﻿mber 6,
o
utca kőiül! Aü Hamuk, fehér-
kerület. «i mától ereinek művük-t lőrinci /etó sikernek
Rf K d-ims 30 ■luk .uku A>ódéin* el-
»xvin. nck egy a A la-
"> egy ,»n bein fcl-gett a /cfke-n iör-h ír int
rllinck
indított *La pesti Kedden uskapU /vet len edény ok mi-n a kő-
TUDJA-E ON? NAGY
VETÉLKEDŐNK KÉT TOVÁBBI KÉRDÉSE
MagwNmet
FOLYTATJUK 4 MILLIÓ FORINTOS JÁTÉKUNKAT
16. oldal
Ara: 11,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
CSÜTÖRTÖK, 1991. november 7., LIV. évfolyam, 261. szám
A bizonytalanságok kora
Új stratégiával kellene előrukkolnia a NATO-nak a ma kezdődő római csúcsértekezlétén. Sikerül-e megfogalmazni a teendőket a hidegháborút követő korszakban — voltaképpen ez a tétje az állam- és kormányfők seregszemléjének. Az előzetes kiszivárogtatások azt érzékeltetik, hogy Európa nem lesz sokkal okosabb az Konferencia után, a záróokmány tervezete csupán az igazodás szükségességéről beszél, de nem ad kristálytiszta válaszokat az öreg földrészt gyötrő kérdésekre.
5 valószínűleg nem is adhat. A szoviet fenyegetés megszűnt, a birodalmi csapatok kivonultak s kivonulnak Kelet-Európábái, haderőcsökkentési megállapodások szabályozzák a rendszerben tartható fegyvereknek a mennyiségét, a két nagyhatalom meg egymást túllicitálva tesz leszerelési javaslatokat. Mi fenyegeti tehát a Nyugatot, az atlanti szövetségeseket, mi tartja őket össze e katonai szervezetben? Nos, a feleletet találóan a brit The Economist fogalmazta meg: a bizonytalanság.
A félelem a menekültáradattól, de nemcsak a keletitől, hanem az arab-afrikai népvándorlás iramának a felerősödésétől is. A harmadik világ despotáitól, hogy eszelős diktátorok atomhatalmi vágyakat dédelgethetnek. S persze, a keleteurópai nacionalizmusok feléledésétől, a jugoszláviaihoz hasonló, kezelhetetlennek látszó válságok kirobbanásától. Végül, de legkevésbé sem utolsósorban a Szovjetunió széthullásától, a nukleráis eszközök „decentralizálódásától", az éhséglázadás rémétől, a gazdasági csődöt netán kísérő iszonyú káosztól.
A NATO addig jutott el a gondolkodásban, hogy soknemzetiségű, gyorsan bevethető erőket kíván létrehozni. A vitát az gerjeszti, hogyan reagáljon az atlanti szövetség az előre nem látható, de sejthető krízisekre. Franciaország önálló európai ütőerőt szorgalmaz, s a németekkel összehozott közös sereget annak alapjaként képzeli el, mind az amerikaiak, mind a britek megrökönyödésére. Az Egyesült Államok persze szívesen átadna terheket, de teljesen kiszorulni nem akar Európából. Mindazonáltal kétkedve hallgatja a szócsatákat a Nyugat-európai Unióról, amely a londoni terv szerint a NATO helyi szárnya lenne, Párizs és részben Bonn viszont úgy látja, hogy az EK-t szolgálhatná, mintegy kiegészítve a NATO-t.
E zavaros helyzetben hangzott el a közép-európaiak felhívása. Antall József magvar kormányfő és Václav Havel csen-szlovák elnök e térségre kért NATO biztonsági garanciákat, pontosan azoktól a félelmektől vezérelve, amelyek az atlantiakat a stratégia felülvizsgálatára késztették. Az elutasítás a bizonytalanságok közepette megjósolható volt, ám a válasz nem feltétlenül a kezdeményezés diplomáciai előkészítését minősíti, hanem a Nyugatnak az új demokráciákat lelkesítő szavait is. Egy hónappal ezelőtt Baker amerikai és Gens-cher német külügyminiszter - a franciák nagy bánatára - eszmecserére hívta a kelet-európai térség vezetőit. A NATO tehát kifejezi felelősségérzetét, de sem biztonsági garanciákat, sem területének a ki-terjesztését új tagok felvételével nem tervezi. Áz új viszony ígérete nemcsak a „kiválasztott" közép-európai hármaknak szól. A decemberi brüsszeli találkozón ott lesz a szovjet, a román, a bolgár, az észt, a litván és a lett külügyminiszter is. Hogy mi különbözteti majd meg ezt a diskurzust egy EBEE-kon-ferenciától? A bizonytalanságok korára jellemzően a NATO e válasszal is alighanem adós marad Rómában.
Blahó Miklós
Stratégiaváltás Rómában
Uj partneri viszonyt kínál a NATO Kelet-Európának
■ A KELET-EURÓPAI ORSZÁGOKAT közvetlenül is érinteni fogják azok a határozatok, amelyeket az atlanti állam- és kormányfők ma kezdődő római csúcsértekezletükön elfogadnak. Hírek szerint két nyilatkozatba foglalják álláspontjukat. Az egyik a volt Varsói Szerződés országaival kiépítendő új együttműködésről, a másik pedig a NATO új katonai stratégiájáról szól majd. A régi NATO stratégia ugyanis elavult, a szovjet fenyegetés elhárítását célozta, ma pedig a „fenyegetés" kifejezés helyett a „kockázat" szót használják. E fogalomkörbe tartozik a szovjet atom-fegyvertár esetleges ellenőrizhetetlenné válása, s a balkáni, illetve a kelet-európai etnikai villongások terjedése, netán állandósulása. Ez utóbbi átvezet a bennünket közvetlenül érintő passzusokhoz. Milyen új viszonyt kész kiépíteni a NATO Kelet-Közép-Európával? Hangsúlyokban esetleg eltérő, de a lényeget illetően egyértelmű választ kapunk erre. James Baker amerikai külügyminiszter szerdai sajtóértekezletén a következőket szöaezte le: szándékaik szerint a NATO az eddiginél szélesebb körű politikai és egyéb kapcsolatokat épít ki ezekkel az államok-
| A KÜLPOLITIKAI HELYZET |
kai, de továbbra sem kívánja biztonságukat garantálni. Nem látja viszont akadályát annak, hogy az Európai Közösség katonai szerepet is vállaljon e régió válságainak megoldásában -de a katonai biztonság tekintetében a NATO maradjon a meghatározó.
m AZ ATLANTI BERKEKEN BELÜL is van e
problémakörben tisztáznivaló. Számítani lehet arra, hogy a NATO decemberi brüsszeli ülésére meghívják a kelet-európai külügyminisztereket is. Ezt a hírt megerősíti az Atlantic News, a NATO ügyeivel foglalkozó kőnyomatos: az említett miniszteri találkozón ezek szerint részt vesz Magyarország, a Szovjetúnió, Csehszlovákia, Lengyelország, Románia, Bulgária és a három balti ország diplomáciájának irányítója is. Bíztató kijelentésekben - ilyen korlátok között - egyébként nincs hiány. Kohl kancellár kormánynyilatkozatot tett szerdán a bonni parlamentben, s egyebek
között jelezte: Rómában meg fogják vitatni azt is, hogy az atlanti szövetség miként tudjá figyelembe venni a közép-, kelet-, és dél-kelet-európai új demokráciák biztonsági szükségleteit. A német kormányfő azt is közölte, hogy a római NA-TO-értekezlet egyik témája Jugoszlávia lesz.
m A JUGOSZLÁV PROBLÉMA egyébként ott is kísért, ahol más problémák dúlnak. Kairói jelentés szerint Antall József már említett kedd esti sajtóértekezletén határozottan cáfolta, hogy Magyarország fegyvert szállított a horvát erőknek. Kijelentette: Magyarország jószomszédi kapcsolatokra törekszik Jugoszlávia valamennyi tagköztársaságával - idézte a magyar kormányfőt a Tanjug jugoszláv és az AP amerikai hírügynökség. Antall József, akit a Tanjug tudósítója a kairói sajtóértekezleten a fegyverszállításokra vonatkozó állítások kommentálására kért, röviden ezt válaszolta: ez nem felel meg a valóságnak. „Éppen ellenkezőleg, a közelmúltban Magyarországot érte fegyveres támadás jugoszláv oldalról, s azt a szövetségi hadsereg hajtotta végre" - idézte őt a két hírügynökség.	(T. I.)
A kairói út mérlege
Luxorból jelenti az MTI: - Háromnapos hivatalos egyiptomi látogatása zárultával szerdán kora este Luxorból hazautazott Antall József miniszterelnök és az őt kísérő küldöttség. Reggel Atef Szidki egyiptomi kormányfő szálláshelyéről, a kairói Andalúzia palotából a repülőtérre kísérte vendégét, s ott zajlott le a hivatalos búcsúceremónia. Antall Józsefet és a delegációt a kormánygép a felső- (dél-)egyiptomi Luxorba szállította, ahol a helyi kormányzó üdvözölte őket. A miniszterelnök csaknem egésznapos túra keretében kapott ízelítőt a fáraó kori Egyiptom helyi látnivalóiból.
-	Magyarország kiegyensúlyozott közel-keleti politikájának érvényre juttatását nevezte szerdán befejeződő egyiptomi látogatása legfontosabb mozanatának Antall József . A kormányfő a felső-egyiptomi Luxorban röviddel hazautazása előtt nyilatkozott az MTI-nek. A magyar kormány, amikor Izraellel elmélyítette a már elődje által helyreállított kapcsolatokat, leszögezte, hogy az arab világgal éppen úgy jó kapcsolatban kíván lenni.
-	Elítéltük azt az ENSZ-határoza-tot, amely a cionizmust, vagyis a zsidóság államalapító filozófiáját megbélyegezte, annak vagyunk hívei, hogy az arab világ ismerje el Izraelt, a másik oldalon viszont nem lehet kétségbe vonni egyetlen nép, így a palesztin nép önrendelkezési jogát sem - mondta a kormányfő. Megállapította, hogy ez a politika teljesen egybevág a Camp Da-vid-i szellemmel, Egyiptom politikájával. A közel-keleti rendezést Magyar-ország szempontjából is rendkívül fontosnak nevezte Antall József mind politikai, mind gazdasági szempontból. -Kairóban nemcsak az egyiptomi kapcsolatokat erősítettük meg, ennek jövőjét dolgoztuk ki, de megtettük az első lépést az egész arab világ felé való nyitásban. Az előző korszakkal ellentétben Magyarország most más politikai irányzatokat részesít előnyben. Elsősorban gazdasági szempontokat veszünk figyelembe - szögezte le a miniszterelnök. Egyiptom és Szaúd-Ará-bia említésével jelezte az arab országok azon körét, amellyel a mai magyar kormány a kapcsolatokat ápolni kívánja. Antall József, aki látogatása során fogadta Szaúd-Arábia nagykövetét és a találkozón a magyar-szaúdi diplomáciai kapcsolatok fevételét szorgalmazta, közölte, hogy Hoszni Mubarak elnök személyesen ajánlotta fel, hogy a szaú-di uralkodónak jelzi: támogatja a két állam diplomáciai kapcsolatteremtését.
*
Antall József szerda este hazaérkezett.
Ukrajna is csatlakozott a gazdasági szerződéshez
Decembertől jegyre adják az alapvető élelmiszereket Moszkvában
HÍRÖSSZEFOGLALÓNK
Szerdán az ukrán parlament hozzájárult ahhoz, hogy a köztársaság csatlakozzon a szovjet gazdasági közösség létrehozásásról szóló szerződéshez. Leonyid Kravcsuk ukrán vezető Moszkvába utazott a megállapodás aláírására, továbbá, hogy Borisz Jelcinnel találkozzék.Az ukrán parlamentnek a szavazáson részt vevő 370 képviselője közül 236 támogatta a kijevi kormány által előterjesztett javaslatot. A meggyőző törvényhozási többség az eddigi heves ellenkezés után meglepő. Egyes megfigyelők azzal magyarázzák, hogy a december elsejei függetlenségi referendum és elnökválasztás előtt az ukrán képviselők így akarták jelezni a köztársaság lakossága egyötödét kitevő orosz népességnek: nem kell félniük az önállóságtól.
Az ukrán csatlakozás létfontosságú volt a laza konföderáció alapjait képező gazdasági szerződés életképességéhez, s ez Gorbacsov politikai megerősödését is szolgálja - mégsem véletlen, hogy Kravcsuk a szerződés aláírását megelőzően éppen Jelcinnel tárgyalt. A két vezetőnek közösen kell
meggyőzniük a gyanakvóvá vált nyugati partnereket és bankárokat, hogy a Szovjetunió együtt maradó köztársaságai a jövőben is törleszteni fogják eddigi adósságaikat - így méltóak az újabb hitelekre. Kravcsuk és Jelcin jegyzőkönyvben rögzítette a csúcstalálkozó eredményeit, és kormányszintű megállapodással pecsételte meg a kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok 1992-re szóló feltételeit.
Az orosz vezető szerdán még egy cselekedetével irányította magára a közvélemény figyelmét: rendeletileg betiltotta a szovjet és az orosz kommunista pártot a föderáció területén, szervezeti egységeiket pedig feloszlatta.
Az elmúlt napokban ellentmondásos nyilatkozatok láttak napvilágot a szovjet adósságok kezeléséről. A szovjet központi bank vezetője például kijelentette: keményvaluta tekintetében az ország a csőd szélén áll, és problémái adódhatnak a törlesztésekkel. Más vezető szovjet bankárok is fizetési gondokról adtak hírt a külvilágnak. Ám szerdán Iván Szilajev szovjet miniszterelnök már nyugtatni próbálta az üzletembereket, hogy tíz napon belül Moszkva megoldja a gondokat, míg a központi bank egyik magas rangú funkcionárusa ugyancsak kijelentette: szó sincs az adósságszolgálat teljesítésének a képtelenségéről. A kijelentések fedezetéül szolgálhat Lewis Prestonnak a szerdai sajtóértekezlete is. A Világbank Moszkvában tartózkodó elnökének a véleménye szerint a Szovjetunió folytatja a hitelek visszafizetését, (Folytatás a 3. oldalon)
,	Csúcshangulat Rómában
Új veszélyeket keresnek az atlanti szövetségesek
(Kiküldött tudósítónktól)
Róma - A tizenhat tagország állam- és kormányfője az őket óvó, de legkevésbé sújtó rendkívüli biztonsági intézkedések közepette szerda délután gyors egymásutánban érkezett meg Rómába, hogy részt vegyen a NATO ma kezdődő kétnapos csúcstalálkozóján. A csúcs előtti estén Verdi Rigóiét-tójának ünnepi előadása készítette elő a hangulatot ahhoz, hogy a nyugati országok vezetői választ találjanak ^ a
tos kéjesekre”* és kidolgozzanak egy olyan új stratégiát, amely a konfrontáció helyett a volt ellenségekkel való partneri viszony koncepcióján alapul.
Ebből a szempontból a római csúcstalálkozó történelminek is ne-
vezhető, hiszen az atlanti szövetség 42 éves fennállása óta először fordul elő, hogy nincs szemben álló katonai fél, lévén, hogy megszűnt a Varsói Szerződés, és többé már a Szovjetunió sem tekinthető ellenségnek. Ez viszont nem kevés fejtörést okoz a NATO-stratégáknak, akiknek feladata most az, hogy meghatározzák a szövetség helyét és szerepét a megváltozott világhelyzetben, vagy mondhatni úgy is, hogy átmentsék a NATO-t a XXL századba.
A szervezet „enyhülési-eijedési” folyamata tulajdonképpen már több mint egy évvel ezelőtt, a tavaly júliusi londoni csúcstalálkozón megkezdődött, amikor a tagállamok vezetői békejobbot nyújtottak a Szovjetuniónak és a kelet-európai volt kommunista országoknak, s ezzel párhuzamosan tompították a rugalmas válaszadás katonai doktrínáját, a nukleáris fegyver
alkalmazását „végső eszköznek” nyilvánították. A Londonban kezdődött változások a védelmi miniszterek idén májusi brüsszeli és a külügyminiszterek júniusi koppenhágai értekezletén folytatódtak, mindkét helyszín az új Európához igazodó útkeresés egy-egy fontos állomása volt. Brüsszelben javaslatot fogadtak el a szövetség haderőinek a helyi válságok gyors reagálású kezelését célzó átszervezéséről, Koppenhágában pedig kinyilvánították: a NATO-országok biztonsága el-választhatalan minden más európai ország biztonságától. A következő állomás pedig októberben az itáliai Ta-ormina volt, ahol a védelmi miniszterek a NATO történetének legnagyobb arányú nukleáris fegyverzetcsökkentési lépéséről határoztak, döntve arról, hogy mintegy nyolcvan százalékkal csökkentik a kontinensen hadrendben (Folytatás a 2. oldalon)
HÁT EZ Ml?
-	kérdezte egy vízirendész éjjel a hamburgi kikötőben, miközben felemelt egy ponyvát, amely alatt a papírok szerint mezőgazdasági gépeknek kellett volna lenni. Mit tesz Isten, a masinákról hamar kiderült, hogy nem kifejezetten ara-tó-cséplő gépek, hanem katonai járművek. (Józsa György Gábor: Páncélozott mezőgazdasági gépek -2. oldal)
MOLOTOV LEVELET KAPOTT
Raul Wallenberg ügyében, ám csupán hivatkozást találtak a dokumentációban, magát az üzenetet nem. Pedig talán kiderülne belőle: igazuk van-e a svédeknek, amikor kételkednek a halotti bizonyítvány hitelességében. (Vida László: Új adatok Wallenbergről
—	3. oldal)
SOK AZ „új" FORRADALMÁR
Az „új” forradalmárok már a választási kampány idején megkezdték a forradalmi azonosságtudat ki- és elsajátítását: akár a volt igazi ellenállókkal szemben is. (Szabó Mátyás: Mítosz és valóság — 6. oldal)
MAGYARORSZÁG ELŐKELŐ HELYEN ÁLL
a francia politikai gondolkodásban, és Mitterand elnök személyesen is nagy figyelemmel kíséri, mi történik ebben az országban. Én azt szeretném, ha egyszer és mindenkorra baráti, megbízható országnak tekintenék Franciaországot. (K. Nyíró József: Beszélgetés Pierre Brochand budapesti francia nagykövettel — 7. oldal)
AZ A HUSZONHÉT ÉVES FIÚ,
akit 1956. november hetedikén szovjet fegyverek öltek meg, költő is volt, nemcsak szabadságharcos. Költészetéről azonban akkor csak keveseknek volt tudomásuk. (Lőcsei Gabriella: Gérecz Attila hazaérkezett —10. oldalon)
MAGYARORSZÁG
EK-TÁRSULÁSA
minden bizonnyal a Közösség legközelebbi, november 12—14-én megtartandó tanácsülésén parafáivá lesz, így megnyílik az út ahhoz, hogy még az idén aláírják a társulási szerződést. (Juhász Endre, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának főosztályvezetője nyilatkozik a 11. oldalon)
ÁLLANDÓ ROVATAINK
■ NEMZETKÖZI ELET 2-3. OLDAL ■ HAZAI TUDÓSÍTÁSOK
4-5. OLDAL ■ NÉZŐPONT 6. OLDAL ■ RIPORT-INTERJÚ 7. OLDALI AUTOMOBIL 8-9. OLDAL ■ KULTÚRA 10. OLDAL I GAZDASÁG 11. OLDALI NAPI KRÓNIKA 12. OLDALI SPORT 13. OLDAL* TV-, RÁDIÓMŰSOR 14. OLDAL* NAPI KRÓNIKA, INFORMÁCIÓK, RENDŐRSÉGI HÍREK ló. OLDAL