﻿Ára: 11,50 Ft
m
TUDJA-E ÖN?
NAGY
VETÉLKEDŐNK KÉT TOVÁBBI KÉRDÉSE
16. oldal
SZOMBATI MELLÉKLETÜNK
HaíyarNomzot
CSATLAKOZHAT
JÁTÉKUNKHOZ!
INFORMÁCIÓS
IRODÁNK
CÍME:
Bp. VH./ Erzsébet krt. 6.
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
SZOMBAT, 1991. december 14., LIV. évfolyam, 293. szám
H
Közoktatás, oh!
írta: Lőcsei Gabriella
a nem vigyázunk, szakmai belüggyé kicsinyedik a közoktatási törvény tartalmának kérdése. Ha nem vigyázunk, a pillanat diktálta politikai pártcsetepaté tépázza szét az eljövendő évek, évtizedek magyar közoktatását meghatározó koncepciót.
De hát kinek is kellene vigyázni, hogy mindez ne történhessék meg? Hogy időálló, korszerű, s a világhoz, de önmagunkhoz is méltó törvény szabályozza a magyar-országi közoktatást? Az állampolgárnak kellene vigyáznia természetesen, függetlenül attól, van-e iskolás korú gyermeke, s függetlenül attól is, nogy mivel foglalkozik? Merész és talán demagógnak is titulálható állítás, mégis meg kell kockáztatni, úgy hiszem: a bankár, a közgazdász, a földműves és az ipari munkás számára éppúgy létkérdés az, hogy miként formálódik hazánkban az oktatás, mint a pedagógusok számára. Hiszen színvonalas gazdaság, ipar [élhető el itt másként, csak úgy, í
Mik
:
és mezőgazdaság nem képze If tő el itt másként, csak úgy, na minden szinten megfelelő képzésben részesített emberek („kiművelt emberfők" - mondotta volt Széchenyi István) munkálkodnak a szellemi s gazdasági nyomorba kényszerí-tett ország fölemelésén. Az állampolgárnak azonban nincsen módjában vigyázni az oktatásügy jövőjét, hiszen a törvénytervezetet volójában nem ismeri.
Nem is értheti. A közoktatási törvénytervezettel is az a tragi(ko mijkus „kaland" esett meg, mint a közös életünk lényeges kérdéseit érintő törvénytervezetekkel és koncepciókkal általában: a közvélemény előtt előbb vált rémképpé, mint reális ismeretanyaggá. A KISZ és az úttörőszövetség romjain tovább munkálkodó baloldali ifjúsági szervezetek új, radikális diákszervezetekkel szövetkezve előbb kiáltották világgá, hogy az Országgyűlés elé szánt (második számú) közoktatási törvénytervezet a gyermekek és a fiatalok „emberi jogait" sérti, mint hogy elmondta volna bárki is, mit akar az?
Persze a fiatalok heveskedését érti az ember. 1968 Párizsa óta szokássá vált, hogy az ifjúság fenntartja, sőt követeli magának a jogot, hogy önnön oktatását ő határozza meg, ő irányítsa s értékelje. A demokrácia sajátos értelmezése ez, amely szerint a tanintézet (minden tanintézet) úgy működik, mint egy demokratikus parlament, ahol egv-egy voksa lehet ugyan a rektornak, dékánnak, igazgatónak, tanárnak, tanítónőnek (óvónőnek?) is, de a „kétharmados többség" a diákság küldötteinek szavazataiból áll össze. Ezeket az elképzeléseket (amelyeket az agyonszabályozott, az emberi jogokat erőszakos ideológiai „ráhatásával" valóban sértő szocialista iskolaügy álságos megoldásaival, például: látszatszereplésre rendelt diákönkormányzataival csak bátorított) idővel mindenütt lecsiszolta, lecsiszolja a valóság és a gyakorlat. Hiszen előbb-utóbb mindenütt kiderül, hogy az iskolákban a túlzott szabadság anarchiához vezet, és a tanügyi zűrzavar legfőbb megszenvedői éppen a diákok.
A pedagógusok (olykor kétség-beesett, máskor szakmai kizárólagosságra törekvő, megint máskor reményt keltő) vitázókedvét is érteni lehet a közoktatási törvénytervezet árnyékában. A negyven éven át mesterségesen lefokozott, az értelmiségi lét partvonalára száműzött szakma önértékelési zavarokkal, félelmekkel, a magukra hagyottság, a kiszolgáltatottság rémképeivel viaskodik, amikor az európai mércék szerinti, angolszász
mintára tervezett közoktatási törvénytervezet részkérdéseit szedi ízekre. A pedagógusdisputákban, amelyek rádióban, újsághasábokon zajlanak gyakorló tanárok és miniszteriális hivatalnokok, valamint a neveléstudomány elméleti képviselői között, nem lehet nem fölismerni a szorongást: vajon meg tud-e felelni a magyar pedagógustársadalom a koncepció megálmodta színvonalnak? A szabályozott szabadságnak? A tanár-egyéniségnek, a tudós tanárnak nagy szerepet szánó korszerűségiközben együttérzőn figyeli az ember a szegény, agyonhajszolt, a szakmai s tudományos továbbképzés reménye vagy igénye nélkül éldegélő tanárok aggodalmas elégedetlenségét, ellenszenvét előítéletességét a közoktatási törvénytervezettel szemben, fölismeri e koncepció nagy előnyét és nagy hiányát (talányát?) is e<
Azt tudniillik, hogy a vezetet megszerkesztették, valóban a jövő század európai szintű magyar oktatásügyét kívánják a törvény ereiével és védelmével előkészíteni, de mindezt olyan szellemi s anyagi közegben remélik megvalósítani - ha csakugyan törvényerőre emelkedik a koncepció -, amely évszázadokkal ezelőtti viszonyokra jellemző ázsiai állapotokat örökölt.
A tervezet alapjaival - az ötéves kortól tizenhat éves korig terjedő tankötelezettséggel, az iskola-választási szabadsággal, a tankötelesek szociális támogatásával, a vallási s nemzetiségi szempontok messzemenő figyelembevételével -úgy hiszem, voltaképpen mindenki egyetérthet. Az sem róható föl hibának, hogy a közoktatási koncepció elsősorban és főleg az átlagnak szól, és fontos része az elmaradottak, a hátrányos helyzetűek fölemelése az átlaghoz. (Legfeljebb azt nehezményezi az ember, nogy a tehetség kibontakoztatására, szárnyaltatására nem ád jóval több lehetőséget, „kiskaput".) Nagy hiányossága azonban, hogy légüres térben képzeli el megvalósulását. Nemcsak a társadalom egészével nem szövetkezik annak érdekében, hogy az átlag valóban a társadalmi szükségleteknek megfelelő átlag lehessen,
hogy a hátrányos helyzetűek csakugyan fölemelnetők lehessenek, a tehetségesek pedig valóban szárnyalhassanak mindnyájunk hasznára, az egyetlen „magyar természeti kincs" Kiaknázására és kamatoztatására, de még a felsőoktatással sem teremt kapcsolatot. Mintha elképzelhető volna korszerű közoktatás a korszerű felsőoktatás szövetsége nélkül, megértő s támogató társadalmi közeg segítsége nélkül! Ha a tervezet ezen kérdéses pontjait sorolja a polgár a megfogalmazóknak, szakmai szempontú rendreutasítás a jussa. A köz oktatása nem hozható kapcsolatba a felsőoktatással, az oktatás nem gazdasági, pénzügyi, ilyen meg olyan szakemberek beleszólási területe - mondják -, a szakmai többség véleménye dönti el végül, miként fest majd a holnap magyar-országi közoktatása...
A szakmai többség véleménye /\ dönti el? - kérdi a „helyre-igazítástól" megszeppent
□ár. Ám döntse. Csakhogy a kmai többség körébe föl kéne venni az egész hazai, szellemi életet. Tudósokat, egyetemi oktatókat is, pénzügyi s bankfenoménokat is, lehetőleg még a parlamenti vita kezdete előtt. Ha ugyanis továbbra is megőrzi belterjességét a közoktatási törvénytervezet, megeshet, nem állja ki - nem csak a parlamenti vita, de - a gyakorlat próbáját sem.
Gorbacsov távozását feltételezi az amerikai sajtó
A közép-ázsiai köztársaságokkal bővül a breszti szövetség
■ MEGELŐZŐ LÉPÉSEKRE KÉSZÜL a Szovjetunión belüli drámai fejlemények láttán a NATO. _________________________
A tagállamok védelmi miniszter inek szokásos őszi tanácskozásán Gerhard Stoltenberg német miniszter kijelentette: „A katonai és biztonsági előretekintésnek ismét nagyobb a jelentősége a nyugati demokráciák és az atlanti szövetség szempontjából. A váratlan események nyomán, sajnos, kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy Európában újból lehetséges a háború". Az atlanti szövetséget aggasztja, hogy a Szovjetunióban egyre gyengül a politikai irányítás, miközben továbbra is megvannak a katonai eszközök. Ezt Vigleik Eide, a NATO katonai bizottságának elnöke mondotta, s alapvető fontosságúnak nevezte, hogy a központi ellenőrzés ne csak a szovjet nukleáris fegyverekre terjedjen ki, hanem a hagyományos eszközökre is. Szavai szerint a NATO bízik benne, hogy egy mérsékelt és együttműködésre kész vezetés meg tudja majd valósítani a kívánt ellenőrzést. A német védelmi miniszter egyébként arról is szólt, hogy a NATO segítséget akar adni Közép- és Kelet-Európa országainak demokratikus hadseregük felépítéséhez. Ezenkívül lehetséges a védelmi miniszterek együttműködése is; Brüsszelben december 20-án találkoznak a NATO védelmi miniszterei közép- és kelet-európai, valamint szovjet kollégáikkal.
A KÜLPOLITIKAI HELYZET
« KEMÉNYEN BÍRÁLTA az Eurá pai Közösségnek Csehszlovákiával,
Lengyelországgal tyarországgal kötött társulá-iságkutató Intézet, a DIW. ísokon az EK jobban tette >s huzavona helyeit erőtelje-
si szerződéseit a Német Ga:
Megállapítása szerint a tár volna, ha a kvótákkal kapcs sebben figyelembe veszi a három ország kívánságait, hiszen e szerződések a tanulmány szerint jelentősen elmaradnak a társulók igényeitől. így például az EK kész ugyan az Európai Beruházási Bank hitelprogramjaival és más eszközzel segíteni ezen országokat, de a korábban kötött társulási megállapodásoktóleltérően nem határozott meg konkrét össze-
Siket. Legalább ilyen csalódást keltőnek minősíti az intézet a reskedelempolitikai szabályozókat, s a berlini szakértők úgy vélik, a közösség nyugodtan szélesebbre tárhatta volna piacát az újonnan társulók mezőgazdasági termékei előtt is. A DIW tanulmánya arra is rámutat, hogy a gazdasági gondjaik leküzdésére és iparuk szerkezetváltása érdekében a közép- és kelet-európai országoknak égetően szükségük van a korlátozás alá vont termékeik, továbbá nyersanyagaik külpiaci eladására. A társulási szerződés hétfői aláírása előtt a tanulmány azt is megjegyzi, hogy valójában a lengyeleknek, magyaroknak és csehszlovákoknak csak négyöt évük marad arra, hogy teljesen megnyissák kapuikat a nyugat-európai államok termékei előtt.	(Zs. E.)
Újabb csatlakozók az államközösséghez
(Tudósítónktól)
MOSZKVA - Kazahsztán és a négy közép-ázsiai köztársaság kész csatlakozni a breszti egyezményhez az alapítók jogán - egyebek közt ezt tartalmazza az a közlemény, amelyet
kezdeményezés pozitív jellege kétségbevonhatatlan, mert az egykori szovjet köztársaságoknak a népi küldöttek kongresszusa határozata alapján megkezdett integrációs tárgyalásai zsákutcába futottak - állapították
az öt elnök ashabadi találkozója befejeztével írt alá pénteken. Mint az Interfax jelentette, Karimov üzbég elnök Jelcinnel folytatott telefonbeszélgetése során megnyugtató választ kapott arra a kérdésre, hogy lehetséges-e ilyen feltételekkel belépni a Független Államok Közösségébe.
A csütörtökön kezdődött tanácskozás résztvevői pénteki közös sajtó-értekezletükön ismertették az ötök egyeztetett álláspontját. A minszki
meg, nem hallgatva el azt sem, hogy a breszti egyezség váratlanul érte vala-mennyiüket. Nurszultan Nazarbajev kazah elnök elmondta, hogy azonnal hajlandó lett volna társulni a breszti közösséghez, de előbb meg akart ismerkedni a közép-ázsiai szomszédok nézetével. Nazarbajev a hármakkal és különösen Leonyid Kravcsukkal folytatott telefonmegbeszéléseire hivatkozva kételyeinek adott hangot azzal a feltételezéssel kapcsolatban, hogy a
közösség kiszélesedése elriaszthatná Ukrajnát. Akajev kirgiz elnök azt hangsúlyozta, hogy a köztársaságok már a novo-ogarjevói alkudozások alatt is előnyben részesítették volna az államszövetség formuláját.
A TASZSZ által röviden ismertetett közleményből kitűnik, hogy az ötök nem tekintik véglegesnek a breszti megoldást, számos észrevételt és kiegészítést tettek, amelyek -mint Karimov fogalmazott az ashabadi sajtótájékoztatón - Közép-Ázsia és Kazahsztán „gazdasági fejlődésének sajátosságaival" magyarázhatók. A dokumentum felhívja a figyelmet arra, hogy az új államközösség megteremtésének szigorúan törvényes alapon kell megtörténnie.
Miközben Ashabadban folyt az öt államfő tanácskozása, Moldova elnöke Moszkvából Minszkbe utazott, ám pénteken kénytelen volt félbeszakítani helyzetfelmérő körútját, s Ki-jev helyett hazarepült Kisinyovba: kora reggel fegyveres összetűzés robbant ki Dubosszariban a moldovai rendőrség és a Dnyeszter-melléki köztársaság önvédelmi alakulatai között. A tűzpárbajnak halálos áldozatai is vannak.
Vida László
JÓ ÜGYEKBEN
VÉGRE ÖSSZEFOGNI
így summázza véleményét Csoó-ri Sándor, a Magyarok Világszövetségének frissen megválasztott elnöke.( Kurcz Béla interjúja az 5. oldalon)
A NYUGDÍJREFORM
egyik neuralgikus ponlja a nők nyugdíjkorhatárának emelése. Az elképzelések szerint ez 1993-ban kezdődne, s minden második évben egy tendővel nőne a korhatár. (Beszélgetés a Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetőjével - 6. oldal)
AZ ŐSEMBER GALÉRIÁJA
- így nevezik a szakemberek azokat a fantasztikus barlangrajzokat, amelyeket egy amatőr búvár fedezett fel Marseille közelében. Az ábrázolt állatok azt valószínűsítik, hogy az éghajlat akkor, 18-19 ezer évvel ezelőtt sokkal hidegebb volt a Földközitenger partján. (Pósa Tibor: Negyven méterre a tenger alatt - 8. oldal)
HÉTFŐI MELLÉKLETÜNK,
AZDASAljr
TARTALMÁBÓL:
ÉV ELEJI TERVEK - ÉV VÉGI TÉNYEK ÖSSZEÁLLÍTÁS A KUPAPROGRAMBÓL
VÉLEMÉNYEK AZ IDEI ÉVRŐL
LUTRIS UTÓN A LÉTRÁHOZ SIKERPORTRÉ
BESZÉLJÜK MEG... BÁCSKAI TAMÁS ROVATA
ÜZLETI KALAUZ KARRIER
AUTÓ- ÉS INGATLANPIAC KALEIDOSZKÓP
A birodalombomlás felmérésére készül Baker
(Tudósítónktól)
WASHINGTON - Első lépésnek minősítik a Gorbacsov hamaros távozására pénteki szalagcímeikben váró lapok Baker princetoni beszédét a Bush-kormány eddigi „tétlenségét” felváltó aktív politikához. Maga a hét végén Moszkvába, Kijevbe és Minszkbe (netán máshová) is ellátogató amerikai külügyminiszter talán szándékos iróniával adta az egykori egyetemen elmondott átfogó helyzet-elemzése címéül, hogy,.Amerika és a szovjet birodalom összeomlása - Mi a teendő”. S Baker nem mulasztotta el a segélyezési világértekezletet, az atomtalanításban és a társadalom alakításában közvetlen nyugati „beavatkozást” szorgalmazó szónoklatát beleilleszteni abba a küzdelembe, amelyet a Bush-kormánynak immár bizonyosan meg kell vívnia, s hozzá elnökválasztás küszöbén:	kétpárti
összefogással kell felülkerekednie a politikai paralízisen és a régi kudarcokat felidéző elszigetelődési irányzaton. A pénteki The Washington
Rostban a konzervatív közíró, Charles Krauthammer azonban kevesli a külügyminiszter síkraszállá-sát, és felszólítja Busht, álljon magamiként jó négy évtizede Truman tette - az élére az átfogó mozgósításnak: „újjáépíteni a távoli volt ellenségeket, ami túlságosan nagy és idegen vállalkozás az amerikaiaknak ahhoz, hogy bárki más vezesse, mint az elnök”. E logika szerint tehát Baker elődjének, George Marshallnak a szerepét játszotta el, ki a róla elnevezett tervet meghirdetve valójában több hónapos belpolitikai küzdelmet indított el a világháborús ellenfelek (és persze romokban heverő szövetségesek) felkarolására. Mellesleg szintén elnökválasztások közeledtével. A szintén konzervatív lap, a The Wall Street Journal vezércikke pedig abbahagyatná a kormányzattal a borúlátást, és megdicséri Bakert, amiért a birodalombomlásnak nemcsak a veszedelmeit ecsetelte, hanem az új esélyeket is. Rejtélyesnek nevezi a lap, (Folytatás a 2. oldalon)
Tisztújítás a Magyarok Világszövetségében
Csoóri Sándor az elnök, Kincses Előd a főtitkár
Csak pénteken, a hajnali órákban ért véget a Magyarok Világ-szövetségének csütörtökre összehívott, ám a heves viták miatt igencsak elhúzódott rendkívüli, tisztújító közgyűlése, amelyet a Normafa melletti Hotel Ágra különtermében tartottak meg. A nyugati szórványmagyarságot, a határainkon kívüli kisebbséget és az anyaországot képviselő küldöttek dűlőre jutottak az új alapszabályzatban, majd a közgyűlés finisében megválasztották az új vezetőséget. Közfelkiáltással szavazták meg Csoóri Sándor elnökségét, aki telefonon értesült a döntésről, s jelent meg ezt követően az esti órákban a tanácskozás színhelyén. A főtitkári poszt betöltésénél a jelölésben nem volt egyetértés, csak hosszas és szenvedélyes szópárbaj után született megegyezés - éppen Csoóri Sándor javaslatára. A döntés értelmében az MDF új főtitkára a Marosvásárhelyről elmenekülni kényszerült Kincses Előd Ügyvéd lett, aki a nagy veszedelmek idején Tőkés László jogi
védelmét is ellátta, s aki menekültként tartózkodik Magyarországon, miközben megtartotta román állampolgárságát. Komlós Attila református lelkész - aki 1990 szeptemberétől a szervezet megbízott főtitkári tisztét töltötte be -az ügyvezető alelnök lett. Beválasztották még az elnökségbe Szíjártó Istvánt, Szilasy Györgyöt, Szeredy Ervint, Vinczeffy Zsoltot (Magyarország); Csörgits Józsefet (Horvátország), Dávid Gyulát (Erdély), Dobos Lászlót (Szlovákia), Fodó Sándort (Kárpátalja), Gorka Pált (Anglia), Somogyi Balázst (Egyesült Államok), B. Szabó Pétert (Svájc), Tőkés Istvánt (Kanada) és Zolcsák Istvánt (Brazília).
Az egybegyűltek nevében kérték fel a közgyűlésről távol maradó s Marosvásárhelyen tartózkodó Sütő András írót, hogy a jövőben is vállalja a tiszteletbeli elnöki címet.
(k. b.)
(Csoóri Sándorral interjúnk az 5. oldalon.)