hogy a palesztinokat ki képviselné ebben a küldöttségben. Baker azzal a szándékkal érkezett Jeruzsálembe, hogy tisztázza vendéglátóival a palesztin résztvevők névsorát, s nagy kérdés, hogy Arafat tevőleges irányítását elfogadná-e a Samir-kormányzat. Jeruzsálemben közvetve és közvetlenül bírálták Washingtont, amiért az amerikai külügyminisztérium nem hajlandó Jeruzsálemet „Izrael örök fővárosának" nevezni. Egyes lapok tudni vélik, az izraeli kormányfő odáig ment, hogy azzal gyanúsította Bush elnököt és csapatát, hogy Izraelt az 1967-es határai mögé akarja
A KÜLPOLITIKAI HELYZET
„visszakényszeríteni". Tömérdek tehát az ellentét, de várható, hogy mind a szovjet, mind az amerikai fél mindent megtesz a viszályok legalábbis ideiglenes csillapítására, hogy elháruljanak az akadályok a békeértekezlet megnyitásának útjá-ból. Jeruzsálemben úgy tudják, hogy a szovjet és az amerikai diplomácia vezetője pénteken ül össze tanácskozásra, s a közel-keleti diplomáciai nagyhetet a békeértekezlet bejelentése, valamint a szovjet-izraeli diplomáciai kapcsolatok felvétele koronázhatná meg.
U NYUGAT-EURÓPÁHOZ úgy is csatlakozhatnak a közép-európai hármak, hogy nem tagjai a NA-TO-nak, mondta a többi között a párizsi Le Figaro csütörtöki számában megjelent nyilatkozatában Wörner NATO-főtitkár. Az Észak-atlanti Szervezet első számú tisztségviselője azt mondotta, ha még nem jött is el az ideje Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia NATO-társulá-sának, azért el kell mélyíteni az együttműködést ezen államok és az atlanti szervezetek között, a NATO-nak figyelnie kell a közép-európaiak biztonságára. Nem érezhetik úgy, hogy a Nyugat nem figyel rájuk. Wörner a biztonsági „labdát"
egv picit más térfélre is gurította, mondván, hogy a közép-európaiak biztonsága nem lehet a NATO monopóliuma, az EBEE, a tizenkettek és a Nyugat-európai Unió is foglalkozzék ezzel.
m ISMÉT KIROBBANTAK A HARCOK Horvátország több pontján a gorbacsovi tűzszüneti kísérlet ellenére. A Reuter szerint a tizenhat hete tartó harcok eddig több mint ezer halálos áldozatot követeltek. Közben Szlovénia azt latolgatta, hogy nem küldi el megbízottját a hágai békeértekezlet pénteki ülésére. Vance ENSZ különmegbízott erről tárgyalt Ljubljanában a szlovén állam vezetőivel.
M A BÉKÉRE GONDOLNAK egyes belgrádi tisztségviselők a háború ellenére, azt fejtegetvén, hogy Jugoszláviának három-négymilliárd dollárra lenne szüksége, ha a harcok befejeződnének. A Nemzetközi Valutaalap bangkoki tanácskozásán az is elhangzott, hogy a mezőgazdasági támogatások leépítésével a fejlett ipari államok száz-milliárd dollárt takaríthatnának meg, s kilencven milliárd dollár szabadulna föl, ha a katonai kiadásokat húsz százalékkal csökkentenék. Az olló mindenesetre óriásira nyílt a szegények és a gazdagok között, s az előző csoportban immár vezető helyet foglal el a széteső szovjet állam: az AFP szerint a termelés tíz százalékkal esik vissza ebben az esztendőben.	(M. J.)
Mitterrand és Kohl levele
Közös nyugat-európai bizton* ságpolitikát és közős hadsereg létrehozását szorgalmazta Kohl német kancellár és Mitterrand francia elnök.
A nyugat-európai hadsereg magva egy német-francia hadtest lenne, amelyet - hírügynökségi értesülések szerint - Strassbourg mellett állítanának fel, legalább ötvenezer fővel. Kohl és Mitterrand a közös levelet Lubhers holland kormányfőhöz intézte, aki ebben a félévben az európai közösségek tanácsának soros elnöki tisztét tölti be. A szerdán nyilvánosságra hozott levél szerint Bonn és Párizs számára a politikai unióról kötendő szerződés egyik központi kérdése a közös kül- és katonapolitika, amelynek hosszútávon magába kell foglalnia a közös védelmi politikát is. Az eddig csak papíron létező nyugat-európai uniót így fokozatosan az Európai Közöségek politikai uniójának katonai komponensévé fejlesztenék. A közös hadtest felállítását Róma nem ellenzi, de egyelőre nyitva hagyta a kérdést, hogy csatlakozna-e ehhez a hadsereghez Olaszország, Londonban Hurd külügyminiszter fenntartásokkal fogadta a német-francia elgondolást. A német-francia lépést állítólag egyeztették Washingtonnal, s megfigyelők utalnak arra, hogy az elgondolást nem egészen két hónappal az Európai Közösségek hollandiai csúcstalálkozója előtt hozták nyilvánosságra. Valószínű, hogy az elkövetkezendő hetekben a gazdasági uniók mellett a közös hadsereg tervéről is beható vitákat folytatnak a tizenkettek.
Izrael tizenhét pontos tervezettel várta James Bakert
JERUZSÁLEM - Amint az várható volt, James Baker Szíriái tárgyalása Asszad elnökkel jócskán elhúzódott. Kedden kilenc órán át folytattak megbeszélést, de nem fejezték be, és így szerdán tovább tartott a konzultáció. Olyannyira, hogy az amerikai külügyminiszter délután négy órára meghirdetett találkozója a palesztin-arab küldöttséggel egy későbbi időpontra halasztódott. A ki-szivárgott hírek szerint a szíriai elnökkel a fő téma a Golan-fennsík volt, amely jelenleg izraeli fennhatóság alatt áll, és amelyről Izrael - stratégiai fontossága miatt - nem is akar lemondani. Asszad elnök már korábban is előfeltételként szabta a Golan visszaadását, az Egyesült Államok viszont biztosította a jeruzsálemi vezetést, hogy ilyen feltételt nem fogad és nem közvetít.
Egyébként a keddi külügyi és hadügyi bizottsági ülésen a Knesszet-ben Dávid Levi ismertette annak a tizenhét pontos megállapodástervezetnek a főbb részeit, amelyet az Egyesült Államok Izraelben tárgyaló előkészítő csoportja és az izraeli külügyminisztérium szakértői készítettek el. Ez a tervezet, amelyet James Bakerrel egyeztetnek, többek között kimondja, hogy a Golan-fennsík Izrael számára stratégiailag fontos, ezért csakis a tárgyalóasztalnál a közvetlen szíriai-izraeli megbeszéléseken dönthetnek későbbi hovatartozásáról. Az Egyesült Államok emellett garantál minden olyan határvonalat, amelyben sikerül megállapodásra jutnia Izrael-
nek szomszédaival. Az egyezmény-tervezet arról is szól, hogy a Egyesült Államok a jelen stádiumban még nem támogatja egy független palesztin állam létrehozását, és nem fogadja el, hogy a tárgyalásokon a PFSZ képviselői is jelen legyenek. Támogatja Izraelt abban is, hogy csakis az ellenőrzött területeken élő palesztinok vegyenek részt a közös jordán-pa-lesztin küldöttségben. Az izraeli értelmezés szerint egyezség születik majd Jeruzsálem helyzetével kapcsolatban is. A várost várhatóan egységes egésznek tekintik, és csakis ebből a megfontolásból tárgyalnak a térség sorsáról.
Bízva abban, hogy a megállapodás-tervezet e pontjaiban egyezségre
jut az izraeli vezetés Bakerrel, Dávid Levi kijelentette, hogy Izrael vállalja a részvételt a nyitókonferencián, amely előreláthatólag e hónap végén, a tervek szerint október 30-án kezdődne a svájci Lausanne-ban, és két-három napig tartana. Ezt rögtön követnék a kétoldalú tárgyalások.
A menetrend tehát ismeretes, csak még azt nem tudni biztosan, hogy az elkövetkező két nap tárgyalásai milyen eredményt hoznak. Vajon Baker és Borisz Pankin megkezdhetik-e a meghívók kiosztását? Létrejön-e a várva várt szovjet-izraeli nagyköveti rangú kapcsolat? Mennyire zavarja meg az izraeli belső ellenzék a megbeszélések mene-(Folytatás a 3. oldalon.)
Beválasztották hazánkat a Biztonsági Tanácsba
(Tudósítónktól)
WASHINGTON - Lezajlott az ENSZ-közgyűlési szavazás a Biztonsági Tanács új, január elsejétől két évig „szolgáló öt új, tehát nem állandó tagjáról (az öt nagyhatalmon kívül további öt tagról majd jövőre esedékes a választás). Mivel a BT-be a világszervezet regionális csoportjai jelölnek, és mert az idén egyöntetűség nyilvánult meg, az „igen” szavazatok szokatlanul magas aránya érthető: Japán és a Zöld-foki-szigetek 158, Venezuela 154, Magyarország
149 és Marokkó 148 voksot kapott. Hazánk állandó ENSZ-képviselője, Erdős André lapunknak elmondta, hogy a regionális támogatás ellenére több tényező is szerepet játszhatott a titkos szavazás alakulásában, olykor még némely küldöttségek csupán „technikai” hibáját sem lehet kizárni, hiszen meglehetősen bonyolult az eljárás. De az is nyilvánvaló, hogy valamelyest szerepet játszanak ilyenkor külpolitikai megítélések is, a mi esetünkben netán némely lépésünk, döntésünk (Dél-Afrika elismerése, rész-
vételünk az Öböl-koalícióban) nem tetszett némelyeknek. Egyébként a 166 tagállamból 161 adott le érvényes szavazatot. Hazánk Kelet-Euró-pa képviselőjeként Románia helyét foglalja el újévtől, s nem érdektelen, hogy 1992 végéig Ausztriával együtt leszünk BT-tagok. Különben a Biztonsági Tanács vitáit bizonyosan módosítja valamelyest, hogy Japán Jement és Venezuela Kubát váltja.
Erdős nagykövet elmondása szerint már jó ideje aktívan készülünk BT-szereplésünkre, a New York-i
ENSZ-missziót már meg is erősítettük kifejezetten erre szakosodott munkatársakkal. Hiszen majd negyedszázada, 1968-69-be voltunk utoljára (és először) a Biztonsági Tanács tagjai, s azóta valóban minden megváltozott, a hidegháború elmúlásával e kulcsfontosságú világszervezeti testület lehetőségei is sokszorosára növekedtek. A BT-nek újabb és újabb - és váratlan -konfliktusokba való beavatkozásra is számítani kell, elég felidézni Jugoszlávia, Haiti minapi ügyét.
A.J.
MA
BRÉMÁLOM
Sokan a munkahelyüket féltik, működnek az előítéletek, s a szélsőjobb meglovagolja ezt a hangulatot. A brémai helyi választások egész Németországot gondolkodásra késztetik. (Tatár Imre: Egy választásról - 2.oldal)
AMERIKÁBÓL JÖTTEM...
Amerika nagyon messze van tőlünk minden értelemben: a bennünket, térségünket sújtó nyomasztó gondok lényegében ismeretlenek az amerikaik többsége számára - írja a szociológus, és bizonyítja friss tapasztalataival. (Tóth Pál Péter: Halvány vonal az atlaszon - ó.oldal)
OSZTAPENKO LÉPÉST VÁLT?
Józan mérlegelés után szabad az elmúlt rendszerhez kötődő politikai szobrok egy bizonyos körét eltávolítani, s akkor is tisztességes módon - vallja Zsigmond Attila képviselő, a Budapest Galéria igazgatója. (Kurcz Béla interjúja a 7. oldalon)
HOL VAN PRIAMOSZ KIRÁLY KINCSE?
A későbbi szovjet zóna területén volt bunkerbe rejtve a bombázások elől Heinrich Schliemann trójai ásatásainak páratlan leletegyüttese: Priamosz király kincse. A háború után az a hír járta, hogy Berlinben .elemésztették a lángok. Ez év folyamán angol és amerikai lapokban mind többször röppen fel a hír, hogy a Szovjetunióban rejtegetik. (Ember Mária: Nem emésztették el a lángok- 10. oldal)
KILENCMILLIÓ DOLLÁROS TÁMOGATÁST
nyújtott a Rockefeller Alapítvány 1983 óta térségünk országainak. Nálunk - egyebek között - a Dorog levegőjének javítását célzó gázprogramhoz adnak pénzt. Tudósításunk az 12. oldalon
MANKÓVAL FUT
a hét végi Bécs-Budapest szupermaratoni verseny zárószakaszán az a magyar fiatalember, akit a tavalyi viadalon elütött egy autó. Heteken át az életéért küzdöttek az orvosok, miközben a bíróság felmentette a gázolót. A sportoló most be akarja fejezni az elmúlt évben félbehagyott versenyt, fut önmagáért, fut az igazáért... (Sümegi Noémi: Hermann Zsolt különös futása - 13. oldal.)