﻿TUDJA-E ÖN?
NAGY
VETÉLKEDŐNK KÉT TOVÁBBI KÉRDÉSE
16. oldal
Ára: 11,50 Ft
Fordulat?
Jelentem: fogy a „ zöld bárók" csapata, és „tiszti szolgáiké" is. Csak hát ennek ma már azok sem örülnek tiszta szívből, akik néhány hónappal ezelőtt még a leghangosabban, legerőszakosabban követelték a téeszek elnökeinek eltávolítását. Sőt akad olyan - viharsarki - politikus is, aki oly mértékben szakított korábbi, „száműzést" sürgető álláspontjával, hogy a minap két újságcikkben szinte már könyörgésig szelídítve hangját kérte: maradjanak posztjukon.
A vidéki realitás fordítja meg a könnyelmű Ígéretektől erőtlen politikai szél irányát. Mert kijózanodott fejjel - nem alkohol után - be kell látni, hogy nem lesz itt egyik napról a másikra farmergazdaságokra alapozott kert Magyarország, földet sem követeinek -vissza - százezrek, csak azok a kevesek választják ma, meg még holnap is az egyéni agrárvállalkozás göröngyös útját, akik vagy megszállottak, vagy sok pénzük van. Vagy nincs más kenyérszerzési lehetőségük.
Nagyüzemekre hosszabb távon is szükség van, vallják ma már a szaktárca magas rangú vezetői; a kisgazdapárt ellenállása is megtörni látszik. És a falu sem mondja, legalábbis a legtöbb helyen, nogy csukják, zárjuk be a té-eszkaput; a parasztember a földön járva jól látja, nincs igazán jobb.
Az álmodozások rövid időszaka talán befejeződött. Csak hát ez még egyáltalán nem jelenti azt, hogy tiszta a határkép s kivehető, hogy merre is van az előre.
A téeszek meg a többi agrártermelő megtette a magáét az idén is, termelt, a boltokban bőséggel volt élelmiszer, exportált 2,5 milliárd dollár értékben, vagyis teljesítette, amit reá osztott a kormány. Csak eközben megroggyant, agyagilag mindenképpen. Az ágazat produkált „valamit", de magának nem hasznot, hanem veszteséget termelt, mert ha nem történik az év végéig csoda, a zárszámadási összesítő ezt fogja mutatni.
Amit fent, csokornyakkendőben sikernek könyvelnek el, arról lent, gumicsizmában nem tudnak. De tudnak arról, hogy alig kerül a földbe tápanyag, ha elromlik egy gép nem indulhat újra, mert nincs pénz az alkatrészre, ugyancsak emiatt új, korszerű eszközöket sem vesznek évek óta s elmarad a nyereségrészesedés. Tudják, hogy már nem az ésszerű, hanem kényszerű takarékosság időszakát élik.
A tanult téeszelnökök és vezetők közül sok bizony már nem várta meg ezt az őszt; lelépett, mert nyert annyi pénz a szövetkezetből, kiépített olyan kapcsolatrendszert, amire alapozva átugorhatott a magánvállalkozói körbe. Kérdés: a kisközösség talált-e helyükbe megfelelő utódot? Sok helyen bizony nem.
Van megye, ahol a szövetkezeti vezetők azt fontolgatják, hogy együtt, egyszerre lemondanak posztjukról, hátat fordítanak a té-esznek. Valószínűleg nem gondolják komolyan, hiszen ők azok, akik kitartottak, nyilván csak az elkeseredés tört ki így belőlük. Hogy miért? Azért, mert konkrét programmal nem érezteti velük sem a parlament, sem a kormány, hogy szükség volna - nem a személyükre, hanem a parasztság munkájára.
Túloznak? Lehet. De ha közülük sokan tényleg hátat fordítanak, akkor marad vezető értelmiség nélkül a falu, amikor a szövetkezetnek át kell alakulnia, indul a kárpótlás, amikor a mezőgazdaság produktumára még inkább szüksége lesz az országnak, mint az idén.
Horváth L István
Magar Nemzet
CSATLAKOZHAT
JÁTÉKUNKHOZ!
INFORMÁCIÓS
IRODÁNK
CÍME:
Bp. VII., Erzsébet krt. 6.
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
PÉNTEK, 1991. december 13., LIV. évfolyam, 292. szám
Hazánk is részt vehet a washingtoni egyeztetésen
Nemzetközi összefogást javasol Bush a „szovjetek” megsegítésére
8 A SZLÁV HÁRMAS szövetségkötése újabb ellentéteket robbantott ki a Jelcin körül csoportosulok és Gorbacsov között. E személyi vita mögött természetesen maga a szovjet átalakulás áll: a Szovjetunió az államok valamilyen laza szövetségévé formálódik-e át vagy valami mássá. Az elnök mindenesetre óvatosan nyilatkozik: ha a köztársaságok képviseleti szervei jóváhagyják a Bresztben elkezdődött folyamatot - mondotta a TASZSZ szerint Gorbacsov -, ő maga elfoaadja ezt a választást, mi több, kész részt venni benne, és konzultációkat folvtatni a köztársaságok vezetőivel. A lég-
A KÜLPOLITIKAI HELYZET
fontosabb - szögezte le -, hogy az új államközös*• ség a népek kilábalását szolgálja az általános válságból. Ő továbbra is a konföderációs állam-
szövetség híve, szükségesnek tart egy központi kormányt. Tanácsadói már keményebb hangot ütnek meg: egyik munkatársa szerint az orosz-uk-rán-belorusz szövetség nem tekinthető hosszú életű társulásnak, már a közeljövőben felszínre kerülhetnek a nézeteltérések.
R AZ AGGODALMAK MELLETT elhangzanak bizakodó vélemények is Washingtonban. A Cl A veze-
tője szerint „az orosz, az ukrán, a belorusz és a kazah vezetők szilárd emberek és hosszú távra jók a demokratikus fejlődés kilátásai". Hasonló véleményt hangoztat Róbert Strauss, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete. Immár nyilvánvaló, hogy Washingtonnak Jelcinnel és kormányával kell tárgyalnia, mert az új államszövetség megszilárdul és kiszélesedik majd - véli a diplomata. Éles hangot ütött meg egyébként a nyilatkozatok és a visszhang ismeretében Borisz Jelcin csütörtökön az oroszországi parlamentben. Visszautasította azt a vádat, hogy Bresztben „likvidálták" a Szovjetuniót. Véleménye szerint csak a széthullás tényét rögzítették. Ők éppen ellenkezőleg, „megállították a volt Szovjetunió ellenőrizhetetlen szétesését, és új alapokat teremtettek a stabilizáció számára".
Sí AZ EGYESÜLT EURÓPA a világ vezető hatalma lesz - vélekedett Mitterrand francia elnök tévényi-
latkozatában a maastrichti szerződésekről, az európai unió létrejötte után legalább olyan gazdasági erőt képvisel majd, mint az Egyesült Államok vagy Japán. Széles körben foglalkozik az eseménnyel az angol sajtó, egyebek között azért, mert Nagy-Britannia meglehetősen nehezen adta be a derekát. Most John Major miniszterelnök egyebek között azzal ajánlja támogatásra parlamentjének az európai közösségi csúcs eredményeit, hogy ez lehetővé teszi az együttműködés elmélyítését, egyben a tagállamok kinyújtják kezüket a többi európai állam felé is. A Financial Times is küld biztatást ilyen irányba: „Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország reméli, hogy Maastricht után az EK és a többi nyugati intézmény jobban figyel Európa másik felére, és többet törődik a felbomló Szovjetunió problémáival. Üdvözölte a valóban történelmi távlatokat kitűző egyezményeket George Bush. Rámutatott azonban : bár örömmel látják az Európai Közösség gazdasági döntéseit és a Nyugat-európai Unió növekvő szerepét - a NATO marad a meghatározó tényező a szövetségesek politikai és katonai együttműködésében.	(T. I.)
A közép-ázsiai köztársaságok pecsételhetik meg a Szovjetunió sorsát
Az orosz parlament is jóváhagyta a breszti egyezményt
TALÁLT TÁRGYAK OSZTÁLYA
>ST &r FOUNO
Gorbacsov: Ekkora volt és Szovjetuniónak hívták!
(A Lurie rajza)
(Tudósítónktól)
MOSZKVA - Egyre főbb jel enged következtetni arra, hogy az egykori szovjet köztársaságok zöme támogatja a három szláv állam hét végi breszti megegyezését. Ha a parlamentek így döntenek, Gorbacsov aláveti magát akaratuknak. Nyilatkozataiban azt is megerősítette, hogy ha „amorf struktúra" jön létre, megválik posztjától. Az oroszországi legfelső tanács is ratifikálta a független államok közösségéről kötött egyezményt, miközben Türkmenisztán fővárosában a közép-ázsiai köztársaságok és Kazahsztán vezetői gyülekeztek, hogy állást foglaljanak a három szláv ország kezdeményezéséhez való viszonyukról.
Hat ellenszavazat és hét tartózkodás mellet ratifikálta az oroszországi legfelső tanács csütörtökön a három szláv köztársaság Bresztben kötött egyezményét, s ugyancsak túlnyomó többséggel felmondta a Szovjetunió megalakításáról szóló 1922-es szerződést. Az orosz törvényhozás ezzel követte Ukrajna és Belorusszia példáját. Borisz Jelcin történelminek nevezte a ház döntését, s úgy vélekedett, hogy az oroszországi képviselők bölcsességét dicséri.
A voksolást nem előzte meg túlságosan éles vita; a frakcióvezetőket fogadva Jelcin már szerdán
meggyőződhetett arról, hogy aligha kell komolyabb ellenállásra számítania. A néhány elhangzott szemrehányás és kifogás sem a breszti paktum tartalmát érintette, hanem sokkal inkább a lépés előkészítet-lenségét és váratlanságát tette szóvá. Az elnök rövid beszédével is igyekezett elejét venni a képviselői akadékoskodásoknak, s így a Gor-bacsovval folytatott szerdai megbeszéléséről is elárult annyit, hogy megegyeztek: amíg a szuverén államok többsége nem csatlakozik a breszti közösséghez, a jelenlegi államhatalmi struktúrák nem szüntetik he működésüket. Sokan felvetették ugyanis, hogy átmeneti időszakra elengedhetetlen a régi intézmények egy részének fenntartása.
A hármak elhatározását indokolva Jelcin kijelentette, hogy „a szövetség többé nem tud pozitív szerepet játszani az egykori tagjai közötti kapcsolatokban”. Kifejtette, hogy az augusztusi puccs után a Szovjetunió felbomlása végső stádiumába érkezett - megkezdődött agóniája. A köztársaságok, helyzetüket könnyítendő, külön-külön próbáltak meg óvintézkedéseket tenni. A saját érdekek bármi áron történő védelmének súlyos következményei lettek: kereskedelmi blokádok, lezárt határok.
A három szláv vezető Belorussziában megtalálta „az együttélés egyetlen lehetséges formuláját az új körülmények közepette” - mutatott rá Jelcin, aki mindazonáltal elutasí-
totta azt a vádat, hogy Bresztben önkényesen megsemmisítették volna a Szovjetuniót. Az orosz elnök felhívta a figyelmet arra, hogy még azok a köztársaságok is jóváhagyásukról biztosították az új államközösséget, amelyek korábban kiváltak az unióból. Hangsúlyozta, hogy a breszti tanácskozás végre valóban megvetette az egyesülés alapjait, merthogy részvevőit nem valamiféle etnikai elv vezérelte, s a szerződéshez bárki társulhat. (Olyannyira, hogy Jelcin sajtótitkára szerint a Varsói Szerződés néhány egykori tagállama is érdeklődést mutat az új közösséghez való csatlakozásra.)
Jelcin emlékeztetett arra, hogy
Örményország máris jelét adta belépési szándékának, de erre enged következtetni a kirgiz és a kazah elnök nyilatkozata is. Mint elmondta, Nurszultan Nazarbajev csütörtöki telefonbeszélgetésük során bizonyosra vette, hogy a közép-ázsiai köztársaságok első emberei is kedvezően reagálnak az Ashabadban megrendezett értekezletük után. Nazarbajev szerint persze lesznek majd bizonyos észrevételeik, de ezek nem jelenthetnek akadályt. A TASZSZ türkmén fővárosban keltezett beszámolóiból is az világlik ki, hogy a tádzsik, az üzbég és a kirgiz elnök hajlik a breszti megoldás elfogadására.
(Folytatás a 3. oldalon.)
MA
A NÉMET ÁLLAM ELADÓSODÁSA
különösen aggasztó: a kormány ebben az esztendőben újabb hat-vanmilliárd márkányi adósságot csinált, s az összes állami adósság közelít az ezemyolcszázmilliárd márkához, ami polgári ésszel felfoghatatlan csillagászati összeg. (Józsa György Gábor: Józan bizakodás - 2. oldal)
A JÓ KERESKEDŐ
annyit kér árujáért, amennyit adnak érte, úgy, hogy neki is legyen rajta haszna. A rossz annyit kér, amennyit kapni szeretne érte... (Si-poshegyi Péter: Honfiúi büszkeség - 6. oldal)
A MÉLTÓSÁGA TUDATÁRA ÉBREDŐ TÁRSADALOM
szembe kell hogy nézzen múltjával és le kell számolnia - nem emberekkel, hanem azokkal a lidér-cekkel, félelmekkel, amelyek megbénítják, félelemmel töltik el és visszariasztják a hatalomban való részvételtől, az önigazgatás gyakorlásától. (Dr. Zétényi Zsolt: Adjunk elégtételt a nemzetnek - 7. oldal)
NEM ÉREZHETI MAGÁT BIZTONSÁGBAN EGYETLEN VÁLLALKOZÓ SEM,
hiszen ha a szerződéseket egyoldalúan föl lehet rúgni, s a múltból visszaköszönően erőfölényből lehet továbbra is diktálni a feltételeket, akkor füstbe megy minden gazdasági számítás, a hosszú távú üzleti érdekeket a gyors nyerészkedés elve váltja fel. (Bubrik Gáspár: A szegedi perben IKV kontra kft.-9. oldal)
AZ NDK-CENTRUM
vonalának továbbvitele nem célunk. A Goethe Intézet úgynevezett közvetítőszervezet, munkájában teljesen önálló, de anyagi hátterét a Külügyminisztérium biztosítja. Fenntartása körülbelül 1,5 millió német márkába kerül évente. (Péch Olivia: Költözik a Goethe Intézet - 10. oldal)
ÁLLANDÓ ROVATAINK
B NEMZETKÖZ! ÉLET 2-3. OLDAL B HAZAI TUDÓSÍTÁSOK
4-5. OLDAL B NÉZŐPONT 6. OLDAL B VITAIRAT 7. OLDAL ■ GAZDASÁG 9. OLDAL B KULTÚRA 10. OLDAL B NAPI KRÓNIKA 12. OLDAL B SPORT 13.. OLDAL ü MŰSOROK 14. OLDAL B VETÉLKEDŐ, INFORMÁCIÓK, RENDŐRSÉGI HÍREK 16. OLDAL
NE FELEDJE: HÉTFŐN ISMÉT
MEGJELENIK
A
GL jWagjar Nwnzel] ^ ^
AZDASAly
MELLÉKLET
Baker beszéde a békés „bekapcsolásról”
(Tudósítónktól)
WASHINGTON - „Masszív egyeztetést" óhajtván a szovjet humanitárius igények kielégítésére és az exbirodalom vészes válságának elkerülésére a Bush-kormány világméretű (térségünk államait is magában foglaló) „egyeztető értekezletet" javasol januárra.
A szovjet birodalom helyén - egyelőre senki által sem ismert formákban - létrejövő új legitimáció biztosíthatja a stabilitást, aminek hiányában „a Nyugat sohasem lehet biztonságban” - jelentette ki a volt ellenféllel kapcsolatos amerikai politika alapvető céljait vázoló nagy beszédében James Baker a princetoni egyetemen. S rögvest fel is ajánlotta a hét végén Moszkvába, Kijevbe, Minszkbe (és netán máshová is) ellátogató külügyminiszter,
hogy a demokrácia és piacgazdaság útjára közös nyugati erőfeszítéssel vezetendő „utódállamoknak" is segíteni kíván (a közel-keleti béketeremtéshez hasonló) „katalizátor” szerepet vállalva az új belső partnerségek megteremtésében a Bush-kormány.
Nem sokkal a joggal beharangozott Baker-be-széd előtt jelentette be a Fehér Ház szóvivője, hogy az elnök január elejére átfogó és „egyeztető értekezletet” javasol Washingtonban, ahová meghívják a fejlett tőkés országok, Közép- és Kelet-Euró-pa államai, az öbölháborús koalíció, a nemzetközi pénzügyi szervek képviselőit, megvitatni a „munkamegosztást" az azonnali és „drasztikusan növekvő” szovjet humanitárius igények kielégítésére. Bush mindjárt ki is jelölte Eagleburger első külügyminiszter-helyettest az amerikai segély koordinátorának, mert az Egyesült Államok - Baker
szavaival - eközben is folytatja a maga átfogó élelmiszer- és gyógyszer-segélyezési programját. Mindenesetre Fitzwater szerint most fontosabb a nemzetközi egyeztetés, mint maga a pénzügyi támogatás, hiszen - állapította meg az elnöki szóvivő - „drámai és történelmi fejlemények szemtanúi vagyunk". S a világnak sürgősen „be kell kapcsolnia a Szovjetuniót és a köztársaságokat a demokratikus nemzetek közösségébe”.
Egyetlen ország sem képes egyedül cselekedni, ahhoz a kommunizmus romhalmaza túlságosan is nagy - mondta Baker, aki a januári - a sürgős segítségre összpontosító - értekezleten túlmenően vázolta ennek a történelmi „bekapcsolásnak” az amerikai elveit. Külön hangsúlyt helyezve arra, ami leginkább foglalkoztatja Washingtont: miként lehet meggátolni, hogy „a hidegháború fegyverei (Folytatás a 3. oldalon.)