﻿c?
TUDJA-E ÖN? NAGY
VETÉLKEDŐNK KÉT TOVÁBBI KÉRDÉSE
16. oldal
Ara: 11,50 Ft
GAZDASÁGI MELLÉKLETTEL
Magyar Nemzet
CSATLAKOZHAT
JÁTÉKUNKHOZ!
INFORMÁCIÓS
IRODÁNK
CÍME:
Bp. VII., Erzsébet krt. 6.
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
HÉTFŐ, 1991. december 16., LIV. évfolyam, 294. szám
l8*Pfc
'tam
‘Wi 24# oböíj
*k«ot»
•'/tad
tős
entés
",,gy'a*ál
•en>iiruta|,
ú.
jm- és tunit
taM icicoktr-'Hat alatt* '->* ttxAeü líjti fijdatafr
i
.'r-S|
r* c/ctbe, m
r 4ii>*| C*
. . Mrtkedkl
4iul oiUi
-,.k bei Azé gyomor nyáfl* 4 |v6fyoiJ
, „ nSJCfctf* ,ril4ni u líraid mim timof*!
,iható ÁSS*
’u” <10 <«>>* t ,hk«* <W*
- (|
hf> Ft ’
<omagok
appa1
. .-síelirfr
' . rendelés*'*
£gJ*SS
AjoládM113®1*
;w*í!
,,itA uici é
<gyi S*^
AnJémm
,rvoS>
let
&<?
Máról
holnapra
Ahol a munka világának kérdései! feszegetik ma hazánkban, a hallgatóságot mellbe lehet vágni azzal a közléssel: akkora összeget fordítunk a munkanélküliek támogatására, mint amekkora a honvédség éves költségvetése. A munkanélküliség pénzügyi kezeléséhez jövőre mintegy hatvan-milliárd forintra van szüksége az országnak. Nem véletlen, hogy ennek az összegnek az előteremtése, felhasználása politikai csatározások témája.
Ez az összeg a munkában lévők zsebét közvetlenül érinti, így számolni kell azzal az eléggé elterjedt nézettel is, hogy a munka-nélküliek nagy része csak élőskö-dik a társadalmon. Sokan felveszik a segélyt - mondják -, miközben vállalkozásokba kezdenek és különböző forrásokból további összegekre tesznek szert. Nyilván ez a vélekedés is szerepet játszott abban, hogy megszigorították a járadékrendszer aíapelveit.
A probléma kezelésének egyik intézménye, a Munkaügyi Minisztérium igyekszik jó irányba terelni, befolyásolni a közvéleményt. Szakembereinek egyik fő törekvése, hogy erősítsék a lakosságban a szolidaritás érzését. Próbálják megértetni, hogy a dolgozó rétegektől is áldozatot követelnek a rendszerváltás évei. Az emberek azonban többet várnak. Szerintük a kormányzatnak nagyobb erőfeszítést kellene tennie, hogy a vállalatoknál csökkenjenek az elbocsátások, s nagyobb támogatásban részesüljenek a munkahelyteremtő kezdeményezések. Mert a munka-nélküliség teremtette feszültséget a gazdaságban kell feloldani.
A napokban a munkaügyi tárca jeles tudósokat, kutatókat hívott össze, hogy javaslatokat, ötleteket kérjen tőlük a munkanélküliség kezeléséhez. Kaptak is muníciót bőségesen. A kérdés csak az, mi valósul meg belőle. Számos jó javaslat kérdés formájában hangzik el. A vállalatok privatizációjánál miért nem lehet például kikötni: az a vásárló részesüljön előnyben, aki nem vagy csak kismértékben csökkenti a létszámot. Miért nem lehet meggyorsítani egyes nagy horderejű koncessziós szerződések tető alá hozását? A fejlett nyugati országokban a munkaképes lakosság 10-15 százalékát részesítik rendszeresen átképzésben, nálunk miért csupán 2-3 százalékát? A hozzánk érkező külföldiek több tízezer állást foglalnak el, és virágzik a „feketemunka", miért nem lépnek fel ez ellen határozottabban?
A gyakorlat azt mutatja: általában több állás betöltetlen, mint amennyit a cégek meghirdetnek. A munkaügyi szakemberek ezért arra buzdítják az állásnélkülieket, hogy járják a vállalatokat, kilincseljenek, mert így megnövelhetik esélyüket. Tagadhatatlan: egyes induló kft.-k, letéti társaságok mind jelentősebb számban vesznek fel dolgozókat. Az is megfigyelhető azonban: néhány hónap elteltével sokan el is hagyják ezeket a társaságokat. Egyrészt azért, mert rengeteg csődbe megy. Meg azért is, mert a munkakörülmények riasztóak, az új tulajdonosok hajcsárkodnak, a munkavállalói-munkaadói kapcsolat a múlt századi angol viszonyokat idézi.
Csak egy erőteljes gazdasági fellendülés - meg az érdekvédelmi szervezetek összefogása, határozottabb fellépése - hozhatja meg, hogy csökkenjen a munkavállalók kiszolgáltatottsága. De ez még nem a jövő év ígérete.
Keserű Ernő
Gorbacsov élni kíván elnöki teljhatalmával
Az atomfegyverek ellenőrzéséről tárgyal Baker Moszkvában
■ A FELSZÍNEN MARADÁSÉRT küzd Mihail Gorbacsov, ezt jelzi aktív hét végi programja. Hosszas telefonbeszélgetést folytatott Bush elnökkel, melyben természetesen kitért a nemzetközösség körüli, egyelőre megoldatlan kérdésekre, és kifejtette, lát fontos szerepet önmaga számára a jövőben, mégpedig a konfrontációmentesség biztosítását az átmeneti időszakban. George Bush egyébként azután hívta fel a szovjet elnököt, hogy Borisz Jelcinnel beszélt telefonon, mint ahogy a vasárnap Moszkvába érkezett Baker külügyminisztert is előbb az orosz elnök fogadja. Gorbacsov emellett Mitterrand francia elnökkel is tárgyalt telefonon - valószínűleg sorra kerül a többi nyugati vezető is -, és békés átalakulást, illetve a nemzetközi szovjet kötelezettségvállalások további teljesítését ígérte, míg a francia államfő a reformok folytatásához biztosította támogatását. A Time magazin interjút közöl a jelek szerint mégsem a lemondásra készülő, „nagy túlélő" Mihail Gorbacsowal, aki kifejti, az átmeneti időszakban feltétlenül a helyén kell maradnia. Azért, hogy megakadályozza a káoszt, hogy külső beavatkozás nélkül és alkotmányos keretek között menjen végbe az átalakulás. Énhez - mint mondta - felhasználja „elnöki teljhatalmát", „elsősorban hadsereg-főparancsnoki tisztét". A szovjet elnök továbbra sem érzi ígéretesebbnek az államközösséget, mint a szövetségi formát, érthető tehát, hogy megbírálta James Bakert, aki
| A KÜLPOLITIKAI HELYZETI
szerinte elhamarkodottan nyilatkoztatta ki a Szovjetunió megszűntét. Egyidejűleg azonnali, hathatós segítségre szólította fel a Nyugatot, nehogy túl nagy árat kelljen majd fizetni a tétovázásért. Amit
cserébe nyújt: egyelőre ő tartja az ujját az atomgombon. Ugyanígy vélekedik Eduard Sevard-nadze is, aki szerint a szövetségi elnöknek nem szabad lemondania.
m RÉSZLETES TERVEKKEL érkezett Moszkvába Baker külügyminiszter: amerikai segítséggel miként lehetne leltározni és végső soron megsemmisíteni a szovjet atomarzenált. A The New York Times jelentése szerint ebben a kérdésben - a szovjet állásfoglalásoknak megfelelően - nincs ok egyelőre túlzott aggodalomra, e téren még megvan a széthulló országban ma már egyedülálló együttműködés a köztársaságok között. Hans-Dietrich Gens-cher német külügyminiszter is mindenekelőtt a fegyverzetcsökkentési megállapodások betartásától és az új biztonsági struktúrák kiépítéséhez való hozzájárulástól teszi függővé a szovjet köztársaságok általa egyébként szorgalmazott EBEE-tag-ságát. A Biztonsági Tanácsban - a japán Aszahi Simbun szerint - a Szovjetunió szerepét a jövőben egy köztársaságközi központi szerv vehetné
át, az, amely az atomfegyverek felett is gyakorolná az ellenőrzést. A jövőre a BT nem állandó tagjává váló Japánban csak az a kérdés, létrejön-e ilyen központ. Amennyiben igen, arra az esetre Jelcin elnök és Saposnyikov szövetségi védelmi miniszter megbeszélésükön már megtárgyalták a Független Államok Közösségének védelmi doktrínáját, amelynek keretében szó volt az egységes stratégiai térség megteremtéséről. A három balti állam azonban - erre állandó ENSZ-képviselőjük New Yorkban figyelmeztetett - a széthulló országban szeretne mihamarabb megszabadulni a szovjet csapatoktól, már az 1994-re tervezett dátum előtt.
■ KIADJÁK-E NÉMETORSZÁGNAK a jelenleg Chile moszkvai nagykövetségén tartózkodó Érien Honeckert? - a kérdés továbbra is foglalkoztatja a világ közvéleményét. A hétfőig meghosszabbított orosz kiutasítási ultimátum valószínűleg az utolsó lesz a volt NDK-vezető számára, hiszen orosz részről igencsak sürgetik távozását. Kohl kancellár ez ügyben telefonon beszélt Gorbacsov szovjet és Jelcin orosz, valamint Aylwin chilei elnökkel is, míg Hans Stercken, a Bundestag külügyi bizottságának elnöke gyakorlatilag megfenyegette Oroszországot és Chilét, ha nem tartanák tiszteletben Bonn kérését. Chile azonban bejelentette, nem adja ki Honeckert. (S. E.)
Gorbacsov úgy érzi, a Bush-kormány „hátba szúrta”
(Tudósítónktól)
WASHINGTON - „Nem hiszem, hogy ez a lojalitás, kivált a hozzánk hasonlókhoz, akik a partnerséget és a teljes körű együttműködést szorgalmazzuk” - tudatta keserűen Mihail Gorbacsov, hogy - a szombati amerikai tévéhíradókban elhangzott megfogalmazással - őt a Bush-kormány valójában „hátba szúrta”. A szovjet elnök esztendővel azután adott interjút a ma megjelenő Time magazinnak, hogy abban az „évtized emberének” nyilvánították; e számára szomorúvá vált évfordulón a vasárnapi amerkai lapokban már oldalakat töltenek meg a kiemelkedő történelmi jelentőségűnek értékelt pályafutását politikai nekrológként méltató írások. A pénteken készült Time-interjúban azonban Gorbacsov azért tesz szemrehányást Washingtonnak és név szerint is - a hetilap megjelenése napján vele találkozó -James Bakernek, hogy „nagyon is kapkodva nyilvánította ki: a Szovjetunió többé nem létezik”. Holott maga Gorbacsov a „lépésről lépésre” történő „és nem a szétbomlást és káoszt ösztönző” megoldást óhajtotta, és még most is „arra használom elnöki hatalmamat, hogy ne veszítsük el a helyzet feletti ellenőrzést”. Gorbacsov remélte, hogy „minden partnerünk” hasonló „kiegyensúlyozott, türelmes megközelítéssel” kezeli a fejleményeket. S a szovjet elnök szem-
rehányást tett az orosznak, amiért Jelcin a Fehér Ház lakójával beszélt, a Kreml bérlőjét viszont „nem hívta fel”: „Nincs szükség Busht ebbe bevonni. Ez Jelcin erkölcsi normáit jelzi. Nem tudom elfogadni vagy igazolni ezt a magatartást, ez megengedhetetlen.” S ha Gorbacsov elismerte is, hogy „amúgy egészében” Bush és Baker politikája „konstruktív és támogató” volt, megrótta Washingtont a „próbálkozásért, hogy ösztönzi a szeparatizmust Ukrajnában”. S újfent kerserűen fakadt ki, hogy „miközben mi próbáljuk kiötle-ni a dolgokat, az Egyesült Államok mintha már mindent tudna!” Hogy Bush elnök mikor tudta meg e szemrehányást, az bizonytalan, de tény, hogy miután pénteken beszélt Jelcinnel, felhívta (már akkori lapzártánkat követően) Gorbacsovot is. Baker pedig külön telfonált Sevardnadzénak és Kozirjevnek.
A Time kérdésére, hogy hétfőn még elnökként találkozik-e az amerikai külügyminiszterrel, Gorbacsov igennel felelt, noha ezúttal is hozzátette: „életem fő célja teljesült már...”. Ugyanakkor a magazin címlapján „ország nélküli elnökként” ábrázolt politikus igyekezett megnyugtatni a külvilágot, hogy „szó sem lehet katonai puccsról”, ilyesmit sem ő, sem Jelcin, sem a demokraták nem tenné-(Folytatás a 2. oldalon.)
Sevardnadze is reménykedik az államközösségben
(Tudósítónktól)
MOSZKVA - A Belorusszia, Oroszország és Ukrajna breszti megállapodása nyomán kialakult helyzet tisztázásának szándékával érkezett vasárnap kora délután a szovjet fővárosba James Baker amerikai külügyminiszter. A State Department gazdája hétfőn találkozik Mihail Gorba-csovval és Borisz Jelcinnel, tárgyal Eduard Sevardnadzéval és Jevgenyij Saposnyikov védelmi miniszterrel. Baker ellátogat Minszkbe, Kijevbe, Alma-Atába és Biskekbe is. Valamennyi megbeszélés középpontjában a szovjet atomfegyverek fölötti ellenőrzés kérdése áll majd.
James Baker már vasárnap megkezdte hivatalos porgramját, elsőként Andrej Kozirjevvel, Oroszország diplomáciájának az irányítójával ült tárgyalóasztalhoz.
A hét végén egyébként Gorbacsov telefonbeszélgetést folytatott George Bushsal és Francois Mitter-rand-nal. Mind az amerikai, mind a francia elnököt tájékoztatta a legfrissebb eseményekről, különös tekintettel a közép-ázsiai köztársaságok és Kazahsztán ashabadi megegyezésére. Mint Gorbacsov kifejtette, a jelenlegi körülmények között legfontosabb feladatának azt tartja, hogy a folyamatokat alkotmányos keretek közé terelje. A szovjet államfő a Time magazinnak adott hét végi interjújában is megerősítette, hogy egyelőre
A ZÉTÉNYI-TÖRVÉNY BEVEZETÉSÉVEL
félő, hogy fellazul a büntetőeljárás és a büntetés közötti kapcsolat, és a koncepciós perek egyik új, „puha” változata kerül be a magyar jogrendszerbe. A perek kimondott célja ugyanis a'bűnös és a bűn megnevezése s nem a büntetés kiszabása. (Faragó Béla: Társadalmi színjáték igazságtevés címén? - 7. oldal)
HA REGGEL NEM FUTNÁNAK KI A BUSZOK A GARÁZSOKBÓL,
délutánra már repülnék az állásomból. Egyébként pedig közgazdász vagyok, és be tudom bizonyítani, hogy a tavalyi energia-áremelések a vállalatunkon belül 55 százalékosak voltak és 2 milliárd forint többletköltséget okoztak. (Bethlenfalvy Gábor inteijúja Holl Sándor fővárosi biztossal, a BKV megbízott vezérigazgatójával a 8. oldalon)
AZ ELVETT TULAJDONT, A FÖLDET VISSZA KELL ADNI,
de nem volt megfelelő a kárpótlás politikai előkészítése, mert úgy ígértek tulajdont, illetve azt, hogy milyen jó lesz annak, aki visszakapja a földjét, hogy eközben nem közölték, mi minden jár azzal, ha valaki gazdálkodásra adjá a fejét. (Horváth L. István: A küszöbben el is lehet esni! — 11. oldal)
A DIKTATÚRÁK ÁLTAL
ELKÖVETETT
GYILKOSSÁGOK
ideológiai megokolása általában haszonelvű, annak az érvnek valamilyen változata, hogy az állam gyilkosságaival a jobbat szolgálja, függetlenül attól, hogy ezt a szocializmus építésének vagy a fajtiszta állam megteremtésének nevezték. (A Kommunizmus Áldozataiért Alapítvány állásfoglalása a 12. oldalon)
nem kíván lemondani. A Demokratikus Reformokért Mozgalom moszkvai alapító kongresszusának egyik szünetében tartott rögtönzött sajtóértekezletén Sevardnadze szintén kijelentette, hogy Gorbacsov beígért távozása „nem ma vagy holnap” fog megtörténni. Elárulta, hogy ő is óvta Gorbacsovot az elhamarkodott lépésektől. Szerinte mindketten sokat tehetnek az államközösség tényleges létrehozásáért.
V.L

B NEMZETKÖZI ELET 2. OLDAL fl HAZAI TUDÓSÍTÁSOK 3. ÉS 5. OLDALÉ NÉZŐPONT 6. OLDAL fl VITAIRAT 7. OLDAL ■ PEST-BUDA 8. OLDALA KULTÚRA 9. OLDALA NAPI KRÓNIKA 10. OLDAL ■ GAZDASÁG 11. OLDAL fl T. SZERK! 12. OLDAL ■ SPORT 13. OLDAL ■ MŰSOROK 14. OLDAL ■ VETÉLKEDŐ, INFORMÁCIÓK ló. OLDAL
A BT katonai megfigyelőket küld Jugoszláviába
(Tudósítónktól)
NEW YORK - Egyhangúlag fogadta el a Biztonsági Tanács új határozatát ENSZ-megfigye-lők, közte katonák Jugoszláviába küldéséről, de a BT még nem tartja érettnek a helyzetet békefenntartó erők kivezénylésére. S óva inti az államokat a „fesztültséget fokozó" lépésektől, amin az ENSZ-ben a német elismerési tervet értik.
Elvi egyetértésre jutottak szombat éjjel a Biztosági Tanács tagjai, hogy „a jugoszláv népek segítésére”,
és ha az ENSZ-főtitkár jelentésében foglalt feltételek teljesülnek, támogatja Perez de Cuellar „ajánlatát egy kis csoport, közte katonai személyek Jugoszláviába küldésére”, részeként a különmegbízott (Vance) folytatódó missziójának. Egyelőre ugyanis a BT is a főtitkárral egyetértve úgy vélte, „még mindig nincsenek meg a feltételei egy békefenntartó műveletnek”. Perez de Cuellar a BT-nek beterjesztett (szombati lapunkban ismertetett) jelentésében tűzszünet tartósságát és „biztosítékokat” sürget, mindenekelőtt Milosevics szerb elnöktől,
(Folytatás a 2. oldalon.)
Számvetés és jövőbe tekintés
Politikai offenzívába kezd az MDF
Antall József megnyitójával kezdődött szombaton a Budapesti Műszaki Egyetem aulájában a Magyar Demokrata Fórum V. országos gyűlése. A pártelnök beszédében hangsúlyozta, hogy e munkaértekezlet feladata a számvetés, az előremutatás a következő évekre, valamint annak demonstrálása, hogy az MDF magyar is, demokratikus is és fórum is. A gyűlésen Bogárdi Zoltánt választották Csengey Dénes megüresedett helyére az országos elnökségbe. A kül-
döttek a kétnapos tanácskozáson szekcióüléseken értékelték - gyakran bírálták - a kormányzat eddigi tevékenységét, s elvi állásfoglalást fogadtak el további munkájához.
A miniszterelnök a nemzetközi helyzet értékelésével a magyar demokrácia megszilárdulásának külső feltételeit jellemezte, s kijelentette: Magyarország oázisnak számít Kelet-Európa válságövezetnek nevezett térségében. Elismeréssel nyugtázta a rendszerváltás óta elért eredményeket: a szovjet csapatok kivonulását, a
Varsói Szerződés feloszlatását, s azt, hogy exportunk jelentős része már az Európai Közösség országaiba irányul.
Az MDF elnöksége saját hatáskörében kibővítette és átalakította az ügyvezető elnökséget. Ezt a lépést a pártelnök azzal indokolta, hogy a választási időszak feléhez érkezve javítani kell az MDF működését, a hetente összeülő ügyvezető elnökség pedig operatív testületként tud dolgozni. Tévednek tehát azok, akik személyi ellentétekre gyanakszanak, s a miniszterelnök az MDF ellenfeleinek üzente: „nem fog sikerülni egy-(Folytatás a 3. oldalon.)