﻿k Hifi U-
*	‘.:*tnck • /jt-hjf
ii « kerté-
*	I j««t lér u A 7S-«» '* I* ötéig •trá\ l«a» üULA
rte
i fonni ikjiés
, v a/ivnl
jjd pcd»|
■fiiban rö-, keletit*’ 1 , utca 28. lak**
;,"UIK‘lCfW ;
,/uk‘k <* i viHak • A) évW I* ?
ust.nérg*-
vri/tft0.
m /ári**
, MJtrahi-I uri\tahií re, fahi* Sí*"
TUDJA-E ON? NAGY
VETÉLKEDŐNK KÉT TOVÁBBI KÉRDÉSE
16. oldal
Ara: 11,50 Ft
A visszatérés
Amikor kél éve Moszkvában a külügyminiszterek aláírták a szovjet csapatkivonás! egyezményt, az akkor még csak formálódó magyar többpárti demokrácia ielen lévő Képviselői nem rejtették vélta alá kifogásaikat. S jóllehet, azok a tárgyalótermen kívül, a folyosón hangzottak el, végül mégis eljutottak Eauard Se-vardnadze füléig. A szovjet diplomácia vezetője egy pillanatig sem habozott, s azon nyomban, olt a folyosón kezdett a rá jellemző, mosolygós polémiába a kritizálókkal.
A régi-új szovjet külügyminiszternek ez az egyik titka. A hagyományos diplomáciára nem jellemző rögtönzésekkel vívott ki magának kétségbevonhatatlan nemzetközi tekintélyt és rokonszenvet. Ráadásul egy olyan környezetben, ahol elődjét „Mister Nyet"-ként ismerte a világ, a Moszkva utcáit évtizedekig csak autóból szemlélő Andrej Gro-miko személyében. Sevardnadze vele szöges ellentétben tökéletesen tisztában van és él is a hatáskeltés művészetével, látványos diplomáciája tavalyra a Szovjetunió úgyszólván egyetlen exportképes termékévé vált. S talán éppen ebben rejlik a távozáshoz hasonlóan szenzációs visszatérés magyarázata: Gorbacsov nemzetközi hitelképessége végképp kimerült - valószínűleg ezt tolmácsolták a hetek pénzügyi vezetői a Kremlnek -, a további befektetésekhez szilárdabb fedezetre van szükség. Miután a szovjet köztársaságoknak sem a gazdasági, sem pedig a politikai együttműködésére tett eddigi ígéretei nem jelentettek kellő garanciát a pontos adósságtörlesztésekre, Sevardnadze segíthet átbillenteni a bizalmi mérleg nyelvét. Ismételt szerepvállalása azt az érzetet keltheti a külvilág előtt, hogy elmúlt a diktatúra veszélye, amelynek a felemlegetésével tavaly távozott, vagy legalábbis sikeresebbnek ítéli meg a szembeszegülés lehetőségeit, mint az elmúlt évben.
Az, hogy világszerte megköny-nyebbüléssel és örömmel fogadták a váratlan kinevezést, újból azt igazolja: a Nyugatnak ma a térség stabilitása a fontos, s ezt pillanatnyilag a szovjet köztársaságok egyben maradása szolgálja leginkább. Még korai lenne találgatni, hogy a meggyengültén is utolérhetetlen taktikus, Gorbacsov vajon Jelcin ellen-súlyozására fordult-e ismét Sevard-naazéhoz, s hogy a grúz politikus netán éppen ennek tudatában fogadta-e most el, többszöri visszautasítást követően a felkérést - ám a központ és a köztársaságok viszonyában kétségkívül új fordulatot hozhat az egyik kulcsfontosságú szövetségi tárca megerősödése.
A visszhangok alapján ítélve a külvilág számára teljesen közömbös, hogy dogmatikus értelemben Sevardnadze éppúgy reformkommunistának számít, mint Jelcin. A grúz politikusnak ezt legfeljebb csak szőkébb háza táján emlegetik fel az ugyancsak függetlenedni vágyó Tbilisziben. De a reálpolitika sajátossága, hogy a nemzetközi szalonokba Sevardnadze várható lag sokáig még jóval hamarabb nyer bebocsátást, mint az egykori harcos ellenzéki, ám a hatalomra kerülve kétes hírnevet szerző Gam-szahurdia elnök. Miként valószínűleg a külügyminiszter és .az orosz államfő sem hozható közös nemzetközi nevezőre pusztán azért, mert a múltban mindketten egy terjeszkedő birodalom ideológiájához kötődtek. A veszély megszűnt, így ma a kritériumok is mások: melyik politikus mennyire képes szűkebb vagy tágabb régiója egyensúlyát fenntartva közelíteni a nemzetközi fejlődés meghatározó tendenciáihoz.
Sevardnadze kinevezése máris mérsékelte azt a negatív visszhangot, amelyet a jelcini gazdasági rendeletek keltettek.
Lombért Gábor
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR CSÜTÖRTÖK, 1991. november 21., LIV. évfolyam, 273. szám
Világszerte üdvözlik az új szovjet külügyminisztert
A hetek a hitelek biztosítékát látják Sevardnadzéban
m MIND KÜLFÖLDÖN, MIND BELFÖLDÖN általa nos egyetértéssel fogadták és üdvözölték Eduard Sevardnadze újbóli kinevezését a Szovjetunió külügyminiszterévé. Bush amerikai elnök emlékeztetett a Sevardnadze és az amerikai kormányzat között korábban kialakult jó munkakapcsolatra, a japán kormány pedig úgy értékelte, hogy egy demokratikus érzelmű és a szovjet külpolitikát kedvező irányban befolyásoló személy tért vissza korábbi posztjára. Az újdonsült és korábbi külügyminiszter pedig első nyilatkozatában visszatérését a következő szavakkal indokolta: „a Szovjetunióban jelenleg jóval bonyolultabb a helyzet, mint az augusztusi események előtt, így nem maradhattam külső szemlélő. " Sevardnadze szerint mindenkinek el kell foglalnia a saját helyét a barikádokon, hogy megmenthessük a világot, mivel a bizonytalan szovjet helyzet jelenti a legnagyobb fenyegetést az egész világ számára. Egyik legfőbb feladatának nevezte az újfajta politika kialakítását a volt tagköztársaságok irányában, és közölte, hogy mielőbb felkeresi a szuverén köztársaságok fővárosait, hogy a helyi vezetőkkel tárgyaljon. A brit Financial Times Sevardnadze újbóli kinevezésével kapcsolatban feltette a kérdést: mi maradt meg a szovjet központból? A próbálkozás a széles körű fegyverzetellenőrzési megállapodások végrehajtására, az atomfegyvertár és a hadsereg ellenőrzésének megtartására, továbbá a nyugati gazdasági segélyek keresésének összehangolására . Eduard Sevardnadze
A KÜLPOLITIKAI HELYZET
nyilván azt hiszi, hogy tapasztalataival valami menthető lesz a szétesŐDen lévő atomhatalom egységes külpolitikájából - írta a Financial Times.
ff SZOMORÚ ADATOKKAL alátámasztott elemzéssel figyelmeztetett a szovjet elnök arra, hogy a Szovjetunió gyors ütemben halad a gazdasági katasztrófa felé. A szövetségi törvényhozásban mondott beszédében Mihail Gorbacsov kijelentette, hogy az ipari és a mezőgazdasági termelés egyaránt hanyatlik, és különösen drámai a visszaesés a kereskedelemben, s mindehhez még hozzájárul, hogy csillagászati nagyságú államháztartási deficit várható. Az ipar teljesítménye hét, a mezőgazdaságé kilenc százalékkal csökkent. Gorbacsov szerint a gazdaságot csak a köztársaságok politikai szövetségének mielőbbi megteremtése mentheti meg. Alig néhány órával korábban a washingtoni Fehér Ház peaig azt erősítette meg, hogy az eredetileg Moszkva által remélt több milliárd dollár értékű gabonaszállításokkal szemben csak 1,5 milliárd dolláros élelmiszer szállítási hitelt kíván nyújtani, és azt is úgy, hogy az érintett tagköztársaságok egyenként kötelezettséget vállalnak a hitelek visszafizetésére. A moszkvai központi kormány pusztán összehangoló szerepet kapna.
* EGYEDÜL A NATO rendelkezik olyan eszközökkel, amelyekkel nagyobb nyomást lehetne gyakorolni Belgrádra, és nemcsak afféle szónokit - írta a Dér Standard című bécsi lap. Az újság úgy vélekedett, hogy nemcsak a Nyugat-európai Unió adriai manővere hatástalan, de ugyanez vonatkozik az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezletre, valamint az ENSZ-re is, amelynek hatékonysága válságos esetekben igencsak korlátozott. Ami a NATO-t illeti, ott viszont az akarat hiányzik, a szövetség egyértelműen semlegességét nyílvánította, amikor leszögezte, hogy a Balkán nem tartozik hatáskörébe. A jugoszláviai válságból kivezető egyetlen kiút Horvátország és Szlovénia elismerése lenne - vélekedett Habsburg Ottó, az ugyancsak bécsi Neue Kronenzeitungnak adott nyilatkozatában. Az idős politikus szerint ugyanígy el kellene ismerni a többi köztársaságot is, ha azok igénylik ezt. A BBC rádió világszolgálatának adott nyilatkozatában Jeszenszky Géza külügyminiszter pedig annak ‘a nézetnek adott hangot: a kérdés most az, hogy végül is a jugoszláv hadsereg mire törekszik, a megállapodásokkal és ígéretekkel ellentétben további területszerző hadműveleteket folytat-e, vagy pedig inkább presztízskérdés volt számára Vukovár eleste, és ez után esetleg valamiféle nyugalom következik be, és megjelenhetnek a békefenntartó erők.	(P. L.)
A meghívás érvényben van
A magyar Külügyminisztérium nem kapott arról értesítést, hogy módosulna a szovjet külügyminiszter november végére tervezett budapesti látogatása - mondta szerdán délelőtt Hermán János külügyi szóvivő azzal kapcsolatban, hogy kedden este Moszkvában bejelentették: Borisz Pankin helyett ismét Eduard Sevardnadze vezeti a külügyi tárcát.
Az MTI jelentése szerint a szóvivő hozzátette: mi a szovjet külügyminisztert hívtuk meg, hogy parafál-juk a két ország alapszerződését, illetve előkészítsük Antall József miniszterelnök decemberre tervezett moszkvai látogatását.
Arra a kérdésre, hogy mit szól a váratlan személyi változáshoz, Hermán János hangsúlyozta: a személy-cseréről hivatalos szovjet közlés még nem érkezett. Sevardnadzét kiemelkedő, nagy nemzetközi tekintéllyel bíró politikusnak tartjuk, aki rendkívül sokat tett a szovjet külpolitika átalakításáért. Korábban is jó viszonyban voltunk vele, s azt követően sem szakadtak meg kapcsolataink, amikor megvált külügyminiszteri posztjától.
Major szívesen látja Pankint londoni nagykövetként
A köztársaságok Sevardnadze mellett
November végén feltehetőleg sor kerül a szovjet külügyminiszter budapesti látogatására, ám a végleges és hivatalos döntés magától az újonnan kinevezett Eduard Sevardnadzé-tól függ - közölték az MTI moszkvai irodájával szerdán a szovjet külügyminisztériumból és a politikushoz közelálló körökből. Sevardnadze hitelt érdemlő források szerint csütörtökön mér haladéktalanul megkezdi az ügyek átvételét Borisz Pankintól.
A leköszönő külügyminiszter a Komszomolszkaja Pravda hasábjain úgy nyilatkozott, hogy szívesen vállalja a nagyköveti munkát. Rövid külügyminiszteri tevékenységét értékelve elmondta: lehetőségei szerint minden tőle telhetőt megtett ezen a poszton, végrehajtotta a külügyi apparátus dezideologizálását, kidolgozta a szövetségi külügyi szervezet jövőbeni működési elvét és felépítését, amelyet az Államtanács jóvá is hagyott.
Eduard Sevardnadze ugyenezen lap hasábjain úgy vélekedett, hogy nincs oka a túlzott örömre, ám az el-
keseredésre sem a kinevezés miatt. Mindenesetre kijelentette, hogy a mostani döntés meghozatala jóval nehezebb volt számára, mint a lemondás elhatározása.
Sevardnadze egyik munkatársa szerint az új külügyminiszter kinevezé-
séhez Mihail Gorbacsov valamennyi köztársaság vezetőjének egyetértését megkapta. A grúz politikus egyelőre nem válik meg sem a Demokratikus Reformmozgalom, sem a Külpolitikai Társaság élén betöltött tisztétől.
(Folytatás a 2. oldalon.)
Surján sikeres eszmecseréi a világbanki hitelről
„A kormány nem tárgyalt katonai beavatkozásról”
(Tudósítónktól)
WASHINGTON - Ilyesmit bárki is legfeljebb magánemberként mondhatott, a kormány nem tárgyalt katonai beavatkozási tervekről - felelte Surján László lapunknak arra a kérdésére, hogy tud-e valamit a miniszter és koalíciós pártvezető arról, amit az eheti Time magazin szemleírója állít: egy budapesti magas rangú politikus „figyelmeztette” volna a őí«/?-kormányt, .készültségi tervek” volnának a vajdasági magyarok bántalmazása esetére. Mivel amerikai magánlátogatása első felében Surján Atlantában részt vett egy, a kereszténység és a demokrácia viszonyát elemző konferencián, és ott persze térségünk gondjai is szóba kerültek, nem volt indokolatlan erről k faggatni a magyar tudósítókat tájékoztató washingtoni látogatót. Nyomatékkai hangoztatta, hogy a magyar politika éppen attól annyira elismert -amint ő is tapasztalta amerikai beszél-
getésein -, mert, .megőrzi nyugalmát”, még olyan esetekben is, mint volt a barcsi bombázás. Természetesen a magyar kormánynak felelőssége van a vajdasági magyarokért, „de abban is biztos vagyok, hogy ennek nem katonai a megoldása” - mondta Surján, akit persze szintén aggasztanak a jugoszláviai magyarellenes megnyilvánulások, de az reménye szerint „talán nem általános, és nem is a szerb vélemény”. Nem hiszi tehát Surján, hogy Magyarországnak egyoldalú lépéseket kellene fontolgatnia, hiszen biztos benne: a külvilág sem tűrhetné el a válságnak azt a nemzetköziesítését, amire a Time-szerző „forgatókönyve” utal: szerb csapatok vagy csoportok vajdasági mészárlását (amibe aztán Budapest katonailag avatkozna be).
Surján azt tapasztalta, hogy hazánk éppen stabilitásával „értékelődött fel” a környezetében lévő válságok tükrében. S mert januárban is járt Ameriká-
ban, a miniszternek van összehasonlítási alapja is. Atlantában egyébként - a közeli louisianai kormányzóválasztás kapcsán - szóba kerültek a szélsőségesség világszerte vészesen terjedő megnyilvánulásai is. Surján örömmel nyugtázta, hogy hazánkkal kapcsolatban nem hallott aggályokról, „sokat tudnak rólunk, de csupa jót”, s így a kép kedvezőbb, mint a magunk kialakította vagy akár a .korábbi rémkép az antiszemita, nacionalista, a régmúltba visszacsúszó Magyarországról”. Ehelyett „megszületett a bizalom hazánk iránt” - mondta a miniszter. Ám a közösen levont atlantai tanulságként megemlítette, hogy „minden országnak megvan a Le Fenje”, s a szélsőségesség megnyilvánulásaira „nagyon oda kell figyelni”, kivált „a középre törekvő politikusoknak”, kiknek semmiképpen „sem szabad vetélkedniük e szélsőségesekkel”.
(Folytatás a 2. oldalon.) |
Román külügyi nyilatkozat
Bukarestből jelenti az MTI: Kedvező tényként értékeljük, hogy végül a magyar fél is előterjesztette saját tervezetét — jelentette ki szerdán Te-odor Melescanu román külügyi államtitkár, aki a külügyminisztérium szokásos heti sajtótájékoztatóján beszámolt arról, hogy a magyar külügyminisztérium november 15-én megküldte saját tervezetét a két ország közötti megértési, együttműködési és jószomszédi szerződésről.
Ez valójában a magyar fél válasza arra a román szerződéstervezetre - tette hozzá Melescanu -, amelyet személyesen adott át ez év május 11-én Somogyi Ferenc magyar külügyi államtitkárnak bukaresti látogatásakor.
Románia teljes mértékben osztja a magyar fél kívánságát, hogy minél hamarabb kezdődjenek tárgyalások a javasolt szerződés tervezetének megszövegezéséről. .Persze, mint minden hasonló fontosságú dokumentum megtárgyalásánál, nekünk is szükségünk lesz egy minimális időre magyar kollégáink javaslatainak tanulmányozásához” - mondotta az államtitkár.
KALANDOS ÉS REGÉNYES
út volt a határig. A csornai elágazásnál szovjet tankzárral biztosított szögesdrótos intemálótáborba akarták zárni a Tatabányán felszedett menekültekkel telezsúfolódott két autó utasait. Magyarul beszélő román szekusok segítettek az oroszoknak. (Zolcsák István: „Viharkabátosok” az Egyesült Izzóban -
7.	oldal)
MINDENKÉPP AZ ELSZAKADÁS AZ ÉRDEKÜNK,
hogy ne húzzák ki a talajt az idegenek a helybéli parasztok, a volt egyéni gazdák lába alól - mondja a téeszelnök. (Keresztényi Nándor: A ménfőcsanaki félelmek nem alaptalanok - 8. oldal)
A MÚLTBAN ELKÖVETETT
környezetszennyezés felszámolása vagy az újabb környezetszennyeződés megakadályozása a fontosabb? Mi történjék a privatizáció során átalakuló vállalatokkal? Kötelezhető-e a jogutód a múltból származó károk felszámolására, vagy azt az államnak kell átvállalnia az adófizetők pénzéből? (Kindler József-Kerekes Sándor: Kömyezetügy Közép-Eurőpában -
8.	oldal)
KEDVEZŐ
MAGYARORSZÁG
SZÁMÁRA,
hogy magas adósságállománya ellenére a jó adós benyomását kelti, ami a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése szempontjából igen fontos - jelentette ki Ottó Schlecht, a Német Szövetségi Gazdasági Minisztérium nyugalmazott államtitkára. (Durst Judit: A reform keretei már megteremtődtek - 9. oldal)
HOGY TUDJÁK A HELYESÍRÁST,
azt az íróktól, fordítóktól nem követelték meg, inkább fenntartottak embereket a helyesírás ellenőrzésére, akik semmi máshoz nem értettek. Egy szerkesztő öt-hat könyvet szerkesztett egy évben, ezért nyomorúságos fizetést kapott, de ezt kevesen vallják be - csak napi két órákat dolgozott. (Devich Márton: Mitől gazdag, mitől szegény? -10. oldal)
A KÜLSŐ ÉS BELSŐ HŰSÉG
magatartásának alapeleme. Hű maradt a városához, még ha e szeretettel teli viszony az idők során nem is volt a távozáskényszertől és belső válságoktól mentes (Ma-rafkó László: A költő hűsége -10. oldal)
ALLANDO ROVATAINK
NEMZETKÖZI ELET 2-3. OLDAL B HAZAI TUDÓSÍTÁSOK
4-5. OLDAL B NÉZŐPONT ó. OLDAL B RIPORT-INTERJÚ 7. OLDAL B QAZDASÁG 8-9. OLDAL B KULTÚRA 10. OLDAL B TUDOMÁNY 11. OLDAL B NAPI KRÓNIKA 12. OLDAL B SPORT 13. OLDAL Ji MŰSOROK 14. OLDAL B VETÉLKEDŐ, INFORMÁCIÓK, RENDŐRSÉGI HÍREK 16. OLDAL
ül
_i eSE^-t U r-u-'i	1iJLamTB3-ltT^fel3ÜI