﻿TUDJA-E ÖN? NAGY
VETÉLKEDŐNK KÉT TOVÁBBI KÉRDÉSE
16. oldal
Ára: 11,50 Ft
Művészeti
Akadémia
Széchenyi-évet ünnepel az ország. Emlékezhet-e rá méltóbban az Akadémia, mint azzal, hogy Széchenyi István újító szelleméhez híven lehetőséget ad a művészeti élet képviselőinek arra, hogy megalapítsák a maguk Akadémiáját. Kosáry Domokos javaslatára kedden, a rendkívüli ülésen határozat született a Művészeti Akadémia életrehívásáról.
írókat is tagjai közé fogadott 1925 őszétől 1949 őszéig az Akadémia, ám 1949-ben szovjet mintára „átszervezték", októberben kidolgozták új névjegyzékét, s a Gerő Ernő elnökletével működő Magyar Tudományos Tanács programjának megfelelően hamarosan több mint száz embert megfosztottak akadémiai tagságától, köztük az irodalmi élet jeleseit is. Most, 1991. december 3-án a magyar írótársadalom széles körét képviselő írócsoport vonult be a budavári ülésterembe: Cseres Tibor, Csoóri Sándor, Domokos Mátyás, Hubay Miklós, Mándy Iván, Szabó Magda. Együtt jöttek, teljes egyetértésben, örömmel üdvözölve a kezdeményezést. Jött volna Komád György, Mészöly Miklós és Vas István is, ha teheti. Nemes Nagy Ágnes még halála előtt mondta el meleg hangú levélben, mennyire szívesen fogadja, ha az MTA „visszatér alapítójának eredeti elképzeléseihez és tulajdon hagyományaihoz".
Szó sincs azonban arról, hogy „írói tagozat" alakul az Akadémián. A Művészeti Akadémia szervezőbizottsága írókból áll ugyan, de az új Akadémián helyet kapnak a művészeti élet több ágának képviselői is. Zeneművészek, festőművészek, építőművészek - például Ma-kovecz Imre és Szokolay Sándor -, már születésének pillanatában felajánlották segítségüket, és köszöntötték az „európai akadémiai eszméhez való visszatérést". Nem tagozat létesül, hanem programját, ügyrendjét, működési szabályzatát önállóan kidolgozó, autonóm intézmény, amely a tudományos osztályoktól függetlenül, saját elvei szerint működik. A tudomány és a művészet két különböző szféra. Rendeltetésük, szerepük nem ke: verhető össze, de együtt teszik teljessé a világról alkotott képünket.
A Művészeti Akadémia megalakításában részt vevő írók „a kortárs irodalom és művészetek jó működésének és nagyobb társadalmi megbecsültségének érdekében" pártolják a Művészeti Akadémiát mint olyan intézményt, amely elsődleges feladatának tekinti, hogy „állandóan figyelemmel kísérje az irodalmi és a művészeti élet alapkérdéseit, meghatározó szellemi folyamatait, és ezekkel kapcsolatos álláspontját, javaslatait a szellemi élet nyilvánossága elé bocsássa. A nemzeti kultúra aranyalapját képező művészi hagyomány gondozását és közkinccsé tételét szorgalmazza mind a köz-művelődés, mind az oktatás terén. Az irodalmi élet intézményrendszerének a szellemi alkotómunka létét, sorsát befolyásoló helyzetéről is szükség szerint véleményt formál. A hasonló rendeltetésű külföldi akadémiákkal eleven, sokoldalú kapcsolatok kialakítására törekszik. .. és ösztönző szerepet kíván játszani művészeti életünkben".
A Művészeti Akadémia bizonyára arra is ösztönöz majd, hogy a művészeti élet legjobb erőinek összefogásával egészséges, nem „akadémikus" vitaszellem alakuljon ki. Magyarországon.
Ferch Magda
(sK|y.g,
Magyar Nemzet
! vM
CSATLAKOZHAT
JÁTÉKUNKHOZ!
INFORMÁCIÓS
IRODÁNK
CÍME:
Bp. VII., Erzsébet krt. 6.
ALAPÍTOm: PETHŐ SÁNDOR CSÜTÖRTÖK, 1991. december 5., LIV. évfolyam, 285. szám
Küszöbön Horvátország és Szlovénia elismerése?
Bonn leállította szerbiai légi járatait
B HAZÁNK FOLYAMATOSAN a nemzetközi figyelem látókörében van. A Magyar Nemzeti Bank elnökének leváltását továbbra is kommentálja a nemzetközi sajtó. A nyugatnémet Handelsblatt „Magyarország irritálja a bankárokat" címmel közöl írást, mondván: a nyugati bankárok körében csalódást és riadalmat okozott, hogy Surányj György elveszítette tisztségét, és helyét Bőd Péter Ákos, eddigi ipari és kereskedelmi miniszter veszi át. Pedig az új jegy-banktörvény „nyugati mérce szerinti függetlenséget" hivatott biztosítani a budapesti központi banknak, az új korszak reményteli nyitányáról azonban aligha lehet beszélni, amikor a bevált szakember helyére őrségváltással ambiciózus politikust helyeznek - állítja a lap. Az APA osztrák hírügynökség címe így hangzik: „Antall nyomást gyakorol a gazdasági vezetőkre". Budapesten - jegyzi meg egyebek közt a hírszolgálati iroda - a Magyar Demokrata Fórum legújabb politikai sakkhúzását a kormánynak követlenül nem alárendelt állami szervek működésébe történő eddigi legdurvább beavatkozásnak tartják. A deklaráció, amelyet Surányi aláírt, egyébként éppen az ellenkezőjét követelte annak, amit a kormány most tett: kevesebb politikai beavatkozást a gazdába és a sajtó munkájába - így az APA.
1A KÜLPOLITIKAI HELYZETI
SS BÍRÁLJA UKRAJNA ELISMERÉSÉNEK TERVÉT a
The Wall Street Journal. A lap azért aggódik, mert Ukrajnában van a szovjet atomfegyverek 15 százaléka, s így ez az ország a világ harmadik legnagyobb nukleáris hatalmává válhat. Ugyané témával foglalkozva a The Washington Post a következőt javallja: elkerülendő, hogy ezeket az atomfegyvereket ukrán nacionalisták Oroszország ellen fordítsák, az amerikai kormánynak fel kellene ajánlania, hogy saját további leszerelése fejében Ukrajna adja fel megmaradó rakétáit. Vélményt nyilvánítanak a szomszédok is. A lengyel Slowo Powszechne szerint a lengyel-ukrán kapcsolatok jelenleg nem rosszak, de „holnapra a helyzet megváltozhat attól függően, hogy mi-
Cerők jutnak hatalomra a Lengyelországgal iros körzetekben". Kevésbé aggodalmas a baltikumi visszhang: a litván és az ukrán kormány megállapodott arról, hogy diplomáciai kapcsolatokat létesítenek egymással. Készségét nyilvánítot-n kormány is. Ragaszkodik azon-
ta erre a román kormány bán ahhoz, hogy tárgyalások
f aszkodik azon-ezdődjenek az
1939-es Molotov-Ribbentropp-paktum alapján Ukrajnához csatolt egykori román területekről. A román külügyi szóvivő szerint nem területi követelésekről van szó, hanem arról, hogy „el kell ismerni a probléma meglétét". Az UPI amerikai hírügynökség a mi lépésünkéi is foglalkozik. Ukrajna magyar elismerése tükrözi Budapestnek a magyar kisebbségért érzett felelősségét; Oroszország és Ukrajna egyidejű elismerése pedig jelzi a két köztásasággal fenntartott magyar politikai és kereskedelmi kapcsolatok jelentőségét - írta az amerikai hírmagyarázó. Kevésbé lelkes a Kreml, a szövetségi külkapcsolatok minisztériuma nem tekinti önálló államnak Ukrajnát, bár elismeri, hogy a népszavazás az ott élők demokratikus véleménynyilvánítása volt - jelentette ki Vitalij Csurkin szóvivő.
m ELVI MEGÁLLAPODÁSRA JUTOTTAK az Európai Közösség pénzügyminiszterei a gazdasági és a pénzügyi uniót rögzítő szerződés ügyében Több kérdés azonban nyitva maradt, ezekről a jövő héten a maastrichti csúcstalálkozón döntenek. Vitatott egyebek között a brit húzódozás a közös valutától, vagy például az, hogy Dániában népszavazás döntsön a csatlakozásról.	(T. I.)
Vance sorozatos eszmecseréi
Antall ma indul Moszkvába
(Munkatársunktól)
Antall József miniszterelnök ma este indul Moszkvába, de programját még egyeztetik. Külügyi tájékoztatás szerint a szovjet belső helyzet miatt várhatóan az utolsó percig alakul a kormányfő pénteki napirendje. A terv az, hogy a délelőttöt Moszkvában, a délutánt Kijevben tölti, s még aznap este hazatér. A látogatás eredeti célja a szovjet-magyar alapszerződés aláírása volt, ez kiegészült a magyar-orosz szerződés elkészültével. A Külügyminisztérium kedden jelentette be, hogy diplomáciai kapcsolatokat létesít Ukrajnával és Oroszországgal, s ez a fejlemény esetleg csökkentheti a magyar-szovjet szerződés jelentőségét.
Tallinn
kéksisakosokat hív
Lennart Meri észt külügyminiszter a német Deutscn-landfunk rádiónak nyilatkozva állást foglalt amellett, hogy a balti államokba vezényeljenek „kéksisakos" alakulatokat.
Mint az MTI tudósítója jelentette, az észt miniszter szavai szerint ennek az lenne a célja, hogy fékezzék a Szovjetunió részéről megnyilvánuló veszélyt. A magánlátogatáson Bonnban tartózkodó észt miniszter kijelentette, hogy a Szovjetunió mindmáig nem hajlandó kivonni csapatait a köztársaságból. A miniszter véleménye szerint az ENSZ-csapatok balti jelenléte elejét veheti esetleges erőszakos konfliktusok keletkezésének Északkelet-Európában.
ÚJVIDÉK - Az Európai Közös-séa két hét múlva elismeri Szlovénia és Horvátország függetlenségét.
Brüsszel hivatalosan még csak nem is utal erre, de az AP már ilyen értesülés birtokába jutott, és erre vonatkozó hírében a Közösség magas rangú tisztségviselőire hivatkozott. A hírügynökség hozzáteszi, hogy az ezt kilátásba helyező nyilatkozatok azután hangzottak el, miután nyilvánosságra került az európai megfigyelők bizalmas jelentése a horvátországi helyzetről. (A Borba egyébként közzétette a jelentés teljes szövegét.)
Érdemes visszatérni az okmány egyes részleteire, amelyek szerint a hadsereg polgári célpontkat lő, szándékosan választ jelképes célpontokat, mint amilyenek az iskolák, múzeumok, templomok, tévéállomások és kórházak, s nem felel meg a valóságnak - állítják a megfigyelők -, hogy a horvát erők ezeket az objektumokat hadi célokra használják. Mindkét félnél vannak brutálisan garázdálkodó paramili-táris alakulatok, de a rendelkezésre álló adatok szerint a szerbek számbelileg erősebbek és a hadsereg védelmével és támogatásával tevékenykednek, tehát a hadsereg is felelős a kegyetlenkedésekért, mert vagy nem képes, vagy nem akarja fenntartani a fegyelmet. A jelentés kimondja, hogy a JNH „gyáva hadsereg”, amely nem felismerhető elvekért harcol, inkább
csak ösztönösen védi saját státusát és fennmaradását, s az előbbiekre példaként felhozza, hogy biztonságos távolságról lövi a védtelen városokat, de a megfigyelőket sem kíméli. A hadsereg nagy offenzívára készül azzal a nyilvánvaló céllal, hogy létrehozza a Vitroviti-ca-Karlovac-Karlobag előretolt vonalat - áll egyebek közt a 8 pontban foglalt jelentésben, amely valóságos vádirat a Jugoszláv Néphadsereg ellen.
A hadsereget elmarasztaló jelentés, valamint a Szerbia és Crna Gora elleni szankciók - amelyekkel az Európai Közösség tulajdonképpen megnevezte a felelősöket - új helyezetet teremtettek a jugoszláviai válságban, s ilyen körülmények között kerül
majd sor az újabb hágai értekezletre. Hans van den Broek, az EK Miniszterek Tanácsának elnöke kijelentette ugyanis, megelégedéssel értesült, hogy Lord Carrington hétfőre Hágába hívta a hat jugoszláviai köztársaság vezetőit.' Ez a találkozó Jugoszlá-via-csúcsértekezletté válhat, jóllehet most csak nem formális véleményc-cserének tervezik.
Az európai békéltető erőfeszítésekkel párhuzamosan folytatódik az ENSZ komolyabb szerepvállásának az előkészítése is. Cyrus Vance ENSZ-megbízott ismét találkozott Kadijevics hadseregtábomokkal, szövetségi honvédelmi titkárral, majd Grazba utazott, onnan pedig Zágrábba, hogy tárgyaljon Tudjman (Folytatás a 3. oldalon)
MA
A ZÉTÉNYI-TAKÁCS-FÉLE TÖRVÉNY
körül óriási indulathullám dúl, ami a kényes jogelméleti problémát tekintve nem is csodálható. A megszólalók többsége azonban a legkevésbé sem e kényes kérdés tisztázására törekszik, inkább hangulatot keltve a más véleményen lévőket próbálja lejáratni. (Krómer István: A szellemidézés nem segít
-	6. oldal)
A TÜRELMETLENSÉG ÉS AZ ÁLDOZATVÁLLALÁS HIÁNYA
a fő veszély. A jóléti társadalom sajnos elősegíti a család válságát, mert az anyagiakra törekszik, közvetlen vagy áttételes módon az önzésre nevel, a családi élethez pedig éppen ezekkel ellentétes erényekre lenne szükség. (Szikora József: Reményünk a család - 7. oldal)
A KIÉRDEMESÜLT PÁRTHÁZ
felső szintjén voltak az irodák. Az egyikből raktár lett, a másikból vasalóhelyiség, a harmadikban az egy szem könyvelő ül, aki a kis egység gazdasági ügyeit intézi. A negyedik szoba az egység vezetőjének szobája, benne fogas, ráfestve pirossal a leltári szám s a betűszó: MSZMP... (Gőz József: Bihari pólók az olasz hadseregnek
-	8. oldal)
KERESSÜK TEHÁT MOZARTOT
az emberi élet teljességében, a baráti kéz szorításában, a tér és idő határain túli magasságban, ahová szemünk láttára, fülünk hallatára nap mint nap emelkedik... (Mozart-összeállításunk szerzői: Göncz Árpád, Lukin László, Rónay György, Somlyó György, Szabó Lőrinc - a
10.	oldalon)
A KOPONYA,
amelyet Mozarténak tulajdonítanak, vagy hiteles, vagy nem, ennek eldöntése napjainkra várható. Megnehezíti a biztos válaszadást, hogy nincs olyan kontrollanyag, (gyermek, szülők, testvérek), amelynek felhasználásával pontot tehetnének az ügy végére. (Hankó Ildikó: Hitelesek-e a zeneköltő ábrázolásai? -11. oldal)
B NEMZETKÖZI ÉLET 2-3. OLDAL B HAZAI TUDÓSÍTÁSOK 4-5. OLDAL H NÉZŐPONT 6. OLDAL B RIPORT-INTERJÚ 7. OLDAL B GAZDASÁG 8-9. OLDAL B KULTÚRA 10. OLDAL B TUDOMÁNY 11. OLDAL B NAPI KRÓNIKA 12. OLDAL B SPORT 13 OLDAL B MŰSOROK 14. OLDAL B VETÉLKEDŐ, INFORMÁCIÓK ló. OLDAL
HÉTFŐN
ISMÉT
MEGJELENIK
A
GfíjSgi AZDASAVr
MELLÉKLET
„Igen korlátozott kapcsolatok”
A román kormányfő' fogadta a magyar parlamenti küldöttséget
Bukarestből jelenti az MTI: A magyar ország-gyűlés külügyi bizottságának küldöttségét szerdán fogadta Theodor Stolojan román miniszterelnök, a délutáni órákban pedig Adrián Nastase külügyminiszter. A delegáció a nap folyamán parlamenti pártok frakcióvezetőivel is találkozott, majd folytatta a román parlament külügyi bizottságának tagjaival előző nap megkezdett eszmecseréjét. Theodor Stolojan fontosnak nevezte a kapcsolatok fejlesztése szempontjából a két ország közötti együttműködési és jószomszédi szerződés mielőbbi megkötését. A politikai és kulturális kapcsolatok fejlesztése szavai szerint szorosan összefügg a gazdasági kapcsolatok szintjével. Ezek a kapcsolatok jelenleg igen korlátozottak, és ez mindkét felet hátrányosan befolyásolja -mondotta a miniszterelnök. Horn Gyula, a magyar külügyi bizottság elnöke a többi között rámutatott: a
problémák megoldásában mindkét ország érdekelt, hogy hiteles partnerei lehessenek Európának. Dán Lazarescu, a román képviselőház liberális csoportjának vezetője a frakcióvezetőkkel tartott találkozón parancsoló szükségszerűségnek nevezte, hogy a két nép ezeréves, kedvezőtlen tapasztalatok után a megbékélés és a megértés útjára lépjen. Horn Gyula a kétoldalú kapcsolatok valamennyi problémája nyűt megvitatásának fontosságát hangsúlyozta, kifejezte reményét, hogy lehetséges a kapcsolatok javítása, és utalt arra, hogy a kisebbségek ügyéről sem szabad megfeledkezni. A kétoldalú kapcsolatok szempontjából kétségtelenül nagy fontosságú a magyar parlamenti küldöttség látogatása, s üdvözöljük a tényt, hogy létrejött - jelentette ki szerdán sajtótájékoztatóján Traian Chebeleu, a román külügyminisztérium szóvivője egy kérdésre válaszolva.
Traian Chebeleu hangsúlyozta ugyanakkor, hogy noha a két parlament és a politikai pártok közötti kapcsolatok fontosak, a párbeszéd közöttük nem helyettesítheti a kormányok közötti dialógust. A kolozsvári magyar konzulátus újramegnyitása, új határátkelő helyek létesítése és más, a magyar parlamenti küldöttség által felvetett problémák a kormányok hatáskörébe tartoznak, következésképp nekik kell megoldani azokat - tette hozzá a szóvivő, és kifejezte reményét, hogy hamarosan a kormányok között is jelentős párbeszédre kerül sor. A szóvivő egy másik kérdésre válaszolva ismét megerősítette, akárcsak egy korábbi sajtótájékoztatóján, hogy a két ország együttműködési és jószomszédi szerződéséről megküldött magyar tervezet nem tartalmaz záradékot a területi integritás kölcsönös elismeréséről.