﻿TUDJA-E ÖN?
NAGY
VETÉLKEDŐNK KÉT TOVÁBBI KÉRDÉSE
16. oldal
Ára: 11,50 Ft
Csak az expo?
Érdekes volna végigkísérni azokat a hangulatváltozásokat, amelyek hazánkat az utóbbi időben jellemzik, és összevetni a világkiállításról alkotott véleményünkkel. Nekibuzdulások és kiábrándulások, reménykeltő kijelentések, majd azoknak homlokegyenest ellentmondók egyaránt tettenérhetők a különböző szintű és rangú megnyilatkozásokban, még egy-egy „mértékadó" személyiség véleményében is. A sokféleség, a belpolitikai kavalkádon jóval túlmutató nemzetközi helyzet, az Európát átformáló változások, a körülöttünk lejátszódó nagy és kis drámák sem maradnak ránk hatástalanok.
Csoda-e, ha az amúgy is - véleményem szerint - valódi norderejé-nél messze túlbecsült, túldimenzionált expoügy a kelleténél hosszabb ideig osztotta és osztja meg a társadalmat? Külön pech, ám nem nemzeti tragédia, hogy most a világkiállítások nemzetközi irodája, a BIE is szinte rákényszerült arra, hogy -sportnyelven szólva - időt kérjen. Ebben valószínűleg része van a mi hosszas bizonytalankodásunknak is, hiszen - ha hinni lehet egyes kül-és belföldi nyilatkozóknak - talán fel kell ocsúdnia abból a meglepetésből is, amelyet a mi már-már váratlan „igenünk" okozott.
Ma ül össze a BIE közgyűlése, és döntésére nézve senki sem bocsátkozhat jóslásokba. Lehet, hogy - mint felmerült - csak februárban kerül pont a hosszúra nyúlt processzus végére. Lehet, hogy februárig sem húzzuk ki az expo terveit tartalmazó, roskadásig megtelt fiókokat, és a mesterségesen is gerjesztett, az állítólag háttérben ma-chináló erőktől való félelem béklyóba veri amúgy is megtépázott tetterőnket? Lehet, hogy a Kormány teljes felelősségét egyesek úgy értelmezik, hogy most már - a sokat kárhoztatott nagyberuházások idejéhez hasonlóan - csak felülről várják a sült galambot?
Ne tegyük ezt. Sajnos, van épp elég olyan, tovább nem halasztható teendőnk, amelybe mindenképpen bele kell vágnunk. Az önkormányzatoknak pedig sem expóval, sem expo nélkül egyhamar nem lesz annyi pénzük, nogy ne kelljen vállalkozniuk (is). Különben további adók szedésére kényszerülnek. Bár ezeket sok helyen már előbb kivetették, és az országosan is fenyegető, még könyörtelenebb adóprés és az áremelkedések sem csak a világkiállítással kapcsolatos döntés óta és miatt nehezítik mindennapjainkat.
Hamis bűnbakkeresés helyett csakis a gazdaságélénkítő intézkedések vezethetnek eredményre, ezek közé pedig - mint a KSH legutóbbi, expóval kapcsolatos vizsgálatai világosan kimutatják -a világkiállítást érintő, de anélkül is körmünkre égett beruházások haladéktalan elkezdése feltétlenül beletartozik. Az időtényező szorítása - saját, egyéni tapasztalataink is ezt igazolják - nemegyszer erőnkön fölüli teljesítményekre serkent: önmagunk kétkedésein, esetleg pesszimizmusra, patópálkodásra hajló természetén is úrrá lehetünk.
Az említett, józan számításokra épült tervekkel megrakott fiókokat a vidék már próbaexpókkal is nyitogatta-nyitogatja, a főváros pedig - éppen e héten - egymás után viszi szélesebb fórumok elé megvitatásra városfejlesztési terveit. Az idő nekünk kell, hogy dolgozzon, és miként a főpolgármester mondta, nem csak az expóra ideáramló vendégeknek, hanem elsősorban a kétmillió fővárosinak kell méltó életkörülményeket teremteni. A többi csak ráadás, de olyan alkalom, amelyet ha nem ragadunk üstökön, 1996-ra sem juthatunk ki a gödörből.
Komor Vilma
Magyar Nemzet
CSATLAKOZHAT
JÁTÉKUNKHOZ!
INFORMÁCIÓS
IRODÁNK
CÍME:
Bp. VII., Erzsébet krt. 6.
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR CSÜTÖRTÖK, 1991. december 12., LIV. évfolyam, 291. szám
London vonakodott, de elégedett a megállapodással
Az európai egységet ígéri a tizenkettek uniós szerződése
* MEGSZÜLETETT AZ EURÓPAI UNIÓ. Az Európai Közösség tizenkét országának vezetői hosszú és drámai vita után megegyeztek az 1957-es római szerződéssel létrehozott és az 1987-es egységes okmánnyal módosított, az EK helyébe lépő szervezet alapszerződéséről, s annak néhány év múlva megvalósítandó gazdasági és pénzügyi uniójáról. A tizenkettek ezzel megindultak egy olyan úton, amely legkésőbb 1999. január elsejéig, de talán már előbb elvezet a közös pénz- és bankrendszer megteremtéséhez, és lehetővé teszi a közös kül- és védelempolitika fokozatos, egyelőre igen óvatosan körülhatárolt döntésmechanizmusának kialakítását, jegyzi meg az MTI brüsszeli tudósítója. A csúcsértekezlet nyilatkozatot fogadott el a szovjet fejleményekről is, és leszögezte elvárásait, amelyek szerint tudomásul veszi a szláv unió létrejöttét és Gorbacsov állásfoglalásait, s a problémák bér kés rendezésére szólítja föl az összes felet. A jugoszláv kérdést a külügyminiszterek jövő heti brüsszeli tanácskozása elé utalták, itt határozzák meg az utódállamok elismerésének a kritériumait is, amely nemcsak Jugoszláviára, hanem a szovjet térség országaira is vonatkozhat.
m FORDULATNAK MINŐSÍTIK általában az Európai Unió megszületését, annak ellenére, hogy London bizonyos elkülönülésével „elrontotta az ünnepet". A római La Republica úgy látja, Maastrichtban sikerült megvetni a jövendő Európai Egyesült Államok alapjait, noha a föderáció megnevezés nem szerepel a szerződés szövegében. A dolgok azonban ebbe az irányba haladnak; Nyugat-Európa úgy érkezhet el a XX. század végéhez, hogy közös pénzt használ, együttesen
| A KÜLPOLITIKAI HELYZET |
dönt a legfontosabb politikai kérdésekben, összehangolja szociális törvénykezését, s a gazdagabb és a szegényebb tagországok között csökken a különbség. „A siker mégsem maradéktalan, mert a közösség vonata tizenkét vagonnal érkezett Maastrichtba, de onnan csak tizenegy indult tovább; az angol kocsi nem szakadt ugyan le, de behúzott fékekkel vontatja magát" - fogalmazza meg az olasz lap. A Corriera Delta Sera jóval óvatosabb az eredmények megítélésében. Szerinte minden attól függ, hogyan működik majd a gyakorlatban a nehezen kimunkált és bonyolult kompromisszum. Egyelőre korai lenne győzelmet kiabálni, hiszen még sok nehézség és ellenhatás fölbukkanhat addig - írta. Helmut Kohl kancellár viszont úgy vélte, Németország számos kérdésben szeretett volna továbblépni, de ehhez nem volt meg a szükséges többség. O azt jósolta, hogy 1996-ban jelentősen kibővül az Európa Parlament hatásköre, s megszaporodhatnak a tagjai is, hiszen minden olyan országot magába foglalhat, amely demokratikus elveket vall, és a szovjet utódállamok esetleges csatlakozásával akár 25-30 tagot is magába foglalhatna.
m A SZOVJET GYÁSZJELENTÉST korai még megfogalmazni, állapítja meg szerdai vezércikkében a londoni Financial Times, mert bár a szláv nemzetközösség avagy „baráti társasáéi" fontos fejlemény a szovjet állam hosszú haláltusájában, egyelőre még korai volna eltemetni. A brit lap em-
lékeztet rá, hogy Gorbacsov továbbra is a szovjet fegyveres erők alkotmányos vezetője, és a hadsereg a legerősebb intézmény az országban. A fejtegetés a továbbiakban elismeri, Gorbacsov azzal vívta ki helyét a történelemben, hogy elnökölt a birodalom lerombolásához vezető folyamatban. Most azonban utolsó tette az lehetne, hogy a szovjet hadsereg főparancsnokaként is szavatolja a hatalom rendezett átadását a köztársaságoknak. „Tragikus hiba lenne, ha azok segítségével igyekezne hatalmon maradni, akik pusztán személyes érdekből, akár fegyveres erővel is konzerválnák a régi központi hatalmat. Ez a polgár-háború receptje volna" - állapította meg a londoni pénzkörök lapja. Hasonlóan fogalmazott az orosz miniszterelnök első helyettese, aki szerint Gorbacsov játszhat még pozitív politikai szerepet, feltéve, hogy letesz bizonyos „negatív illúziókról". Az orosz elnök tanácsadója még azt sem zárja ki, hogy fölajánlják Gorbacsovnak a szláv köztársaságok főtitkári vagy elnöki tisztét. A Nyugatot viszont továbbra is az izgatja, hogy a Szovjetunió összeomlása közben biztos kezekben marad-e a világ legnagyobb nukleáris fegyvertára, s elképzelhető-e, hogy valamelyik „renegát" köztársaság bevet egyet a végzetes fegyverek közül. A Defence Weekly című tekintélyes katonai szaklap bevallja: a Nyugat csak korlátozottan ismeri a szovjet biztonsági rendszereket. „Ami mindannyiunkat nyugtalanít: többé aligha lesz elegendő Moszkvával tartani a forródrótot és átszólni, ha nukleáris jellegű problémánk van. A lap szakértője szerint mostantól Kijewel és a többi köztársasággal is meg kell teremteni a kapcsolatot.	(ZS. E.J
Átlépve a Rubikont
Csúcsalku Maastrichtban
(Munkatársunktól)
MAASTRICHT - Híradások és kommentárok özöne értékeli szerda hajnal óta az európai unióról Maastrichtban elért egyezséget, amely az integráció útirányát szabja meg századunk utolsó évtizedében. Az értekezlet szerdán a kora hajnali órákban ért véget.
A megállapodás alapján elmélyítik a nyugat-európai integrációt, a 340 milliós közösség elhatározó fontosságú lépést tesz a szorosabb, a szövetségi unió felé, bár brit kérésre a ,.föderatív” szót kihúzták a szerződésből. A maastrichti „pályaudvaron” London két ízben nem váltott jegyet a közös európai szerelvényre. Előbb kikötötte, hogy csak később dönti el, kell-e neki a közös valuta, majd a csúcstalálkozó második napján, éjfél után egy óra körül megerősítették a korábban órák óta terjedő híreszteléseket: a vendéglátóként elnöklő Lubbers holland miniszterel-
(Tudós (tónktól)
MOSZKVA - Szó sem lehet a hadsereg felosztásáról - jelentette ki Borisz Jelcin a legfelső szovjet hadvezetés képviselőivel találkozva szerdán. A védelmi minisztérium szóvivője szerint az orosz elnök mondandója, az általa vállalt kötelezettségek szinte teljesen egybecsengtek mindazzal, ami Mihail Gorbacsov szájából hangzott el előző nap hasonló körben. Egyelőre azonban nem tudni, milyen eredménnyel keresik a brcszti hármak a tábornokok kegyeit; a Gorbacsov főparancsnoksága alatt álló szovjet fegyveres erők vezérkara továbbra is a kivárásra játszik.
A hadsereg azt fogja szolgálni, aki eltartja - így jellemezte a védelmi minisztérium döntéshozóinak a breszti
nők kifejezte ugyan reményét, hogy London egy szép napon mégis felszáll a szociális vonatra, de ez nem
változtat azon, hogy az egész uniószerződésből brit követelésre kihagyták a szociális fejezetet. A brit gazdasági liberalizmus végül is sikeresen ellenállt a kontinentális keresztény-
paktumhoz való viszonyát az Izvesztyija. Márpedig Gennagyij Burbulisz szavai szerint a három szláv köztársaság szerződésében javasolt „védelmi-stratégiai program” megnyugtató választ ad a katonákat manapság leginkább foglalkoztató egzisztenciális és szociális kérdésekre. Az orosz miniszterelnök-helyettes külföldi útja előtt nyilatkozott újságíróknak, s Jelcin és a katonai körzetek parancsnokainak szerdai megbeszélését egyenesen „lelkesítőnek” minősítette. Burbulisz eltekintett ugyanakkor annak az értesülésnek a kommentálásától, amely szerint csütörtökön megpróbálnák letartóztatni Oroszország, Ukrajna és Belorusszia vezetőit.
(Folytatás a 2. oldalon.)
és szociáldemokráciának, bár az éjszakai sajtóértekezleten Delors bizottsági elnök tagadta, hogy a dél-
holland kisvárosból „győztesek” és „vesztesek” távoznának.
Kétségtelen, hogy a csúcsértekezlet menetét néhány órára megakasztó szociális vita után az odaha-
(Tudósítónktól)
WASHINGTON - Komorabb képet festett a Cl A főnöke a zárt ajtók mögött a törvényhozóknak, mint meghallgatása nyilvános részében, holott Róbert Gates már akkor is vészjósló hangon szólt a szovjet bomlástünetekről, egyenesen felidézve 1917-et. A keddi lapzártánk után nyilatkozó képviselők arról számoltak be, hogy Gates felvázolta e zárt ülésen, milyen távlati következményei lehetnek annak, amit még a kamerák jelenlétében „veszedelmes ingatagságnak” minősített. A CLA-igazgató ugyanis nem zárhatta ki, hogy a birodalom romjai alól antidemokratikus és idegengyűlölő rezsimek kászálódhatnak ki, amelyek ismét fenyegetést jelenthetnek a külvilágra.
Az Evans-Novak riporterpáros úgy értesült, hogy kormánykörökben
za választásokra készülődő Major brit kormányfő nyugodtan szembenézhet a brüsszeli nemzetek felettiek hatalmát élesen ellenző Margaret Thatcherrel, noha a brit miniszterelnök, akinek „eleganciáját” Kohl kancellár megdicsérte, más területeken engedni kényszerült a föderatív nyomásnak.
A szövetségi Európa hívei - ezt nem kevés elégedettséggel hangsúlyozták az újságírók faggatózásait a késői Óra ellenére is jól tűrő, elkötelezetten Európa-párti holland politikusok - mind a közös külpolitikában, mind a védelmi „dimenzió” kiterjesztésében előreléptek. Igaz, a túlnyomó többség azt akarta volna, hogy mindig többségi szavazással döntsenek külpolitikai ügyekben, s most csak arról egyeztek meg, hogy mindig szavaznak - elég-e a többségi döntés, avagy ragaszkodnak az egyhangú határozathoz. Teljesítették Maastrichtban a római NATO-csúcs ajánlását: a Nyugat-Európai Unió (WEU) (Folytatás a 3. oldalon)
nemcsak a különböző ezredesek és demagógok okoznak növekvő gondot, hanem némely kormányzati elemzők állítólag Gorbacsov és egy katonai puccs „kapcsolatát” sem zárnák ki, mivel személyére netán „szükség” lenne - a Nyugat megnyugtatására. Evansék ugyanakkor azt is tudni vélik, hogy egy hétfői tanácskozáson Baker külügyminiszter kezdett már „beletörődni” Gorbacsov eltűnésébe, ám azóta kormánykörökben semmit, tehát „visszatérését” sem mernék kizárni.
Bush elnök egy fotózás alkalmából csupán azt hangoztatta, ami nyilvánvaló: a Fehér Ház „szoros figyelemmel kíséri a fejleményeket", hiszen a külvilágnak „nagy tétje” van a szovjet bomlás békés kimenetelében.
(Folytatás a 2. oldalon.)
MA
MEGOSZTOTTSÁG
HELYETT
SZOLIDARITÁS
A Történelmi Igazságtétel Bizottság egy örökség szolgálatára vállalkozott: az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc eszmei és politikai örökségének fenntartását tűzte zászlajára. Természetes, hogy a TIB-en belül a legkülönbözőbb politikai áramlatoknak a képviselői lehetnek jelen. A TTB-et alapvetően a kölcsönös szolidaritásnak kell áthatnia. (Kurcz Béla interjúja Po-mogáts Bélával - 5. oldal)
NINCS RECSK KONTRA AUSCHWITZ
Holocauston mindig csak a náci koncentrációs táborokban lejátszódott szörnyű tragédiát értik, holott Magyarországot két holocaust érte. Ezek számai félelmetesen megközelítik egymást. Mindkét irányban hatszázezer ember jutott modem rabszolgaságra. S mindkét irányból lényegében kétszázezer ember került haza. (Dr. Zimányi Tibor: Hány holocaust érte a magyarságot? - 6. oldal)
EURÓPA
CSAK A SZÍVÜNKBEN ÉL
- mondja Homyik Miklós, az újvidéki egyetem tanára. - Tizenötezer áldozata van a polgárháborúnak, álcázott fasisztáid népirtásnak, és Európa csak Ragúza műemlékeiért emeli fel a szavát! - Riportunk arról ad képet, hogyan látja Közép-Európát az erdélyi román, a jugoszláviai, a csehszlovákiai, az ausztriai magyar és a svéd értelmiségi. (Élő Anita: „Európa nem létezik-illúzió”-7. oldal)
MAGYARORSZÁG ÉS A VALUTAUNIÓ
Az eddigi történelmi tapasztalatok csaknem teljesen egyértelműen mutatják, hogy a fejletlenebb társuló országok - legalábbis átmenetileg - a kereskedelemliberalizálás következtében jelentős egyensúlyi problémákkal kerültek szembe. A társulás egyensúlyrontó hatásait az aszimmetrikus kereskedelemliberalizálás mérsékelheti, de nem valószínű, hogyiciküszöböli. (Kerekes Katalin: Palánkai Tibor a rövid és hosszú távú lehetőségekről - 8. oldal)
■ NEMZETKÖZI ÉLET 2-3. OLDAL ■ HAZAI TUDÓSÍTÁSOK
4-5. OLDAL ■ NÉZŐPONT 6. OLDAL ■ RIPORT-INTERJÚ 7. OLDAL ■ GAZDASÁG 8-9. OLDAL ■ KULTÚRA 10. OLDAL ■ TUDOMÁNY 11. OLDALI NAPI KRÓNIKA 12. OLDALI SPORT 13. OLDAL ■ MUSQROK 14. OLDAI, ■ VETÉLKEDŐ, INFORMÁCIÓK ló. OLDAL
NE FELEDJE: HÉTFŐN ISMÉT
MEGJELENIK
A
C MS AZDASAlj
MELLÉKLET
Kerengő hírek	Elmaradt telefonhívások
Megkísérlik letartóztatni Tétlen és tétova Fehér Ház a szláv szövetség vezetőit?