﻿TUDJA-E ÖN?
NAGY
VETÉLKEDŐNK KÉT TOVÁBBI KÉRDÉSE
16. oldal
Ara: 11,50 Ft
y
Majjrar Nemzet
CSATLAKOZHAT
JÁTÉKUNKHOZ!
INFORMÁCIÓS
IRODÁNK
CÍME:
Bp. VII., Erzsébet krt, 6,
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
SZERDA, 1991. december 11., LIV. évfolyam, 290. szám
Szellemi haza
„Most érzem, hogy sorsom a hazámnak sorsa, / mint fához a levél, hulltomig kapcsolva, / mert nem madár vagyok, hanem csak falevél, / mely ha fája kidőlt, sokáig ő sem él" - jutnak eszembe Babits sorai, midőn nap nap után hírül veszem, mind hevesebben kongatják a vészharangot - a magyarok I. világtalálkozóján, 1929-ben kigondolt, majd a II. kongresszuson életre hívott „nagy magyar egység" - a Magvarok Világszövetsége fölött. Amelyre, mint mondják, nyomasztó árnyékot rajzol az a mégiscsak átvészelt, ezerszeresen átkos, ám minden leiken sebeket hagyó múlt.
A nemzeti egység gondolata már az első „összehajlás" idején megmozgatta öt világrész magyarságát, jóllehet éppen a Kárpát-medence nemzetiségi sorban-sorsban a határokon kívül rekesztettjei távok maradásra kényszerültek. Majd később sokáig hivatalosan is „megfeledkeztek" róluk. Az MVSZ, amely évtizedekig a Külügyminisztérium „kinyújtott keze" volt, mégis sokat segített a világméretű szétszórattatás-ban élőknek, s a „haza a magasban" gondolatát is fenn tudta tartani, kifejezésre juttatván, éljen bárhol, aki egyszer magyarnak született, közös égbolt feszül a magyarság fölött. Azonban a régóta szorgalmazott nyitásra a környező országok magyarsága felé csak 1989-ben érett meg a lehetőség, midőn a rendszerváltozás nyitányakor a megújulás útját választó s független társadalmi szervezetté váló MVSZ tevékenysége középpontjába a környező országok magyar szervezeteinek támogatását állította.
A kormány az elmúlt héten -szokatlan módon - nyilatkozatban juttatta kifejezésre, hogy olyan világszervezettel kész kapcsolatot létesíteni s annak támogatást nyújtani, amelynek választott képviselői a határokon kívül élő magyarság legszélesebb körének bizalmát élvezik. Nemrégiben a környező országok 18 magyar szervezete - amelyek már egymásra és egyetértésre találtak az MVSZ-en belül - felhívással fordult a világ magyarságához, leszögezvén, a ma kezdődő rendkívüli közgyűlésen újjáalakuló szövetségnek szerepet kell vállalnia azon nemzeti stratégia kialakításában, amely a 15-16 milliós magyarság szellemi és lelki egységének teljes helyreállítását és az egyetemes magyar szolidaritás létreno-zását szolgálja. Levélben fordultak az Országgyűlés elnökéhez, hogy a T. Ház külön törvényben adjon jogállást a megújuló MVSZ-nek.
„A jövő áldozatokat fog tőlünk kívánni, miket meg kell adnunk, de két dolog az, mit áldozatul hozni semmi esetben sem lehet: a haza függetlensége és a becsület" -idézhetjük Deák Ferenc meglátását. Az évszázadokig áhított függetlenséget, ha túl soká is, de elértük. A becsület pedig most azt kívánja, hogy talán éppenséggel a jövőre megnirdetett III. világtalálkozón vegyük számba végre a szétszóródott vagy szülőföldjén még mindig a megmaradásért küzdő magyarokat, a világ minden egyes nemzetgyarapító lelkiismeretét. Hiszen valamennyien részei annak a szellemi Tiazának, amelyből senki sem rekeszthető ki, míg szívében és lelkében megmarad magyarnak. Ezt nem uralhatják pártérdekek, sem felekezeti megosztottság, mert most a történelem úgy hozta, talán soha nem volt nagyobb szükség az egyetemes magyarság összekapaszkodására, mint a XX. század végén, midőn ismét magyarságában veszélyeztetik sok nelyütt a szellemi haza polgárait. Ennek lehet méltó fóruma a megújulásra kész MVSZ, hogy legalább szellemi és lelki értelemben helyreállítsuk a magyarság nemzeti egységét.
Gyorsít az EK a szovjet válság hatására
Busht aggasztja Gorbacsov gyengülése és a nukleáris ellenőrzés lazulása
© CSUPA KÉRDŐJEL a világ a Szovjetuniót, illetve a területén megalakuló utódállamok jövőjét illetően, és ami mindenkit a leginkább aggaszt, az a katonapolitikai kérdés, azon belül is elsősorban az: kinek a kezében lesz a továbbiakban a nukleáris arzenál. Róbert Strauss, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete tévényilatkozatában óvott egy fasiszta demagóg hatalomra kerülésétől bármely köztársaságban, amire szerinte az egyre bizonytalanabbá váló légkörben és az életkörülmények további romlásával minden esély megvan. Márpedig a nukleáris fenyegetést nagyon komolynak értékelik Nyugaton, bizonyítja ezt, hogy sokak szerint a kölcsönös elrettentés biztonsága helyére a „nukleáris bizonytalanság" lépett. Annál is inkább, mert - mint a japán Jomiuri Simbun írja - előfordulhat, hogy a katonai vezetés a kiteljesedő káoszra válaszul saját kezébe ragadja az irányítást. Japán egyébként is komoly veszélyben érzi biztonságát, derült ki a kormányszóvivő szavaiból, sőt Mijadawa Kiicsi kormányfő nagyobb esélyt lát a japán-szovjet területi vita megoldására egy egységes Szovjetunió esetében, mint akkor, ha az ország darabjaira hullik. Ennek ellenére a Japan Times Kegyelemdöfés Gorbacsov-nak című cikkének írója attól fél, a szovjet elnök
A KÜLPOLITIKAI HELYZET
csak még erőteljesebb ellenállást vált ki a breszti hármak vezetőiből, ha ragaszkodik döntésük visszavonásához. A Die Presse által feltett kérdések egyike is éppen a japán területi igényekkel foglalkozik, de megemlíti Kína esetleges jövőbeni területi követeléseit is, mint komoly konfliktusforrást. Az osztrák lapot aggasztja Kárpát-Ukrajna sorsa, és általában a nemzetiségek jövője a most formálódó „ Szláviában
m NEM GORBACSOV SZEMÉLYE a fontos - aki egyes vélemények szerint jobban tette volna, ha lemond „a szlávoktól őt ért megaláztatás" után -, hanem az, lesz-e fegyvereket ellenőrző központi hatalom, hiszen fennáll a veszély, hogy harcászati atomfegyverek kerülnek egyes csoportok, egyének kezébe, s azok politikai céljaikra használják fel azokat. Les Aspin, az amerikai képviselőház védelmi bizottságának elnöke mindazonáltal megjegyezte: megnyugtató legalább az, hogy például Kazahsztánban az atomrakétákat illetéktelenek - még ha birtokukba jutnának is - nem
tudnák sem leszerelni, sem használni, sőt karbantartás híján azok két hét alatt hasznavehetetlenné válnak. Az amerikai vezetés mégis annyira fél a bizonytalanná váló szovjet nukleáris fegyverektől, hogy a jövő héten az egykori Szovjetunióba látogató James Baker minden valószínűség szerint anyagi támogatást kínál majd azok megsemmisítéséhez.
m A NEMZETKÖZI JOG SZEMPONTJÁBÓL is sok a
megoldásra váró kérdés a Szovjetunió utódállamait illetően. Theodor Schweisfurt, a heidelbergi Max Planck Intézet Kelet-Európával foglalkozó jogász professzora szerint a megszűnt államok szerződésének utódlását - mint ezt a közelmúltban az NDK példája is mutatta - csak a szokásjog ad hoc jellegű alkalmazása szabályozza, s ez különösen nagy gond a Szovjetunió ÉNSZ-be-li és mindenekelőtt biztonsági tanácsbeli tagságát illetően. Hiszen sem Oroszország, sem a kezdetektől fogva ENSZ-tag Ukrajna és Belorusszia nem kaphatja meg automatikusan ezt a szerepet. Oroszország egyelőre nem is tagja a világszerve zetnek, amelynek egyébként a Szovjetunió Biztonsági Tanács-tagságát kimondó alapokmánya is módosításra szorul.	(S. E.)
Washington támogatja a honvédség átszervezését
- mondta: Cheney Budapesten
(Munkatársunktól)
Elmélyíteni és erősíteni kell az együttműködést, igyekezni fogunk segíteni a magyar honvédség átalakítását, átszervezését - mondta kedden délelőtt Richard Cheney, aki befejezvén budapesti tárgyalásait, sajtóér-tezletet tartott. Az amerikai védelmi miniszter azt fejtegette, hogy Bush elnök döntése, amellyel lehetővé tette Magyarország számára a bekapcsolódást a washingtoni segélyprogramba, nagy fontosságú, hiszen Budapest ekként fegyvereket vásárolhat az Egyesült Államoktól, a hadsereg vezetőit pedig a tengerentúlon képezheti ki.
A kérdésekre válaszolva mind Cheney, mind vendéglátója, Für Lajos honvédelmi miniszter kifejtette, Jugoszláviáról részletes eszmecserét folytattak, de rendezési elképzelésekben nem állapodtak meg. Mindkét részről úgy vélik, nemzetközi erőfeszítésekkel lehetne csak megszüntetni a válságot. Für jelezte, a magyar honvédség képes feladatának az ellátására, a határok megvédésére, de a kormányzat nem számít nagyobb hadműveletekre jugoszláv részről, csupán nem szándékos légtér- vagy határsértések fordulhatnak elő.
Für egyébként közölte, a kormányzat nem készített vásárlási listát, s ha jövőre Cheney meghívására az Egyesült Államokba utazik, valószínűleg akkor sem visz magával ilyesmit. Megismételte, a kormány kétoldalú államközi és katonai együttműködési szerződésekkel szeretné garantálni az ország biztonságát, nem pedig megnemtámadási szerződésekkel, mert nem feltételezi azt, hogy bárki is meg akarna támadni bennünket.
Cheney megerősítette, az Egyesült Államok a maga részéről támogatja ezt a folyamatot, s a NATO is integrálni kívánja ezt a térséget, ezért hozta létre az Együttműködési Tanácsot, amelynek ülésére Brüsszelbe várják a kelet-európai külügyminisztereket.
Az amerikai védelmi miniszter a sajtótájékoztató után Prágába utazott.
(b. m.)
Elindul a közös valutavonat
Lázas alkudozás Maastrichtban
(Munkatársunktól)
MAASTRICHT - „Nincs olyan helyzet, amelyből ne lenne kiút” -mondta a holland külügyi államtitkár, utalván a csúcstalálkozó második napján folytatott, hosszan elnyúló, a késő esti órákig tartó, sokszor késhegyig menő vitákra az európai politikai unióról. A pénzügyek terén hétfőn este megegyeztek abban, hogy legkésőbb 1999-re lesz közös valuta, ám kedden tovább tartott a disputa arról, hogy hol legyen a majdani közös bank székhelye. A tizen-kettek keményen vitáztak közösségük jövőjéről, de nagy figyelemmel követték a fölgyorsuló szovjet dezin-tegrálódást.
Mint a konferencia sajtóköreiben megjegyezték, a szovjet szétesés, a jugoszláviai polgárháború fölerősíti azoknak a hangját, akik nagyobb sebességű vonaton szeretnének utazni az egységes Nyugat-Európa felé. Az integráció elmélyítésének hívei örömmel nyugtázhatták, hogy a tizenegy pénz-
ügyminiszter - tehát a britek nélkül -végül is megegyezett a közös valutáról, s ezzel valószínűleg visszafordíthatatlanná válik a tagállamok gazdaságipénzügyi összeolvadása. Nagy-Britan-nia kivételével az EK tagországai abban egyeztek meg, 1996-ban döntenek arról, hogy mely országok tesznek ele-
get a szigorú gazdasági feltételeknek. Ha a „kritikus tömeg” eléri a hetes számot, vagyis legalább hét tagállam megfelel a követelményeknek, akkor 1997-től megkezdődik a gazdasági és pénzügyi unió harmadik szakasza, tehát ettől kezdve lesz közös valuta.
(Folytatás a 3. oldalon.)
NEM TALALTAK EGYMÁSRA A LIBERÁLISOK,
így joggal fogalmazódhat meg az igény, hogy - bármely jelenlegi párt tagjairól van is szó - esetleg meg kellene alapítani a Magyar Szabadelvű Pártot... (Szatmári Jenő István: Őrlődő liberalizmus - 6. oldal)
DRÁMA HAJNALBAN
Csecsemő holttestét fordította ki a földből a borona Apagy, Győrke-hegy-tanyán. A tettest, a tizenhét éves anyát két nap múlva letartóztatták. (Tóth M. Ildikó riportja a 7. oldalon)
A BÁBSZÍNHÁZ TILTAKOZIK,
mert el akarják venni a Jókai téri épületét. Nehezen hihető, hogy éppen az ifjúság védelmére vállalkozó szervezetek készülnek rátenni kezüket a színházépületre. (Han-thy Kinga: Paraván előtt, kulisszák mögött -10. oldal)
PÉNZÉHSÉG,
BOSSZÚÉRZÉS,
KARRIERVÁGY,
félelem, zsákutcába jutott élet és még sok oka lehetett annak, hogy valaki a hajdani NDK-ban a Stasi hálójába kerüljön... (Titkosszolgálati összeállításunk all. oldalon)
ALLANDO ROVATAINK
■ NEMZETKÖZI ELET 2-3. OLDAL ■ HAZAI TUDÓSÍTÁSOK
4-5. OLDAL ■ NÉZŐPONT 6. OLDAL S RIPORT-INTERJÚ 7. OLDAL 0 GAZDASÁG 9. OLDAL B KULTÚRA 10. OLDAL B EURÓPA 11. OLDAL B NAPI KRÓNIKA 12. OLDAL B SPORT 13. OLDAL B TV-, RÁDIÓMŰSOR 14 OpAL B REJTVÉNY, INFORMÁCIÓK ló. OLDAL
„Még a szovjet elnök ujja van az atomgombon”
A breszti paktumot elemzik a moszkvai lapok
„Zsoldjukat” követelő katonák
Washingtoni várakozás - veszélyérzettel
(Tudósítónktól)
MOSZKVA - Jogi szempontból „tiszta államcsínynek” minősítette kedden a breszti paktumot Mihail Gorbacsov egyik legközelebbi tanácsadója. Georgij Sahnazarov egy moszkvai tanácskozáson felszólalva kijelentette a TASZSZ szerint: a helyzet úgy alakul, hogy lehetséges Gorbacsov és csapatának lemondása. A szovjet ebök sajtószolgálatának vezetője ugyanakkor cáfolta, hogy Gorbacsov a távozás gondolatával foglalkozna. Andrej Gracsov szerint Gorbacsov a szövetségi szerződés bármilyen változatát elfogadja, amelyet alkotmányos, demokratikus és nyilvános módon dolgoznak ki s a „megfelelő eljárással” hagyják jóvá. A Nyugat megnyugtatására hangsúlyozta, a szovjet hadsereg és hadászati atomfegyverzet ellenőrzésében semmi változás nem következett be, vagy miként Sahnazarov fogalmazott, a gombon még min-dig Gorbacsov ujja van.
A fiatal politikai vezetők kongresszusán elmondott beszédében Sahnazarov úgy vélekedett, hogy a három szláv köztársaság szerződése
megsemmisíti azt az államot, amelyet csak a szovjet parlamentnek áll jogában megszüntetni. Alkotmányos szempontból tehát a breszti egyezményeket puccskísérletnek lehet tekinteni - fejtette ki Sahnazarov hozzáfűzve azonban, hogy most nem normális megközelítésre van szükség, hanem annak megvizsgálására, van-e ma jobb megoldás, s mennyire biztosítja az anarchia és a polgárháború elkerülését. Gorbacsov hétfőn este közzétett reagálását Sahnazarov optimálisnak ítélte, hiszen az államfő a breszti dokumentumot a novo-ogarjevói uniótervezet alternatívájaként a legfelső tanácsoknak ugyancsak megvitatásra ajánlotta. Gorbacsov esetleges távozásával kapcsolatban Sahnazarov figyelmeztetett, hogy egy ilyen fejlemény elsősorban a demokráciaellenes erők malmára hajtaná a vizet. Elismerte, hogy ha a Bresztben hozott döntések megvalósulnak, a szövetségi szerveknek befellegzett, s ebben az összefüggésben lehetségesnek mondotta Gorbacsov megválását az elnöki tisztségtől.
(Folytatás a 3. oldalon.)
(Tudósítónktól)
WASHINGTON - „Veszedelmesen ingatag” a volt Szovjetunió helyzete a CIA nemrég kinevezett igazgatója, Róbert Gates szerint, aki egy törvényhozási meghallgatáson némelykor az 1917-es bizonytalanságokat felidézve ecsetelte az elképzelhető éhínség esetleges következményeit. Ha a Bush-kox-mány hétfői lapzártánk előtt óvatos bizakodással fogadta is a „szláv hármas” megállapodását, s elégedetten fedezte fel a breszti közleményben a Washington által megfogalmazott, a békés átmenet biztosítékának tekintett öt alapelv figyelembevételét, a Gorbacsov ellenkezéséről érkezett hírek érzékelhető zavart okoztak az amerikai vezető körökben, a hírközlésről nem is szólva. Mivel amerikai megítélés szerint a breszti döntéssel funkció nékül hagyott „szovjet” elnök névlegesen legalábbis a hadsereg főparancsnoka, és így a rakéták fölött is ő rendelkezne, mindenki zavarodottan találgatta, vajon mi lesz a külvilágot - és főleg Washingtont -
leginkább foglalkoztató kulcskérdésben: ki ellenőrzi az atomarzenált. A keddi The New York Times csokorba gyűjtötte a szakértők véleményét, a legtöbbjüket főként az zavarja, hogy a breszti megegyezés meggyorsította a végzetes „nem tervezett” felbomlást. Némelyek azt tapasztalják, hogy a tisztek és egész egységek mindinkább oda húznak, ahonnan a zsoldjukat kapják, tehát a köztársaságok saját seregei kezdenek formálódni. Gyaníthatóan erre gondolva beszélt Baker külügyminiszter vasárnap a „Jugoszlávia - atomokkal” rémlátomásáról. Bár akadt elemző, aki úgy vélte, ha mondjuk a kazahok megszereznék is (az orosz elitcsapatok kezében lévő) földrészközi SS-18-as rakéták silója fölötti ellenőrzést, „semmit sem tudnának kezdeni vele: sem használni, sem elindítani, de még szétszedni sem tudnák”, s a megfelelő hozzáértés nélküli karbantartás hiányában két hét múlva e veszélyes fegyverek -használhatatlanná válnak.
(Folytatás a 3. oldalon.)
