﻿TUDTA-E ON? NÉGY OLDALON VÁLASZOLHAT
t u
rmester
*
**«*>*
nos ííópili íróversflf
/tesei
. * Jé
í*y
, | \E3C6
42űm|
fO**É
Utyt F#
mi# é
Maíjar Nemzet
Ara: 11,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHO SÁNDOR
SZOMBAT, 1991. december 21., LIV. évfolyam, 299. szám
Mellékletünkben olvasóink rendelkezésére bocsátjuk azt a gyűjtőívet, amelyen válaszaikat és szelvényeiket 1992. január 10-ig postára adhatják
Nihil aliud?
Irta: Martin József
A két unió szinte semmiben nem hasonlít egymásra. A most felbomló „szovjetunió erőszakban született, tagjaira az ideológia kényszerzuboo-nyát húzta rá, s mindvégig csak katonai és politikai értelemben tudott szuperhatalommá emelkedni, gazdaságilag legföljebb a harmadik világ szintjét érte el. Ez az államalakulat most bontja szét a szövetségi intézményeket, s ezzel a huszadik század történelemben kimagasló szerepet játszó Gorbacsov alól kihúzza a politikai szőnyeget, miközben a földrész nyugati felében éppen egy majdani szuperállam szerkezetét ácsolják, mint legutóbb a hollandiai Maast-richtban tették.
Ennek az uniónak a magva polgári demokratikus államok szabad akaratából jött létre. A gazdasági összefonódásra, a politikai rendszerek hasonló vonásaira és a zsidó-keresztény kultúra közös hagyományaira építve ez az unió most tovább épül, anélkül persze, hogy a közösségből eltűnnének a nemzeti sajátosságok, az eltérő nyelvek, a különböző tradíciók. Ezen a héten hazánk megerősítette, hogy jövőjét ehhez a Nyugatiurópához kívánja kötni: Antall miniszterelnök Brüsszelben aláírta a társulási szerződést, a magyar külügyminiszter pedig részt vett a NATO most megalakított együttműködési tanácsának ülésén. Megkezdődött tehát a gazdasági, politikai és - igencsak korlátozottan - a biztonsági szálak szorosabbra fúzése. A kooperáció intézményesítésének gyökerei abba az időszakba nyúlnak vissza, amelyben Magyarországot még szövetségesi Kötelékek fűzték a Szovjetunióhoz.
A mai mozgásirány megfelel az évszázados hagyományoknak, de nem feledteti, hogy hazánk Közép-Európának is része, s kontinensünknek ez a fele ma nagyobb átalakuláson megy át, mint a versailles-i békerendszer megteremtése óta bármikor. A jugoszláviai polgárháború nagy dilemma elé állította a Nyugatot, s a térséget valószínűleg a legjobban ismerő német diplomácia végül is a kiszakadó köztársaságok elismerése felé billentette a régóta tétovázó Európai Közösséget, még ha kompromisszmos formában is. A keleti világrendszer szétbomlásával megszűnt az a nyugati érdek, amely Jugoszláviát egyben tartani kívánta. A világnak - s persze hazánknak is -nagy szerencséje talán, hogy a 27 ezer atomfegyver s a nagyjából hárommilliós hadsereg okán a nyugati hatalmak, mindenekelőtt az Egyesült Államok nem engedheti meg magának, hogy közömbösen szemlélje, mi történik a szétbomló birodalomban.
M
mi fog történni, ám a múltból annyi mindenképpen tudható, a nyugati modernizációs kísérletek inkább csak megérintették az orosz birodalmat, a mély rétegekig nem hatoltak le. Ebben az értelemben a nyugatos gorbacsovi liberalizmus
iközben teóriák tucatjai látnak napvilágot, valójában senki sem sejtheti,
Zavarában a nagyvilág közhellyé koptatta a dilemmákat: mi lesz az atomfegyverekkel, egyben marad-e a hadsereg, hány új állam keletkezik, hány polgárháború szabdalhatja szét a kazahsztáni fővárosban talán már ma megszülető Független Államok Közösségét? Milyen puccs várható és milyen irányból? Az új orosz atomhatalom miként módosítja a nemzetközi erőviszonyokat? Igaz-e, hogy a Jelcin ellen éles támadást intéző Ruckoj alelnököt több áttételen keresztül az ortodox dogmatikusokhoz s a „neoimperialista po-pulizmus" egyik legveszélyesebb demagógjához, Zsirinovszkijhoz is kapcsolatok fűzik?
A kérdésekre egyelőre nincs válasz, s Magyarországnál jóval nagyobb hatalmak is jószerivel a sötétben tapogatóznak, mert a politikailag szétrobbanó Kelet-Eu-rópa kiszámíthatatlanná vált. Hazánk ezeket a - magyar mércével - szinte kozmikus folyamatokat nem tudja befolyásolni, s bár a nyugati közeledésnek nincs alternatívája, ez semmilyen értelemben sem nyújt abszolút védelmet. A pénteki NATO-találkozó inkább ismerkedő jellegűnek minősíthető, az atlantiak nagyon óvatos közeledése nem helyettesíti a szomszédainkhoz fűződő kiegyensúlyozott viszonyt, a sokoldalú garanciák csak kiegészíthetik a kétoldalú biztosítékokat. Diplomáciánk sem az élen nem járhat, sem az utolsók között nem kulloghat az új államok, így Horvátország és Szlovénia elismerésében. Gazdaságilag a társulás nagy feladatokat ró hazánkra, de az egész nyugati közeledésnek más értelemben is „ára" van.
ól kiszámítható, hogy a nyugati demokráciák, anol minden ideológiai vetélkedést háttérszorít a gazdasági pragmatizmus, akkor bólintanak elégedetten, ha a demokratikus átalakulás nehéz útját járó közép-európaiak a korszerű kritériumok alapján formálják politikájukat. Jól lemérhető ez például azon, hogy a tekintélyes londoni The Economist legutóbb még mindig visszatért a bankelnök leváltására, s a „múlt fuvallatáról" írt, az International Héráid Tribüné viszont makrogazdasági eredményeinkre hivatkozva szinte elragadtatott beszámolót közölt rólunk, kifejtvén, hogy Magyarország „mutathatja az utat" Közép-Európában. A nyugati közeledés szándéka és érdekektől diktált igénye a gazdasági törvénykezés elsőbbségére figyelmezteti a magyar politikát, a legnagyobb kormánypárt múlt heti tanácskozásához mintha eljutott volna ez a finom jelrendszerekkel érkező „üzenet". Legfőbb ideje lenne, hogy az ideologizáló törvénykezés helyett gazdaság központú legyen a magyar politika, ami nem kis feladat az elmúlt évtizedek próbatétele után, de a múltnál fontosabb - a jövőnk.
Nemcsak előnyökkel, hanem kötelezettségekel is jár az intézményesedé nyugati tájékozódás, miközben nem feledhetjük, hogy alapvetően kiszolgáltatott-
után a mérsékelt jelcini populizmus is történelmi epizódnak bizonyulhat, s a politika csúcsára emelkedhetnek az orosz nacionalista-soviniszta vagy akár faji húrokat pengető, a katasztrofális gazdasági viszonyokat kihasználó szélsőségek.
jai vagyunk fölrobbant térségünk jórészt kiszámíthatatlan folyamatainak. Tehát nincs más hátra,
mint Zrínyi mondására hagyatkozni: Sors bona nihil aliud?
Ezzel nem érhetjük be. Jó szerencse és sok minden más. Ami a jó politikától telik.
Történelmi találkozó Brüsszelben
A NATO intézményesítette kapcsolatait Kelet-Európával
A KÜLPOLITIKAI HELYZET
» TÍZ KÖZTÁRSASÁG jelezte, hogy elküldi képviselőjét Alma-Atába, ahol - Borisz Jelcin vezényletével - esetleg lerakják egy új államközösség alapjait. A francia sajtó részletesen foglalkozik az ezzel kapcsolatos állapotokkal. A Le Quotiaien de Paris egyebek között ezt állapítja meg: „Gyors ütemben folyik a szovjet ház nagyszabású átalakítása". Borisz Jelcin diktálja az ütemet és a lap szerint „végezni akar Gorbacsowal". Ezért foglalta le - állítólag - a Legfelső Tanács épületét a Kremlben, s vette át a volt szovjet külügyminisztérium és belügyminisztérium irányítását. A Liberation szerint az orosz elnök nem akarja szétrombolni a régi államapparátust, hanem teljességgel átalakítani. A párizsi Le Figaro némi gúnnyal „új cárnak" nevezi az orosz elnököt, döntéseit pedig „ukázoknak". Megállapítja, hogy „módszeresen és hiba nélkül" sikerült légüres teret kialakítania Gorbacsov körül.
ü NEM A SZOVJETUNIÓVAL, hanem a Szovjetunióról szóló párbeszéd szolgáltat ezúttal keretet az Észak-atlanti Együttműködési Tanács pénteken megnyílt értekezletének. Az ülés, amelyen tizenhat NATO-ország és kilenc közép-kelet-európai ország külügyminiszterei is részt vesznek, voltaképpen annak a konzultációs fórumnak a szerepét játssza, amely elsősorban a volt szocialista országok kívánságára, a kelet-nyugati biztonsági
kapcsolatrendszer megteremtésére jött létre. Az ülésen felszólalt Jeszenszky Géza is.
M A MAGYAR KÜLÜGYMINISZTER egyébként nyilatkozatot adott a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak, s ebben is érintette hazánk és a nyugati világ viszonyát. Magyarország - mondotta egyebek között - politikailag teljes egészében a nyugati család része, és egyáltalán nem jelent e „család" számára gondot. É napokban parafálták Bonnban a magyar-német alapszerződést, s ebből Jeszenszky Géza az interjúban két pontot emelt ki, mint amelyek túlmennek más államközi megállapodásokon. Az egyik: Németország, a többi kelet-európai állammal kötött szerződéstől eltérően, hangsúlyosabban kötelezte lógatja belép
rópai Közösségbe, amint erre a teltételek létrejönnek. A
el magát amellett, hogy támogatja belépésünket az Európai Közösségbe, amint erre a teltételek létrejönne' másik kiemelt pont a szerződésnek az a tétele, ho^r felek „nemzetközi keretek között" fellépnek a kisebbségek védelmében. „Ily módon a magyarok partnerre találtak (a németek személyében) a sok helyen élő magyar kisebbség védelmét illetően - hangoztatja a lap az interjút ismertetve. A magyar külügyminiszter továbbá úgy vélte, hogy a NATO és a kelet-európai országok viszonya még nem lezárt. Nem lehet megjósolni, hogy végül is milyen intézményes keretek alakulnak ki ennek szolgálatában.	jT. I.)
A Szovjetunió történetét zárja le a mai alma-atai csúcsértekezlet
(Tudósítónktól)
MOSZKVA - A Szovjetunió történetét lezáró, kulcsfontosságú tanácskozás kezdődik szombaton Kazahsztán fővárosában, várhatóan mind a tizenkét köztársaság vezetőjének a részvételével. Az alma-atai csúcsértekezletet a kazah és a középázsiai elnökök egy héttel ezelőtti találkozója nyomán kezdeményezte
Mihail Gorbacsov nem kapott meghívót Alma-Atába, így a szovjet államfő levelet intézett a jelenlevőkhöz, amelyben kifejti, hogy szerinte melyek a minimális feltételei az új közösség életképességének. Az üzenetben ismertetett elképzelések számos rokon vonást mutatnak Kazahsztán és a négy közép-ázsiai köztársaság Ashabadban kidolgozott állás-
Nurszultan Nazarbajev. A tanácskozáson a felek megvitatják a három szláv állam breszti egyezményéhez fűzött észrevételeket és módosító javaslatokat, pontosítják a feltételezhe- -tőén a Szovjetunió jogutódjává váló nemzetközösség felépítését és működési mechanizmusait, valamint megállapodnak az egységes katonai-stratégiai térség fenntartásával kapcsolatos teendőkben.
pontjával. Ezek közül is a legfontosabb a teljes egyenjogúság követelménye. Az ashabadi ötök ugyanis kissé zokon vették, hogy Belorusszia, Oroszország és Ukrajna a hátuk mögött döntötte el a Szovjetunió sorsát. Ennek ellenére bejelentették csatlakozási szándékukat, különvéleményüket hangsúlyozva azonban jó néhány kérdésben. Mindenekelőtt értésre adták, hogy a térség „sajátos szoci-
ális-gazdasági adottságainál” fogva igényt tartanak valamiféle megkülönböztetett elbánásra, pótlólagos fejlesztési forrásokra.
Noha a hármak breszti alkuja nem vezetett szakadáshoz, a megnyíló tárgyalási folyamat nem ígérkezik könnyűnek. A köztársaságok közötti érdekellentétek egy cseppet sem enyhültek a zsákutcába futott novo-ogar-jevói egyezkedések óta, csupán annyi történt, hogy sikerült megszabadulniuk a kinek-kinek más okból fölöslegessé vált központtól és az azt megszemélyesítő Mihail Gorbacsov-tól, aki a jelek szerint beletörődött a realitásokba, ám nem adta még fel a reményt, hogy valamiképp befolyásolja az akarata ellenére létrejött államközösség jövőjét.
Másfelől viszont a gorbacsovi konföderációnál is lazább szerveződésnek nem lehet többé akadálya az egyes köztársaságok társadalmi berendezkedése közötti eltérés. Annál is inkább, mivel a szláv Észak és a muzulmán Dél kölcsönösen érdekelt az őket évszázadok óta összekötő szálak megóvásában, az előbbi elsősorban politikailag, hiszen korántsem közömbös számára déli határvidékeinek a biztonsága és nyugalma, az utóbbi pedig főleg gazdaságilag, mert monokultúrás termelése a végsőkig kiszolgáltatja a „nagy testvérnek”.
(vida)
Oroszország is csatlakozna az atlanti együttműködéshez
(Munkatársunktól)
BRÜSSZEL - Európa mától nem ugyanaz, ami tegnap volt - jelentette ki az Észak-atlanti Együttműködési Tanács első ülésén Manfred Wörner, a NATO főtitkára.
A pénteki félnapos brüsszeli tanácskozással megkezdődött az észak-atlanti szervezet és volt VSZ-tagállamok, valamint a balti
országok intézményes keretek közt zajló együttműködése. Az új korszak nyitányát mutatja, hogy Borisz Jelcin a tanácskozáshoz intézett levelében távlati célként jelölte meg Oroszország csatlakozását a NATO-hoz.
Három és fél éve, amikor főtitkár lettem, még az is lehetetlen volt, hogy egy Varsói Szerződés tagállamainak a nagyköveteit fogadjam ezen a főhadiszálláson - ecsetelte a
mélyreható változásokat Mandfred Wörner, az Észak-atlanti Együttműködési Tanács nyitó ülésén, amelyen már nemcsak az említett orszá-, gok illetékes nagykövetei, hanem külügyminiszterei is jelen lehettek. Egy másik jelkép értékű pillanat: a Szovjetunió képviseletében részt vevő Afanaszjévszkij követ kérte, hogy a közös közleményben már utalás se történjen a Szovjetunióra.
(Folytatás a 3. oldalon)
RÁLŐTTEK A BUDAPESTI TÖRŐK
NAGYKÖVETRE
Csütörtökön Budapesten a Lisz-nyai utca sarkán merényletet kíséreltek meg a török nagykövet ellen. A merénylő hat lövést adott le a követ páncélozott autójára. (Információnk a 4. oldalon)
LÁLMÁN
tTQZES
A SUGARFERTI ELLEN
Két éve egy magyar tudóscsoport meglelte a sugárfertőzés ellenszerét. Készítményeik megkötik a szervezetbe jutott sugárszennyeződést. Bár újabb, hatékonyabb készítmény is született, gyógyszerré mégsem vált a világszenzáció. Vajon miért nem válhatott? (Egri Sándor: Volt egyszer egy világszenzáció? - 6. oldal)
JOGOK CSATÁJA
A képviselők elvitatkozhatnak azon, minek adnak elsőbbséget: a magzatnak az élethez való, vagy a szülők önrendelkezési jogának. Ám e kettőnél jóval több emberi jog verseng egymással. (Kovács Judit: Jogok csatája - 7. oldal)
KENNEDY-
GYILKOSSÁG
KARÁCSONYRA
Olivér Stone, az Oscar-díjas filmrendező a „magányos gyilkos” tételét hivatalossá tevő Warren-bizottság mítoszával kívánja szembehelyezni a magáét: Oswald csupán bűnbak volt, s a merénylet a maffia műve. (Avar János: A Stone-film „ellenmítosza” - 8. oldal)
JENEI IMRE LETT A FUTBALLKAPITANY
A BEK-győztes Steaua Bukarest és a román labdarúgó-válogatott edzőjeként világhírnévre szert tett 54 éves nagyváradi szakembert választották meg magyar szövetségi kapitánynak. (Gál István: Van már futballkapitány - csak a csapat hiányzik -13. oldal)
AllANDO ROVATAINK
■	NEMZETKÖZI ELET 2-3. OLDAL ■ HAZAI TUDÓSÍTÁSOK 4-5. OLDAL ■ RIPORT-INTERJÚ 6. OLDALI FÓKUSZ 7. OLDAL I NEMZETKÖZI IGAZIN ■8. OLDALI GAZDASAG 9. OLDAL ■ KULTÚRA 10-11. OLDAL
■	NAPI KRÓNIKA 12. OJ.DAL
■	SPORT 13. OLDALI MŰSOROK 14. OLDALI VETÉLKEDŐ 16. OLDAL
