﻿TUDJA-E ÖN? NAGY VETÉLKEDŐNK PÉNTEKEN VÉGET ÉR
Magyar Nmet
Ara: 11,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHO SÁNDOR
SZERDA, 1991. december 18., LIV. évfolyam, 296. szám
Év végi hajrá
Egy határozat, két időpont
Szombati mellékletünkben olvasóink rendelkezésére bocsájtjuk azt a gyűjtőivel amelyen válaszaikat és szelvényeiket 1992. január 10-ig postára adhatják
A rendszerváltással úgy tetszik, a múlté lett az a jó szokásuk a magyar vállalatoknak, hogy egész éves munkájuk nagy részét - egyéb érdekeltségük, mint a tervteljesítés és az ennek függvényében tervezhető következő évi tervük nem lévén - az esztendő utolsó hónapjára hagyták, hogy aztán az év végi Kairóval egyszerre zúdítsák a kereskedelemre azt a mennyiséget, amit egész évre elosztva rendeltek tőlük. Az iparban a magáncégek és a még állami vállalatok nem engedhetik meg maguknak ezt a luxust, nem tehetik kockára jövőjüket azzal, hogy hónapokig lazsálnak, s az ésszerű munkaszervezést bur-zsoá csökevénynek tekintik.
Azt a hosszú műszakozást, amire a magyar parlament vállalkozott jobb fiiján decemberben, remélhetőleg nem nyilvánítják a parlamentáris demokrácia lényeges elemévé, s nem gyökerezik meg kitéphetetlenül a törvényalkotás gyakorlatában. A képviselők az eddigi másfél napos plenáris ülésezés nelyett a hét majd minden munkanapján a patkó alakú ülésteremben foglalnak helyet, hogy szilveszterkor ne csak a boldog új évre, de az elfogadott költségvetésre is koccinthassanak a honatyák. A parlament alaposan kifutott az időből, s erre nem mentség teljesen az sem, hogy ennyi törvényt tnás országokban évek alatt alkot meg a képviselőház. A feltétlenül szükséges gazdasági törvények meghozatala háttérbe szorult más, inkább politikai jellegű jogszabályok hosszadalmas megvita tása és elfogadása miatt. Az év végére ugyan néhány kivétellel végre sikerül talán megalkotni azokat a törvényeket, amelyek a piac-gazdaság kialakulásának alapjai, s meglétük nyújthat biztonságot és garanciát a külföldi befektetőknek arra, hogy pénzüket és tőkéjüket viszonylag nyugodt szívvel és a majdani haszon reményében hozhatják be az országba. A költség-vetési törvény késői beterjesztése és rohamtempóban való megvitatása azonban aligha szolgálhat bizalomerősítőként sem a képviselőknek, sem a polgároknak, hiszen ha van valami, amin tételenként, soronként kellene átrágniuk magukat a képviselőknek, akkor a költségvetési törvény biztosan az. Az Országgyűlés legfontosabb dolgát: annak ellenőrzését, hogy a kormány mire mennyit kíván fordítani az adófizetők pénzéből, aligha képes lelkiismeretesen elvégezni röpke tíz-tizenöt nap alatt. Könnyű persze tanácsot adni, hogy mit kellett volna későbbre halasztani, min lehetett volna villámgyorsan túljutni, s mi az, amit napirendre sem kellett volna tűzni. Tanulságként legfeljebb annyit érdemes megjegyezni, hogy a parlamentnek év elejétől kezdve úgy kell megterveznie programját, hogy lényeges és lényegtelen között határozottabban tudjon különbséget tenni, s hogy az időigényes, alapfontosságú tervezetek alapos átgondolására mindig jusr són elég ülésnap. Ehhez persze az Országgyűlésnek végig kell gondolnia, s netán módosítania önmagáról alkotott képét
Az év végi hajrá most már tény. Csak remélhetjük, hogy ezzel a kényszerhelyzettel nem él vissza túlságosan egyetlen közszereplő sem, s hogy a kilencvenkettes költségvetés az ország gazdasági felfelé kecmergésének ösztönzője, s nem gátja lesz.
Javorniczky István
Bonn és Párizs eltérően ítéli meg az EK jugoszláv döntését
H A VÉGTELENSÉGIG NEM LEHET halogatni a jugoszláv köztársaságok függetlenségének elismerését, annál is inkább, mert - mint Mark Eyskens belga külügyminiszter mondta - az egységes jugoszláv állam már nem létezik. Mégis Brüsszelben az Európai Közösségek további egy hónappal elhalasztották az elismerést, és ennek lényege a közösségen belüli szakadás megakadályozása volt., A végeredményként született kompromisszum - vagyis hogy január 15-e előtt egy tagállam sem ismeri el hivatalosan a köztársaságokat - Bonnt nem fosztja meg annak lehetőségétől, hogy már előre bejelentse ilyen irányú szándékát. Ezzel persze kész helyzet elé állítja partnereit, akik kénytelenek lesznek majd követni példáját, még ha nem is biztosak abban, hogy az elismerés nem vezet-e egyes feltételezéseknek megfele lően újabb vérontásokhoz. Brüsszelben is a német álláspont felülkerekedéséről beszélnek, mint ahogy Kohl kancellár is a drezdai CDU-kong-resszuson „nagy német és európai politikai sikert" emlegetett. A francia vélemények szerint azonban Párizs álláspontja diadalmaskodott Bonné ellenében, és - mint a Libération írja - Bonn csupán lehetőséget kapott, hogy tekintélyveszteség nélkül élje túl a Jugoszláviával kapcsolatos vitát. Míg Václav Havel csehszlovák elnök is elkerülhetetlennek nevezte a jugoszláv köztársaságok európai konszenzuson alapuló elismerését, a földrajzilag
A KÜLPOLITIKAI HELYZET
távolabb eső, az Egyesült Államok kiváró magatartásával egyetértő Japán nem hajlandó a harcok teljes elcsitultáig bármilyen lépést is tenni az elismerés felé. Szerb részről viszont felháborítónak tartják az EK döntését, Smilja Avramov belgrádi professzornő szerint a határozat egyenesen az ENSZ alapokmányát sérti meg.
■ NINCS SZEREP Mihail Gorbacsov számára a Szovjetunió helyén megalakuló új állam vezetésében, és legkésőbb január közepéig le kell mondania - nyilatkozta az olasz La Repubblica című lapnak Borisz Jelcin orosz elnök. A már az év végéig kialakítandó új államnak nincs szüksége az új szovjet elnökre, és ezt neki is be kell látnia. Jelcin már beszélt is vele a neki szabott határidőről, a válasz azonban egyelőre nem ismeretes. Sőt mint Jelcin kijelentette, a szándékai szerint összeolvadó orosz és szovjet külügyminisztériumban Eduard Sevardnadze sem tarthatja meg posztját. Gorbacsovot a Nyugat elvesztette, az utolsó lehetőséget a Szovjetunió békés átalakulására nem akarja elszalasztani. Ezt hangsúlyozza a Kínai Kommunista Párt lapja, a Zsenmin Zsipao James Baker szovjetunióbeli körútja kapcsán, amely a
cikkíró szerint egy robbanástól, az eseményeknek a jugoszláviaihoz hasonló polgárháborúba tor-kotlásától rettegő kormányzat kapkodásának ékes bizonyítéka. A Financial Times ellenben tárgyilagosán, a Nyugat érdekeire hivatkozva sürgeti a volt szovjet köztársaságok támogatását, habár elismeri, ennek terhe elsősorban az Egyesült Államokra nehezedik. Az egész fejlett világnak be kel! azonban látnia: eddig dollárszázmilíi-árdokat költött a Szovjetunió elleni fegyverkezésre, most azért kell segítenie, nehogy erre még egyszer rákényszerüljön.
m A HÁROM KELET-EURÓPAI ORSZÁG bekerült a kontinens integrációs folyamatába - írja a The Daily Telegraph Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország EK-társulásárál Hans van den Bro-ek holland külügyminisztert idézve. A visegrádi hármak könnyű- és élelmiszer-ipari termékei kaptak nyílt utat ezzel a közösség országainak piacaira. Mindezt a sikert a lap szerint a brit kormány a sajátjaként könyveli el, annál is inkább, mert épp a franciák miatt ment kis híján füstbe az elsőként Margaret Thatcher által szorgalmazott csatlakozás. A lap szemleírója szerint Nagy-Bri-tannia azért támogatja a három ország társulását, mert ez késleltetheti a brit szemmel nem nagyon rokonszenves nemzetek feletti európai szuperállam létrejöttét.	(S. E.)
Baker Közép-Ázsiában tárgyal
Észak-atlanti
előkészületek
Brüsszelből jelenti az MTI: A NATO brüsszeli központjában kedden tanácskozást tartottak a pénteken létrehozandó Észak-atlanti Együttműködési Tanácsot alkotó 25 ország nagykövetei. A megbeszélésen, amely az első volt ebben az összetételben, Magyarországot Granasztói György brüsszeli nagykövet képviselte, aki a NATO-val való kapcsolat tartására rendelkezik állandó felhatalmazással.
A tanácskozáson a részt vevő országok - a NATO 16 tagállama és a Varsói Szerződés volt kilenc közép-és kelet-európai országa - képviselői a pénteki külügyminiszteri tanácskozás elé terjesztendő, az Észak-atlanti Együttműködési Tanács „alkotmá-nyozó okiratának” szánt nyilatkozat szövegét egyeztették.
A szovjet térséget a tanácskozáson a brüsszeli szovjet nagykövet képviselte. Péntekre Eduard Sevardnadze szovjet külügyminisztert várják a tanácskozásra.
A NATO kedden kiadott közleménye szerint a találkozó megmutatta, hogy milyen nagy jelentőséget tulajdonítanak a résztvevők az Észak-atlanti Együttműködési Tanácsnak, amelynek létrehozását a NATO november 7-8-i római csúcsértekezlete javasolta, és arra számítanak, hogy a pénteki tanácsülés biztató kezdete lehet a konzultáció és az együttműködés új szakaszának.
(Tudósítónktól)
MOSZKVA - Az orosz és a szovjet vezetőkkel folytatott hétfői tárgyalásai után kedden az amerikai külügyminiszter Kirgiziába és Kazahsztánba látogatott. Megbeszéléseinek középpontjában továbbra is a breszti és az ashabadi találkozó nyomán előállt helyzet és a nukleáris fegyverek ellenőrzésére vonatkozó garanciák kérdése áll; ezeket a témákat vitatja majd meg szerdán Minszk-ben és Kijevben is. Közben Moszkvában a december 21-re kitűzött al-ma-atai csúcsértekezlettel összefüggő problémákról és persze Baker vizitjéről cserélt véleményt Borisz Jelcin és Mihail Gorbacsov. Egyelőre nem dőlt el, hogy személyesen is ott lesz-e a szovjet elnök szombaton a kazah fővárosban, ahová egyébként Nur-szultan Nazarbajev mind a tizenkét köztársaság első emberét meghívta.
Amíg nincs hivatalos alkotmányos döntés az új államalakulatról, a Szovjetunió nem szűnik meg, a szövetséget nem lehet egyetlen tollvonással felszámolni - jelentette ki Gorbacsov szóvivője keddi sajtótájékoztatóján. Az elnök álláspontját ismertetve Andrej Gracsov kifejtette, hogy a december 21-i tanácskozás fontos állomása lesz az új struktúrák kialakításának, az ott elfogadott határozatokat azonban még a köztársaságok parlamentjeinek is ratifikálniuk kell, s csak
azután lehet majd arról beszélni, hogy az új nemzetközösség a régi szövetségi állam helyébe lép. Gracsov úgy vélekedett, hogy az átmeneti szakasz január közepéig tarthat, addigra megteremtődhetnek a „hatalomátadás” feltételei. Abból a megjegyzésből ítélve, hogy Gorbacsovnak a lemondáshoz
való hozzáállása nem változott, arra lehet következtetni, hogy a szovjet elnök legalább a fenti időpontig hivatalban kíván maradni.
Meg nem erősített értesülések szerint ez a kérdés felmerült Gorbacsov és Jelcin keddi megbeszélésén is, amelyen megállapodtak abban, hogy kívánatos lenne, ha az új struktúrák az év végéig kikristályosodná-
nak. Az újságíróknak válaszolva Gracsov világosan értésre adta, hogy Gorbacsov nem akar hívatlan vendégként betoppanni a kazah fővárosba, ám ha igényt tartanak jelenlétére, kész Alma-Atába utazni. Közvetett módon mindenképpen jelen lesz a tanácskozáson, hiszen az új helyzetre
vonatkozó elképzeléseit üzenetben ismerteti valamennyi féllel. Ebben szorgalmazni fogja, hogy Alma-Atá-ban dolozzák ki a Független Államok Közösségének intézményrendszerét és működési mechanizmusát, valamint azt az eljárást, amellyel az új struktúrákra ruházzák át a központ kötelezettségvállalásait.
(Folytatás a 2. oldalon)
MA
IZZIK A KONTINENS
a nemzetiségi konfliktusoktól. Lehet-e újat mondani e tárgyban, mint amit Eötvös, Jászi, Bibó vagy Ady illetve József Attila mondott? Schlett István állítása szerint igen.(Kisebb-ségek Európája (L) - ó.oldal)
LEZÁRULT A KÁRPÓTLÁS ELSŐ SZAKASZA,
s megyei összeállításunk az első tapasztalatokat összegzi a 7. oldalon.
VESZÍT A SÚLYÁBÓL A HÚS,
míg a boltban áll, 48 óra alatt 2,6 százaléknyit. A veszteséget mégis behozzák a boltok - a vevő zsebé-re...(Mink Mária: A vesztes a fogyasztó - 8. oldal)
ORSZÁG NÉLKÜL MARADT
néhány nap alatt Gorbacsov, s az egykor rettegett birodalom fővárosa apró városállamocskává zsugorodott. A szétesett Szovjetunió fájdalmas hatalmi osztozkodásáról összeállításunk all. oldalon.
SENKI SEM KÉRDEZTE
menet közben arról, mikor, mit és miért csinál - kommentálja a „pápa” rövidre sikeredett magyarországi ténykedését Aján Tamás, a Nemzetközi Súlyemelő-szövetség főtitkára. (Bálint Sz. György: Az érem másik oldala - 13. oldal)
MÁS EZ
A KÖLTSÉGVETÉS...
Nem az állami büdzsé arányaival van baj elsősorban Naszvadi György szerint, hanem azzal, hogy évek óta pazarló gazdálkodás folyik. Durst Judit interjúja a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkárával a 9. oldalon.
ÁLLANDÓ ROVATAINK
■	NEMZETKÖZI ELET 2-3. OLDAL ■ HAZAI TUDÓSÍTÁSOK 4-
5. OLDAL ■ NÉZŐPONT ó. OLDAL ■ RIPORT-INTERJÚ 7. OLDAL ■ GAZDASÁG 8-9. OLDAL
■	KULTÚRA 10. OLDAL 1 EURÓPA 11. OLDAL ■ NAPI KRÓNIKA 12. OLDAL p SPORT
13.	OLDALI TV-, RÁDIÓMŰSOR
14.	OLDAL ■ NAPI KRÓNIKA, INFORMÁCIÓK, VETÉLKEDŐ ló. OLDAL
A tizenkettek meglelték a kompromisszumot
Kék szalagos szolidaritás
Januárra halasztották a horvát-szlovén elismerést
Negyedmillióan sztrájkoltak
(Munkatársunktól)
BRÜSSZEL - Kedd hajnali kettőre a tizenkettek külügyminiszterei kidolgozták a kompromisszumot: január 15-ével elismerik azokat a jugoszláv köztársaságokat, amelyek ezt igénylik, s megfelelnek az Európai Közösség feltételeinek.
„Úgyis megtalálják a kiskaput, mint mindig” - mondta egy tapasztalt kolléga a brüsszeli sajtóközpontban még hétfőn este, amikor komoly
esélye volt annak, hogy egy héttel a maastrichti .korszakalkotó” csúcstalálkozó után az Európai Közösségek az első jelentős politikai kérdésben meghasonulhatnak. A Szlovénia és Horvátország elismeréséről folytatott EK-külügyminiszteri tanácskozás hétfőn azzal fenyegetett, hogy nyílt szembenállás alakul ki egyes országcsoportok között, s fiaskóval indul az út a politikai egység felé.
(Folytatás a 2. oldalon)
Kék címkés vekni társaságában tájékoztatták a sajtót kedd délután az Egyesített Sztrájkbizottság kék szalaggal felékített vezetői. Az MSZOSZ huszonnyolc tagszervezetét tömörítő sztrájkbizottság ekkor ugyan még nem rendelkezett széles körű adatokkal, ám az első „gyorsmérleg” szerint úgy vélték: mintegy negyedmillió dolgozó tiltakozott kétórás figyelmeztető sztrájkkal, míg háromszázezren munkásgyűlésen vettek részt.
Hogy a szolidaritás más formái-
val - aláírásgyűjtéssel, kék szalag viselésével - hányán éltek, a szak-szervezeti vezetők egyelőre még megbecsülni sem tudják. Annyi azonban bizonyos, százezernél többen írták alá azt a nyilatkozatot, mely szerint - ha a figyelmeztető sztrájkot nem követnék érdemi eredményt felmutató tárgyalások -januárban az általános sztrájk fegyveréhez nyúlnak.
Nagy Sándor, a sztrájkbizottság elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy éppen a legjobban érintett vál-
ságágazatok számtalan üzemében a munkások egyáltalán nem dolgozhattak - s így nem is sztrájkolhattak - akár azért, mert kényszerszabadságra küldték őket vagy mert már a két ünnep közötti napokat is ledolgozták. Több, ilyen helyzetbe került munkahelyen szakszervezeti ülést tartottak a sztrájk meghirdetett időpontjában, sőt olyan hírek is érkeztek, hogy többen szabadságukat megszakítva csatlakoztak a demonstrációhoz.
(Folytatás a 4. oldalon)