﻿mher \y !
!* váIioiő
1
ihen, „ Kan, « k íici kö/Je-
"'/ky «»««,*
*>>*« újak* jk mert nehe-u»i><> naponÉ '■^ice/nek. ' *,aJm»frn-Ki alatt 7-16 •• kc( két bel* síjiujtiék a u létnél fcb&-latár ut él a
*	A mun-<» clóxési dia*
*	l'oma/iut-
Mk könyv vekben
koriban,
i v .tbon. A dóit . ami* .K/igrten ,»lw> levél Ko/ben ■epei a le*
. iseli cl a
v tohbuör .t. kifejeli
l* poiitiká*
tűn halála
v feleségül tán fanja <>k szerel*
evekből ttVn Tan-pen hízel*
rlek fényt kai érzel* ■mhcrkénl nak Min* i állott je* s a negyén, miután miegntá-
llett gon-
TUDJA-E ÖN? NAGY
VETÉLKEDŐNK KÉT TOVÁBBI KÉRDÉSE
Ara: 11,50 Ft
Kétélűen
A múlt héten is, tegnap is jelzett a távirati iroda sztrájkot. Néhány vállalat dolgozói az érdekvédelemnek ezt az éles - nemegyszer kétélű - fegyverét választották. Manapság meg kell barátkoznunk e jelenség gyakoribbá válásával. Pedig a prognosztizált „forró ősz" be sem következett, csak itt-ott parázslik fel az indulat. A válság- és feszültséggócok kialakulásának mindenütt vannak ugyan sajátos helyi okai is, de a sztrájkok vagy az azzal való fenyegetések rendszerint összefüggnek az elbocsátásokkal, a csökkenő jövedelmekkel, a szak-szervezetek és a munkástanácsok jogainak megnyirbálásával.
Nem mai keletűek ezek a válságjelenségek. Ám most, amikor már nem lehet tovább takargatni a gondokat, a veszteségeket, kénytelenek mindenütt szembenézni a könyörtelen valósággal. Szociális problémák tömkelegét kellene megoldani, központi erőforrások azonban ehhez nem állnak rendelkezésre. Egyébként is a kormány nem akar az agonizáló vállalatoknak mentőövet nyújtani. Jellemző, hogy a munkanélküli-járadék összegének a növelését is a dolgozókra, illetve a munkaadókra terhelik.
Tény, hogy az átalakulásnak, a privatizációnak ma a munkásság, az értelmiség elsősorban a terheit érzi, s azt, hogy nőtt a kiszolgáltatottsága. A sztrájk kezdeményezése mögött lényegében ez húzódik meg. Az átállás kedvező hatása a jövedelmekre, a szociális biztonságra időben eltolódva, legfeljebb két-három év múlva lesz csak érezhető. Aztán az elmúlt hónapokban feszültséget okozott sok helyütt az is, hogy sem a régi, sem az új munkatörvénykönyvre nem tudtak támaszkodni, s ebben az időszakban láttak hozzá a kollektív szerződések alapelveinek a tisztázásához is. A rendezetlenség következtében megoldásra váró Dér- és munkaügyi kérdések sokasága gyűlt össze a munkavállalók és a tulajdonosok viszonyában. Amit csak tovább élezett az a körülmény, hogy sok üzemben, vállalatnál több, egymással versengő szakszervezet működik. Az egyik erre húz, a másik amarra.
Könnyű mondani: a vállalatok helyezzenek nagyobb súlyt az átképzésre, és akkor a feleslegessé váló dolgozóik hamarabb találnak maguknak munkát. Ez akkor lenne igaz, ha az ország gazdasági teljesítménye felfelé ívelne, s nem süllyeane. S aztán az is hangulatrontó ma néhány ágazatban - a iának tűnő pénzügyi alapelvek ellenére is hogy a magyar áruk hátrányos helyzetben vannak a külföldi piacon, mert itthon erősen megadóztatják őket. Csak ámulhatnak az érintettek azon: nálunknál szegényebb, műszakilag felkészüleHe-nebb ország miért képes bizonyos cikkeket nyereséggel szállítani hozzánk, és ezzel visszafejlesztésre kényszeríteni egyes ágazatokat? A hazai vállalatoknál „fészket rakó" új tőke - legyen külföldi vagy magyar - sajnos eléggé agresszív, ezért jó lenne az új viszonyokhoz igazítani a munkaadói és a munkavállalói jojókat. Olyan fékeket is szükséges snne beépíteni, hogy ne csak a sztrájk maradjon az egyetlen hatásos eszköz, hanem a tárgyalás, a kompromisszum keresése.
Ha azt vizsgáljuk, hc> helyzet ma azokon a területeken,
ic
ler
Ma£w Nemzet
FOLYTATJUK 4 MILLIÓ FORINTOS JÁTÉKUNKAT
16. oldal
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
KEDD, 1991. november 12., LIV. évfolyam, 265. szám
Visszavonták a csecsenfóldi rendkívüli állapotot
Jelcin elszenvedte első vereségét az oroszországi parlamentben
■ TOVÁBB ÉLEZŐDIK a feszültség Jugoszláviában, és ezzel párhuzamosan újabb országok csatlakoznak az Európai Közösség által elhatározott gazdasági szankciókhoz. Hétfőn Svájc jelentette be egyetértését. George Bush amerikai elnök ugyancsak jelezte, hogy az ENSZ-ben országa kész támogatni a brüsszelihez hasonló döntéseket. A Biztonsági Tanács az éjszakai órákra irányozta elő tanácskozását arról, hogy milyen álláspontot foglaljon el a világszervezet az EK Jugoszláviával kapcsolatban meghirdetett gazdasági és olajszállítási embargójáról. Várhatóan napirendre kerül az a javaslat is, hogy a nemzetközi szervezet békefenntartó erőket vezényeljen Jugoszláviába. A magyar külügyminisztérium szóvivője az MTI-nek adott nyilatkozatában elmondta, hogy a magyar külpolitika az elmúlt hónapokban következetesen sürgette a legfontosabb nemzetközi fórumok hatékonyabb szerepvállalását a jugoszláviai válság megoldásában. Hermán János üdvözölte az ENSZ fokozottabb szerepvállalását és a békefenntartó erők kiküldését célzó kezdeményezést. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy ezen erők jelenléte nem törvényesítheti az egyes köztársaságok rovására elért területfoglalásokat.
| A KÜLPOLITIKAI HELYZETI
18 MEGLEPETÉSKÉNT ÉRTÉKELTE a zürichi Tagesr Anzeiger az ENSZ<sapatok Jugoszláviába küldésére vonatkozó belgrádi kérést. A lap szerint Slo-bodan Milosevics szerb elnök és szövetségesei felismerték, hogy érdekükben áll nemzetközi erők behívása. Bizonyítani akarják, hogy ők is érdekeltek a viszály befejezésében, noha eddig következetesen elutasították az EK-békekezdeményezése-ket. Most azonban a jelek szerint arra az álláspontra helyezkedtek, hogy Szerbia teljes elszigetelésének megakadályozása érdekében jobb engedékenységet mutatni. Václav Havel csehszlovák elnök ugyanakkor kijelentette: ha a nemzetközi közösség a közeljövőben nem dönt határozottabb lépésekről a jugoszláviai konfliktus megfékezésére, akkor Csehszlovákiának nem marad más választása, mint hogy saját kockázatára tegyen valamit, nem várva másokra.
m ÖSSZEURÓPAI TÁRGYALÁSOKRA szólított fel Jacques Általi az egész Európát átfogó Közös Piac kialakításáért. A belga Le Soimak adott interjú-
jában az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank elnöke leszögezte, nogy azonnali multilaterális tárgyalások híve, mert csak így lehet meggyorsíta-*ni Kelet- és Nyugat-Európa közeledését és a kettejük közti Közös Piac megteremtését. Attali szerint Európának negyven országot felölelő Közös Piacra van szüksége, és utalt arra, hogy a Szovjetunióból kiváló köztársaságok önálló államként vehetnének részt abban. Úgy vélekedett: a jelenlegi állapotot bonyolulttá teszi az a tény, hogy az EK egyeseknek engedményeket tesz társulásuk, majd későbbi csatlakozásuk jegyében, másoktól viszont megvonja ugyanezeket a jogokat. Ehhez kapcsolódik egy varsói értesülés, amely szerint november 15-én parafálhatják Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország társulási szerződését az Európai Közösséggel. Az olasz kormány eközben törvénytervezetet nyújtott be a parlamentnek, amely mintegy 750 millió dollárt irányoz elő az elkövetkező két évben a kelet- és közép-európai országok támogatására, a gazdasági szerkezet átalakítását, a piacgazdaság kiépítését célzó erőfeszítések segítésére. Brüsszelben pedig tanácskozásra ültek össze a Közép- és Kelet-Európa országait segítő 24 fejlett ipari ország és a támogatott államok képviselői.	(P. L.j
Kitörő lelkesedés Groznijban
Politikai eszközökkel rendezzék a kaukázusi válságot
(Tudósítónktól)
MOSZKVA - Amint az oroszországi legfelső tanács viharos vasárnapi ülése után sejteni lehetett, a képviselők nem hagyták jóvá Borisz Jelcin péntek esti ukázát a rendkívüli állapot bevezetéséről Csecsm-Ingusföldön. A küszöbönálló népszerűtlen gazdasági reformokra hivatkozva a végsőkig cenralizált elnöki hatalom presztízsveszteségét enyhítő a parlamerit mindazonáltal támogatásáról biztosította az orosz föderáció területi épségének megőrzésére irányuló kormányzati lépéseket. Dudajev csecsen elnök tanácsadója sietve üdvözölte a moszkvai döntést, amely immár lehetővé teszi a helyzet normalizálását.
A megfigyelők által egybehangzóan elhibázott-nak tartott elnöki rendelet az első számú oroszországi belpolitikai kédéssé nőtte ki magát, egyrészt azért, mert már-már szokatlan összetűzésre adott alkalmat az államfő és a törvényhozók között, másrészt pedig azért, mert az első pillanattól nyilvánvaló volt, hogy a honatyák állásfoglalása messze ható precedenst teremt. Különös jelentőséggel bír tehát a legfelső tanács határozatának az a ponlja, amely kimondja, hogy a csecsen-ingusföldi válságot nem rendkívüli intézkedésekkel, hanem politikai eszközökkel kell rendezni. Némely, szintén függetlenséggel kacérkodó oroszországi autonóm köztársaság persze a mostani engedményt amolyan biztatásként is felfoghatja, miként érvelni próbáltak a csecsének „megleckéztetésének” hívei, az erőfitogtatás villámgyorsan kirajzolódó súlyos következményei azonban egyelőre többet nyomtak a latba.
Alekszandr Ruckoj alelnök kezdeményező szerepének beismerésével a rendeletét voltaképpen aláíró Jelcinről magára vonta á küldöttek támadásait. Az elfogadott határozat ama kitétele, amely parlamenti vizsgálatot indítványoz „a politikai és katonai-technikai szempontból előkészítetlen' döntés személyes felelőseinek megállapítására, alighanem az ezredesből Jelcin helyettesévé avanzsált Ruckoj helyzetét veszélyezteti. Figyelemre méltó, hogy a parlamenti dokumentum a lehető legnagyobb mértékben igyekszik menteni a látszatot, amikor visszavonulót fúj: mindenekelőtt „jogosnak” minősíti Jelcin kísérletét a konfliktus megoldására, másfelől felszólítja őt és a legfelső tanács elnökségét az oroszországi föderáció területi épségének szavatolására, az ott élő népek államiságának és alapvető érdekeinek a megoltalmazására, valamint Oroszország „föderációs viszonyainak” a tisztázására.
A TASZSZ helyszíni beszámolója szerint Groznijban kitörő lelkesedést váltott ki a rendkívüli állapot visszavonása. Dzsahar Dubajev bizalmasa, Daud Ahmadov úgy vélekedett, hogy a józan ész győzedelmeskedett Moszkvában, ami után megkezdődhetnek a vasárnap még kölcsönösen elutasított kétoldalú megbeszélések. A csecsen vezető ugyanakkor három előzetes feltételt szabott: igényt formál az orosz tárgyaló-delegáció összetételébe való beleszólásra, a megvitatandó témák éis a megbízottak felhatal-
CSECSEN-INGUS AUTONÓM KÖZTÁRSASÁG (Oroszország része J
ratuirr . 19390 km*
LAKOSSÁG : 1.220.000 fő, tőből -
-	Cstcstn tIráni •rvdttu,mohamedán vall.,
dagasztani nyelvet beszelő törzsi 630.000 ti
-	Ingus t a csecsen etnikum egy alcso-
portjai HOMO fi
Alábbi orosz, grúz,örmény, törik,stb. Jelentős otaikitermeles és feldolgozás m Az oroszok a területet az ItCOas evekben vették hidald
mazásának az egyeztetésére. Ezt követően lehet megállapodni a találkozó idejéről és helyéről -közölte Ahmadov.
(Folytatás a 2. oldalon.)
Hazánk tanulmányozza a szankciók kérdését
Magyar-luxemburgi kormány fői találkozó Budapesten
(Munkatársunktól)
Két kis európai ország miniszterelnöki találkozójának középpontjában napjaink egyik
ahol egy-két éve éllek a sztrájk eszközével, akkor azt állapíthatjuk meg: az elért sikerek nem bizonyultak tartósaknak. A bért megemelnet-ték ugyan, de végül is a leépítést vagy a csődöt nem lehetett elkerülni. Nem árt, ha erre is figyelemmel vannak azok, akik a munkabeszüntetés fegyveréhez nyúlnak.
legsúlyosabb világpolitikai válsága, a jugoszláviai polgárháború állt: Antall József kifejtette, a világ tehetetlensége kedveződen üzenet lenne a térség számára és destabilizáló hatást fejtene ki. Santer luxemburgi miniszterelnök azt mondotta, nem az EK vagy a NATO, hanem az ENSZ tud közvetlenül föllépni a jugoszláv fegyveres konfliktus elsimításában.
Jókor jött ez a látogatás” -mondta Jacques Santer luxemburgi kormányfő, aki a hétfői napot intenzív tárgyalásokkal töltötte hazánk fővárosában: négyszemközt, majd küldöttségek jelenlétében tanácskozott Antall József miniszterelnökkel, tárgyalt Szabad György házelnökkel,
munkaebéden találkozott Jeszenszky külügyminiszterrel, délután pedig kivált a gazdasági együttműködés részleteiről folytatott eszmecserét két szakminiszterrel, Kupa Mihállyal és Bőd Péter Ákossal.
A kormányfői eszmecseréket lezáró sajtóértekezleten a luxemburgi vendég utalt arra, hogy olyan pillanatban ült össze a két miniszterelnök, amikor is súlyosbodott a jugoszláv válság. Santer nyugtázta az EK-szankciókat, de közölte, hogy sem az EK, sem a NATO nincs abban a helyzetben, hogy közvetlenül beavatkozzék a jugoszláviai harcokba, ezért globális politikai megoldásra van szükség, végleges megoldást csak a tárgyalások hozhatnak.
Antall József igen nagy elismeréssel méltatta a római tanácskozást; mint mondta, a magyar kormány elégedett a NATO-határozatokkal, s további haladást kíván a Rómában - és a korábbi csúcsértekezleteken - kijelölt úton, hiszen „országaink sokat várnak a biz-
tonságpolitikában a NATO-tól”. Mind a kormányfői megbeszéléseken, mind a sajtóértekezleten igen sok szó esett Jugoszláviáról: Budapest kulcskérdésnek tekinti és üdvözli a válság megoldásának nemzetköziesítését. Próbatétele ez az európai együttműködésnek, és a szolidaritásnak. A miniszterelnök hangsúlyozta, hazánk abban érdekelt, hogy a fegyveres harcok mielőbb szűnjenek meg.
Kodolányi Gyulának, a miniszterelnök külpolitikai tanácsadójának washingtoni látogatása után tett nyilatkozatára utalva - a Magyar Nemzet munkatársának kérdésére válaszolva - a miniszterelnök megerősítette, úgy gondolja, a NATO nem nézné tétlenül, ha a visegrádi hármak térségét külső agresszió érné. Ami az ENSZ szerepvállalását és az esetleges embargót illeti, a kormányfő azt mondotta: ahogyan az EK-szankciók ügyét is tanulmányozza a magyar kormány, ugyanezt tenné abban az esetben is, ha a világszervezet gazda-
sági embargót hirdetne Szerbia ellen. Egy ilyen embargó súlyosan érintené Magyarországot, mint ahogyan már eddig is súlyosan érintette a jugoszláviai válság - nem működik az Adria olajvezeték, s ez Prágát és Budapestet egyaránt sújtja. Utalt a kormányfő arra, hogy gazdasági kapcsolatainkban Magyarország javára mutatkozik számottevő aktívum. Antall jelezte, hogy a kék sisakosok esetleges jugoszláviai missziója megvalósulásakor vitatéma lehet, hogy az ENSZ-katonák a jelenleg kialakult harci vonalak vagy pedig az eredeti köztársasági határok mentén helyezkedjenek el.
A gazdasági együttműködésről Antall megjegyezte, hogy szívesen látjuk a luxemburgi beruházókat, és ezt teljes joggal mondhatta a magyar kormányfő, hiszen a kis Luxemburg területi nagyságánál és népességénél jóval nagyobb szerepet játszik az európai pénz- és bankvilágban.
(m.j.)
HÓNAPOKIG „FELEJTŐDIK" VIZSGÁLATI FOGSÁGBAN
bolti tolvaj Németországban, mert a bíróságok túlterheltek. Mindazonáltal nem ez jellemzi a jogszolgáltatást, amelyet megpróbálnak azonos elvek alapján egységesíteni az ország két részén, bár becslések szerint a volt NDK területén ötezer bíróra és államügyészre lenne szükség. (Józsa György Gábor: A fülbevalótól a reformig -2. oldal)
A TEKINTELYELV LEROMBOLÁSÁVAL
a társadalom összeomlana, lehetetlenné válna a képviseleti demokrácia, megszűnne a jogrend. Milyen is voltaképpen a tekintélyelvűség és diktatúra viszonya? (Krómer István: Taps és vastaps -
6.	oldal)
KÁRPÁTALJA AUTONÓMIÁJÁRÓL NÉPSZAVAZÁST TARTANAK
december 1-jén. Bár az ukrán pártok csak a kulturális önállóságról hallanak szívesen, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség szorgalmazására kiírták a szavazást. (Az UMDSZ elnökével Botlik József készített interjút a
7.	oldalon.)
A MAXWELL* BIRODALOM ADÓSSÁGA
mind a hitelező, mind az adós számára aggasztó mértékű, de a két fiút apjuk a feladatokhoz felnőtt vezetővé gyúrta, s ez biztató a jövőre nézve. (Dér Imre: Folytatódik a leépítés? - 9. oldal)
KUZDELEMFENOMEN
s irritáló személyiség volt az élete teljében a néhány évvel ezelőtt meghalt Erdély Miklós, akinek két kiállítása is látható Székesfehérváron. (Ágoston Vilmos: A középszer kényszere és a heroikus ma-radiság- 10. oldal)
UJ ELEMEK A FELVÉTELI VIZSGÁKON
Változnak a felvételi keretszámok, a jelentkezés feltételei, a vizsgaformák és az értékelési módok. Az egyetemek és főiskolák több lényeges ponton maguk határozzák meg, kiket vesznek fel 1992-ben. Az év végére elkészül a részletes felvételi tájékoztató, de addig is érdemes áttanulmányozni összeállításunkat all. oldalon.
ALLANDO ROVATAINK
■ NEMZETKÖZI ELET 2-3. OLDAL B HAZAI TUDÓSÍTÁSOK 4-
5. OLDAL B NÉZŐPONT 6. OLDAL B RIPORT-INTERJÚ 7. OLDAL B GAZDASÁG 8-9. OLDAL B KULTÚRA 10. OLDAL BUNI* VERSITAS 11. OLDAL B NAPI KRÓNIKA 12. OLDAL B SPORT 13. OLDAL B TV*, RÁDIÓMŰSOR 14. OLDAL B VETÉLKEDŐ, INFORMÁCIÓK, 16. OLDAL