﻿Magjar Nemzet
\t(
l'V
Ára: 11,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR	HÉTFŐ, 1991. november 4., LIV. évfolyam, 258. szám
Hideg fejjel
Jó ideje mór, hogy a magyar országgyűlés költségvetési vitáinak egyik központi kérdése a kulturális-oktatási kiadások mértéke. Az ügy rendszerint - rendszerváltástól függetlenül - úgy indult, s indul, hogy az adott esztendő végére mondjuk a közoktatásban elfogy a pénz, s aztán amit már persze előre sejteni lehetett, a sajtó, a pedagógusszakma, az értelmiség dühödten követeli, hogy ez még egyszer ne forduljon elő, s egyáltalán: a jövőjét éli fel az a társadalom, amelyik nem fordít eleget az oktatásra! S érkezik a válasz: jövőre majd másképp lesz, a következő évben lészen majd költségvetési reform meg mások lesznek a „prioritások". Aztán minden marad a régiben, a rituálé jövőre garantáltan ugyanez lesz - legalábbis ma megint úgy fest.
Idén sem lesz másként: már látszik, hogy az is eredmény lesz, ha legalább az úgynevezett szinten tartást sikerül elérni. Ami azt is jelenti, hogy valójában' romlik a helyzet, mert elmaradásunk csak nő a világ fejlettebb részétől.
S most ráadásul újabb „színekkel" gazdagodik a konfliktusos magyar közoktatás, közülük az egyik legsúlyosabb: megjelenik apedagógus-munkanélküliség.
Egészen pontos adatok még nincsenek ennek mértékéről, vannak, akik néhány ezer állástalan pedagógusról tudnak, mások már tízezres seregről beszélnek. A lényeg: az iskolákat is elérte a gazdasági válság, amely a sajnálatosan csökkenő gyermeklétszámmal együtt egy egész sor intézményben oda vezet, hogy felül kell vizsgálni a foglalkoztatott tanárok és tanítók létszámát. Megjegyzendő viszont: a jelenlegi helyzetben szinte lehetetlen tisztán és kizárólag ésszerűségi és szakmai szempontok alapján meghatározni egy-egy tantestület nagyságát. Túlságosan is sok a feszültség az iskolákban, a politika természetesen ide is benyomult. Sok híradás arról tanúskodik, hogy egynémely elbocsátásnak leszámoíásjellege van, régebbi vagy éppen újabb sérelmekért vesznek vezetők és vezetettek elégtételt.
A pedagógusok érdekképviseleti szervezetei szinte teljesen egybehangzóan azt állítják, hogy a csökkenő osztálylétszámok most végre lehetőséget adnának arra, hogy optimális méretű tanulócsoportokat hozzanak létre, amelyekben az eddiginél jóval eredményesebb oktatást lehetne végezni. Kétségtelen, hogy ebben van -mégpedig sok - igazság: a demográfiai csúcs miatt a korábbi években erősen megemelkedtek az osztó lylétszámok, s ezt most helyre lehetne billenteni. Semmilyen szakmai érv nem szól ez ellen - csak és kizárólag az anyagiak szűkös volta.
Minden utcára kerülő jó pedagógus a társadalom szégyene. A magyar pedagógustársadalomnak azonban szemoe kell néznie azzal is, hogy a pálya társadalmi leértékelődése okán, a kontraszelekció miatt szakmailag alkalmatlanok is dolgoznak az iskolákban. Könnyen megtörténhet, hogy a pedagógus-munkanélküliség miatt érzett társadalmi rokonszenv véder-nyője alá bizony ők is megpróbálnak odaállni, s ez erősen összekuszálhatja a szálakat.
A szakmának - és csakis a szakmának - tehát politikai indulatok és előjelek nélkül hideg fejjel, de szembe kell néznie ezzel ts, mert a puszta önsajnálat sehova sem vezet.
Dénes D. István
A szír halogatás ellenére
Izrael és arab szomszédai megkezdték a közvetlen tárgyalásokat
m A HÁBORÚ EDDIGI MÉRLEGE 10 ezer halott, 400 ezer menekült, 15 milliárd dolláros kár, 105 romba döntött katolikus templom. Ezeket az önmagukért beszélő adatokat a horvát kormány alelnö-ke közölte szombaton, egy időben azzal, hogy a szövetségi légierő az eddigi leghevesebb támadást intézte Dubrovnik ellenzés bombázta Eszéket, Sziszeket és több, Zadar környéki települést. Az MTI belgrádi tudósítója arról számolt be, hogy Horvátország három hadműveleti területén - Kelet-Szlavóniában, Nyugat-Szlavóniában és Dubrovnik körzetében - újult erővel blytatódott a harc. Úgy kommentálta az eseményeket, hogy a hadsereg Vukovárnál és Dubrovniknál végső támadást indított e két horvátországi „erőd" védői ellen, m A HÉT VÉGÉN FELERŐSÖDÖTT harcokat megfigyelők két tényezővel magyarázzák. Egyrészt azzal, hogy szerb szélsőségesek mind gyakrabban vádolják a hadsereget tehetetlenséggel, másrészt pedig Belgrádban attól tartanak, hogy a hágai értekezlet esetleg már a jövő héten Tehetetlenné teszi a fegyveres harc folytatását. Egyes jelek arra vallanak, hogy a szerb politikai vezetés mérsékeltebb szárnya már hajlandó lenne elfogadni a hágai dokumentumot, csak hogy elkerülje a Szerbiát sújtó blokádot. Stipe Mesic szövetségi elnök, az államfői testület névleges elnöke egy sajtóértekezleten kifejezte reményét, hogy Dubrovnik blokádja már nem tarthat soká, hiszen november 5-én az Európai Közösségnek a felhívások helyett
| A KÜLPOLITIKAI HELYZETI
már konkrét lépéseket kell tennie. Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter pártja, az FDP vasárnapi kongresszusán átfogó szankciókat sürgetett mindazok ellen, akik hátráltatják az EK által felvázolt békefolyamatot és állandóan megszegik a fegyverszüneti megállapodásokat. Genscher felszólította az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy az Európai Közösség megtorló lépéseihez csatlakozva rendeljen el szankciókat. Az EK külügyminiszterei várhatóan ma döntenek a Szerbiát sújtó szankciókról, és ezeket életbe is kívánják léptetni, amennyiben a Jugoszlávia-konferencia keddi fordulója sem hozná meg a várt eredményt, m NEM KÍVÁNT feltételezésekbe bocsátkozni a NATO főtitkára azzal kapcsolatban, hoay mi történik akkor, ha a jugoszláviai konfliktus kiterjedne Magyarországra vagy Albániára is. A Die Welt című bonni lapnak adott nyilatkozatában Manf-red Wörner csupán azt szögezte le: a harci cselekmények kiterjedése más államokra alaposan elmérgesítené a nemzetközi helyzetet, és ezért ezt meg kell akadályozni. A főtitkár megerősítette, hogy a közép-kelet-európai országokat a NATO jelenleg hivatalosan nem akarja és nem is tudja biztonsági garanciában részesíteni, ugyanakkor hozzátette: „Intenzívebbé tesszük kapcsolatainkat ezekkel az államokkal, intézményesített kon-
zultációkat kínálunk, illetve további együttműködési programokat dolgozunk ki. Ilyen módon ezek az államok közelebb kerülnek a NATO-hoz, és ez biztonságuk javára válik. Bárki, aki katonai erőszakot akarna alkalmazni ellenük, meg fogja azt gondolni, amíg a NATO létezik." A The Washington Post szerint a NATO tanácsának jövő heti római ülésén elfogadják az új stratégiai koncepciót, amely a szövetség jelenlegi, úgynevezett „rugalmas reagálási" hadászatát váltja fel. A NATO-szövetségesek új doktrínája hivatalosan semmisnek mondja a szovjet fenyegetést, és a szövetség szempontjából elsődleges veszélynek olyan globális és regionális problémákat nevez, mint az atomfegyverek elterjedése, a stabilitás hiánya a földközi-tengeri térségben és a nemzetiségi feszültségek Kelet-Európábán.
MÁR ELUTAZOTT MADRIDBÓL a szovjet külügyminiszter, aki a tanácskozás egyik társelnöke volt. Borisz Pankin elutazása előtt azt mondotta, hogy mérsékelt derűlátással ítéli meg a madridi nyitány után a közel-keleti béke esélyeit. Úgy látta ugyanakkor, hogy a kezdeti lépés megtétele után a feleknek már tudomásul kell venniük, hogy az új világrend megköveteli a béke helyreállítását ebben a térségben is. A szovjet külügyminiszter a leginkább biztató fejleménynek az izraeliek és a palesztinok kapcsolatfelvételét látta.	(P. L.)
(A madridi tárgyalásokról szóló összefoglalónk a 2. oldalon.)
Cáfolják a hadkötelesek mozgásszabadságának korlátozását
A jugoszláv hadsereg újabb offenzívát indított
EURÓPA MÉG TEHETETLEN	
	
	r ” ; 1
	U ;-#■
	
HP* \	
	
	jüi7 rmpíí
(A Frankfurter Allgemeine Zeitung rajza)	
Magyar hajókat lőttek Vukovárnál
Magyar hajókra lőttek Vukovár térségében vasárnap délelőtt - tájékoztatta a távirati iroda munkatársát Hermán János, a Külügyminisztérium szóvivője. A részletekről beszámolva elmondta: a Dunán konvojban haladó Eger, Adony és Csepel hajókra Vukovár felől lőttek kézifegyverrel és aknával. Két hajó: az Eger és az Adony megsérült ugyan, de hajózásra alkalmas maradt. Személyi sérülés nem történt. A hajók a térséget sietve elhagyták, a kora esti órákban Újvidék táján haladnak.
Meiszter Dávid, a külügyi tárca helyettes államtitkára e nap folyamán érintkezésbe lépett a Duna-bizottság soros elnökével, illetve soros titkárával. Tájékoztatta őket az incidensről, s kérte: a történteket mielőbb hozzák a Duna-bizottság tagállamainak tudomására. A sajnálatos esemény további kivizsgálása után a Külügyminisztérium megteszi a szükséges lépéseket.
Cáfolhatatlan bizonyítékról tud arra vonatkozóan, miszerint a Jugoszláv Néphadsereg légiereje rendelkezik olyan típusú eszközzel, amely október 27-én, az esti órákban Barcsra hullott - mondta vasárnap a Honvédelmi Minisztérium egy magát megnevezni nem kívánó munkatársa az MTI-nek. E nem hivatalos értesülést az MTI kérdésére Keleti György ezredes, a HM szóvivője sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánta, de ígéretet tett arra, hogy e kérdésre a tárca néhány napon belül visszatér.
ÚJVIDÉK - „Vukovámak el kell esnie!” Nyilvánvalóan ez a cél, amelyet a hadsereg és a szerb erők mindenáron el akarnak érni a sorsdöntő hágai ülés előtt. A hadszíntérről érkező hírek szerint véres, elkeseredett harcok bontakoztak ki, s szerb források szerint folyamatban van a döntő csata. Deszantegységeket vetettek be a Dunáról, s a tüzérség és a légierő (Újvidék felett is harci gépek zúgása hallatszott) hatalmas tüzet zúdított a városra. Több helyen utcai harcok folynak. Maguk a támadók is bevallották, hogy a város „felszabadítása”, tehát a belváros elfoglalása nem következik be gyorsan. De vajon bekö-vetkezik-e? A legfrissebb hírek szerint a hadsereg egyik tábornoka kijelentette, hogy a szövetségi csapatok meghátrálásra kényszerültek az erőteljes horvát ellentámadás nyomán.
Dubrovnik környékén sem hallgattak a fegyverek, és Bánijában és Kordanban sincs nyugalom. Egyszóval a horvátországi frontokon szinte mindenütt kiújultak az összecsapások a rövid ideig, szinte csak órákig tartó mindenszenteki tűzszünet után.
Szerbiát ismételten nyíltan figyelmeztették, jelentette a Tanjug
Londonból, hogy ha ma Hágában nemet mond Carringtonék béketervé-nek legújabb, de alaptételeiben nem módosított változatára (amelyen állítólag még mindig dolgoznak), akkor teljes gazdasági és politikai blokáddal kell számolnia. Hangsúlyozták, hogy a világszervezet bevonásával ezeknek az intézkedéseknek az érvényesítése végett nemzetközi akciót fognak indítani. A csonka államel-
nökség legutóbbi ülésén arra az álláspontra helyezkedett, hogy az okmánnyal kapcsolatban fel kell kutatni a megfelelő megoldást, amiből arra lehetne következtetni, hogy Belg-rád belátja: végül is el kell fogadni a dokumentumot, de azt megelőzően igyekeznek számukra minél kedvezőbb javaslatokat beépíteni az okmányba. A Vajdasági Jugoszláv Szo-(Folytatás a 2. oldalon)
Antall József, Mécs Imre, Fodor Gábor beszélt az emléktábla-avatáson
„1956 öröksége: szilárd, független Magyarország”
(MTI) Az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjainak emléket állító márványtáblát lepleztek le vasárnap Budapesten, a Fő utcai Katonai Bíróság épületének falán. A Nagy Imre miniszterelnök és mártírtársai, s velük együtt a levert forradalmat követő megtorlások valamennyi áldozata emléke előtt tisztelgő koszorú-zási ünnepségen beszédet mondott Antall József kormányfő, Mécs Imre (SZDSZ) és Fodor Gábor (Fidesz) országgyűlési képviselő.
A magyar kormány 1956 örökségének folytatója és megvalósítója -hangoztatta a miniszterelnök a megemlékezés kettős jelentőségére emlékeztetve az egybegyűlteket. A ke-
gyeletes ünnepség alkalmat ad feleleveníteni 1956 forradalmi eseményeit. Másfelől annak kapcsán, hogy az akkori ellenzék jeles képviselői 1989-ben első ízben hozhatták el a megemlékezés virágait a 'megtorlások szimbólumává vált „magyar Bastille” falához, a mostani megemlékezés lehetőséget kínál a sorsfordító elmúlt két esztendő eredményeinek összegzésére is. Számba véve az új magyar demokrácia vívmányait, a kormányfő visszautasította az eredményeket lekicsinylő vélekedéseket, emlékeztetve arra, hogy ’56 parancsát követve érvényesítették Magyarországon a szólásszabadságot, a sajtószabadságot, a parlamentáris
kormányzást, a Varsói Szerződésből, a KGST-bői és egyéb gazdasági kizsákmányoló szervezetekből való kilépést, a szovjet csapatok kivonását. 1956 egy független, szuverén Magyarországot, többpártrendszerű parlamentáris demokráciát, jogállamot és szociális piacgazdaságot jelent. A kormány ezt a programot hajtja végre, s biztos abban, hogy Magyarország eljut Európába, együttműködést alakít ki az Észak-atlanti Tanáccsal, s biztosítékokat szerez arra, hogy déli határainál se packázhassanak az országgal. Ennek kapcsán - a barcsi incidensre utalva - a kormányfő közölte: „megfelelő időben meglesznek arra a bizonyítékaink, hogy kik tettek
és mit. Nem ok nélkül voltunk Barcson, s nem ok nélkül mértünk fel mindent. Az is ’56 öröksége: szilárd, független Magyarország, és megbékélés a szomszédos népekkel, akikkel együttműködést akarunk”. A kormányfő részletesen szólt a forradalom mártírhalált halt miniszterelnökének, Nagy Imrének történelmi fordulatokban gazdag életútjáról, hangoztatván: mártírok ellenében sem a történetírás, sem a politizálás nem lehetséges. Nagy Imre életével fizetett, mert hű maradt ’56-ban elvállalt kötelezettségéhez. Életművének nagy értéke, erkölcsi példázata, hogy élete árán is vállalta azt a sorsot, amelyet (Folytatás a 3. oldalon)
TUDJA-E ÖN? NAGY
VETÉLKEDŐNK KÉT TOVÁBBI KÉRDÉSE
FOLYTATJUK 4 MILLIÓ FORINTOS JÁTÉKUNKAT 16. oldal
MA
A KASSAI BOMBÁZÁS
ügye ma is rejtély. Borsányi Julián nagy munkája alapot szolgáltat minden későbbi kutatónak, hogy bizonyos kérdéseket, fehér foltokat már megtisztítva ott folytassa a munkát, ahol a müncheni, szolgálaton kívüli alezredes abbahagyta. (Gosztonyi Péter: A kassai bombázás históriájához - 5. oldal)
1956 KÜLPOLITIKAI LECKÉJE
nem a nemzeti önsajnálkozás, hogy „egyedül vagyunk” (mindenki egyedül van), nem is a vádaskodás vagy siránkozás, hogy „cserbenhagytak minket” (mást is, egymást is), nem a melldöngetés, hogy „mi vagyunk a világ közepe” (azelőtt is, azóta is annyi más ,közepe” volt a világnak), hanem az, hogy ha egyszer, valaha lesz önálló magyar külpolitika, annak majd átgondoltnak, hűvösen számítónak, érzésmentesen realistának kell lennie. (Méray Tibor: Hideg szörnyetegek - 6. oldal)
FELÉRTÉKELŐDIK A LAKÁS, AZ OTTHON,
és nálunk is elérhetőnek kell lennie a normális, európai lakáskultúrának, nemcsak a rózsadombi, balatoni villák olykor bicsaklott ízlésű újgazdagjai számára, hanem a „szürke” magyar polgár számára is, aki szeretne végre emberléptékű lakhelyet magának és a családjának. (Győrffy László: Eladó lakások Angyalföldön - 8. oldal)
NAGY PAZARLÁS LENNE
szegényedő művészeti életünkben eltűrni, hogy egy évtizedekig eredményes, jó nevű társulat végleg tönkremenjen. (Gelencsér Ágnes: Hogyan tovább, Pécsi Balett? - 9. oldal)
MAGYARORSZÁG TEUESÍTMÉNYE SOKKAL JOBB,
mint bármelyik más országé, amely hasonló gazdasági körülmények közé került - jelentette ki Massimo Russo, a Nemzetközi Valutaalap európai osztályának vezetője. (Légrády Tibor: Csak így tovább! -11. oldal)
ÁLLANDÓ ROVATAINK
■	NEMZETKÖZI ÉLET 2. OLDAL
■	HAZAI TUDÓSÍTÁSOK 3-4. OLDALI NÉZŐPONT 5. OLDAL
■	1956 6-7. OLDAL I PEST-BUDA 8. OLDAL ■ KULTÚRA 9. OLDAL ■ GAZDASÁG 11. OLDALI SPORT 12-13. OLDALI
■	TV-, RÁDIÓMŰSOR 14. OLDAL ■ VETÉLKEDŐ, INFORMÁCIÓK 16. OLDAL