﻿TUDJA-E ON? NAGY
VETÉLKEDŐNK KÉT TOVÁBBI KÉRDÉSE
16. oldal
Ára: 11,50 Ft
í
Magyar Nemzet
CSATLAKOZHAT
JÁTÉKUNKHOZ!
INFORMÁCIÓS
IRODÁNK
CÍME:
Bp. Vlt., Erzsébet krt, 6.
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR CSÜTÖRTÖK, 1991. november 28., LIV. évfolyam, 279. szám
Idegen cégek
Tajvan hongkongi babérokra, példátlan ütemű gazdasági felvirágzásra vágyik. Mi is. Csábítgatják a külföldi tőkét, hogy jöjjön, mert náluk a dollár gyorsan és sokat fiadzik. Nem szégyenlik a világ előtt kimondani: azért érdemes náluk befektetni - sok egyéb mellett -, mert azon a vidéken olcsó a munkaerő, s igenis hagyják magukat kizsákmányolni. Nekik ez az üzlet, hiszen egyrészt az éhbér is több a semminél, másrészt minden új létesítmény, az odavitt korszerű technika és technológia az övék marad. Áramlik is hozzájuk a nemzetközi kis- és nagytőke, bankok, üzemek nőnek ki egyik napról a másikra a földből.
És Tajvan, Hongkong, Dél-Ko-rea nincs is olyan messze tőlünk, legalábbis ha azt nézzük, hogy ezek az országok - és még számtalan, úgymond fejlődő is - a potenciális versenytársunk a nemzetközi tőkepiacon.
Ha homokba dugjuk a fejünket, akkor is igaz marad: a tőke Magyarországra sem jótékonykodni érkezik, hanem haszonért, több nyereségért, mint amekkora otthon elérhető.
Miért létesít - például - egy svájci vállalkozó, sok millió dollárt befektetve, az Alföldön egy saját tulajdonú vágóhidat? Mert kiszámolta, hogy a magyar vidéken olcsón jut alapanyaghoz, a szalag mellett állók bére pedig csak töredéke a svájci betanított és szakmunkásokénak. Baklövés ezt nem kihasználni, mondja ő. De mi is elégedetten dörzsölhetjük kezünket, mert csak ez az új külföldi beruházás közvetlenül 30-40, közvetve pedig 20-30 ezer embernek ad -maja - kenyeret. Vajat viszont már nem sokat tesz mellé; az üzleti vállalkozásban részt vevők többsége - kivéve néhány vezető menedzsert
- nem fog meggazdagodni, a munkájuk gyümölcse: a korábbi élet-színvonaluk nem romlik tovább. És
ez is - itt - eredmény.
Persze a Magyarországon tevékenykedő vegyes és tisztán külföldi tőkével működő vállalkozásoknak - rt.-knek, kft.-knek - sok más is köszönhető. Nemcsak szubjektív tapasztalat, hanem a számok is azt bizonyítják, hogy e körben az általánosnál jobb a morál s a munka hatékonysága: egy dolgozó itt kétszerte nagyobb árbevételt ér el, az egy főre jutó termelési érték pedig 62 százalékkal magasabb, mint más munkahelyen. De a bér is több, 18-20 százalékkal.
Más érdekes tendenciák is megfigyelhetők. Korábban a külhoni vállalkozók többsége 31-50 százalékos arányban társult a magyar partnerekkel, az idén viszont ugrásszerűen megnőtt az idegen többségű cégek aránya. Vajon miért? A külföldi befektető a többségi tulajdon birtokában tudja leginkább megvalósítani céljait? Jellemző még - ugyancsak a KSH friss felmérése szerint -, hogy az egy vegyes vállalatra jutó tőke évről évre csökken, s egyre kisebb gazdálkodószervezetek alakulnak. A sok apró cég ma még nem igazi konkurense a nagyoknak, az állami vállalatokanak, de talán egyszer a sok lúd...
Ma már körülbelül kilencezer külföldi érdekeltségű gazdálkodó szervezet tevékenykedik nálunk, a behozott tőke eléri a 100 milliárd forintot. Ez jelentős összeg, ha a szomszéd, a volt szocialista országokba bevitt tőkéhez viszonyítjuk, szerény, ha a távol-keleti invesztíciókhoz mérjük. A magyarországi tőkeimport eredményét vizsgálva tehát se ne örvendjünk, se ne búslakodjunk túlságosan. Maradjunk realisták.
Horváth L. István
Izrael időt kér
Bizonytalan a béketárgyalások jövője
EGY KORSZAK VÉGÉNEK nevezi a Le Monde budapesti tudósítója az SZDSZ élén bekövetkezett változást. Mármint a párt életében. Töl-gyessy Péter - írja egyebek között a francia lap - a nyitás jelöltjeként jelentkezett azzal, hogy a pártot ismét a középpontba tudja helyezni. A múlt másfél évben, a választásokat követően ugyanis az SZDSZ nem tudta bebizonyítani, hogy a kormányzó koalícióval szemben az alternatívát képviseli. Ennek következtében a róla kialakult kezdeti jó benyomás folyamatosan gyengült. Ugyancsak ezzel a magyar belpolitikai eseménnyel foglalkozik a svájci Neue Zürcher Zeitung. A cikk szerzője Kis János lemondásában az SZDSZ válságának kifejeződését látja. Szerinte kérdéses, hogy „Tölgyessynek sikerül-e a szellemi elit pártját tömegpárttá alakítani és közben liberális vonalat követni'’. A lap egyébként Tölgyessy Pétert az SZDSZ konzervatív szárnyához sorolja. Véleményt nyilvánít az eseményről az Olasz Szocialista Párt lapja, az Avanti is. Az előző szerzővel szemben az új első embert „a mérsékelt szárny vezetőjének" nevezi. Úgy látja, hogy a Szabad Demokraták Szövetségének a kongresszusa mélységes belső megosztottságukat tükrözte. A lap úgy véli, hogy az új vezető
hazai választó szemében pozitív lépéseket te-
I. ,	_ . . .____ hazai választó szemeben pc
A KÜLPOLITIKAI HELYZET | SYen - hamarosan elhangzik.
megválasztásával a párt történelmi magját alkotó értelmiségi másként gondolkodók csoportja mondott le tisztségéről. Tölgyessy Péter nagyobb együttműködésre törekszik majd a kormánykoalíció legerősebb pártjával, a Magyar Demokrata Fórummal - így az Avanti.
m BIZTONSÁGOS JiERETEKET teremthet a kereskedelem fejlesztéséhez, növelheti az amerikai beruházók bizalmát az a tény, hogy az Egyesült Államok törvényhozása véglegesen jóváhagyta a még meglévő gazdasági korlátozások felszámolását Magyarországgal és Csehszlovákiával szemben. Mi több, egyben pozitív jelzést ad más partnereinknek, Nyugat-Éurópának és Japánnak is ~
<orcn
san maga is kinyilvánítja, hogy a két ország bármely más nyugatival egyenrangú kereskedeí-i feltételeket kap az Egyesült Államokban. Ez a
végső elnöki döntés - tekintettel a választási évre, amelyben a Fehér Ház nyilván sürgetőnek tartja, hogy mind külpolitikailag, mind számos
I AZ ENSZ BÉKEFENNTARTÓ ERŐINEK kiküldését Jugoszláviába jórészt előkészítették, de a hátralévő út még nehéz lesz - mondta Cyrus Vance. E nehézségeket főképpen az okozza, hogy a Jugoszláviában szemben álló feleknek (s talán nem csak nekik) eltérő véleményük van arról, hol helyezkedjenek el a kék sisakosok. Magában a behívásban ugyan mindenki egyetért, de - legalábbis az ENSZ megbízottja szerint - a nemzetközi erőket nem a jelenlegi Irontvonalakra telepítenék. Feltehetően azonban „a történelmi határokra" sem. A terv az, hogy e kettő között hoznának létre fegyvermentes övezeteket. Ez is jelezné, hogy az érintett területek státusa határozatlan, sorsukról esetleg népszavazás dönt. Lehet egyébként, hogy beköszönt a kölcsönös lelkiismeret-vizsgálat korszaka. A brit The Guardian véleménye szerint a jugoszláviai polgárháború azért húzódott el, mert a horvátok nem akarták megérteni, hogy harc nélkül nem sétálhatnak ki Jugoszláviából mindazzal a lerülettePés lakossággal, amely egy korábbi és teljesen más elrendezés keretében birtokukban volt. Ez és Belgrád új keletű készsége ad alapot a bizakodásra.	(T. I.)
A BT ülése
Washingtonból jelenti az MTI: Szerdán az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag elfogadta azt a határozatot, amelyben felszólítja Jugoszláviában a szembenálló feleket a tűzszünet megtartására. A határozat célja, hogy alapot teremtsen a békefenntartó erők kiküldésére. Az ENSZ további szakértői utaznak az előkészítő munkákra Jugoszláviába. Cyrus Vance, a főtitkár különmegbízottja a hét végén tér vissza a térségbe, majd helyszíni tapasztalatai alapján várhatóan a jövő hét elején tesz ismét jelentést a Biztonsági Tanácsnak. Amennyiben a tűzszünet fennmarad, a várakozások szerint a BT a jövő hét második felében meghozza a határozatot a béke-fenntartó erők kiküldéséről. Azok útnak indítása már nem vesz majd hosszabb időt igénybe, mert közben az előkészületek folynak.
Vance terve szerint az ENSZ-csapatokat a köztársasági határok és a frontvonalak közötti, demilitarizált térségekben telepítenék, így megkerülve a felek vitáját arról, hol húzódik a határ. A csapatokat az egyes válságövezetekben helyeznék el, így - többek között - várhatóan a magyar határ közelében is.
A Nyugat-európai Unió védelmi bizottsága azt ajánlja a tagállamoknak, hogy haladéktalanul készüljenek fel csapataik esetleges kiküldésére Jugoszláviába.
Izrael nem fogadja el a december negyediki washingtoni időpontot
JERUZSÁLEM - Izrael december 9-ig öt nap haladékot kért, mielőtt kimondaná válaszát a washingtoni meghívásra, a közel-keleti tárgyalások folytatására. A feltételezések szerint azonban az izraeli kormány még nem mondta ki a végső szót, s a legközelebbi, vasárnapi minisztertanácsi ülésen Samirék végül is beadják a derekukat. Annál is inkább, mert öt nap halasztást semmivel nem lehet indokolni. Az talán elfogadhatóbb lett volna, ha Izrael legalább két hónapra tartott volna igényt - kommentálta például a döntést a CBS amerikai adó hírmagyarázója - a további előkészületekre a tárgyalások folytatása előtt.
Jichak Samirék válasza Izraelben is nagy vihart kavart. Meg kell jegyezni azonban: számítani lehetett arra, hogy a jelenlegi kormánykoalíció nem nyeli le az USA adminisztrációjának azt a húzását, ahogy a meghívókat kikézbesítette. Az izraeli sajtó több kommentátora is megalázónak minősítette azt az eljárást, hogy épp azokban az órákban küldték el a meghívót a jeruzsálemi külügyminisztériumnak, amikor Jichak Samir James Bakert, majd Bush elnököt igyekezett meggyőzni, miért ragaszkodik Izrael a kétoldalú tárgyalások közel-keleti
Mindenesetre nem állítom le a motort.
(A Sydnei Morning rajza)
helyszínéhez. Samir a meghívó időzítése miatt a tervezettnél napokkal hamarabb volt kénytelen hazautazni Jeruzsálembe. Az izraeli sajtó kommentátorai majdhogynem követelték az ország vezetésétől, ne tűrje el az ilyen és ehhez hasonló megalázó helyzeteket még Washingtontól sem.
A szerdai izraeli hírmagyarázók azt is elmondták azonban, hogy Bush elnök azért sürgeti a békefolyamat gyors folytatását, mert szeretné elérni, hogy még a jövő novemberi ame-
rikai és izraeli választások előtt befejeződjenek a kétoldalú tárgyalások legfontosabb vitái, és még a jelenlegi kormányok működése idején jussanak valamilyen egyezségre.
Az izraeli parlamentben is erős indulatokat váltott ki a szerdai minisztertanácsi döntés, annak ellenére, hogy Dávid Levi külügyminiszter igyekezett úgy értelmezni: valójában pozitív választ adott a kormány, hiszen elfogadta a washingtoni helyszínt.
(Folytatás a 2. oldalon.)
A tűzszünet áldása vagy az erők átcsoportosítása?
Szórványos harcok a jugoszláv frontokon
ÚJVIDÉK - Ha Eszéknél és Vu-kovámál nem lennének szórványos harcok, a szerdai horvátországi hadszíntér! riport derűlátást ébreszthetne, hogy talán sikerül életre kelteni a tizennegyedik tűzszüneti megállapodást. Valószínűleg azonban az a vélemény áll közelebb az igazsághoz, hogy ezt a viszonylagos nyugalmat az erők átcsoportosítására, az újabb hadműveletekre való felkészülésre használják fel. S ennek több jele is van. Az egyik hogy Szerbiában és a Vajdaságban folytatódik a mozgósítás, újabb tartalékosokat rendeltek az alakulatokba, amelyek azonban nem cserélték fel a már fronton lévőket, hanem erősítésként érkeznek a háborús övezetekbe. Ha eddig nem is indítottak nagyobb támadást Eszék ellen, hírek szerint lassanként bezárul az ostromgyűrű a város körül, s a környező falvak elfoglalásával a hadsereg igyekszik átvágni az utánpótlási vonalakat. A horvát rádió éjszakai tüzérségi támadásról adott
hírt, míg a hadsereg semmit sem közölt az Eszék környéki hadműveletekről. Annyit azonban tudni, hogy hevesebb harcok nem voltak. Az egyik szerb önkéntes parancsnok azonban kijelentette, hogy Eszék ostroma nem fog olyan sokáig tartani, mint Vukováré. Figyelmet érdemel, hogy általában megcsappantak a frontjelentések, s az újságírónak az az érzése, hogy hallgatólagosan ha nem is hírzárlatot, de valamilyen hírszelekciót vezettek be, amelynek célja a harcok minimalizálása lenne. Nehéz lenne ugyanis bármiféle propagandával megindokolni az Eszék és Vinkovci elleni hadműveleteket. Az eddigi magyarázatok Vukovár esetében sem igen tudták eltakarni a valódi célokat, most pedig még inkább kilóg a lóláb. A horvátok egyébként cáfolták a szlavóniai szerbek állítását, hogy átalakított mezőgazdasági repülőkkel bombáztak három keletszlavóniai szerb falut. Az ottani légi-(Folytatás a 3. oldalon.)
Kosáry tárgyalásai az akadémiai kapcsolatokról
A szenátus is megszavazta új „besorolásunkat”
(Tudósítónktól)
WASHINGTON - Közfelkiáltással fogadta el az amerikai szenátus hazánk, a balti államok és Csehszlovákia kereskedelmi megkülönböztetésének maradéktalan megszüntetését. A képviselőházban már jóváhagyott törvényt Bush elnök fogja „proklamálni”.
Ellenvetés nélkül, tehát egyhangúlag fogadta el kedd este a szenátus a képviselők által októberben jóváhagyott törvényt, amely felhatalmazza Bush elnököt a baráti és demokratikus országok csoportjába sorolni kereskedelempolitikailag is a három balti államot, Csehszlovákiát és Magyarországot. S noha formailag egy 1974-es megkülönböztető bánásmódot előíró törvény hatálya alól mentesülünk, az valójában magába építette a már 1951 óta létező és a kommunista uralom alatt álló országoknak járó kategorizálást. Vagyis amikor - remélhetőleg még az idén - a Fehér Ház (a feltételezett ünne-
pélyességgel) kiadja Bush aláírását követően az elnöki proklamációt, attól fogva mindenben úgy kezel minket az Egyesült Államok, ahogyan a többi nyugati országot (Lengyelország a hatvanas évek eleje óta kivételes, viszont az 1981-es statárium megtorlásaként felfüggesztett „státusban” volt, s most persze a felsoroltak mind együvé tartoznak; a többi volt kommunista ország egyelőre különleges csoportnak számít).
Említést érdemel, hogy a tavalyi esztendőben a magyar kormány minden tárgyaláson szorgalmazta és sürgette a gazdasági kapcsolatoknak ezt a teljes normalizálását. Hiszen - mutatott rá lapunknak Furulyás Ferenc követ, hazápk kereskedelmi képviselője - e nagy örömünkre szolgáló lépéssel Amerika megteszi azt, ami a rendszerváltásunkból logikusan és időszerűen következik.
Furulyás ezt „üzenetnek" i§ minősíti mind az amerikai gazdasági-(Folytatás a 3. oldalon.)
Ml LESZ
A KÚTVÖLGYIVEL?
Oktatókórházként a SOTE-hoz csatolják, és senkit nem bocsátanak el, aki szakmailag megfelel -hangoztatták az egyetem fejlesztését ismertető sajtótájékoztatón (Tudósításunk az 5. oldalon)
ÉLES BÍRÁLATTAL ILLETI
a Magyarok Világszövetségét a nyugati magyarság nagy tekintélyű vezetője, Pátkai Róbert evangélikus püspök, akinek nem volt alkalma véleményt nyilvánítani a december közepére összehívott rendkívüli közgyűlésről. (Szövetség-e a (világ)szövetség? - 6. oldal)
MÁR
A BŰNÖZŐK IS FÉLNEK SZEGEDEN,
ahol a bandák felosztották egymás között a várost. A Törökországba járó csempész huszonkét éves korában Audi-tulajdonos, de retteg a fenyegetésektől... (Halász Miklós: Szegedet felosztották a bűnözők -7. oldal)
KÜLFÖLDI
RÉSZVÉNYEK
FORINTÉRT
Engedélyeztetés után a Budapesti Értéktőzsdén is megjelennek az osztrák részvények, s forintért vásárolhatja meg őket a magyar ügyfél. (Egerszegi Csaba: Beszélgetés Hardy Ilona ügyvezető igazgatóval - 9. oldal)
AZ AIDS GÉNTERÁPIÁS KEZELÉSE
ma még kicsit utópisztikusnak tűnik szakmai körökben is, de tíz-húsz év múlva ez a terápia olyan lesz, mint a penicillin volt néhány évvel ezelőtt. (Monstkó Éva:„A technológia már megvan” -11. oldal)
H NEMZETKÖZI ELET 2-3. OLDAL H HAZAI TUDÓSÍTÁSOK 4-
5. OLDAL ü NÉZŐPONT 6. OLDAL ■ RIPORT-INTERJÚ 7. OLDAL ■ GAZDASÁG 8-9. OLDAL
■	KULTÚRA 10. OLDALI TUDOMÁNY 11. OLDALI NAPI KRÓNIKA 12. OLDAL H SPORT 13. OLDAL H MŰSOROK 14. OLDAL
■	VETÉLKEDŐ, INFORMÁCIÓK 16. OLDAL
A GAZDASAG ÖNT IS ÉRINTI, AZ ORSZÁG SZÁMÁRA IS FONTOS. EZÉRT
a Magyarom
HÉTFŐTŐL MINDEN HÉTEN MEGJELENTETI ÚJ
MELLÉKLETÉT, A GazdasáG -OT.
