﻿<VvYzel
Hízza a ünjól l majd ■■ c*ak K»ie-va.ua> ‘inak.
dlapl-
úiyzík
tcake-m. ska-vala-i/vaii-kcve* rll fo> 'Icttik
bunkó)
jó ré-Irtól
ni/ve ey na-
íwn ez
. hogy
sigük
mbcn.
to/tak
Ildikó
TUDJA-E ÖN? NAGY
VETÉLKEDŐNK KÉT TOVÁBBI KÉRDÉSE
Ara: 11,50 Ft
Királyvíz?
Sok hónapi csatározás után elkészült a közoktatási törvény koncepciója. Az előzményei: eléggé ismertek: volt már egy korábbi változat is: az úgynevezet Cazsó-féle tervezet, ám azt a szakma már kezdeti állapotában elvetette, és nem kapott politikai támogatást sem. A mostani törvényt más szakemberek, más szakmai-pedagógiai elvek alapján készítették, és anélkül, hogy a következő hetekben kibontakozó vita elé mennénk, megállapítható, hogy bár lesznek ennek a koncepciónak is markáns ellenzői, de mintha átgondoltabb, a , edagógustársadalom számára szakmailag • elfogadhatóbb tervezetről lenne szó.
Szimpatikus például, hogy az eddigi gyakorlattal szakítva, végre komolyan kívánják venni a tankötelezettséget. Köztudo-
mású, hogy Magyarországon eddig is volt jogszabály, amely szankciókat helyezett kilátásba a tankötelezettséget megsértő szülők ellen, ám csak elvétve indult, indulhatott eljárás a vétkesek ellen. A szomorú végeredmény: írni-olvasni alig tudó gyermekek tízezrei, egész korosztályok, amelyekben húsz-huszonöt százaléknyian nem végezték el még a nyolc általánost sem. Most - na elfogadják - öttől tizenhat éves korig tart majd az iskolaköteles életkor, és legalább tíz osztályt mindenkinek el kell végeznie. (A nyolcadik osztály után két évig a középiskolába nem kerülők ugyanis valamilyen mesterség elsajátítására is lehetőséget kapnak.)
Eldőlt a kérdés - legalábbis a lényeget tekintve -, hogy lesz Nemzeti Alaptanterv, a vita viszont, hogy tudnillik mit tartalmazzon, csak most kezdődik. Az alaptantervhez újfajta vizsgarendszer is kapcsolódik: először a hatodik osztály után mérik a tudásszintet, azután azoknál a középiskolásoknál, akik nem tesznek érettségi vizsgát.
Sok más újdonság is található a tervezetben - ezekről nyilván sokan és sokat fognak vitatkozni. A további részletek helyett engedtessék meg vajarni másról említést tenni: jelesen a pénzről. A tankötelezettség kiterjesztése, az okatás bővítése s egyáltalán minden minőségi változtatás, amelyet be kívánnak vezetni, természetesen sok pénzbe kerül. Nem véletlen, hogy amikor a minap Dobos Krisztina közoktatási államtitkár-helyettes a sajtó képviselőinek bemutatta a tervezetet, akkor az első kérdések éppen erre irányultak.
„Miből lehet finanszírozni a magyar közoktatás átalakítását9 - kérdezik, s nemcsak sajtótájékoztatókon, hanem minden elképzelhető fórumon. Az államtitkár-helyettes válasza: a parlamentnek és a költségvetésnek végre tisztáznia kell viszonyát az oktatáshoz. „Mi elvégeztük legjobb tudásunk szerint a munkát, most másokon a sor, hogy megteremtsék a pénzügyi hátteret" - így summázható a tárca véleménye, és ezzel egyet is lehet érteni. Bár nehezen feledhető az az erőtlenség, amellyel az előző évi költségvetési vitában részt vett a minisztérium...
A magyar kultúra és oktatás számára tulajdonképpen választóvizet - pontosabbak királyvizet - jelenthet az országgyűlés majdani állásfoglalása. Elválik ugyanis, hogy a szép szavak után vajon igazából mit is tartanak a honatyák a tudás társadalmi fontosságáról.
Dénes D. István
Váratlan fordulat a válságban
Belgrád ENSZ-erők behívását szorgalmazza Horvátországba
« A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI ORSZÁGOK végül is tagjai lesznek majd a NATO-nak, de előbb szilárd, sikeres demokratikus rendszert kell kialakítaniuk. Ezt Richard Cheney amerikai védelmi miniszter hangoztatta a NATO csúcsot értékelő nyilatkozatában. A miniszter szerint az európai amerikai katonai jelenlét fenntartásának éppen az az egyik oka, hogy biztosítsák a volt Varsói Szerződés tagállamok demokratikus átalakulásának sikerét. A Pentagon vezetője az önálló európai haderő felállításának tervét érintve szólt arról is, hogy Washington nem szeretné, ha bármi is aláásná a NATO szerepét. A francia-amerikai ellentéteket e kérdésben Rómában komrpomisszummal sikerült feloldani - írta a párizsi Le Figaro. A Le Quotidien de Paris ellenben úgy véli, hogy érezhető az elhidegülés Párizs és Washington Között. A Pravda is üdvözölte, hogy a NATO „példa nélküli mértékben és mélységben" módosította ti "	' '
,	_______, j ebben előtér-
kerültek a politikai és hátrébb szorultak a katonai szempontok. Pankin szovjet külügyminiszter is úgy vélte, hogy ha a NATO kissé megkésve is, de válaszolt a Varsói Szerződés feloszlatására.
m AZ AMERIKAI KÜLÜGYMINISZTÉRIUM a fő ellenzője annak, hogy Lengyelország, Magyaron
A KÜLPOLITIKAI HELYZET
szág és Csehszlovákia teljes tagságot kapjon a NATO-ban - írta elemzésében a Gazeta Wyborcza. Ugyenezen varsói lapnak nyilatkozott Zbigniew Brzezinski amerikai politológus, aki szerint a három országnak nincs miért aggódnia, hiszen már gyakorlatilag a Nyugat védelme alatt vannak: egy ellenük irányuló támadásra a NATO-nak reagálnia kellene.
m AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK elnökének hét végi hágai tanácskozásán a legfőbb téma a világkereskedelmi tárgyalások kimozdítása volt a holtpontról. A magas szintű találkozón szóba került Kelet-Európa megsegítésének problémája is, s a résztvevők közös nyilatkozatban a nemzetiségi és etnikai viszály békés megoldására szólította fel Kelet-KözépEurópa és a szovjet térség népeit. A holland fővárosból távozóban Bush amerikai elnök közölte, hogy a világkereskedelmi tárgyalások ügyében nem sikerült áttörést elérni. A jugoszláv válságról szólva az EK- és az amerikai vezetők megállapították, hogy a konfliktus ve-
szélyezteti a térség más országait is. Bush bejelentette, hogy Washington az EK-hoz hasonló gazdasági szankciókat hoz Jugoszlávia ellen. Bár nem táplál túlzott reményeket az embargó kapcsán, az amerikai elnök mégis úgy vélte: ily módon is szük-'ilágossá tenni az amerikai álláspontot.
* MOSZKVA IS MEGÉRTÉSSEL FOGADTA az európai kezdeményezésű szankciókat, erről szólt Pankin, a szovjet diplomácia vezetője. A szovjet külügyminisztérium tűzszünetre szólította fel a jugoszláviai feleket, s szükségesnek vélte, hogy a Biztonsági Tanács tagjai kezdjenek egyeztetéseket az együtt teendő lépésekről. Moszkva továbbra is. egyformán marasztalja el a szerb és a horvát felet a polgárháborúért. Világszerte bizonyos derűlátással fogadták azt a belgrádi hírt, amely szerint a szövetségi „csonka" elnökség, a szerb párti politikai vezetőség szükségesnek ítélte ENSZ-békefenntartó erők hívását Horvátországba. A kéksisakosok megjelenéséig természetesen még sok egyeztetésre lesz szükség, de a békefenntartó csapatok esetleges szerepvállalása esélyt adhatna arra, hogy a válságot végre ne fegyveresekkel, hanem békés eszközökkel próbálják meg ren- 4 dezni.	(P. T. R.)
Pusztító ütközetek Dubrouniknál
Minden fronton kiújultak a jugoszláviai harcok
ÚJVIDÉK - Váratlan fordulatnak tekinthető a jugoszláv államelnökség „szerb blokkjának” a döntése, hogy ENSZ-csapatokat hív Horvátországba. Hisz nemrégiben még ennek a szervnek a céljaival azonosuló hadsereg vezetősége figyelmeztetett, hogy minden külföldi katonai szerepvállalást az ország elleni agressziónak tekint, még a megfigyelők támogatására szánt kisebb létszámú fel fegyverzett alakulat esetleges jelenlétét is határozottan ellenezte. Tehát a meglepetés csak az, hogy ezt a szerb fél kéri.
Ilyen jellegű követelés ugyanis már korábban is volt, s nem is egy helyről. Zágráb már jó ideje szorgalmazza a külföldi (európai, amerikai, NATO, ENSZ) csapatok küldését, de a másik fél elutasítása miatt erre nem is lehetett sok esélye, mivel minden érdekelt hivatalos beleegyezése nélkül bármelyik külföldi tényező nagy kockázatot vállalt volna. A horvátor-
AZEK ÉS A SZANKCIÓK
csapatokat arra a feladatra szánná, hogy segítségükkel visszaszoríthassák a köztársaság ellen agressziót végrehajtó hadsereg és a mozgósított
szerb tartalékosok alakulatait, megfékezzék a légierő tevékenységét, és felbontsák a kikötők zárlatát. A külföldi erők elhelyezését pedig a hor-
vát határra javasolta, létrehozva egy húsz kilométeres ütközőövezetet.
A horvátországi szerbek vezetői az általuk függetlennek kikiáltott területeket jelölték meg a nemzetközi erők állomáshelyének, ahol - s ezzel egyetértett a Szerbiai Szocialista Párt Főbizottsága is - a későbbiek során népszavazást tartanának, hogy melyik köztársasághoz kívánnak tartozni.
A csonka államelnökségnek a mostani javaslata szerint a kéksisakosok a frontokon hoznának létre elválasztó övezetet, tehát szétválasztanák a harcban álló alakulatokat (ez azonban nagyon vitatható, mert nincsenek élesen kirajzolódott frontvonalak), tehát ez a tamponzóna a szintén vitatott etnikai határt (illetve egykét helytől eltekintve a többségben szerbek lakta vidékek határát) hivatott biztosítani. Ez kísérletnek is tekinthető, hogy a nemzetközi közösséggel áttételesen új határokat is-(Folytatás.a 2. oldalon.)
Robbanásveszélyes helyzet a Kaukázusban
Jelcin rendkívüli állapotot rendelt el Csecsen-Ingusfóldön
(Tudósítónktól)
MOSZKVA - Egy hónapra szóló rendkívüli állapotot hirdetett ki szombat reggeltől Cse-csen-Ingusföld egész területén Borisz Jelcin. Az oroszországi föderációhoz tartozó autonóm köztársaság, amelynek frissen kikiáltott függetlenségét a moszkvai törvényhozók nem ismerik el, könnyen második Karabahhá válhat - figyelmeztetnek megfigyelők. Noha vasárnap esti lapzártánkig a Groznijba vezényelt belügyi alakulatok és a helyi fegyveresek között nem volt összetűzés, Jelcin utasításának közzététele óta az észak-kaukázusi köztársaságban cseppet sem enyhült a feszültség
Oroszország vezetősége minden lehetőséget kimerített a helyzet politikai eszközökkel történő rendezésére - jelentette ki szombati sajtóértekezletén Alekszandr Ruckoj alelnök, aki szerint a szükségállapot bevezetését Csecsen-Ingusföldön „az események logikája diktálta”. Ruckoj teljes mértékben Dzsahar Dudajev tábornokra hárítota a felelősséget, aki a Moszkva által alkotmányellenesnek tekintett október végi megválasztása után szombaton a csecsen vének tanácsa előtt tette le az elnöki esküt a Koránra. Dudajev, szántszándékkal nem váltotta be a törvényes rend helyreállítására vonatkozó korábbi ígéreteit - vélekedett Alekszandr Ruckoj az oroszországi legfelső tanács elnökségének rendkívüli ülése után.
A kiszivárgott értesülések szerint a képviselők között meglehetősen heves vita bontakozott ki. Számos felszólaló javasolta az elnöki ukáz érvénytelenítését, nem értve egyet a kemény kéz politiká-
jával. Ruckoj kénytelen volt elárulni, hogy ő kezdeményezte a rendelet kidolgozását, amiért többen a lemondását is sürgették. A honatyák legfőbb kifogása emellett az volt, hogy elhamarkodottan, a parlamenttel való konzultáció nélkül hozta meg a „Fehér Ház” a döntést. Haszbulatov házelnök (maga is csecsen) Dudajev környezetét „banditák csoportjának” minősítette, és közölte: inkább leköszön posztjáról, de nem fog velük egyezkedni. Lapzártánk idején a legfelső tanács még nem foglalt állást, ám az orosz tévéhíradó már tudni vélte, hogy a küldöttek végül is felfüggesztik a rendkívüli állapotot.
A TASZSZ helyszíni beszámolói szerint vasárnap estig semmilyen gyakorlati lépés sem történt a rendkívüli intézkedések foganatosítására, ami annál is nehezebbnek látszik, mivel Groznij központjában szombat óta óriási tömeg gyülekezik, a városhoz vezető utakat pedig eltorlaszolták. Dudajev a helyi televízión keresztül a csecsen nép szabadságának megvé-delmezésére szólította fel híveit. A 47 éves vezérőrnagy, aki az augusztusi puccskísérlet után került a felerősödő szeparatista mozgalom élére, a maga részéről Moszkvát vádolta a feszültség fölösleges kiélezésével. Dudajev szombaton ugyanazt bizonygatta, amit a szemlátomást felzaklatott Ruckoj: semmi esetre sem alkalmazható erőszak a válság megoldására.
Sokkal vészjóslóbbnak tűnik viszont az a hír, hogy a 14 észak-kaukázusi nép képviselőit tömörítő „Hegyi Népek Konföderációja” önkéntesek általános mozgósítására hívott fel az egész térségben, amelynek robbanásveszélyességére amúgy is
nap mint nap emlékeztetnek a Dagesztánból és Dél-Oszétiából érkező jelentések.
A gazdasági reform fölöttébb népszerűtlen lépéseire készülő Jelcin számára a csecsen ügy komoly politikai próbatételnek bizonyulhat. A Demokratikus Oroszország mozalom kongresszusa máris az intézkedés visszavonására szólította fel az államfőt, miután szombaton Gavril Popov moszkvai polgármester a tanácskozáson élesen elítélte a rendkívüli állapot kihirdetését. Mint mondta, az orosz vezetés most ugyanazokat a melléfogásokat követi el, mint annak idején Gorbacsovék a kara-bahi válság kapcsán. A Jelcin egyik legfontosabb politikai szövetségesének számító Demokratikus Oroszország mozgalom, a demokrata pártok laza koalíciója, mely kettészakadt a hét végi kongresszuson, nyilatkozatában rámutat, hogy még mindig van a békés rendezésnek esélye.
Másfelől Jelcinre bizonyos parlamenti körök részéről is nagy nyomás nehezedik: nem engedhető meg, hogy Oroszoszországgal megismétlődjék az, ami a Szovjetunióval történt, vagyis a föderáció láncreakciót idéző szétesése. Az első moszkvai kommentárok mindazonáltal kételyeiknek adnak hangot Jelcin drasztikus beavatkozásának következményeit latolgatva. A jelek szerint ugyanis a hatás a kívánttal ellentétes: a „lázadó Dudajev” helyzete még jobban megszilárdulhat, s táborát még az eddig háttérbe szorított ingus kisebbség is gyarapíthatja - elvégre Moszkvával kell szembeszállni...
Vida László
A megkérdezettek huszonhét százalékának nagyon rossz véleménye van a kormányzatról. 75% található a különböző mértékben elégedetlenek táborában, míg jónak tekinthető minősítést csak 7% adott a kormánynak. Nem sokkal hízelgőbb az a bizonyítvány sem, amelyet az ellenzékről állítanak ki a megkérdezettek: 72% elégedetlen, 7% elégedett velük. (Ja-vomiczky István: A Mareco Kft. politikai közvéleménykutatása -4. oldal)
VÁDLOTT:
A MAGYAR NEMZET?
A Nagy Imre-per és a nagyobb ötvenhatos perek aktáiból világosan megállapítható, hogy volt olyan szándék, hogy a Magyar Nemzettel kapcsolatban is egy több személyre kiterjedő pert konstruáljanak. A lap 1953-1956 közötti egész tevékenységére kiterjedt a per-konstruálók figyelme. (Murányi Gábor: Egy lehetséges per előkészületei 1957-ben - 5. oldal)
NEM FÁBÓL VASKARIKA
Abszurditás elmagyarázni egyes nemzeteknek, hogy miért jár nekik kevesebb az emberi-nemzetiségi jogok terén, mint másnak a szomszédban. Miért nem rendelkezhet a sorsáról szabadon 3 és félmillió magyar vagy 2 millió albán, ha ezt megteheti 3 millió moldáviai román vagy 2 millió szlovén? (Szabó A. Ferenc: A nemzeti liberalizmus: nemzeti politika - 6. oldal)
KERESZTENYSEG ÉS MAGYARSÁG
Könyvei körül mindig viták, félreértések parázslanak, ezért magához a szerzőhöz fordultunk kérdésünkkel: csakugyan a hun-magyar rokonság elméletét készül feleleveníteni kettős című - A bibliai örökség - A magyar küldetéstudat története - munkájával? (Lőcsei Gabriella: A kereszténység létigazolás volt a magyarság számára -7. oldal
AZ YBL-PALOTA SORSA
A palota eredetileg banknak épült, a felső szinten pedig luxuslakások voltak. Elképzelhető-e, hogy oktatási intézmény működjön benne? Odaítéli-e a fővárosi közgyűlés az épületet a Corvin Egyetem alapítványának, és ha nem, azzal oktatás- és kultúraellenességről tesz-e bizonyságot? (Komor Vilma: Átértékelt tervek - maradandó értékek - 11. oldal)
■	NEMZETKÖZI ELET2. OLDALI HAZAI TUDÓSÍTÁSOK 3-4. OLDAL ■ TÖRTÉNELEM 5. OLDALI NÉZŐPONT 6. OLDAL I RIPORT-INTERJÚ 7. OLDAL I KULTÚRA 8. OLDAL ■ GAZDASÁG 9. OLDAL ■ NAPI KRÓNIKA 10. OLDAL ■ PEST-BUDA 11. OLDAL B SPORT 12-13. OLDAL
■	T. SZERKI, TV-, RÁDIÓMŰSOR 14. OLDAL ■ VETÉLKEDŐ, INFORMÁCIÓK ló. OLDAL
i
WMm