﻿ty 5-7 ülőt a
<szA-
'igüta-
i*él kordái a ;uiban imnok
ii-dndt
A XIX
Ulubtt*
ia
rr cuk .fi kcrf-i így* ány tijr ko/l)( t TH-nctik I «>unn-SVAI telije
üH(y \2
hclyé-. <mg* s/ebbí
élve *
,cndál
.ilapo-
.,|io l* urtal-,.vck^-
s/An**
OK
> |
16. oldal
TUDJA-E ÓN? NAGY
VETÉLKEDŐNK KÉT TOVÁBBI KÉRDÉSE
Ara: 11,50 Ft
Kisebbségi közös nevező
írta: Lambert Gábor
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
SZOMBAT, 1991. december 7., LIV. évfolyam, 287. szám
A „szovjet" politikában és a magyar Külügyminisztériumban bekövetkezett változások tudatában nehéz a háttérbe szorítani azt a benyomást, hogy kettős rögtönzés kényszere hatotta át Antall József moszkvai
látogatását, amely szinte az utolsó pillanatban bővült ki a kijevi megállóval. Hiszen a tárgyalások előkészületi szakaszában éppen azoktól vált meg a minisztérium, akikre a részletek kidolgozása elsődlegesen hárult. S ha tudomásul is vesszük a többszöri kinyilatkoztatást, hogy a személy-cserék nem okoztak törést az érdemi felkészülésben, mindenesetre tény: a hetekkel korábban megjelölt szándék és a megvalósított eredmények között kimutathatóak a hangsúlyeltolódások.
Az elkövetkező időszakban a szovjet térséget felkereső politikusoknak persze mindegyike protokolláris zavarban indul útnak: nem látható pontosan, a Moszkvo-Kijev-tengelyen hol is a jelenlegi helye Goroacsovnak. S bár a magyar-szovjet alapszerződés az aláírása pillanatában túlhaladottnak látszik, a Szovjetunió jövője annyira kiszámíthatatlan, hogy Dele kell kapaszkodni minden politikai garancia lehetőségébe. Továbbá az sem hátrány, hogy amilyen sokáig húzódott a magas szintű párbeszéd mozgásba lendítése a „régi" szomszéd képviselőivel, olyan gyorsan bontakozik ki az ismeretség az új politikai realitások megtestesítőivei. A gazdasági együttműködés jövőjére ugyan ez éppoly kevéssé lehet hatással, mint amikor bizonyos feszültségek határozták meg a viszonyt - a kereskedelmi kapcsolatok jelenlegi szintjét szerencsére már a gazdasági tényezők alakítják. Aki kételkedik, annak i
ző érv lehet, hogy a finn gazdaság legalább olyan nehezen viseli el a szovjet piac megroppanását, mint Magyarország, márpedig a mindig is kivételezett helyzetben lévő konvertibilis finn márkát aligha „büntetné" Moszkva.
Az új keleti kapcsolatrendszernek azonban van egy olyan területe, ahol a személyes ismeretség és a szubjektív tényezők jóval nagyobb szerepet játszhatnak. Ez a kisebbségekkel való törődés, amely nyilván az átszervezéseket követően is az új magyar külpolitika prioritásai között szerepel. A nemzetiségi politikák súlya és jelentősége csak felerősödni látszik azáltal, hogy az etnikailag tarka birodalom helyén soknemzetiségű államok jönnek létre.
Aligna szorul külön magyarázatra, hogy a szomszédos Ukrajna, ahol jelentős magyar kisebbség él, miért fontos partner. De hogy a mindenféle nemzetiségi sérelmet kártékony nacionalizmusnak tekintő s a honi viszonyai miatt áthallásoktól tartó Szovjetunió helyét a világpolitikában az önnön etnikai problémáival szembenézni kényszerülő Oroszország veszi át, az ugyancsak lényegi változások kezdete lehet.
Amint az ukrán államiság kész ténnyé válik, Európa legnagyobb, a nemzetállama határain kívül élő kisebbsége az orosz lesz. Jelenleg körülbelül huszonötmillióan találtak hazára a föderáción kívül, közülük mintegy tizenegymillióan Ukrajnában. Mondhatni egyedülálló helyzetben vannak. Uralkodó nemzetből váltak egyik napról a másikra kisebbséggé - és ez még akkor is igaz, ha „uralkodó nemzetként" a Baltikumban főként a betelepített ipari munkásság sorait szaporították. Persze a bizalmi funkciókat is ők töltötték be, még
ha a szellemi közéletben nem is tudták áttörni az őslakosok dac-szövetségét.
A megváltozott helyzetük okozta sokkot ellensúlyozhatná némileg, hogy az oroszok kisebbségi etnikumként is biztosabb egzisztenciális helyzetben, jobb élet-körülmények között élnek, mint az „őshaza" legtöbb vidékén, Szibériában vagy az uráli nagyvárosokban. Nem véletlen, hogy jelentős részük ugyancsak választott hazája függetlenségére szavazott. Annál fájóbb, hogy az új hatalmak itt-ott máris a tolerancia hiányáról tesznek tanúbizonyságot.
A moszkvai központi politika egyébként éppen ezeknek a kisebbségeknek okozott mérhetetlen károkat. Amikor a végjátékban különböző intermozgalmakkal és más „ötödik hadoszlopokkal" próbálták megerősíteni a birodalmi jelenlétet, megteremtve a feltételeket egy esetleges katonai beavatkozáshoz, majd meghátrálni kényszerültek - azokat szolgáltatták ki az új hatalmak immár széles körű társadalmi megértésre alapozott megkülönböztető politikájának, akik tehetetlenül sodródtak a Kreml játékszereként.
Nincs többé a birodalmi központ adminisztratív vóde-reje, a kisebbségeknek teljesen új és hiteles politikát kell kialakítaniuk, új és hiteles személyiségekkel. Az amerikai közíró, Safire szerint miként a Baltikum volt a Szovjetunió felbomlásának a kulcsa, éppúgy az itteni kisebbségek kezelése sokkalta nagyobb köztársaságoknak is mintául szolgál majd. El kell ismerni az emberi jogaikat, s ezen meghatározás most a politikai jogaikra is kiterjed, egyaránt illetve meg az oroszokat Lettországban, az ukránokat Oroszországban, a magyarokat Romániában, a horvátokat Szerbiában, a szlovákokat Csehországban, az arabokat Júdeábán.
Mindez aligha csupán egy egyébként befolyásos közíró töprengése az új, egységes értékrendszeren a kommunizmus bukása után. Erre vall az is, hogy amikor Washington új szempontokat mérlegel, mint Ukrajna elismerése kapcsán, akkor a kisebbségek jogainak a rögzítése az elsődleges feltételek között szerepel. Jelcin Oroszországa erre fogékony lehet, hiszen az orosz elnök már akkor elhatárolódott a balti interfron-tosoktól Észtországban, amikor a hangadó kisebbségi erők ezt még az oroszok elárulásának hirdették. Azóta Ukrajna esetében Jelcin ismét meggyőződhetett arról, hogy a kisebbségi jogok érvényesítéséért csak úgy emelhet szót, na a legkisebb birodalmi áthallást is
elkerüli. Nem kétséges tehát, a Szovjetunió helyén kialakuló nemzetállamokkal a kisebbségi problémák az eddigieknél jóval tágabb keretek között fogalmazódnak újjá, s nemcsak a kérdésben érintettek köre tágul ki, de a megértés és a problémák iránti fogékonyság is növekszik majd. Mindez aligna mond ellent annak, hogy a helsinki folyamatként ismert eddigi értékrendszerből feltehetően tovább él a határok megváltoztathatatlanságának tétele, mint a stabilitás minimumának a záloga. Bármely nosztalgikus vagy birodalmi felhang csak disszonáns lehet a demokratikus s nem pedig a történelmi megközelítést elsődlegesnek tekintő nyugati partnerek fülében - vagyis a kisebbségek jogainak megfogalmazásakor az adott etnikum helyzetéből és igényeiből kell kiindulni, semmiképpen sem az anyaország politikai koncepciójából.
Gorbacsov elismerte: ’56-ban beavatkozás történt
Uj alapokon a szovjet, az orosz és az ukrán kapcsolataink
IS „NYÍLTAN EL KELL ISMERNEM,
hogy 1956-ban a Szovjetunió beavatkozott Magyarország bel-ügyeibe, s remélem, hogy e szerződéssel uj fejezet kezdődik kapcsolatainkban" - mondotta Mihail Gorbacsov szovjet elnök azt követően, hogy Antall József kormányfővel pénteken délelőtt aláírták hazánk és a Szovjetunió új államszerződését. „Ha leveszik a bilincset, akkor mi baráti jobbot nyújtunk" - hangoztatta a tárgyalások után Antall, aki méltatta Gorbacsov szerepét abban, amit a kelet-középeurópai népek szabadsága érdekében tett. A válságos jövőiű szovjet központtal folytatott eszmecserét követően Antall József Borisz Jelcin orosz elnökkel is tanácskozott, s aláírták a magyar-orosz alap-szerződést. A két külügyminiszter rögzítette a diplomáciai kapcsolatok felvételét is. A magyar kormányfő zsúfolt pénteki programjába még belefért, hogy Kijevben a külföli politikusok közül elsőként találkozzon a nemrégiben megválasztott ukrán elnökkel, Leonyid Kravcsukkal, akivel szintén alapszerződést írt alá, a magyar-ukrán viszonyról. Az esti órákban felavatták az immár három napja működő új magyar nagykövetséget is Kijevben.
M AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK CSENDBEN TÁMOGATJA egyes közép és kelet-európai országok felvételét az Európai Közösségekbe. Ezt Baker amerikai külügyminiszter nyilatkozta a The Wall Street Journalban. A diplomata egyértelműen Magyarországra, Lengyelországra és Csehszlovákiára célzott. A kijelentésre pár nappal az Európai Közösség sorsdöntőnek ígérkező maastrichti csúcstalálkozója előtt került sor. A hollandiai kisvárosban is az egyik, bár nem a leglényegesebb téma lesz a nyugati közösség és a keleti új demokráciák egyre szorosabb kapcsolata. Az MTI értesülései szerint az ameri-
A KÜLPOLITIKAI HELYZET
kai kormányzat azt is mérlegeli, hogy szabadkereskedelmi megállapodást ajánl fel Budapestnek, Prágának és Varsónak. A nyilatkozó amerikai illetékesek elmondották, tanulmányozzák az ez irányú republikánus javaslatot, a terv jövő év elején, a GATT-tárgyalások lezárása után kerülhet napirendre. Egy másik hír szerint a három kelet-európai ország az elkövetkező hónapokban várhatóan végképp lekerül a csúcstechnológia kivitelét ellenőrző nyugati testület listájáról, s ezt az indítványt szintén támogatja az amerikai kormány.
M SURÁNYI GYÖRGY BANKELNÖK leváltásának körülményei és következményei még mindig foglalkoztatják a nemzetközi sajtót. A The Economist szerint a magyar miniszterelnök magyarázkodása „ódonul és fásán kongott", s csak az a baj, hogy ez a demokratikus Magyar-országon történt. Boa Péter Ákos kinevezésének módja gúnyt űz a központi bank függetlenségére hivatott új törvényből - állapítja meg a tekintélyes gazdasági hetilap. A Financial Times ugyanakkor úgy véli, Surányi esete egyben egy szélesebb körű probléma egyik tünete. Ez pedig a lojalitás és a szakértelem közötti kapcsolat a kelet-európai országokban. A lap utal arra, hogy a szakértők menesztése - több magyar minapi példa mellett -korántsem elszigetelt jelenség más országokban sem. „A legérzékenyebb bírálók számára a kormány magatartása visszaköszön. Aláírásért leváltani, a semlegességet összekeverni az ellenzékiséggel, ezek kommunista stílusjegyek" - írta a Financial Times, megállapítva, hogy a szakértelem fogalma is politikai töltetűvé vált, s kevés a terület, amelyen a hivatalnokok megvethetnék (P- T. R.l
lábukat.
Antall moszkvai és kijevi tárgyalásai
Jelentősen fellendülhet a magyar-orosz kereskedelmi forgalom
(Tudósítónktól)
KLJEV - A Szovjetunió 1956-ban beavatkozott Magyarország bel-ügyeibe - ismerte el Mihail Gorbacsov a magyar-szovjet alapszerződés ünnepélyes aláírását követően. Antall József magyar kormányfő a szovjet elnök mellett a Kremlben találkozott Borisz Jelcinnel is, akivel szintén államközi megállapodást szentesítettek, az előzőnél valamivel hosszabb ideig tartó „nyílt és őszinte” megbeszélés után. A két külügyminiszter pedig aláírta a magyar-orosz diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló jegyzőkönyvet. Antall József hivatalos moszkvai programját befejezve pénten délután
az ukrán fővárosba repült, ahol Leonyid Kravcsukkal ült tárgyalóasztalhoz, majd alárírta huszonnégy órás szovjetunióbeli villámlátogatásának harmadik egyezményét is.
Több mint egy órán át tárgyalt az Antall József vezette magyar küldöttség a Kreml Katalin-termében a szovjet delegációval, amelyben Gorbacsov mellett megtalálhattuk Iván Szilajev szövetségi kormányfőt és Eduard Sevarnadzét, a külkapcsola-tok miniszterét is. Magyar részről többek között jelen volt Jeszenszky Géza külügyminiszter, Martonyi János, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztériumának államtitkára és Berényi Lajos helyettes
államtitkár. A meglehetősen általános jellegű megbeszélésen a magyar fél nagy teret szentelt a magyar-szovjet viszony örökségének, az 1956-os események értékelésének, míg Gorbacsov részletesen feltárta az új szövetség létrehozására vonatkozó elképzeléseit.
A kétoldalú viszony új alapjait megteremtő szovjet szerződés aláírását követően Antall József köszönetét mondott Gorbacsovnak mindazért, amit „Kelet- és Közép-Európa felszabadulásáért” tett. A magyar kormányfő szilárd történelmi jelentőséget tulajdonított vendéglátója 1985 óta kifejtett tevékenységének.
(Folytatás a 2. oldalon)
MAGYARKÉNT KÍVÁNUNK EURÓPAIAK LENNI,
s nem európaiként magyarok -mondja Horváth Balázs, az MDF ügyvezető alelnöke. A következő hét végén számvető kongresszust tart a demokrata fórum, s ez előtt a közvéleményt foglalkoztató legfontosabb politikai kérdésekre kért választ munkatársunk, Javomiczky István. Interjúnk a 6. oldalon.
WEIMARI BUNKERBAN A BOROSTYÁNSZOBA?
A világ nyolcadik csodájának tartott borostyánszoba, amelyet I. Frigyes Vilmos ajándékozott I. Péternek, s a németek 1941-ben elraboltak, egyes titkosszolgálati dokumentumok alapján esetleg egy még fel nem tárt labirintusrendszerben rejtőzik. (Stier Gábor: A cári kincsek kutatása régi sebeket tép fel - 8. oldal)
HÉTFŐI MELLÉKLETÜNK,
AZDASALr
TARTALMÁBÓL: PRIVATIZÁCIÓ -KÉRDŐJELEKKEL INTERJÚ CSÉPI LAJOSSAL, AZ AVÜ IGAZGATÓJÁVAL
VÉLEMÉNYEK A PRIVATIZÁCIÓRÓL
TŐKÉS NYÚL ÉS HAZAI KÁPOSZTA GAZDASÁGI RIPORT
BESZÉLJÜK MEG... BÁCSKAI TAMÁS ROVATA ÜZLETI KALAUZ KARRIER
AUTÓ- ÉS INGATLANPIAC KALEIDOSZKÓP
Jeszenszky: Fontolóra kell venni az elismerést
Bécsből jelenti az MTI: Magyar-ország nem hajtott végre a déli határon csapatösszevonásokat. Nem akarjuk azt a benyomást kelteni, mintha bármilyen katonai konfrontációt várnánk. Természetesen azonban tennünk kell intézkedéseket határaink védelme érdekében. - mondotta Jeszenszky Géza külügyminiszter a Dér Standard című bécsi lap pénteki számában megjelent nyilatkozatában. Jeszenszky utalt arra, hogy már eddig több mint húsz esetben sértették meg a magyar légteret, és a légvédelem gyakorlatilag riadókészültségben van. Hozzáfűzte, hogy a magyar lakosságot meg kell nyugtatni, egyúttal pedig el kell kerülni a háborús hisztériát. A Dér Standard munkatársa idéz abból az előadásból, amit Jeszenszky Géza szerda este tartott Bécsben, nevezetesen, hogy a jugoszláviai katasztrófának nem szabad a Szovjetunióban megismétlődnie. Az interjúban Jeszenszky Géza kifejtette álláspontját a tűzszünet elsőrendű fontosságával kapcsolatban. Egyúttal elmondta, hogy a két köztársaság elismerésének halogatása nem hozott eredményt, így most az elismerést kell fontolóra venni.
Vance csak a jövő héten utazik vissza New Yorkba
A horvát elnök katonai segítségre is számít
(HÍRÖSSZEFOGLALÓNK)
A jugoszláv szövetségi hadsereg alakulatai ismét támadták Dubrovnikot, illetve Eszéket. A zágrábi parlament beleegyezett abba, hogy az ENSZ békefenntartó erőit Horvátország területén is állo-másoztassák, de csak időleges jelleggel. Tudj-man horvát elnök kijelentette, hogy a világszervezet békefenntartóinak kellene garantálniuk a köztársaságban a tűzszünetet.
Horvátországban a szemben álló felek a tizennegyedik fegyverszünetet sem tartják be. A hadsereg pénteken aknavetőkkel és ágyúkkal lőtte Eszéket, és ugyancsak támadták Dubrovnikot is. Sokan életüket vesztették, illetve megsebesültek. Nem nyugodtak a fegyverek Nyugat-Szlavóniában sem, a leghevesebb összecsapások Ujgradiskánál voltak. A horvát parlament beleegyezett abba, hogy a világszervezet békefenntartóit a köztársaság területén állomásoztasSák, de csak időleges jelleggel és azzal a feltétellel, hogy a kéksisakosok a Jugoszláviából egyoldalúan kiváló köztársaság határait védik. Eközben a világszervezet főtitkárának különmegbízottja folytatta közvetítési kísérleteit. Cyrus Vance legutóbbi nyilatkozatában megerősítette, hogy a békefenntartók Horvátországba vezénylésének alapfeltétele a tartós tűzszünet. Az amerikai politikus főleg a hadsereget bírálja a fegyverszünet megsértése miatt, és szóvá tette azt is, hogy Horvátország még mindig nem oldotta fel minden laktanya zárlatát. Vance ismét találkozott Markovics szövetségi kormányfővel, Milosevics szerb elnökkel, illetve Izetbegovic boszniai elnökkel. Az eredeti tervekkel ellentétben Cyrus Vance nem a hét végén, hanem csak a jövő hét elején tér vissza New Yorkba, hogy jelentést tegyen jugoszláviai tárgyalásairól.
Mindeközben a horvát elnök kijelentette, hogy a világszervezet békefenntartóinak kellene garantálniuk a tűzszünet betartását, valamint azt, hogy Horvátországban ismét helyreálljon a jogrend, a hadsereg pedig hagyja el a köztársaságot. Franjo Tudjman németországi tárgyalásai után jelezte: Bonn semmilyen feltételhez nem köti Horvátország elismerését, és a döntést mindenképpen hamarosan meghozza. A zágrábi államfő közvetetten jelezte azt is, hogy Horvátország nemzetközi elismerését követően katonai segítségre is számít Szerbia elleni küzdelmében az elismerő országok részéről. A német fővárosban állítólag elégedetten fogadták a horvát parlament két nappal ezelőtti határozatát, amely a kisebbségi jogok biztosításáról rendelkezik. Tudjman elnök elmondta azt is, hogy (Folytatás a 2. oldalon)
II
■Jj
Ili Íj
jsamm