﻿Mips
'i'ljilat mitái
> * *» =n*>*
< Magte**
f*j«| »bgg
u \m
> HuniM
■«*!)* «
uu A XX
ijUHMÉ
f« mis
-r senyéi U«k pót-
uféle fel* nlótóp-dcn t»-n-nlések* cirnertÜ rvck mef-i.dívcn* •*k étté*
tét** «* , /AkÖOJft
* f it'U nyék Hu/ \íaW
tartjA vek ne-
jt i k Ksirrf
,K.»r 3(UBk^|
-UncrtlK** «*'
... icukiük* |
,oiyld» víl*
titvéli w*!*
,f ,hbah*gyj^ . ,,,,0kci»n^
,J -ihcn kótxt"
§ felett •*'*’*■*	, ..,;nek
ii vn«,K ***
TUDJA-E ON? NAGY
VETÉLKEDŐNK KÉT TOVÁBBI KÉRDÉSE
16. oldal
Ara: 11,50 Ft
Érdekeink
Az érdekvédelem ősi foglalkozás: hiszen ez volt már a középkori céhek egyik fontos feladata is. Persze nem úgy, mint ma, a huszadik század végén, amikor nem néhány ember, a kontárok kizárása a fo cél. Ma az érdekvédelem sokkal inkább befogadni szeretne, befogadni mindenkit. Mindenkit és minden érdeket. Befogadni és képviselni.
A szakszervezeti mozgalom lényege ugyanis jelenleg éppen az, hogy nem egy érdekvédelmi szervezet működik egy adott országban. A szervezetek között éppen ezért élénk konkurenciaharc folyik. Pontosan úgy. mint hazánkban. S ezért minden beszervezhető dolgozóért versenyeznek a különböző mozgalmak. S mint a pártok esetén is, a tagság táborának nagysága mutatja meg, mekkora szükség van az adott fórumra. S bár ez üres frázisnak hat, a hazánkban létrejött érdekvédelmi csoportok helyzete azt mutatja, sokan nem gondolnak erre az alapigazságra. Hiszen csak ezzel magyarázható, hogy elitszervezetek jönnek létre, hogy egy-egy kisebb gyár üzem saiát szakszervezetei alakítanak. Áz összefogás hiánya, a széttagoltság eredményezte azt is, hogy a kormány három hónapig nem felelt a szakszervezetek felhívására.
A széttagoltság és még valami más. Ez azonban a szakszervezetek és politikai pártok kapcsolatát érinti már.
Az érdekvédelmi fórumok, például a trade unionok eleinte nem kerültek direkt kapcsolatba a pártokkal, a politikával. Felismerték, más az érdeke a politikai élet szereplőinek és más az érdekvédőknek. Mindez azonban nem tartott sokáig. Hiszen sztrájkok és munkabeszüntetések segítségével sok mindent el lehet érni, de közel sem mindent. Magasabb fizetés, jobb munkakörülmények az elbocsátott társak visszavétele: ezt lehet kiharcolni az utcán és a gyárak falai között. A törvénykezésre azonban csak ritkán, alkalmanként, lehet így nyomást gyakorolni. Éppen ezért a szakszervezetek litiVai jellegűvé váltak: pártok-
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
KEDD, 1991. november 26., LIV. évfolyam, 277. szám
Dőli
hoz
___ csatlakoztak, vagy pártok
csatlakoztak hozzájuk. Ez pedig biztosította, hogy az érdekvédelem akarata törvénnyé válhatott.
Ez a folyamat zajlik ma Magyarországon is: a különböző szakszervezetek és pártok egymásra találtak. A parlamenti pártok felvállalták az országgyűlésben az érdekvédelmi fórumok érdekeinek védelmét, s ezzel az érdekvédők érdekvédőivé váltak. E szerint foglalt állást például egy-egy párt a Tisztelt Házban a vagyonosztozkodás kérdésében. Az „új" szakszervezetek pártjai támogatták, hogy a képviselőház beavatkozzon ebbe a kérdésbe, piíg a „régi(ek)" pártja ellenezte, így fest, ha a szakszervezetek nem tudják mérsékelni magukat, s minden ügyben pártjukhoz futnak.
Persze arról lehet vitatkozni, hogy mennyire fontos kérdés ma hazánkban a szakszervezetek vagyona, s nem fontosabba a bérből es fizetésből élők érdekvédelme, annak a kérdésnek az eldöntése, tartós élethelyzetnek kell-e tartanunk a munkanélküliséget. De az is kérdéses, nem lett volna-e helyesebb, ha a szakszervezetek kölcsönös kompromisszumokkal - egymás között -megoldják ezt a problémát.
Alapkérdés azonban az is, helyese, hogy egy szakszervezet valamelyik partra van utalva minden-'cájá során. Olyan orszá-
i, ahol kétkamarás törvényhozás működik, az egyik kamarában helyet kaphatnak az érdekvédelmi szervezetek. Ezekben az államokban nincs szükség a pártok és a szakszervezetek közötti együttműködésre. Amíg azonban egy rendszer nem így épül fel, addig, ha úgy tetszik, kényszermegoldásként az összefogás e formádra van szükség. Az ilyen rendszerekben azonban nem a szakszervezetek nagysága a döntő.
Sipos Balázs
Csalódás Novo-Ogarjevóban
Ünnepélyes aláírás helyett újabb viták a szovjet államszerződésről
■ SZÜKSÉG VAN a Szovjetunióra, fennmaradása nem csupán történelme logikájából fakad, de a világ fejlődésének is stratégiai támasza. Ebben az értelemben fogalmazott Mihail Gorbacsov a U. S. News and World Reportnak adott nyilatkozatában. E cél tényleges eléréséhez persze szükséges a népek önrendelkezésének biztosítása, ami Gorbacsov szerint azonban lehetséges egy megreformált, konföderatív berendezkedésű Szovjetunióban, amelyhez - bízik benne - Ukrajna is csatlakozik, és nem választja a biztos összeomláshoz vezető elszigetelődést. Másrészt nyilvánvaló, hogy Ukrajna.nélkül aligha maradhat fenn az ország - egyebek mellett a szovjet elnök politikai léte is függ tehát Kijev döntésétől. Eduard Sevardnadze újbáli kinevezésével „össz-szövetségi" külügyminiszterré a
egybentartásónak fontosságát, hogy ismételten megnyugtatja a kételkedőket: nem fenyeget sem a szovjet atomfegyverek, sem a hadsereg feletti ellenőrzés gyengülésének veszélye.
m NEM POLITIKAI NÉZETELTÉRÉSEK, csupán szövegezési problémák és kifogások miatt, Novo-Ogarje-
1A KÜLPOLITIKAI HELYZETI
vóban egyelőre elhalasztották az unióról szóló szerződés parafálását a hét szovjet köztársaság képviselői. Az öt középázsiai köztársaság, valamint Oroszország és Belorusszia elnökei - akik a szovjet államfő vezetésével gyűltek össze, hogy kézjegyükkel szentesítsék a dokumentumot - egyes feltételezá sek szerint talán el is hagyják ezt a lépést, és a tervezetet parafálás nélkül, közvetlenül a köztársasági parlamentek elé terjesztik jóváhagyásra. Ez annál is inkább valószínű, mert a szovjet elnök véleménye szerint a köztársaságok vezetői meg kívánják őrizni szabad mozgásterüket, így inkább a parlamentekre hárították a végső szó kimondásának felelősségét.
m A HÁROM REFORMORSZÁG KÉRÉSÉRE rögzítették az EK-társulásukat kimondó szerződés előszavában, hogy a megállapodás végső célja a teljes jogú tagság - szögezi le cikkében a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Az írás - amely Prága, Varsó és Budapest, valamint Nyugat-Európa közötti közeledés komoly
előrehaladásaként értékelte a szerződések parafálását - úgy véli, hogy a cseh és szlovák, a lengyel és a magyar gazdasági és életszínvonalbeli lemaradás miatt, bár nem elképzelhetetlen a végső csatlakozás, a teljes körű tagság az évezred vége előtt nem valószínű. Japán kevésbé érintett Kelet-Európa támogatásában, így érthető, hogy az EK Bizottság Tokióban tartózkodó alelnökének Micsio Vatanabe külügyminiszter kijelentette, a szigetország önmaga dönt arról, milyen terhet vesz magára a térség támogatásával, és ebbe nem enged beleszólást a Közös Piac részéről. Nyugat-Európa pédig keidi átlátni, mekkora érvágás is lenne a számára térségünk felzárkóztatása. Márpedig a három országnak elkelne a segítség, különösen ha politikai stabilitás lenne az eredmény. Az ezt fenyegető veszélyre hívja fel a figyelmet a lengyel Gazeta Wyborcza, kijelentve, hogy Csehszlovákia kettészakadása veszélyeztetné az egész térséget, területi igények és helyi konfliktusok lavináját indítaná el. Emellett semmissé tenné a visegrádi hármak minden eddigi munkáját -még ha négyszöggé alakulna is a háromszög, szinte mindent újra kellene kezdeni.	(S. E.)
Gorbacsov a kudarc ellenére is derűlátó
Háború határán az örmények és az azerik
(Tudósítónktól)
MOSZKVA - Az Államtanács legutóbbi ülésén született megállapodástól eltérően Oroszország, Belorusszia és az öt közép-ázsiai köztársaság képviselője mégsem pa-rafálta hétfőn a Szuverén Államok Szövetségéről szóló szerződés immár végleges változatát. Ezt maga Mihail Gorbacsov jelentette be a tanácskozás szünetében tartott rögtönzött sajtótájékoztatóján, közölte egyúttal, hogy a részt vevők által most pontosított és elfogadott szöveget mindazonáltal napokon belül megküldik a nemzeti parlamentnek és a szövetségi legfelső tanácsnak jóváhagyás végett. Kifejezte ama reményét, hogy december közepére aláírható lesz a dokumentum.
„Komoly” és „éles” vitáról beszélt a novo-ogarjevói kormányvillában összesereglett újságíróknak a szovjet elnök, akinek nyilatkozatát és kérdé-
sekre adott válaszait a központi tévécsatorna műsorát megszakítva, élőben közvetítette. Az ünnepélyes parafálási ceremónia méltóságteljes képsorai helyett azonban a nézők a szemlátomást fáradt és csalódottságát leplezni próbáló Gorbacsov beszámolójával voltak kénytelenek beérni.
Az államfő igyekezett nem túl nagy jelentőséget tulajdonítani annak a némi meglepetést keltő ténynek, hogy az elnökök (illetve Kazahsztán és Tádzsikisztán esetében helyetteseik) nem látták el kézjegyükkel a szerződéstervezet lapjait. A felmerült kifogásokra és észrevételekre utalva sietett leszögezni: a november 14-én egyeztetett szövetséghez képest semmi lényeges, „elvi” módosítás nem történt. Hangsúlyozta, hogy saját törekvéseivel összhangban a megújhodó szövetség rendelkezni fog az államiság legfontosabb jegyeivel.
Az uniónak példának okáért elnöke is lesz, akit a polgárok közvetlenül választhatnak majd meg, de legfejlebb két terminusra, az erre (Folytatás a 2. oldalon)
Decemberben jön Jelcin Budapestre
Borisz Jelcin, Oroszorszság elnöke a tervek szerint december közepén Magyarországra látogat - közölte az MTI moszkvai irodájával Pavel Vosa-nov. Az orosz államfő szóvivője szerint az egynapos látogatás pontos időpontját később egyeztetik. Az első legfelsőbb szintű magyar-orosz államközi tárgyalásokra annak az európai körútnak a keretében kerül sor, amelynek során Borisz Jelcin ellátogat Romániába és Olaszországra is.
Pavel Vosanov szerint a megbeszéléseken várhatóan főként a kétoldalú gazdasági problémák megoldásáról lesz szó, hiszen a szovjet-magyar gazdasági kapcsolatok leépülése elsősorban Magyarország Oroszországgal kiépített kapcsolatait érintette a legérzékenyebben. Az orosz elnök szóvivője szerint nem kizárt, hogy a budapesti látogatás során sikerül megvetni a két ország közötti politikai kapcsolatok
A SAROKBAN VASAGY,
szemben vele Junoszty típusú tévékészülék. Az asztal a parányi ablak alatt áll, viaszosvászonnal borítva, mellette támlátlan székek. A csikósparheltben nem ég a tűz, a padlóból nyirkos hideg szivárog. ( Kristóf Attila: Balta az ágy alatt - 7. oldal)
NEM LÁTHATTUK,
AMIT LÁTTUNK.
Nem hallhattuk, amit hallottunk. Legfőképp: ne szólj szám, nem fáj fejem. 1956 után ilyenek voltunk. Mi voltunk a három majom. ( Tóbiás Áron: Arcok a mából - 7. oldal)
LESZ TEJÁREMELÉS, VAGY NEM?
A minap felröppent hír szerint bizony kell erre számítani, ám a sokak számára savanyú információt mindjárt másnap cáfolták is az illetékesek.( Horváth L. István: Ki fölözi le a tejet? - 8. oldal)
KORUNK
NAGY BŰNE A GŐG
Meg vagyunk győződve róla, hogy minden a miénk: testünk, tehetségünk, az egész világ. A mértéktartást teljesen kitöröltünk az emlékezetünkből. (Zanussi a szellem és a filmművészet kapcsolatáról -16. oldal)
■ NEMZETKÖZI ELET 2-3 OLDAL ■ HAZAI TUDÓSÍTÁSOK
4-5. OLDAL ■ NÉZŐPONT ó. OLDAL ■ RIPORT-INTERJÚ 7. OLDAL ■ GAZDASÁG 8-9 OLDAL ■ KULTÚRA 10. OLDALI UNIVERSITAS 11. OLDAL ■ NAPI KRÓNIKA 12 OLDALI SPORT 13. OLDAL ■ MŰSOROK 14 OLDALI VETÉLKEDŐ, INFORMÁCIÓK ló. OLDAL
Párizs a BT sürgős összehívását kéri
Párizsból jelenti az MTI: A francia kormány hivatalosan kérte az ENSZ. Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását, hogy megállapodás jöjjön létre békefenntartó erő kiküldéséről Jugoszláviába. A párizsi javaslatot a külügyminisztérium szóvivője hétfői sajtóértekezleten a délszláv országban kialakult drámai helyzettel indokolta. Franciaország már korábban egyik kezdeményezője volt a BT fegyverem-bargó-határozatának, amely megtiltotta fegyverek szállítását Jugoszláviába, s a szóvivő utalt arra, hogy a Nyugat-Európai Unió kilenc tagállama a múlt héten Bonnban ugyancsak sürgette a Tanács határozott beavatkozását, amelyről egyébként már folynak konzultációk a világszervezet székhelyén.
„Most arra van szükség, hogy gyorsan és hatékonyan cselekedjünk”
- hangoztatta a szóvivő, s mint közölte, Párizs a hangsúlyt a sürgősségre helyezi. Bemard Kouchner, a humanitárius ügyek francia államtitkára, aki az elmúlt tíz napban Dubrovnikban személyesen kísérelt meg közvetítést a helyi fegyverszünet érdekében, és egyik irányítója volt a sebesültek, nők és gyermekek kimentésének az ostromlott városból, egy hétvégi televíziós interjújában maga is ENSZ-akciót sürgetett. A Quai d’Orsay szóvivője most úgy vélekedett, hogy mivel az ENSZ erők kiküldésébe a szerb és a horvát fél egyaránt beleegyezett, meg kell ragadni az alkalmat a további vérontás megakadályozására.
A jugoszláv hadsereg eltökélt szándéka Eszék bevétele
Akar-e itt valaki tűzszünetet?
ÚJVIDÉK - Lord Cdrrington tette fel az alcímben szereplő kérdést, s ebben jelölte meg a jelenlegi jugoszláv helyzet legnagyobb problémáját. A hadsereg Eszék ellen indult? A brit diplomata szerint nincs semmi ok erre a hadműveletre, mivel Eszék sohasem volt szerb, s a város lakosságának mindösze húsz százaléka szerb nemzetiségű. Leszögezte, hogy nagy probléma lenne, ha Eszékel ugyanaz tötténne, mint Vukovárral.
Az események azonban nem hagynak kétséget afelől, hogy a hadsereg nem tágít, eltökélt szándéka Eszék bevétele, mégpedig nem olyan hosszú ostrommal, mint amilyen Vukovámál volt. Ezt bizonyítják a heves harcok, a szövetségi erők előrenyomulása, Szentlászló és még tizenkét „szerb falu” elfoglalása s az a nyilvánvaló szándék, hogy Eszéket körülzárják.
A többi horvátországi hadszíntéren nem voltak nagyobb összecsapások. Nem lehet azonban azt állítani, a legnagyobb jóakarattal sem, hogy tiszteletben tartják a tűzszünetet, mert jóformán mindenütt voltak szórványos lövöldözés. Belgrád a harcok kezdeményezésével a horvát erőket vádolja. A szlavó-szerb alakulatok parancsnoksága például azt állítja, hogy nem is lehel tűzszünetről szó, mivel a horvát fegy-
veresek jó része nem engedelmeskedik főparancsnokságának. Ama az újságírói kérdésre, hogy a szerb területvédelmisek megtámadják-e Eszéket, az egyik parancsnok kijelentette, hogy a városban negyvenezer (!) szerbet tartanak túszként fogva, s azt követeli, hogy ezeket az embereket engedjék szabadon, a város védői pedig harc nélkül adják meg magukat, mert csak így kerülhetik el Vukovár sorsát. Ez a fenyegető nyilatkozat is egyértelmű választ ad ara a kérdésre, hogy várható-e egy, a vuko-várihoz hasonló ostrom Eszék ellen.
Bárhogy nézzük is, a frontokon nem lászik semmiféle hatása annak, amiben a tárgyalóasztalnál a jugoszláviai vezetők nemzetközi segédlettel ország-világ előtt megállapodtak. Olyan vélemények is napvilágot látnak, hogy Belgrád kijátszotta a világszervezetet és az Európai Közösséget is. Dicséri a tizennegyedik tűz-szüneti megállapodást és visszavonja a hadsereg egyes erőit Horvátország csendesebb részeiből (tegnap például hosszú huzavona után megkezdődött a harci eszközök leszállítása Sibenik-ből és a spliti laktanya kiürítése), de mindezt ezért teszi, hogy időt nyerjen. S ez idő alatt folytatja a szlavóniai hadműveleteket. Tehát lassan, de biztosan éri el háborús cél jait.
Az ENSZ-bcn azonban, úgy látszik, bizakodóbbak. Cuéllar főtitkár szerint ugyanis szinte napok kérdése, hogy a Biztonsági Tanács döntést hozna kéksisakosok jugoszláviai kötelezettségvállalásáról. Több ország sürgette a BT összehívását, mert úgy vélik, hogy most már ez elkerülhetetlen, s meg is vannak hozzá a feltételek. Ez azt is jelentheti, hogy nem ragaszkodnak már ahhoz a sokszor hangoztatott feltételhez, miszerint az ENSZ-csapatok jöveteléhez a szilárd tűzszünet szükségeltetik?
Az ENSZ-főtitkár azt is bejelentette, hogy Cyrus Vance ENSZ-meg-bízott ismét Jugoszláviába utazik, s a szakértők csoportjával meghatározza a kéksisakosok szerepvállalásának részleteit. Azt is, hogy hol állomásoznak majd - ez a legfontosabb kérdés -, s azt is, hogy milyen létszámű erőket vezényelnek majd a kijelölt helyekre.
A szövetségi hadsereg (és természetesen Szerbia) továbbra is ragaszkodik ahoz, hogy a békefenntartó csapatoknak csakis a szemben álló alakulatok ütközési vonalán (tehát „a jövőbeni Jugoszlávia új határain”) kell állásokat elfoglalniuk, mert másképpen jövetelünknek nem lenne semmiféle célja, illetve „nem védhetnék meg a szerb nénet a genocídiumtól” Ezzel
szemben Zágráb a mostani határt jelölte meg, ahol az ENSZ-erőket szívesen látná, mert ezzel létrehozható lenne a tartós tűzszünet, majd a béke. Valószínűleg azonban a külföldi csapatok szinte az egész honát területen állásokat foglalnak majd el.
A horvátországi vezetésnek -amellett, hogy a csatatereken vereség után vereség éri, s ezt nagyon nehéz a nemzetközi színtéren elért sikerekkel kompenzálnia - még egy súlyos problémával kell szembenéznie a belpolitikai porondon. Tudjman elnök a háború kitörése óta nem volt ilyen súlyos helyzetben. Ezt tükrözte vasárnap esti, higgadtnak nem nevehető, elkeseredett hangú tévébeszéde is. Paragának, a szélsőséges Jogpárt vezetőjének letartóztatása megingathatja az elnök pozícióját. Egyes állítások szerint ugyanis a horvát fegyveres alakulatok hetven százalékát Pragáék irányítják. S míg a horvát vezetőség erejét a belső konfliktus megoldása foglalja le, Eszéknél bezárul a kör. S úgy tűnik, Horvátország területén még jó ideig a zöld sisak lesz a divat.
Sebestyén Imre
(Tudósításunk a horvát kormányfő
hndanesti látogatásáról a.? oldalon I
m
•*1