﻿TUDJA-E ON? NAGY
VETÉLKEDŐNK KÉT TOVÁBBI KÉRDÉSE
16. oldal
Ara: 11,50 Ft
A tizedik napon
Három hónap hosszú idő, s még hosszabbnak tetszik, ha azt mondom: egvnegved év. Szeptem-negyedikén fordult az önmagát akkor kétmilliós szervezetként meghatározó MSZOSZ tárgyalási felhívásával a kormányhoz, olyan kérdéseket tűzve a majdani megbeszélés napirendjére, mint például a privatizáció, a foglalkoztatáspolitika, az adórendszer és az érdekegyeztetés.
Egynegyed év telt el azóta, anélkül, hogy a kormány érdemben és hivatalosan válaszolt volna a felhívásra. Tíz nappal ezelőtt az MSZOSZ kongresszusán megismételte az ajánlatot, igaz, ezúttal a júniusban egyszer már bevált módon: tíznapos határidőt szabott, mondván, ellenkező esetben kénytelen keményebb eszközökhöz, nyúlni.
És eljött a tizedik nap. Ma ül össze az Érdekegyeztető Tanács, hogy a felek a rendelkezésükre álló két nap alatt egyetlen, ám igencsak szélesen értelmezhető pontban megállapodásra jussanak. Az ülés témája így hangzik: „Életkörülmények és gazdaság 1992-ben". Szó lesz szinte minden olyan kérdésről, amelyet az MSZOSZ már három hónappal ezelőtti javaslatában is felvetett: a jövő év tervezett gazdasági folyamatairól, a foglalkoztatás gondjairól, a munkanélküliség kezeléséről, a szociális ellátásrófés a szakszervezeti jogokról.
Az ülés tétje azonban nem pusztán annyi, sztrájkfelhívással tordul-e hétfőn az MSZOSZ tagjaihoz és a többi szakszervezeti szövetséghez, illetve hogy hány szövetség és munkavállaló támogatja a bányászszakszervezet által máris meghirdetett figyelmeztető sztrájkot. A hét végi ülésen az is eldől hét, alkalmas-e az Érdekegyeztető Tanács - az a szervezet, mely eredendően a három oldal
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
Antall: Volt „bizonyos feszültség”
A magyar kormányfő ma államszerződéseket ír alá Moszkvában és Kijevben
B A RENDSZERVÁLTÁS ÓTA ez lesz az első kormányfői látogatás a Szovjetunióban, emelte ki Antall József moszkvai és kijevi látogatásának be-harangozójában a TASZSZ. S valóban, a magyar kormányfő korábban csak egy Varsói Szerződés-csúcstalálkozó keretében járt Moszkvában. Az első út egyben alapmegállapodásokhoz kötődik: várhatóan Mihail Gorbacsowal az új ma-
gyar-szovjet államszerződést, Borisz Jelcinnel pedig a magyar-orosz diplomáciai kapcsolatok felvételéről illetve az államközi kapcsolatok alapjai-
ról szóló egyezményt íriák alá. S a gyorsan v zó szovjet belpolitika követéseként Antall Jó
váltó-József
Kijevben is megáll, ahol a külföli politikusok közül elsőként köszönti Leonyid Kravcsuk elnököt és kézjegyükkel látják el a két ország közötti alap-szerződést. A szovjet belpolitika felpörgetett eseményeivel esnek egybe a magyar kormányfői tárgyalások, s erre utal az is, hogy Gorbacsov és Jelcin csütörtökön előre be nem jelentett megbe szélést tartott a Kremlben, előkészítendő a három szláv köztársaság pénteki minszki csúcstalálkozóját. Jelcin kulcsfigura lehet a tekintetben, hogy meggyőzzék Kravcsukot: vizsgálja felül álláspontját a szövetségi szerződés aláírásával kapcsolatban. Amennyiben viszont az ukrán elnök állítja a
| A KÜLPOLITIKAI HELYZET
maga oldalára orosz és belorusz partnerét az általa elképzelt együttműködési forma, a független államok közössége mellett érvelve, akkor végképp kátyúba jut Gorbacsov törekvése. Csütörtöki beiktatási beszédében Kravcsuk ismét a független Ukrajna mellett tett hitet, megerősítvén, hogy nem írja alá a szövetségi szerződést, s kijevi források szerint a parlament sem tűzi napirendre a kérdést, jóllehet Gorbacsov kedden drámai hangú felhívásban kérte erre a 12 szovjet köztársaság törvényhozásait.
m NEGYEDOSZTÁLYÚ CSAPATOT nem lehet minden változtatás nélkül átemelni az első osztályba - indokolta a Közös Piac maastrichti csúcstalálkozója előtt Jacques Delors, a közösségek bizottságának elnöke, hogy miért ódzkodik az EK Kelet-Európa átmenet nélküli csatlakozásától. Tiszta demagógiának minősítette, miszerint a korábbi vas-
függöny helyett most „a pénz fala" választja el Kelet-Európát a Nyugattól, hiszen mint mondotta: • mai helyzetükben fokozott támogatással sem len-
nének képesek helytállni a közösségen belül. Ehhez előbb a társulási szerződésekre, a Phare segélyprogramra van szükség. Brüsszeli sajtóértekezletén Delors másrészt éppen a Kelet-Európá-ban, Jugoszláviában, a Szovjetunióban történtekkel, az új veszélyekkel érvelt amellett, hogy a közösség állam- és kormányfői emelkedjenek felül ellentéteiken, és tegyenek tanúbizonyságot egységükről egy tartalmas uniószerződéssel.
M ELDÖNTÖTT KÉRDÉSNEK minősítette Szlovénia és Horvátország osztrák elismerését Alois Mock osztrák külügyminiszter, aki szerint a kormány keddi ülésén nagy valószínűséggel megvitatja, s talán meg is szavazza a formális határozatot. Mock arra számít, hogy a közös piaci csúcstalálkozót követően, karácsony előtt több ország elismeri a két volt jugoszláv köztársaságot. Hasonlóképpen nyilatkozott Helmut Kohl és Hans Dietrich Genscher is, akik Franjo Tudj-man horvát elnökkel folytatott tárgyalásaikat követően megerősítették: amennyiben december közepéig nem születik rendezés a jugoszláv konfliktusban, elismerik a két köztársaságot. Bonni információk szerint az EK tagországai közül öten-hatan követnék a példát. (L. G. J.)
esélyeire és súlyára épült - feladata ellátására, arra, hogy a munka-vállalók érdekeit képviselő szak-szervezetek és a munkaadók a kormány közvetítésével, közvetlen tárgyalás útján jussanak megállapodásra.
Az Érdekegyeztető Tanács mostani működésekor nem a három oldal egyenjogúsága, hanem sokkal inkább a kormány túlzott hegemóniája érvényesül, és a helyzet kialakulatlansága folytán a három oldal belső rendje, akárcsak céljaik, érdekeik, gyakran homályosak. Másfél évvel a politikai rendszerváltás után még mindig az állam a legnagyobb munkáltató, érdekei hol átfedik a tulajdonosi oldalét, hol szemben állnak vele. Nem egységes a munka-vállalói oldal sem, belső ellentéteiket a legrosszabbkor fokozták a szak-szervezeti ügyekről alkotott törvények, s a jogszabályok sakkjátszmához hasonlatos végrehajtása, pontosabban annak kétségbeesett halogatása. Mindemellett a törvényhozás lassú irama miatt az érdek-egyeztetés fóruma rendre olyan kérdésekkel kényszerül * foglalkozni, amelyek tárgyalásához mindenekelőtt az egyértelműen megfogalmazott kormányzati koncepció ismerete és léte lenne szükséges.
A ma kezdődő érdekegyeztető tárgyalás tehát nemcsak a sztrájk-fenyegetés miatt kétélű. A tapasztalat azt mutatja, a kormány arzenáljában másfajta fegyverek is találhatók. Előfordulhat ugyanis, hogy az érdekegyeztető megbeszélések eredménye ellenéDen kormánypárti képviselők önálló indítványt nyújtanak be a parlamentben, és ekkor bármely vita, más színhelyen, más erőviszonyok közepette, kezdődhet elölről.
Egy dologról nem lenne szabad megfeledkezni. A tizedik napon vagyunk.
N. Kása Judit
Búcsú a terrortól?
Kadhafi ígérete
HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A líbiai elhárítás új vezetője egy feltűnést keltő interjúban azt mondotta, hogy országának megromlott a hírneve külföldön. A nyilatkozat hangnemével egybevág Kadhafi ezredes csütörtöki állásfoglalása, amely szerint Líbia megszakítja kapcsolatait a terrorista csoportosulásokkal.
Az MTI kairói jelentése szerint a líbiai vezető kilátásba helyezte, hogy bezárják az országban lévő kiképzőközpontokat - létüket nem is olyan régen konokul cáfolták a tri-poli hatóságok és minden kapcsolatot megszakít például az ír Köztársasági Hadsereggel és más terrorista szervezetekkel. Kadhafi az Al Ah-ramnak adott nyilatkozatában odáig ment, hogy megígérte, megtekinthetők lesznek a líbiai kiképzőbázisok. A fordulat jeleire látszik utalni, hogy a távirati irodák megerősítették: a líbiai hatóságok valóban őrizetbe vették azt a két személyt, akit az Egyesült Államok és Nagy-Britannia a Pan Am légitársaság egyik repülőgépének földrobbantásával vádol, s akik állítólag a líbiai titkosszolgálatnak dolgoztak.
(Folytatás a 2. oldalon)
Walesa meglepetése
Olszewski megbízatást kapott a kabinet megalakítására
HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Lech Walesa lengyel elnök csütörtökön általános meglepetésre a 61 éves Jan Olszewskit bízta meg a kabinet megalakításával. A jelölést azt követően jelentette be Wieslaw Chrzanaw-ki, a szejm elnöke, hogy a parlament jóváhagyta a Jan Bielec-ki vezette előző kormány lemondását.
A váratlan húzás véget vetett az elnök és a koalícióra szövetkezett öt jobbközép párt több mint egyhónapos kötélhúzásának. Az október végi választásokat követően Walesa ugyanis több mint egy hónapig visszautasította Olszewskit, az Egyetértés Centrum jelöltjét, arra hivatkozva, hogy személye nem biztosíték az eddigi gazdasági reformprogram folytatására. Az elnök azt próbálta elérni, hogy a koalíciós tagok előzetesen egyezzen meg egy közös gazdasági programban, az ötök azonban még mindig megoszlanak olyan kulcsfontosságú kérdések tekintetében, mint a jövő évi költségvetési deficit nagysága, vagy a Nemzetközi Valutaalap által kijelölt stabilizációs program elfogadása - jóllehet ez a további hitelek feltétele. Walesa továbbá
még a jelölést megelőző napon is azt hangoztatta, hogy csak akkor ad megbízást, ha előbb a parlament jóváhagyja az általa javasolt alkotmánymódosítást. Ez lényegében egy olyan elnöki rendszert vezetne be, amelyben a kormány nem a parlamentnek, hanem elsősorban az államfőnek felelős.
Olszewski a 60-as években a veszélyesnek számító nagy politikai perek egész sorában védte az olyan ismert vádlottakat mint Jacek Kuron és Adam Michnik. Tavaly Walesa először őt bízta meg kormányalakítással, de miután már akkor sem tudtak egyetérteni Balcerowicz pénzügymi-
niszter személyében - és programjában - a megbízatást visszaadta. Legutóbbi megnyilatkozásai is kérdésessé teszik, hogy a külföldön elismert, de Lengyelországban nagy áldozatokat követelő és népszerűtlen sokkterápia folytatójának bizonyul-e. Olszewski az elmúlt hónapokban programbeszédeiben határozott „kommu-nistátlanítást” ígért - ennek tudható be, hogy miközben a győzelmet ünneplő Egyetértés Centrum parlamenti frakciójával már a kormányalakításról tárgyalt, Walesa több mint egy órát nyugtatgatta a Demokratikus Baloldali Szövetség képviselőit. Mint a találkozót követően hangsúlyozta: a demokráciának két lábon kell állnia, szükség van a ballábra is, s ha meg kell védenem, megvédem”. Elítélte a jobboldali koalíció azon törekvéseit, hogy a baloldalt bojkottálja, és kizárja a parlamenti életből. Mint mondotta, a balos erőknek „lehetőséget kell biztosítani az alkotó munkára”. Elvetvén a ,Jíommunistátlanítást”, ugyanakkor kemény leszámolást ígért mindenkivel szemben, aki anyagilag megrövidítette az államot -se törekvését a baloldali frakció messzemenő támogatásáról biztosította.
Antall József a Szovjetunióban
Egy nap, három szerződés
(Tudósítónktól)
MOSZKVA - Függetlenül attól, hogy belép-e Ukrajna az új szövetségbe, a kapcsolatok fejlesztése ezzel az országgal a magyar külpolitika egyik legfontosabb irányzata - jelentette ki Antall József abban az interjúban, melyet pénteki szovjetunióbeli munkalátogatása előtt adott a TASZSZ hírügynökségnek. A magyar kormányfő huszonnégy órás itt-tartózkodása során tárgyal Mihail Gorbacsowal, Borisz Jelcinnel és Kijevben Leonyid Kravcsukkal, s mindhárom elnökkel államközi szerződést ír alá a kétoldalú viszony alapjairól. Antall József különre-pülőgépe közvetlenül lapzártánk előtt ért földet Moszkvában, a magyar küldöttség igen sűrű hivatalos programja azonban csak pénteken kezdődik.
Az MDF vezette kormánykoalíció hatalomra jutása óta első ízben látogat a miniszterelnök a Szovjetunióba (egy korábbi VSZ-csúcstalálkozót nem számítva). Az immár régóta esedékes vizit jelentőségét növeli a tény, hogy Antall Jódfcef a szovjet államfő mellett Oroszország és Ukrajna első emberével is megbeszélést folytat. A kremlbeli tár-gvalások és aláírási ceremóniák után a budapesti
vendég Jelcinnel ebédel, majd a koradélutáni órákban Kijevbe utazik, ahol felavatja a Magyar Köztársaság kijevi nagykövetségét, s este Leonyid Kravcsukkal találkozik, akivel hazánk nevében ugyancsak megállapodást köt.
A TASZSZ-nak nyilatkozva Antall elismerte, hogy az utóbbi másfél évben a szovjet-magyar kapcsolatokban „bizonyos feszültség” volt tapasztalható. Ám ez a kormányfő szerint nem az új kabinet valamiféle előítéletével vagy a Szovjetunióhoz való negatív viszonyával magyarázható, hanem Magyarországnak a VSZ és a KGST feloszlatására irányuló törekvésével, valamint azzal, hogy Budapest erőteljesen sürgette a szovjet csapatkivonást és nem volt hajlandó a szuverenitását lényegesen korlátozó alap-szerződést elfogadni. A Szovjetunió felbomlására utalva Antall elmondta, hogy a területen élő népeknek kell eldönteniük, mi legyen a régi szövetség helyén, s hogy mely államok hozzák létre az új uniót. Magyarország mindenesetre abból indul ki, hogy ezek a népek mindenképpen szomszédaink maradnak. Különösen vonatkozik ez Ukrajnára, amely a többi volt szov jet köztársaság felé is összekötő lánc-
mondják azok a politikusok a volt szocialista országokban, akiket türelmetlenné tesz a parlamenti döntések lassúsága és nagyobb személyi hatalmat kívánnak. (Tatár Imre: Autóbuszok -2. oldal)
TELJES ELLÁTÁS A BÖRTÖNBEN
ezt is eredményezheti a vagyon elleni bűncselekmény a lecsúszott emberek egy részénél. (A szociálpolitika aktuális kérdéseiről rendezett fórumról tudósításunk az 5. oldalon.)
SZÁZÉVES A SZABADSÁG
Clevelandbcn jelenik meg a legrégibb tengerentúli magyar újság, amely válságperiódus után friss szemlélettel nyújt olvasnivalót amerikai hazánkfiai különböző nemzedékeinek. (Siposhegyi Péter írása a 6. oldalon)
A TELEFONÁLÓ MEGFENYEGETTE A BÍRÓT,
hogy lányát megerőszakolják, ha továbbra is ő vezeti a tárgyalást a szegedi diszkóhajón történt gyilkosság ügyében, amelynek arab gyanúsítottja azóta is előzetes letartóztatásban van... (Halász Miklós: A szülők félnek, a tanúk elbizonytalanodtak - 7. oldal)
KERESZTÉNY
KAPITALIZMUST
a tízparancsolat alapján - javasolja az Uniapac nemzetközi szervezet vezetője, bár benyomásai szerint nálunk egyelőre még a vad kapitalizmus uralkodik. (Durst Judit interjúja a 9. oldalon)
MEGINT MEXIKÓ...
Nem volt vízum, késve utaztunk, késve érkeztünk, simán kikaptunk, két meccs elmarad, ki tudja, hogyan jön haza a válogatott, kell-e több...?! (Árvay Sándor: Futball-operett -13. oldal)
szem. Ráadásul, Kárpátukrajnában „legalább kétszázezer” magyar él - emlékeztet a kormányfő, hangsúlyozva: Budapest érdekelt abban, hogy az ukrajnai magyar kisebbségnek meglegyen minden lehetősége kultúrájának, nyelvének, irodalmának gyarapítására.
Valóban nagyon szeretnénk segíteni Oroszországnak - jelentette ki Antall József, aki nem mulasztotta el megjegyezni, hogy a szovjet köztársaságok közül mindig is Oroszország volt a legnagyobb gazdasági partnerünk: az orosz energiahordozók Ukrajnán keresztül érkeznek Magyarországra. Hazánk szívesen szállítana Oroszországnak előnyös feltételek mellett élelmiszert, gyógyszert, és egyéb árukat, ennek azonban egyelőre számos pénzügyi akadálya van. Nem szabad megfeledkezni arról, -figyelmeztetett Antall -, hogy a Szovjetunió jelenleg majdnem kétmilliárd dollárral tartozik Magyar-országnak, s még mindig megoldatlanok a csapatkivonással kapcsolatos elszámolás kérdései is. Fizetési garanciák nélkül a magyar vállalatok nem tudnak többet exportálni - közölte Antall József a TASZSZ-nak adott nyilatkozatában.
Villa László
■ NEMZETKÖZI ELET 2-3. OLDAL ■ HAZAI TUDÓSÍTÁSOK
4-5. OLDAL B NÉZŐPONT 6. OLDAL B RIPORT-INTERJÚ 7. OLDAL B GAZDASÁG 9. OLDAL B KULTÚRA 10. OLDAL B KÖRNYEZETVÉDELEM 11. OLDAL B NAPI KRÓNIKA 12. OLDAL B SPORT 13. OLDAL B MŰSOROK 14. OLDAL B VETÉLKEDŐ, INFORMÁCIÓK ló. OLDAL
NE FELEDJE: HÉTFŐN ISMÉT
MEGJELENIK
A
azdasaí^
MELLÉKLET