﻿TUDJA-E ÖN? NAGY VETÉLKEDŐNK KÉT TOVÁBBI KÉRDÉSE
FOLYTATJUK 4 MILLIÓ FORINTOS JÁTÉKUNKAT
16. oldal
Helyszínvita amadridi zárónapon
Nehéz tárgyalásokat ígér a közel-keleti békefolyamat
I KESERŰ ELLENTÉTEK vannak |~	"	“
Izrael és Szíria között-mondta A KÜLPOLITIKAI HELYZET
elutazásakor Madridban Samir I ____________________________________________
izraeli miniszterelnök, ezzel gyakorlatilag az arabokhoz fűződő viszonyát általában is jellemezve. Nem is számíthatott senki ily rövid idő
alatt bíztató eredményekre, a probléma sokkal súlyosabb. A tanácskozások azonban minden jel szerint folytatódnak, amerikai és szovjet „védernyő" alatt. Pankin szovjet külügyminiszter még „reménykeltőnek" is nevezte a madridi konferencia első szakaszát. Némi jóakarattal ilyen jelzésnek lehet tekinteni a palesztin küldöttségnek azt az ismételt bejelentését, hogy készek elfogadni az ideiglenes önkormányzatra vonatkozó amerikai elgondolást, azzal a feltétellel, ha a palesztinok lakta területeket ENSZ-védnökség alá helyezik. m A BARCSI INCIDENSSEL foglalkozik a Frankfurter All-gemeine Zeitung, és úgy véli, hogy Belgrád „meg akarja alázni" Magyarországot, és „Barcs beleillik ebbe a képbe". A lap véleménye szerint a barcsi bombázás történhetett ugyan tévedésből, ám beleillik abba a módszerbe, ahogy a szerbek háborúznak. A lap megjegyzi, hogy Budapest most az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlethez fordult, ám ennek nem lesz sok foganatja. Ugyancsak Magyarországgal foglalkozik a Newsweek. Az amerikai hírmagazin munkatársa, Andrew Nagorski interjút készített Antall Józseffel. Eszerint a magyar miniszterelnök leszögezte, hogy Magyarországot és a térséget közvetlen fizikai veszély fenyegeti a jugoszláviai polgárháború miatt, a szövetségi hadsereg és a velük együttműködő csetnikek politikailag és alkotmányos szempontból kikerültek az ellenőrzés alól. Magyarország lezártnak tekinti a fegyver-
eladások ügyét, mint mondotta, Horvátország nemcsak tőlünk, még legalább hat más országtól is importált fegyvereket, ám Szerbiában csak Magyarországot nevezték néven, ami ellenségképgyártásra irányuló
erőfeszítésre utal. A Jugoszláviában élő magyarságról szólva a kormányfő kijelentette, e nemzeti kisebbség helyzete a közelmúltban megromlott. Az interjúban el-
marasztalta a Nyugatot az elmúlt három évben tanúsított tétlenségéért, egyebek között a biztonsági garanciák elmaradása miatt. Antall József egyébként arra számít, hogy az átmenet korszakában folytatódnak az etnikai konfliktusok Kelet-Európábán, m A NATO JÖVENDŐ FELADATAI bizonyos fokig kapcsolódnak ehhez a témához. Egy bonni jelentés tudni véli, egy magas rangú diplomata szerint „kelet-európai országok közötti esetleges fegyveres összecsapásoknál be lehetne vetni NATO<sapatokat". Feltéve, ha az Északéit-lanti Szövetség valamennyi kormánya ezzel egyetértene, és például az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet erre a NATO-t felkérné. E kissé merész és csak egyéni véleménynek tekintendő kijelentés mellett azt is le-
S3zte, hogy a jövő héten a római NATOcsúcsérte-fen nem fognak túllépni a közép és kelet-európai országok számára kilátásba helyezett „közvetett garancián", amely ezt az általánosságot tartalmazza: „Biztonságunk elválaszthatatlanul kötődik az összes többi európai ország biztonságához". Rómában az várható - mint a fenti névtelen kijelentést közlő General Anzeiger írja -, hogy létrehozzák a volt Varsói Szerződés-tagállamok és a NATO-országok együttműködési tanácsát, kibővítik a konzultációs mechanizmust.	(T. I.)
Fájdalmas alkudozási időszak előtt
Változatlan álláspontokat fejtettek ki a madridi résztvevők
agyarország október 28-án, hajnali hat órakor összpontosított támadást intézett a román határ ellen -olvasom a Newsweek című amerikai hírmagazin október 28-i számában. Alig akarok hinni a szememnek. Mi indíthatta arra a cikk íróit - még ha blikkfangos bevezetőnek szánták is hogy Európa e részében éppen a magyarokat tegye meg támadóknak? A folytatás arról szól, hogy a Nyugat-európai Unió katonai erőit azonnal riadóztatta a strasbourgi főhadiszállás, s egy vegyes repülőalakulat német, francia és spanyol pilótákkal máris felszállt a rend helyreállítására.
A példázat jelzésértékű. Mutatja a Magyarországgal, a magyarokkal szemben fennálló hosszú évtizedes beidegződéseket, elfogultságokat, amelyeknek magvait még Sco-tus Viator (Seton-Watson) hintette el a század elején. Közép-Kelet Európában ki más is lehetne támadó, mint a magyarok. A század végéig jószerével semmi sem változott?
Miért veszélyes Magyarországra ez a sok évtizedes sztereotípia, ez az ismétlődő elítéltetés? Most különösen azért, mert a szovjet birodalom bomlásával, szuperhatalmi jellegének és befolyásának csökkenésével a térség a Stettin-Trieszt vonal (Churchill fogalmazása) és a szovjet határ között, amibe a visegrádi hármakon kívül beletartozik a Balkán nagy része, egyszóval e terület politikai, geost-ratégiai értéke jelentősen csökkent. Amíg korábban, a hidegháború és a szembenállás időszakában a Nyugat igyekezett jutalmazni a legcsekélyebb másságot, a vonakodó csatlósok parányi rezdülését is a „táboron" belül, addig ma már a térség országai kényelmetlenséget és terhet jelentenek zavaros demokráciájukkal, nemzetiségi ellentéteikkel, értelmetlen gyűlölködésükkel.
Mi több, Nyugat-Európa túlságosan is elfoglalt önmagával, semhogy igazán figyelne a szabaddá vált új rendszerek helyzetére, szükségleteire. A NATO az átértékelés szakaszába lépett, új szerepének kialakításával foglalkozik, a Közös Piac decemberben Maast-richtben a politikai integráció szülési fájdalmai előtt áll, a Nyugat-európai Unió sokévi jelentéktelensége után most igyekszik marcona arculatot felvenni, s megszervezni a saját közös katonai erejét. Minden szervezetben folyik a huzavona, miközben Közép-Kelet-Európa szemrehányóan tekint Nyugatra, tegyen már valanlit a Balkánért, a térség biztonságáért.
Ezért mélységesen elgondolkoztató a Newsweek talán
tudatalatti ellenszenve. Mert magyarok, szerbek, horvátok, románok, szlovákok, csehek európaiságból vizsgáznak most.
S gyakran a tanár rokon-szenvén múlik a siker. Növekvő aggodalommal szemléljük tehát Európa és tágabb értelemben az egész Nyugat gyanús tehetetlenségét, még-inkább közönyét, amellyel a balkáni eseményeket, a szerb-horvát fegyveres összecsapást kezeli. Az emberek kesernyés gúnnyal beszélnek az immár sorszámmal ellátott fegyver-szünetekről, miközben a harcoló felek ügyet sem vetnek a Hágában kötött megegyezésekre vagy az innen-onnan elhangzó „szigorú figyelmeztetésekre".
Az ötvenhatos megemlékezések során a szónokok sokfajta tanulságot vontak le a népi forradalom eszméiből és történéseiből. Szinte egyetlen szó sem esett azonban arról, hogy a magyar nép magányosan vívta küzdelmét a világ legnagyobb szárazföldi hadseregével szemben. A rádió 35 év után ismét bejátszotta Nagy Imre tragikus november 4-i hajnali segélyfelhívását, amelyben az szerepelt, hogy „csapataink harcban állnak". Amikor a Magyar Nemzet szerkesztőségéből, a New York-palotából budai lakásom felé siettem, vagy inkább futottam, a Lánchídon egy honvédalakulat vonult át a hajnali szürkületben. Néhány teherautónyi gyalogos kézifegyverekkel. Nemzetiszínű lobogójukat verdeste a szél. „Csapataink harcon állnak." Mi lett velük, nem tudom, mert amikor az Alkotás utcához értem, már szovjet T-55-ösök lánctalpai csörömpöltek a Déli vasút irányában. A hazánkra tört 16 szovjet hadosztály egyik egysége.
Most, 1991-ben Európa e részén teljesen bizonytalan a helyzet. Déli határaink mentén nem telik el nap a légtér megsértése, újabban már magyar terület (Barcs) bombázása vagy a dunai hajózás veszélyeztetése nélkül. A hozzánk menekültek rettegésben élnek, a megtorlástól, az átszivárgó különítményektől félnek. Romániában a szélsőségesek már a harmadik budapesti bevonulásról beszélnek.
Szembe kell néznünk a nyers valósággal. Azzal, hogy a közép-kelet-európai hatalmi vákuumban befejezett tényeket lehet teremteni fegyveresen, a Nyugat általános sajnálkozása közepette. Vagyis nincs igazi nemzetközi védelmi háttér. Antall József és Václav Havel ilyen irányú erőfeszítései eddig nem hoztak kézzelfogható eredményeket. Ennek a következményeit sürgősen le kell vonni. Mindenekelőtt honvédelmi elképzeléseinkben.
MADRID - Változatlan álláspontok kifejtésével válaszoltak a küldöttségvezetők a csütörtökön elhangzott véleményekre a madridi közel-keleti konferencián. A megnyitó pénteken Pankin és Baker zárszavával, a kétoldalú tárgyalások Ígéretével és hosszú vitával zárult e megbeszélések színhelyéről.
Pankin szovjet külügyminiszter elnökölt a pénteki zárónapon a madridi közel-keleti konferencián. Elsőként Samir szólalt fel, s elnézést kért, hogy el kell utaznia, de még napnyugta előtt haza kell térnie. Beszédében bírálta a szír nézetet, mondván, Damaszkusz támogatja az ártatlan életeket kioltó terroristacsoportokat, ugyanakkor a gyors békeszerződés esélyét említette Jordániával és Libanonnal kapcsolatban. A palesztinoknak az önkormányzat felkínálásának az elfogadását ajánlotta, s a történelmi tények eltorzításával vádolta őket, azt fejtegetvén: a palesztinok
Mint az Országos Sajtószolgálat hírül adta, a budapesti jugoszláv nagykövetség az alábbi közleményt adta ki:
„A miniszterelnök úr meghívására 1991. október 30-án Barcsra utaztunk, s ott a helyszínen a következőkről tájékozódtunk: 1. A bombázás megtörtént 2. A helyszínen arról tájékoztattak bennünket, hogy 1991. október 27-én 20.45 órakor a
működtek együtt a nácikkal a második világháborúban, ők utasították el a békekezdeményezéseket, ők örvendtek, amikor iraki Scudok csapódtak Izrael földjébe. „De nem azért jöttünk, hogy vádakat és ellenvádakat hallgassunk, hanem a béke előmozdításáért”, s meg-
jugoszláv határ irányából érkező sugáhajtású repülőgépet észleltek. A repülőgép leszórta a gránátokat, majd a jugoszláv határ irányában távozott. 3. A helyszíni megállapítás szerint a megtalált kazetták, illetve gránáttartályok svéd gyártmányúak. Mindehhez a következőket szeretnénk hozzáfűzni: A Jugoszláv Néphadsereg hadifelszerelésében nincs és soha sem volt ilyen, svéd
ismételte a jeruzsálemi meghívást az araboknak, amelyre ők megfelelően válaszolnának.
Az arab szónokok sem fejtettek ki új nézeteket, s ez voltaképpen érthető e kezdeti szakaszban, amelyet (Folytatás a 3. oldalon)
származású hadianyag. A bombázás időpontjában, 1991. október 27-én 19 és 23 óra között a helyszínen a Jugoszláv Néphadseregnek nem volt repülőgépe. Az egész ügyet mielőbb tisztázni kell. Szükség van szakértői vizsgálatra (vegyes bizottságra). A mi érdekünk is a teljes igazság megállapítása.”
(Újvidéki tudósításunk a 3. oldalon)
MA
A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE
decemberben rendkívüli közgyűlést tart. Ennek feladata az lesz, hogy a világ magyarságának képviselői új fejezetet nyissanak az együttműködésben és szervezeteikben maguk döntsenek a világszövetség munkájáról és válasszák meg döntéshozó, vezető szerveiket, tisztségviselőiket. (Komlós Attila főtitkár nyilatkozata -5. oldal)
MIT ÉR MA A TISZTI BECSÜLETSZÓ?
1990 óta négyezer tiszt és tiszthelyettes ment el. Azok közül, akik ’56 után aláírták a Kádár-rendszerhez való hűségüket demonstráló nyilatkozatot, már senki sincs a hadseregnél. (Bethlenfalvy Gábor: Keleti György ezredes az „öntisztulásról”, az anyagiakról és a tervezhető karrierről - 6. oldal)
Ti SZIA LAPPAL ÉS LÉLEKKEL
Szomorú vagyok és dühös. Kifosztva és megtiporva sikerült annak idején elhatároznom a megtorlás megtagadását. Minden okom megvolna bosszút lihegni. És most egyesek beletipomak álmaimba. (Görgey Gábor tárcája -7. oldal)
A FRANCIA AIDS-BOTRÁNY
Politikaivá lett a véres és tragikus botrány, mely hónapok óta foglalkoztatja a francia közvéleményt. A hemofiliában, vagyis vérzékenységben szenvedő betegek közül a nyolcvanas években 1200-an kaptak AIDS-fertőzést Franciaországban, az adatok szerint majd minden második hemofiliás. (Zir-kuli Péter: Amikor az állam mindenbe beleavatkozik - 8. oldal)
AZ ÍRÓFEJEDELEM
Szeretett élni, és miért ne élt volna,, ha megvolt hozzá a tehetsége? Irtózott a tehetségtelenektől. Rettegett, hogy egyszer csak átveszik az uralmat, s megjön a tehetségtelenek diktatúrája. (Rónay László: Merengés Herczeg Ferencről -11. oldal)
A FUTBALLT NULLÁRÓL
illene kezdeni nálunk, jöjjenek tehát a gyerekek. Sajnos nem jöhetnek, mert a ma futballvezetőinek csak a jelen (a saját jelenük) a fontos. (Malonyai Péter: Gyerekfoci -13. oldal)
'
■	NEMZETKÖZI ÉlH 2-3. OLDAL
■	HAZAI TUDÓSÍTÁSOK 4-5. OLDALI RIPORT-INTERJÚ 6. OLDAL ■ FÓKUSZ 7. OLDAL ■ NEMZETKÖZI MAGAZIN 8. OLDAL ■ GAZDASÁG 9. OLDAL
■	KULTÚRA 10-11. OLDAL
■	NAPI KRÓNIKA 12. OLDAL
■	SPORT 13. OLDAL ■ MŰSOROK 14. OLDAL B VETÉLKEDŐ ló. OLDAL
2001-ben
írta: Pethő Tibor
2001.
„Svéd gyártmányú gránáttartályok”
A jugoszláv nagykövetség csak a bombázás tényét ismeri el