﻿TUDJA-E ON? NAGY VETÉLKEDŐNK KÉT TOVÁBBI KÉRDÉSE
FOLYTATJUK
Magyar Nemzet
Ára: 11,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
PÉNTEK, 1991. november 1., LIV. évfolyam, 256. szám
Kárpótlás
közben
Csalódások sorozata is kíséri, illetve fogja kísérni a kárpótlást. Meglepő módon azonban -bár minden relatív - van ebben jó, de kellemetlen is. Kezdjük az előbbivel.
A nyári lanyha érdeklődést őszi csúcsforgalom követte a földhivatalokban, levéltárakban, kárrendezési irodákban, ma szinte teljes a káosz a legtöbb helyen. Persze - de ezt csak halkan jegyzem meg - megint az állampolgár a ludas, mert túl sokáig spekulált azon, beadja-e kárpótlási igényét vagy se. Most aztán reggeltől estig sorba állhat. Igaz, a parlament a segítségükre sietett:	meghosszabbította az
igénybejelentés határidejét december 16-ig. Csak abba nem szeretnék belegondolni, hogy mi lett volna akkor a hivatalok apparátusával, ha annyian kérelmezték volna vissza a korábbi tulajdonukat, mint amennyire a kormányzat számított. Valódi, teljes csőd. Ez azonban - szerencsére elmaradni látszik -, hiszen az elmúlt hét végéig mindössze 140-150 ezren nyújtották be igényüket az előzetesen becsült másfél millió kérelmezővel szemben. És előreláthatóan a határidő lejártakor sem lesz a számuk 300-400 ezernél több. Annak ellenére, hogy a politikusok - tévében, rádióban - szívhezszóló-an próbálnak minden érdekeltet rábeszélni az igénybejelentésre, mondván: ilyen lehetőség még egyszer nem lesz!
Azok a politikusok tehát, akik hittek abban - és ezt másokkal is el akarták fogadtatni -, hogy 1990-91-ben ott lehet folytatni, ahol 1945-ben vagy 1949-ben befejeződött, csalódni kéysze-rültek.
Persze nem ez a jó, amire az imént utaltam. Egészen más. Amikor a kormány még másfél milliós igénylőkört feltételezett, úgy vélték, hogy 80-100 milliárd forint értékű kárpótlási jegyet kell kibocsátani. Ilyen összegű értékpapír pedig, legalábbis ha belőle túl sok kerül egyszerre forgalomba - józan szakértői vélemények szerint - alaposan megnövelné az inflációt. Ez a veszély azonban kisebbedett, hiszen tíz-milliárd forintnyi kárpótlási jegynél többre aligha lesz szükség.
Hogy mi a rossz? Az, hogy sok helyen majd licitálni kell a kárpótlási jegyekkel visszaigényelhető - mondjuk inkább így: elnyerhető - földekért. Mert az valószínű, hogy a legzsírosabb fekete földekre, illetve a főváros s más fejlett iparú körzetek szomszédságában fekvő területekre többen fognak jelentkezni, mint amennyi kiosztható; és az nyer majd, aki a legtöbbet - kárpótlási jegyből persze - ajánl érte. És a helyiek, akik ma is, de holnap is a mezőgazdálkodásból akarnak megélni, gyarapodni, félnek. Attól, hogy jönnek a városi örökösök, köztük olyanok is, akik csak filmen láttak ekét, de tele a zsebük kárpótlási jeggyel, és győznek az árverésen. A vesztes, aki korábban sem volt tehetős, csalódni fog.
Horváth L. István
Szónoki fordulatok, történelmi eszmefuttatások
Az ellentéteket tükrözte Madridban a békekonferencia második napja
■ MINDENKI BEKET AKAR Madridban, csak máshogy. A csütörtöki felszólalásokon a szemben álló felek, Izrael, az arab országok és a palesztinok képviselői tulajdonképpen semmi mást nem tettek, mint rögzítették eddigi álláspontjaikat, azaz megismételték a megközelítésbeli különbségeket. Samir izraeli kormányfő kevés nyitást tükröző beszédében kizárta a Keletjeruzsálemről való lemondás lehetőségét, ugyanakkor óvatos ajánlatot tett palesztin ön-kormányzatra. Az arab résztvevők továbbra is a „területet a békéért" elvben fejtették ki véleményüket. A nemzetközi sajtó hírmagyarázói már régóta tudják, a közel-keleti béke sorsa a kétoldalú tárgyalásokon dől el. A kairói Al Ahram tudni véli, hogy e második szakasz is Madridban folytatódik majd hétfőn. Más értesülések szerint a színhely lehet Spanyolország vidéki városaiban vagy Washingtonban is. A meg nem jelölt hírforrás úgy tudja, hogy a jordán-palesztin küldöttség palesztin része külön tárgyal majd az izraeli delegációval. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök a The New York Timesnak nyilatkozva szintén megerősítette, hogy a közel-keleti béke össze van kötve Jeruzsálem kérdésével. A mérsékeltnek mondható egyiptomi megközelítés is jelzi, hogy hatalmas nézetkülönbségeket kell majd leküzdeniük a konferencián résztvevőknek.
XX A LEGROSSZABBTÓL TART Magyarország: a jugoszláviai polgárháború nemcsak időnként csap át majd magyar területre, hanem ki is
A KÜLPOLITIKAI HELYZET
terjed arra. Ez a véleménye a Die Welt német lapnak, amely szerint hazánk sikertelenül próbálja megértetni a nyugati közvéleménnyel, hogy a jugoszláv válság Magyarországra is átterjedhet. Belgrád számára - így a Die Welt - egy külső ellenség az utolsó lehetőség lenne a polgárháborútól és a szocialista rendszertől egyáltalán nem elragadtatott lakosság hatásos befolyásolására. A tudósító a budapesti kormány visszafogottságát azzal is magyarázza, hogy Magyarország katonailag gyenge. Budapest attól fél, hogy Európa a szép szavakon kívül nem tenne semmit, amennyiben a támadás nem érné el egy hódító háború szintjét, írta a német lap.
m A BELGRÁDI SAJTÓ eddig még nem közölte, hogy a budapesti jugoszláv nagykövet elismerte országa repülőgépének behatolását Magyar-országra Barcsnál. A belgrádi megközelítést tükrözi, hogy a Politika teljes oldalon eleveníti fel a magyarok második világháborús bácskai tömeg-gyilkosságát. A cikk szerzője az a Petrovics doktor, aki egy közelmúltbeli akadémiai gyűlésen kifejtette: „a magyarok a legvérszomjasabb és leg-bestiálisabb fajta a világon, rászolgáltak a kiirtásra". A Borba mérsékeltebb hangnemet üt meg,
Az arabok visszakövetelik a területeket, Samir Izrael elismerését kívánja
MADRID - Igazi, tartós, igazságos békét óhajtó beszédek hangoztak el a közel-keleti konferencián, ám a történelmi kompromisszumhoz vezető út hosszú lesz, hiszen a küldöttek egymástól alapvetően eltérő nézeteket fejtettek ki.
A királyi palota oszlopcsarnokában csütörtökön délelőtt ismét összeültek a küldöttségek, s ezúttal James Baker amerikai külügyminiszter elnökölt. Elsőként Jichak Samirt szólította a szónoki emelvényre, s félórás beszédében az izraeli kormányfő kihívást intézett az arabokhoz. Ismerjék el végre ors&ga létezését, ne fenyegessék, mondjanak le a terrorizmusról, s kössenek békeszerződéseket vele, miként Szadat néhai egyiptomi elnök tette Camp Dávidban.
Ezen az ünnepélyes nyitányon új javaslatokat senki sem várt a delegátustól, Samir is az ismert álláspontot
fejtette ki, s tudván, hogy a világ közvéleménye most Madridra figyel ő is, akár csak utána a jordán külügyminiszter, angolul szólalt fel. Izraelt nem lehet megérteni a zsidó nép évezredes hányattatásának, üldözte-
tésének, a holocaustnak a felidézése nélkül - mondta szenvedélyes hangon, s felsorolta az elmúlt bő négy évtized közel-keleti háborúit, hogyan támadtak rá az arabok a születő Izraelre, hogyan próbálták később az ő
megemlítve, hogy Budapesten nem zárják ki: emberi vagy műszaki hiba okozta a barcsi bombázást. Mock, osztrák külügyminiszter kizártnak nevezte, hogy Ausztria külön lépéseket tegyen Jugoszlávia ügyében. Bécs a válság megoldása érdekében elsősorban az ENSZ Biztonsági Tanácsában igyekszik kifejteni tevékenységét. Mint Mock megjegyezte, a jugoszláv konfliktus rendezése tükrözni fogja majd, hogy milyen a nemzetközi és európai szervezetek valódi hitele.
n KELET-EURÓPA ILLÚZIÓIT határozottan próbálja szertefoszlatni a Japan Times elemzése. A japán lap szerint Csehszlovákia csak jóval Ausztria után számíthat tagságra az Európai Közösségben, Magyarország NATO-val kapcsolatos elképzelései várhatóan nem találnak visszhangra, a múlt hét végi lengyelországi választások pedig egyszerűen csapást mérnek az európai gondolatra. Az elemző úgy ítéli meg, hogy a lengyelek elutasították Walesa erőskezű központi irányítását, Mazowiecki liberalizmusát, de a kormányfő Bielecki gazdasági reformjait is. Gazdasági megújulás és hatékony demokratikus kormányzás nélkül viszont Lengyelországnak nem lesz helye Európában, írta a Japan Times. Egy másik tokiói újság, a Mainicsi Simbun arra a következtetésre jut, hogy Japánnak inkább az EFTA-val kell fejlesztenie kapcsolatait, mint a közép-ke-let-európai térséggel.	(P. T. R.)
országát agresszomak feltüntetni, miközben a felmorzsolására törekedtek. „Nem az ENSZ hozta létre Izraelt” - szögezte le Samir, mintegy előre jelezve, hogy az arabok által Várhatóan citált BT-határozatoknak sem tulajdonít rendkívüli jelentőséget. Sőt, azt hangoztatta, hogy a világszervezet egy időben a Szovjetunió és szövetségesei, szavazógépévé vált s így keletkezhettek az Izraelt elítélő döntések.
Samir úgy fogalmazott, hogy az amerikaiak által összehozott konferencián felsejlő washingtoni törekvések a Camp David-i megállapodásból indulnak ki, vagyis békeszerződéseket kell kötni, kétoldalú egyezkedések után, s a palesztinoknak meg kell adni a lehetőséget az önkormányzatra. A hatalmas szomszédok közé szorult Izraelnek nem a területi probléma az elsődleges, hanem létezésének az elismertetése, jegyezte (folytatás a 2. oldalon)
4 MILLIÓ FORINTOS JÁTÉKUNKAT!
16. oldal
AZ ETNIKAI
FESZÜLTSÉGEKRŐL
kérdezte munkatársunk a román parlament külügyi bizottságának tagját, Iöan Ardelean képviselőt: A Ceausecu-rendszer bukása után Románia-szerte üldözték a régi rendszer bizalmasait és a Securita-te tagjait. Úgy tudjuk, hogy a magyarok lakta területeken élő románok és ezen rendszer funkcionáriusai Securitate-ügynökök voltak. Miért kellett az ő elzavarásuknak etnikai jelleget tulajdonítani? (Lambert Gábor: A kapcsolatok kiterjesztése enyhítheti az etnikai feszültségeket - 3. oldal)
A TULERZEKENY POLITIKA - ÉS A SAJTÓ
A kormány és az MDF nem mérte fel a média demokráciabeli súlyát, nem tudta kialakítani a maga szakszerű sajtópolitikáját, ellensúlyozni és a perifériára tolni Csurka Istvánt - mindez alapja a sajtó mai „ellenzékiségének”. (Debreczeni József: Kormánypárti vitairat... -6. oldal)
AZ UTÓ ISO SZOVIVO ÉS A KGB
Az írás a magyar ügy kicsiny morzsájaként teljesítette feladatát. Három év múlva idézést kaptam: másnap jelenjek meg a Városház utcában. Reggel, amikor oda tartottam, hirtelen megállt mellettem egy autó. Négy civil ruhás fogd-meg kiugrott, és begyömöszöltek a kocsiba. (Földes Péter: „Látja, nekünk jobb barátaink vannak” -7. oldal)
B NEMZETKÖZI ELET 2-3. OLDAL ■ HAZAI TUDÓSÍTÁSOK 4-5. OLDAL ■ NÉZŐPONT 6. OLDAL B RIPORT-INTERJÚ 7. OLDAL B KARRIER 8. oldal B GAZDASÁG 9. OLDAL B KULTÚRA 10. OLDAL B KÖRNYEZETVÉDELEM 11. OLDAL B NAPI KRÓNIKA 12. OLDAL B SPORT 13. OLDAL B VE* TÉLKEDŐ, INFORMÁCIÓK ló. OLDAL
Oláh várakozásra kéri Antalit
(Munkatársunktól)
A kormány csütörtöki ülésén napirend előtt megvitatta a Független Kisgazda-párt Országos Vezetősége által kiadott állásfoglalást, amelyről csak a tömegtájékoztatáson keresztül szerzett tudomást.
Véleménye kialakításakor a kormány figyelembe vette a Magyar Demokrata Fórum és a Kereszténydemokrata Néppárt állásfoglalását is - közölte az MTI. - A MDF elnöksége, tekintettel arra, hogy az FKGP vezetőségének állásfoglalása kormányzati kérdésköröket érint, javasolta pártja parlamenti frakciójának, hogy a koalíciós partnerek képviselőcsoportjaival közös frakcióülésen vitassa meg a kialakult helyzetet. Az FKGP országos vezetőségének állásfoglalása után a miniszterelnök levelet kapott az FKGP parlamenti frakciójának helyettes vezetőjétől, Oláh Sándortól, amely az
alábbiakat tartalmazza: „Mint ismeretes, az FKGP országos vezetősége október 30-án a kisgazdapárti kormánytagok és politikai államtitkárok megbízatását 1991. október 31-én lejártnak tekinti. A vezetőségi ülés ellentmondásosságai, a körülötte kialakult politikai légkör miatt, továbbá, mert felmerülhet a vezetőségi ülés határozatképessége is, azzal a kérdéssel fordulok a külföldön lévő dr. Pásztor Gyula frakcióvezető nevében Önhöz, hogy az országos vezetőség javaslatától eltérően szíveskedjék a kormányzati lépésekkel a párt parlamenti frakciójának állásfoglalását megvárni. Mint miniszterelnök úr előtt is ismert, az FKGP parlamenti frakciója legutóbbi ülésén bizalmat szavazott a párt minisztereinek és politikai államtitkárainak, s jelen körülmények között is ez legitimitásukat biztosítja.”
E kérésnek megfelelően a kormányfő a három koalíciós párt képviselőcsoportjainak következő együttes ülésén kívánja a kialakult hely-
zetet megvizsgálni. A kormány folyamatos és további működését tehát az FKGP országos vezetőségének jelzett állásfoglalása jelenlegi formájában nem érinti. A hivatalban lévő miniszterek és államtitkárok feladataikat teljes felelősséggel látják el - szól a kormány állásfoglalása.
Mint ismeretes, a Független Kisgazdapárt vezetősége Nagy Ferenc József, Gergátz Elemér, Kiss Gyula miniszterek, Bárdos Balázs, Morvái István, Pohankovics István, Tarján Lászlóné és Rajkai Zsolt államtitkárok megbízatását október 31-én éjféltől lejártnak tekinti. Az országos vezetőség azzal indokolta a kormánytagok visszahívását, hogy a miniszterek és az államtitkárok nem működtek együtt a pártelnökkel, s .minősíthetetlen hangon” válaszoltak Tor-gyán József azon levelére, amelyben arra kéri őket, hogy számoljanak be eddigi munkájukról.
Az országos vezetés a párt tagjainak sorából véglegesen kizárta Ómolnár Miklóst és Prepe-liczay Istvánt: őket egyetlen alapszervezet sem
veheti fel tagjai sorába. Kiss Gyula munkaügyi miniszter párttagságát állítólagos MSZMP-s múltja miatt, Nagy Ferenc József, Rajkai Zsolt és Pohankovics István párttagságát pedig arra az időre függesztették föl, ameddig az ellenük indult - az 1990. évi pártgazdálkodással kapcsolatos - bűnvádi eljárás le nem zárul.
Az országos vezetőség állásfoglalása szerint az FKGP vezetősége továbbra is híve kormánykoalíciónak, de más alapokon, és a kormányban azon tagjait kívánja látni, akik együtt tudnak működni a párt demokratikusan választott vezetőivel. A munkaügyi tárcára a továbbiakban nem tartanak igényt, ehelyett más tárcát vagy államtitkári helyeket kémek a miniszter-elnöktől. Kérték továbbá Antall Józsefet, hogy Cseh Sándort földművelésügyi miniszterré, dr. Görgey Gézát pedig belügyi politikai államtitkárrá nevezze ki. A többi kormány funkcióra később tesznek javaslatot.
(További információink a 4. oldalon)