﻿LAPUNK NAGY VETÉLKEDŐJE SZOMBATON KEZDŐDIK
4
MILLIÓ FORINT NYEREMÉNY
További információk a 16. oldalon
Ma&r Nemzet
Ara: 11,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
KEDD, 1991. október 22., LIV. évfolyam, 248. szám
Ötvenhat öröksége
Irta: Borbándi Gyula
Harmincötödször ünnepeljük az 1956-os magyar forradalom kirobbanásának évfordulóját és emlékezünk arra a tüneményes két hétre, amikor a magyar nép megdöntötte a kommunista önkényuralmat és kivívta - habár csak néhány napra - a szabadságot.
Ez a harmadik évforduló, amikor Magyarországon 1956. október 23-át már nyíltan és zavartalanul lehet ünnepelni, nem úgy, mint több mint három évtizeden át, csak titokban és hatósági megtorlástól való félelemben. Ma egy független és önálló ország felszabadult népe emlékezik azokra a történelmi eseményekre, amelyek nélkül aligha következhetett volna be a Szovjetunióban elindult és még be nem fejeződött politikai fordulat, nem alakulhattak volna át, igaz, három évtized késéssel, a nemzetközi erőviszonyok. Nem lehetetlen, hogy Gorbacsov irányváltásában és a mai állapotokhoz vezető politikai tetteiben is a magyar Ötvenhatból levont tanulságok munkálkodtak.'
Az ötvenhatos forradalmároknak és szabadságharcosoknak, a harmincöt év előtti küzdelmet megvívó magyar népnek jóleső elégtételül szolgálhat, hogy a felkelés eltiprói, a hódító szovjet hadigépezet elindítói is belátni és megbánni látszanak a magyarországi események megítélését illető súlyos tévedéseiket és a Magyarország ellen elkövetett, megmagyarázhatatlan tetteiket.
Az elmúlt évtizedekben a szovjet hatalmi övezeten belül a magyar Ötvenhatról csak mint haladás- és békeellenes megmozdulásról beszéltek, és Nyugaton is akadtak, akik a világpolitikai egyensúlyt zavaró mozzanatnak tekintették, vagy eljelentéktelenítették. Közben azonban visszatérő fejtörést és megemészthetetlen problémát okozott a Kreml hivatalaiban. Ott igazi jelentőségét sokkal inkább felismerték, mint a kommunista propagandaközpontokban vagy nyugati szerkesztőségekben és tanári szobákban.
Az 56-os forradalomnak oly széles és erős társadalmi háttere volt, hogy méltán beszélhetünk a magyar nép egységes és félreérthetetlen állásfoglalásáról. Az ország lakosságának elsöprő többsége a szabadság és a függetlenség oldalán állott.
A forradalmat az összetartás, az egység és a sorsközösség vállalásának nagyszerű példáját mutató nép, annak minden rétege és irányzata robbantotta ki. Éppen ezért vitathatónak és hiábavalónak látszik annak firtatása, hogy voltaképpen kinek a forradalma volt 1956, még kevésbé a forradalmi harc kisajátítása, valamint az elsőségre vagy a szellemi örökségre irányuló bármilyen igénybejelentés. Forradalom kirobbanásához elengedhetetlen a társadalmi elégedetlenség, a lakosság és a hatalom közötti kibékíthetetlen ellentét, valamint annak tudatosulása, hogy a fennálló viszonyok között élni tovább nem lehet. A történelem azonban azt igazolja, hogy a fegyvertelen népi elégedetlenség és tagadás egymagában nem győzedelmeskedhet az erőszak és az elnyomás minden eszközével rendelkező köz-
ponti hatalommal szemben. Forradalmi mozgalom csak akkor számíthat eredményre, ha sikerül megosztania az uralkodó rendet, és annak egy részének maga mellé állításával a küzdelmet kiegyenlítetté teheti.
A forradalmi helyzetet a társadalom többségének és az uralkodó rend jobbik részének találkozása és összefogása teremtette meg, majd tette lehetővé a felkelés sikerét és átmeneti győzelmét. Ennek alapján egyenlő mértékben voltak részesei a forradalmi küzdelemnek a helyzetüket felismerő és annak megváltoztatásáért valamit tenni is kész, megalázott emberek, a valóságot feltáró, a tényeket a felszínre emelő, a nemzeti sérelmeket tudatosító és az ellenállás szellemét élesztő írók, művészek és tudósok, a sztálinista vezetők népellenes politikájával szembehelyezkedő, az elnyomó hatalom helyett inkább a nemzetet vállaló párttagok, a demokratikus felfogású és törekvésű politikusok, az utcai harcok résztvevői, akik mindenki másnál lényegesen nagyobb kockázatot vállaltak, hiszen a fegyveres küzdelemben az életüket is hajlandók voltak feláldozni a forradalom nemes ügyéért és a nemzet ígéretesebb jövőjéért. A forradalom erői és megvívói között különbséget tenni, oármelyi-ket is a többiek elé helyezni súlyos tévedés. Minden csoportnak és irányzatnak megvolt a maga cselekvési ideje és szerepe. Voltaképpen nem is egy, hanem több forradalom ment végbe, amennyiben a társadalom minden rétege és közössége megvívta a maga forradalmát.
A forradalom harc is volt és politika is volt. A fegyveres csoportok áldozatos tevékenysége, Nagy Imrének és kormányának a nemzeti egység megóvása érdekében tanúsított magatartása, a megalakuló pártok és a szabaddá lett sajtó munkája, a megszállók elleni közös fellépés, az emberség és a szolidaritás vállalásának sok nemes tette egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy 1956 októberé a magyar történelem legdicsőbb fejezetei közé tartozzék.
tvenhat nem igazolt semmilyen politikai irányzatot, de igazolta azt a felismerést, hogy a magyar nép csak úgy teremtheti meg a maga természetének, sajátosságainak, hagyományainak megfelelő és a kor kívánalmait is kielégítő, egészséges társadalmi rendjét, ha azt a demokráciára, az egyéni és közösségi jogok védelmére, a nemzet önbecsülésére és a minden irányban érvényesülő türelemre építi. A nemzet azzal lehet méltó az ötvenhatos örökséghez, ha olyan országot teremt, amely kifelé független és önálló, befelé pedig biztosítja minden polgárának a félelem és nélkülözés nélküli életet, a tehetség kibontakozásának lehetőségét, a nézetek és vélemények zavartalan cseréjét, a nemzeti és társadalmi értékek akadálytalan érvényesütését, az érdekek szembesülésének szabadságát, és előmozdítja a kölcsönös türelem, megértés, az egymás iránti tisztelet által szabályozott emberi kapcsolatokat.
o
Folytatódnak az összecsapások Horvátországban
A szerb vezetés elutasítja a hágai határozatokat
A KÜLPOLITIKAI HELYZET
■ A MARSHALL-TERV felelevenítését szorgalmazza a The
Washington Post cikke, i----------------------------
amely az amerikai Times Mir-
ror tanulmányával polemizál. A közvélemény-kutatáson alapuló elemzés ugyanis arra a következtetésre jutott: Kelet-Európa, valamint a Szovjetunió népeinek „sok okuk van arra, hogy pesszimistán tekintsenek a jövőbe".
A Washington Post ugyanakkor arra emlékeztet: a sokat idézett tragikus 1939-es évvel- szemben ma Nyugat-Eu-rópa politikailag stabil, gazdaságilag erős, szilárd kapcsolatok fűzik az Egyesült Államokhoz, nemzeteit pedig jól működő intézmények kötik össze. George Marshall ; fél évszázados látomásának a kiterjesztése Európa keleti felére pedig gyakorlati válasz lehet az ottani etnikai nyugtalanságokra és a demokrácia zavaraira. A cikk szerint a dezintegráció előrehaladott állapotában leledző Jugoszlávia lehet a tesztje annak, miként fog működni az új Európa - s a földrész nem hivatkozhat árra, hogy a kihívás túl nagy, és még nem készült fel a bizonyításra.
M, ÖSSZEOMLIK rövid időn belül a jugoszláv gazdaság, ha a Nyugat nem tesz lépéseket egy tényleges fegyver-szünet érdekében - figyelmeztetett a stockholmi Svenska Dagbladet című lapban Katona Tamás is. A külügyminisztérium'! államtitkár emlékeztetett arra, hogy a menekültkérdés súlyos megterhelést jelent az amúgy is túlfeszített magyar gazdaság számára. Hazánk a régión belül két, a felszított nacionalista konfliktusok miatt összeomlással fenyegetett állam szomszédságában fekszik, és nem érezheti biztonságban magát, amíg nem válik az Európai Közösség teljes jogú tagjává, fejtegette a magas rangú magyar diplomata. Az integrálódás felgyorsításának fontosságát tolmácsolta Jeszenszky Géza is Madridban, az észak-atlanti közgyűlésen. A magyar külügyminiszter szerint az új körülmények Európában le-
hetővé teszik, hogy az Atlanti Szövetség megerősítse elkötelezettségét az új demokráciák megvédésére.
W A FRANKFURTER ALLGEMEINE ZEITUNG elismeri, hogy a fenyegetettség és a tehetetlenség érzete késztette Magyarországot a NATO illetékességi körének kiterjesztését nyomatékkai kérni. Ám Viktor Meier, a^tekintélyes német lap cikkírója szerint az Észak-atlanti Szervezet aligha őrülne annak, ha most a magyarokat kellene meggyőzni: „célja nem az, hogy Romániával szemben frontállást alakítson ki". Hiszen a görögöknek is éveken
keresztül magyarázták: nem azért jött létre a NATO, hogy Athént védje Ankarától. A cikk nemlegesen válóéi arra a kérdésre is, hogy használ-e a romániai ma-
nemlegesen vála-e a romániai magyar kisebbségnek, ha Bukarestet elmarasztalják a de-t. A Frankfurter Allgemeine Zeit í támadják a magyar kisebbség r
mökrácia hiányáért. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint „ezzel hátba támadják a magyar kisebbség politikai képviseletét, amely mindent egybevéve jelentékeny
sikereket ért el a kisebbség helyzetének tényleges konszolidálásában. Talán csupán román típusú demokráciáról kellett volna beszélni a budapesti parlamentben".
m MEGALAPOZATLAN ADATOKAT említ Antall József besíéde kapcsán a jugoszláv sajtó. A Borba a Szerbia elléni éles támadást emeli ki címében, a Politika pedig ugyancsak ezt a gondolatot ugratja ki, beszámolván a magyar miniszterelnök azon kijelentéséről, hogy a szerb vezetők túszként bánnak a vajdasági magyar kisebbséggel. Szerbiában egyébként ugyancsak negatívan reagáltak a hágpi jugoszláv békekonferencia pénteki határozatára. A fogadtatásra jellemző Borisav Jo-vicnek, a szövetségi elnökség tagjának kijelentése: Szerbia nem írhatja alá a határozatot, mert az nem tartja tiszteletben a szerb nép jogait, s a jelenleg létező jugoszláv állam szétverését célozza.	JL.G.J.j
AZ 1956-05 FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 35. ÉVFORDULÓJÁRA EMLÉKEZÜNK.
Olyan neves szerzőket sikerült megnyernünk a történelmi visszatekintésre, emlékeik felidézésére, a múlt és a jelen tanulságainak összevetésére s mélyreható elemzésére, mint:
Csatár Imre, Fejtő Ferenc, Hegedűs László, Király Béla, Sándor Iván, Schreiber Tamás, Szabó Miklós,
s Czigány Lóránt jegyzeteivel közöljük Illyés Gyula - Thomas Moore után, Arany, Petőfi, Vörösmarty nyomán írt - híres költeményét: „Ne feledd a tért...”, valamint lapunk, a Magyar Nemzet korabeli címoldalát, fakszimile kiadásban. (Összeállításunk, a 7-8-9-10. oldalon olvasható)
B NEMZETKÖZI ELET 2. OLDAL B HAZAI TUDÓSÍTÁSOK 3-4 OLDAL H GAZDASÁG 5. OLDAL B NÉZŐPONTÚ. OLDALI 1956 7-8-9-10. OLDAL ■ NAPI KRÓNIKA 11. OLDALA SPORT 13. OLDAL B TV-, RÁDIÓMŰSOR 14. OLDALI VETÉLKEDŐ, INFORMÁCIÓK, RENDŐRSÉGI HÍREK ló. OLDAL
Újabb mozgósítási hullám Jugoszláviában
ÚJVIDÉK - Szerbia egyedül maradt. Ez a helyzetismerők többségének véleménye, miután Milosevic szerb vezető nem fogadta el a Lord Carrington által benyújtott Jugoszlá-via-tervezetet. így van-e valójában? Szerbia elnökének ugyanis más megoldása nem volt, mert a Carrington-féle terv aláírásával aláírta volna a saját lemondását is. Ez a napnál is világosabb, természetesen azok előtt is, akik a tervet elfogadásra beterjesztették. Az sem titok, hogy Milo-sevicet a szerb honatyák figyelmeztették, hogy ha nem utasítja el a javaslatot, ne is jöjjön vissza Belgrád-ba. A horvátországi úgynevezett szerb autonóm körzetek vezetői egyértelműen kinyilvánították: semmi kapcsolatot Horvátországgal. Se lazát; se szorosabbat. A szerb politikai irányítás hangadói is ezen a vonalon állnak, függetlenül attól, hogy a közvélemény az utóbbi időben mind erőteljesebben békepárti. Ez az álláspont pedig nyilvánvalóan csak a háború folytatását jelentheti.
Hogy a Carrington-tervnek - a jelenlegi helyzetben - nincs nagy jövője, szinte biztosra vehető. Nemcsak azért, mert egymás ellen hábo-
rúzó feleket kell rávenni a szövetségre, hanem azért, s főleg azért, mert Belgrád, még így magára ma-radya is, továbbra is eltökélten kitart szándékában, hogy fenntartsa Jügo-szláviát, bármekkora területen, s ennek keretében „minden szerb egy országban éljen”. S megint ott vagyunk, hogy ez békés úton elérhetetlen.
Egyelőre azonban még csak hor-vát területeken dúl a harc. Igaz, át-át-csapva Boszniára. A tizedik tűzszü-neti megállapodás is az előbbiek sorsára jutott (a szerb szabadcsapatok már a megállapodás napján bejelentették, hogy a harcot a végső győzelemig folytatják). A leghevesebb összecsapások Nyugat-Szlavóniában és Karlovac környékén voltak, de
nem hallgattak a fegyverek a többi válságövezetben sem.
A szerbiai hadvezetés bejelentette a minap, hogy hazarendelik azokat a vajdasági tartalékosokat, akik már több mint egy hónapja a fronton vannak, s újakkal váltják fel őket. Ez újabb mozgósítási hullámot jelent, ami az elégedetlenség még radikálisabb kinyilvánítását idézte elő. A Borba című újság tegnapi számában közli több egyesület és mozgalom felhívását, hogy ne tegyenek eleget a behívóknak. A szakszervezet is közölte, hogy a közvetlen termelők nyolcvan százalékát érinti a mozgósítás. A legnagyobb szerb ellenzéki párt vezetője is csatlakozott az ilyen jellegű békefelhívásokhoz. Vük Draskovics, a Szerb Megújhodási Mozgalom elnöke kijelentette, hogy Hágában Szerbia dacol, átgondolatlan politikája szenvedett vereséget, azoknak a politikája, akik irreális ambíciójukat az állami és össz-szerb érdekek szintjére emelték. Európa bünteti r szerb rezsimet, de közben bünteti a szerb népet is, mondta Draskovics. Felvetődik a kérdés, miért hal meg ennyi fiatal? Kinek a lelkiismeretét terheli? A rezsim nem (Folytatás a 2. oldalon.)
Izrael a palesztin delegáció névsorára vár
JERUZSÁLEM - Izrael a madridi békekonferenciára készül. A vasárnap 17:3 arányban megszavazott döntés egyben azt is jelentette, hogy az ellenszavazók közt található Juval Neemann professzor, a jobboldali Tchia párt vezére azonnal összehívta a párt vezérkarát, és még a vasárnap éjszakai órákban eldöntötték kiválásukat a kormányból. Maga a pártvezér lemondott miniszteri funkciójáról és pártvezért tisztségéről is. A következmények még nem ismeretesek, hiszen ez egyszerre jelentheti a koalíció bukását és a választások előre-
hozását, de azt is, hogy ismét nemzeti egységkormány alakul, és a kisebbségben maradt kormány-koalíció a baloldallal közösen alakít kormányt, hogy mégiscsak ott lehessenek a madridi békekonferencia megnyitóján.
A vasárnapi kormányülésen Ariéi Sáron építésügyi miniszter magából kikelve támadta a kormányt és saját pártját, a Likudot, amiért amerikai nyomásra belement a béketárgyalásokba. A világ zsidóságának segítségét kérte, hogy akadályozzák meg Izrael részvételét Madridban. Az amerikai
zsidószervezetek azonban jobbnak látták üdvözölni Izrael döntését, és ezzel, úgy tűnik, kihúzzák a talajt Sáron lába alól. Maradt tehát továbbra is az előrehozott választások fegyvere, amely valóban megakadályozhatná a madridi részvételt, de kérdés, hogy ezzel a fegyverrel képes lesz-e élni Sáron, és lesznek-e támogatói. De mind a mai napig nem hozták nyilvánosságra a palesztin küldöttség névsorát, amelynek ismerete nélkül viszont Izrael jelenlegi vezetése sem hajlandó részt venni a béke-(Folytatás a 2. oldalon.)