﻿TUDJA-E ON? NAGY
VETÉLKEDŐNK KÉT TOVÁBBI KÉRDÉSE
16. oldal
Ara: 11,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
Az önigazolás
Hogyan lehetne a század eleji önsegélyző egyletből szakértőkkel megerősített szakszervezet? Mikor, milyen módszerekkel védjék a munkavállalók érdekeit? Párttal vagy párt nélkül? S ha párttal, mel,
A rendszerváltás után lassan két évvel ilyen kérdések foglalkoztatják a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségét. Ma, e szak-szervezeti tömörülés rendkívüli kongresszusának napján már nem szerepel a kérdések között, mit lehetne tenni azért, hogy mindenki legitimnek ismerje el ezt az érdekvédelmi szervezetet. A küldöttek - a tervezett program szerint - már nem tárgyalnak arról, hogy mi legyen a szakszervezeti vagyonnal.
Mondhatjuk tehát azt is, tán megbocsátható leegyszerűsítéssel, hogy az MSZOSZ mai kongresszusa új fejezet kezdetét jelenti honi demokráciánk életében. E régi-új szervezet ugyanis - mindenféle érthető és érthetetlen, jogos és jogtalan kísérlet ellenére - megmaradt, s nyerő pozícióba jutott. A SZOT utódszervezete ugyanis győztesen került ki az elmúlt másfél-két év küzdelmeiből, például az augusztusi választásokból: közel kétmilliós taglétszáma alapján az ország legnagyobb ilyen jellegű csoportja lett. A legnagyobb szakszervezetei pedig már nem lehet „kommunista múlttal" vádolva egyszerűen leírni. Politikai hiba volna ugyanis az MSZOSZ tagjait figyelmen kívül hagyni - mondjuk a következő választások alkalmával. Az MSZOSZ-nek pedig már nincs szüksége arra, hogy pártok, s így parlamenti támogatók után kutasson - ezentúl őket kell együttműködésre kérni. Talán meg lehet kockáztatni, a valamikori ellenzék szándéka ellenére a politikai szervezetek inkább rá vannak utalva erre az érdekvédelmi tömörülésre.
A rendszerváltás kezdetén, a parlamenti választások idején mindenki úgy gondolta: a SZOT bármit csinálhat, bármivel próbálkozhat, nem fogja megélni az
1991-	es esztendőt. S mivel hatékony érdekvédelmi szervezetek nélkül - akkor - egyetlen párt sem tudta elképzelni a demokráciát, kiki saját szakszervezetet próbált alapítani, alapíttatni. Vagy mondjuk inkább úgy, a pártok és a szakszervezetek egymást keresték s meg is találták. Volt ugyan olyan - nagynak semmiképpen nem nevezhető - szakszervezet, amelyre több párt is jutott.
Ezek az új tömörülések azonban várakozáson alul szerepeltek. S ami még nagyobb „baj", lassan
1992-	t írunk, s még mindig létezik a SZOT utódja. Sőt! A Magyar Szocialista Párt, különvéleményt képviselve, a parlamentben ellenezte, hogy az Országgyűlés beavatkozzon a szakszervezetek vagyon körüli vitájába - s megnyerte ezzel a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének bizalmát. Horn Gyula, a szocialisták elnöke pedig személyesen lesz jelen a ma kezdődő rendkívüli kongresszuson. Újabb gesztus - az egymásra találás reményében.
Új fejezet kezdődik talán honi demokráciánk életében? A megerősödött MSZOSZ rendkívüli kongresszusán már nem saját szervezeti, legitimációs problémáikkal foglalkoznak majd a résztvevők. Úgy tűnik, az MSZOSZ kikerül védekező szerepéből, s végre az érdemi munkával, az érdekvédelemmel foglalkozik majd. S ha többet - feleslegesen - nem sétálnak be a vagyonfelosztás sehová sem vezető zsákutcájába sem -az önigazolási kényszeridőszakának vége szakadhat.
Sípos Balázs
Jelcin megkezdte németországi tárgyalásait
Bonn tisztábban szeretné látni a szovjetunióbeli erőviszonyokat
m ELŐSZÖR LÁTOGATOTT KÜLFÖLDRE az elvetélt augusztusi puccskísérlet óta Borisz Jelcin. Az orosz elnök Európa legerősebb gazdasági hatalmát, Németországot keresi ki, s mint többször is hangoztatta, nem kéregetni jött Bonnba. Jelcin, aki államfőnek kijáró fogadtatást kapott, az első napon feszített tárgyalásokat folytatott Kohl kancellárral. A németek szeretnék tisztázni, hogy milyen is lesz a központ és a köztársaságok viszonya a Szovjetunióban, csak ezután kívánják új alapokra helyezni az együttműködést. Bonn Jelcintől határozott ígéretet akar hallani arról, hogy a Volga mentéről 1941-ben kitelepített németek autonómiát kapnak, lehetőleg egykori lakóhelyűken. A Frankfurter Rundschau emlékeztetett rá, hogy Németországnak „kötéltánc-politikát" kell folytatnia a két legfőbb szovjet vezető közt, hiszen Gorbacsov mellett kötelezte el korábban magát Kohl kancellár, ám Jelcint is kellő tisztelettel kell körülvenni.
m MEGDÖBBENTŐ TÖMEGMÉSZÁRLÁSOKRÓL ÉRKEZNEK HÍREK a szövetségi csapatok által a napokban elfoglalt Vukovárról és környékéről. A jelentések egyelőre teljesen ellenőrizhetetlenek, hogy kik kiket gyilkoltak le, egyáltalán valóban volt-e megtorlás a frontvonalakon. A Reuter csütörtök este visszavonta korábbi értesülését a gyilkosságokról. Washington és Európa még mindig nem fogta fel, hogy Jugoszláviában egy olyan kanócot gyújtottak meg, amely a puskaporos hordó robbanása esetén átterjeszti a polgárháborút Boszniára,
A KÜLPOLITIKAI HELYZET
de még a szomszédos államokra is - ezt Stipe Me-
sic, Jugoszlávia névleges elnöke Die Weltnek adott interjújában. Amennyiben az európai intézmények érettek és cselekvőképesek lettek volna, akkor ennek a háborúnak már rég vége lenne - hangoztatta a horvát politikus. Francia-ország kész minden eszközzel emberiességi segítséget nyújtani a jugoszláv polgárháború áldozatainak. Párizs felajánlotta különleges fegyveres alakulatait erre a célra, szállítógépek, helikopterek állnak készen, hogy segítséget nyújtsanak a polgári lakosságnak. Egy francia kórnázhajó Dubrovnikbe/ már eljuttatott segélyküldeményt, és mintegy 300 személyt kimenekített a városból.
m AZ ÚJ EURÓPAI HELYZETBEN a katonai ideológiai és politikai megosztottság megszűntével nem szűntek meg az ellentétek és ellentmondások, csupán módosultak azok - ezt Katona Tamás külügyi államtitkár hangoztatta Bécsben, az európai biztonságról megkezdett nemzetközi tanácskozáson. Közép- és Kelet-Európa népei megoldatlan államokon Delüli és államok közötti problémák között élnek - állapította meg a politikus, aki úgy vélte, hogy az új összeurópai biztonsági rendszernek az együttműködés elemein kell alapulnia. Ezzel párhuzamosan jelentős nemzetközi segítségre van szük-
ség, hogy ezen országok korlátozni tudják a társadalmi kszültségeket. Mint Katona Tamás hangoztatta, csupán egy átfogó európai intézmény képes szavatolni a földrész biztonságát, egyetlen szervezet vagy ország erre nem elegendő.
m DICSÉRETET ÉRDEMEL a „ morcos múzeumigazgató" - írta Antall József tevékenységét elemezve a The Times. A Havelnél kevésbé karizmatikus, a sajtóra gyakran orroló magyar kormányfőt lehet szeretni vagy nem szeretni, de egy biztos, ügyesen vezette el országát a politikai stabilitáshoz, s ezért a posztkommunista szomszédok ugyancsak irigylik - írta a brit lap utazó tudósítója. Ernest
Beck megemlítette, hogy Magyarországra dől a külföldi tőke, egyeseknek jól, sőt nagyon jól
3\y, de érezhetők az átalakítás fájdalmas Icö-ezményei is, a szegények számának gyara-
podása, a bűnözés terjedése. Nem csoda -állapította meg az újságíró -, hogy ilyen körülmények közt Antall József népszerűsége is csökkent, bár általános a politikusokból való kiábrándulás. A cikkíró hangsúlyozta: bár voltak elhibázott kijelentések Budapesten, egyszerűen ostobaság, hogy Magyarországnak területi elképzelései lennének szomszédaival szemben. Az elővigyázatos semlegesség kiváló bizonyítéka a jugoszláv ügyben tanúsított magyar magatartás -le a The Times, azzal zárva sorait,
hogy „Magyarország egy napon Közép-Európa Svájca lehet".	(P. T. R)
Szovjet
adósságátütemezés
MOSZKVA - A tervezettnél egy nappal később, erősen kompromisszumos közlemény elfogadásával zárult a hetek pénzügyminiszter-helyetteseinek és a volt szovjet köztársaságok kormányfőinek tárgyalássorozata a Szovjetunió adósságainak sorsáról. A felek aTASZSZ beszámolója szerint megállapodtak abban, hogy a tizenkét utódállam tíz napon belül felosztja egymás között a szovjet adósságállományt és követeléseket. Államközi bizottságot hoznak létre az adósságtörlesztés ellenőrzésére. A kifizetéseket a Szovjetunió külkereskedelmi bankja teljesíti. A hetek összesen 3,6 milliárd dollár értékű rövid és középlejáratú hitel törlesztésének az átütemezésébe egyeztek bele. A találkozó során végül is kilenc köztársaság vállalt „szolidáris felelősséget” az adósság visszafizetéséért; Ukrajna kilátásba helyezte, hogy tíz nap múlva, saját részének rögzítése után csatlakozik a megállapodáshoz. Üzbegisztán csakis a ráeső adóssághányad törlesztésére tett ígéretet, míg Grúzia képviselője felhatalmazás hiányában tartózkodott az állásfoglalástól.
(v.L)
Sevardnadze lemondta „legközelebbi” útjait
Nincs elvi akadálya a magyar-szovjet szerződés idei aláírásának
(Tudósítónktól)
MOSZKVA - Eduard Sevardnadze legfőbb feladatának azt tekinti, hogy a volt szovjet köztársaságokkal felvegye az érintkezést, s ezért a „legközelebbi jövőre” tervezett külföldi útjait lemondja. Ezt a frissen kinevezett külügyminiszter jelentette ki a TASZSZ-nak adott interjújában, majd hasonló értelmű nyilatkozatot tett Vitalij Csurkin szóvivő is. Mint emlékezetes, Borisz Pankin november végén Magyarországra látogatott volna.
A grúz politikus visszatérését a szovjet diplomácia élére nagy terjedelemben kommentálják a moszkvai lapok, jó néhányuk interjút is készített vele. A Nyezaviszimaja Ga-zeta Jelcin pályafutásához hasonlítja Sevardnadze karrierjének legutóbbi fordulatait. Sevardnadze a hatalom legfelső régióiból való távozása után is jelentős személyisége maradt a nemzetközi életnek - állapítja meg az újság -, s hatása kétségtelenül érződött, érződik a belpolitikában is. A Nyezaviszimaja úgy véli, hogy Sevardnadzét korántsem
a becsvágy hajtotta, midőn elfogadta Gorbacsov ajánlatát: sokkal inkáb úgy tűnik, ő tett nagy szolgálatot az elnöknek.
A sajtóvélemények egyöntetűek abban, hogy Sevardnadze újbóli megjelenése a világpolitika színpadán Gorbacsov pozícióit erősíti. Felbukkanása mintegy jelképezi, hogy a központ egyelőre még létezik - írja a Nyezaviszimaja Gazeta. Az Izvesztyija arra mutat rá, hogy Pankin nem bizonyult olyan „fajsúlyú” politikai figurának, aki megfelelő tekintélyével feledtetni tudta volna a szétzilálódó szovjet diplomácia gyengeségeit, miközben a külpolitika egyike azon kevés területnek, amelyre még kiterjed
Gorbacsov befolyása. A Nyezaviszimaja is azt hangsúlyozza, hogy a szovjet államfő helyzetét mindenképp megszilárdítja a nyugati vezetőkkel rendkívül jó viszonyban lévő Sevardnadze visszatérése.
(Folytatás a 2. oldalon.)
Ellenőrizhetetlen hírek a vukovári mészárlásokról
Horvátország nemzetközi vizsgálatot követel
ÚJVIDÉK - Ki követte el a borzalmas mészárlást Borovo-Naseljében és Vukováron? A belgrádi és az újvidéki televízió szerda éjszakai különműsorban mutatta be a hátborzongató felvételeket Borovo-Naseljéből és Vukovárból. Késsel, baltával, kalapáccsal megcsonkított tetemek százai hevernek Vukovár romjai között. A pusztítás és a kegyetlenség leírhatatlan, nyomai megdöbbentők. A belgrádi tévé azt állítja, hogy az áldozatok mind szerbek, az emberi mivoltukból kivetkőzött tettesek pedig horvát usztasák, akiket utolér a méltó büntetés. A negyvenegy gyerek lemészárlásáról egyébként nem volt kép.
A világ vezető hírügynökségei, rádió- és tévéállomásai beszámoltak Gorán Mikics, a szabadúszó fotóriporter híréről, aki elsőként szerzett tudomást gyerekek kegyetlen meggyilkolásáról. A hadsereg azonban nem engedte meg sem Mikicsnek, sem pedig más újságíróknak, hogy a helyszínen győződjenek meg a közvéleményt megdöbbentő gonosztettről. A külföldi újságíróknak - éppen a hadsereg elutasítása miatt - az az alapvető megállapítása, hogy nem lehet biztosan tudni, kik az áldozatok és kik a gyilkosaik, s hogy van-e túlzás. Azt is figyelembe kell venni, hogy sem Horvátországban, sem
Szerbiában nincs tárgyilagos tájékoztatás, hanem háborús propaganda. Annak is a legkeményebbje.
A hadsereg a Nemzetközi Vöröskereszt képviselőit sem engedte be a vukovári kórház épületébe. (Hasonlóan járt el Cyrus Vance ENSZ-megbízottal is.) A durva elutasítás lehetetlenné tette, hogy a humanitárius szervezet missziója eleget tudjon tenni megfigyelői feladatának. Mit kellett eltitkolni a kórházban? Belgrádi hírközlő szervek szerint az orvosok, ápolók és betegek között horvát katonák bújtak meg, de polgári ruhát húzva a menekültek közé is elvegyültek. Állítólag elfogták és ismeretlen helyre vitték a Héja fedőnevű Milán Dedakovi-cot, Vukovár védőinek híres parancsnokát.
Horvátország az igen súlyos vádak után nemzetközi vizsgálatot követel annak megállapítására, mi is történt Vukováron és környékén. A zágrábi kor-• mány élesen tiltakozott a gyerekek meggyilkolásáról szóló ellenőrizetlen hír átvétele miatt. Ez az információ csak egy tanú, egy szerb fotóriporter nyilatkozatán alapszik, tehát hitelessége kapcsán gyanú merül fel, amit az is alátámaszt, hogy nem engedtek senkit sem a helyszínre, hangsúlyozza a tiltakozás.
A riadt szemű, sápadt gyerekeit vonszoló, poggyászaikat cipelő, elcsigázott, szinte sokkos ál-
lapotban jevő vukovári menekültek, akik heteket, hónapokat töltöttek a pincékben a romok alatt, akiknek mindenük odaveszett, még mindig nem kaptak elhelyezést, s valószínűleg csak Bosznián keresztül juthatnak vissza Horvátországba. A város kisebbségi szerb lakosságát Szerbiában helyezik el. Újvidékre is érkezett egy népes csoport. Vallomásaik megdöbbentő emberi tragédiákba adnak betekintést, a kilátástalanságba, nyomorba, félelembe.
És Eszéknél kezdődik minden előírón Tegnapra virradó éjszaka is és reggel is dörögtek az ágyúk. Igaz, a harcok nem voltak olyan hevesek, mint szerdán, amikor öt ember vesztette életét és mintegy hatvanan sebesültek meg. Zseljko Razsnyatovics, a szerb önkéntes gárda parancsnoka kijelentette, hogy a következő cél Eszék. Gorán Hadzsics, az úgynevezett szlavóniai, baranyai és nyugat-szerém-ségi autonóm körzet kormányfője pedig megismételte, hogy Vukovár lesz ennek a körzetnek a fővárosa, s a kormány már meg is tartotta az első ülését.
Mihajlo Zorics, ennek a „kormánynak” a véd-erőminiszter-helyettese Erdődben azt állította, hogy Magyarországon mintegy 1800 zsoldost képeznek ki és készítenek fel a bevetésre.
(Folytatás a 3. oldalon.)
LESZ-E
ÚJ KÖNYVTÁRA SZEGEDNEK?
Négy-öt millió folyóiratpéldányt, mely átfogja a természettudomány egész tárházát, ajándékozna a Sellye-alapítvány Szeged városának, s évi százezer dollár értékben járatna tudományos folyóiratokat, ha a város fogadni tudja. Ám ez nem olyan egyszerű... (Halász Miklós: Egy ajánlat, ami zavart okozott - 5. oldal)
IDŐSZERŰ SZEMBENÉZNI HORTHY SZEREPÉVEL
Mindmáig egyetlen hazai szerző tollából sem látott napvilágot tudományos igényű Horthy-életrajz. Ha Rákosi, Gerő és a kommunista nómenklatúra számos más hírhedt tagjának hamvait is befogadták a hazai temetők, milyen alapon emelhetnénk vétót a kenderesi temetés ellen? (Vigh Károly: Horthy Miklóy megítélése - 6. oldal)
BEMUTATJUK AZ SZDSZ HÁROM JELÖLTJÉT
A szabaddemokratáknál a hét végén zárul a több hete zajló elnök-választási kampány. A második legnagyobb parlamenti párt élén bekövetkező változások nagy hatással lehetnek az ország életére. Összeállításunkban a három jelölt mondja el programját és véleményét pártja helyzetéről. (Mucsányi Marianna interjúi - 7. oldal)
LAROUSSE MAGYAR MÓDRA
A magyar Larousse igen méltánylandó lexikon lenne, ha nem járnánk vele úgy, mint az egyszeri asszony a ruhavásárlással: olyan darabot akar venni, amit jó hordani délelőtt, délután és estélyen is. Ilyen ruha, vagyis ilyen minden igényt kielégítő lexikon pedig nincsen. (Harithy Kinga: Á báliruha esete a lexikonnal -10. oldal)
NEMZETI PARK A HATÁRON
A nemzeti parkok láncolata már körbeéri a Földet. Hogy mi ehhez a mozgalomhoz hozzá tudtuk kapcsolni a magunk értékeit, történelmi perspektívában is egyik legnagyobb sikerünk. A magyar-osztrák határon közösen kialakított nemzeti park világszám! (Baróti Szabolcs: Halászat, vadászat azonnal megtiltva - 11. oldal)
I NEMZETKÖZI EUET 2-3 OLDAL I HAZAI TUDÓSÍTÁSOK 4-5. OLDALI NÉZŐPONT 6. OLDAL ■ RIPORT-INTERJÚ 7. OLDALI KARRIER 8. OLDAL ■ GAZDASÁG 9. OLDAL ■ KULTÚRA 10. OLDAL ■ KÖRNYEZETVÉDELEM
11.	OLDAL ■ NAPI KRÓNIKA
12.	OLDAL ■ SPORT 13. OLDAL MŰSOROK 14. OLDAL ■
VETÉLKEDŐ 16. OLDAL