﻿Ara: 11,50 Ft
Matt Nemzet
H U
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
PÉNTEK, 1992. január 10., LV. évfolyam, 8. szám
Átültetés
Milyen érzés lehet újjászületni? Különösen akkor, amikor az ember tudja: csupán órái, percei, pillanatai vannak hátra?
Betolják a műtőbe. A kerekes hordágyról még utoljára körbepillant. Beléivódik a fölötte guruló mennyezet repedéseinek, a p-lafon alatt kanyargó fűtéscsöveknek, a szemébe világító lámpáknak a képe. Még érzi a folyosón az ételszagot, azután a műtő jellegzetes fertőtlenítőszagát, és... Es akkor föléhajolnak. Talán ez az utolsó kép, az a maszkos orvosarc az, ami ebből a földi világból még az övé, majd... Majd csak a remény pillanata marad, hogy igen... talán... mégis fölébred, s minden folytatódik.
Rettenetes érzés lehet ez a reményteli, ám végül is reménytelen pillantás. Ez a néma, szorongásos búcsú, ez a kényszerűen önkéntes vállalkozás és utazás, amely végülis az élet és a halál közötti lebegés.
De mámorító lehet az ébredés is. Még ha minden fájdalmas és már nem is ugyanolyan, mint korábban volt. De életnek nevezik ezt az új életet is. Amikor más halálának köszönheti az ember az életét. Amikor valakinek meg kellett halnia ahhoz, hogy ő, a szerencsétlenségében is szerencsés élhessen, megadassák neki az ég kék színe, a friss fű illata, a levegő mindent éltető elevensége.
Vajon az új szív által új szívű lesz-e az az ember, akinek a mellkasába beoperálták annak a másik embernek a szívét?
Minden bizonnyal, mert többé semmi sem menet úgy, mint korábban. Minden más lesz, minden új értelmet nyer. Az új szív, mint egy furcsa fénytörésű prizma az egész hátralévő életet, a képeket, az eseményeket egészen másként láttatja. Új, tisztább képek születnek, a történések is sajátos módon, áttet-szőbbnek látszanak és új nézőpontból magyarázhatók.
Mi lenne, ha mindannyiunk szívét - ha csak képletesen is de kicserélnék. Ha előtte megélnénk mindazt a lelki elmélyülést, amelyből újraéledve, az átültetés sajátosan torzító prizmáján át látnánk a világot.
Biztos, hogy társadalmunk életében a sok lényegtelen és kisszerű esemény azonnal értelmét veszítené. Lefoszlana sorsunkról mindaz a nyomorúság, amely az elmúlt évtizedek alatt rárakódott, amelytől úgy tetszik, nem lehet megszabadulni, amely elüldöz mindannyiunkat egészen a sírig. Akkor egyetlen ilyen operációval megkönnyeb-bednénk, olyannyira, hogy bizonyos: az ébredés után csak a jövővel foglalkoznánk. Talán ezáltal mi mindannyian lennénk a világ közepei, az igazán fontosak és lényegesek. Akkor csak mi, együtt számítanánk, mert tudnánk, hogy „értünk szól a harang". így lenne meg bennünk az a képesség, hogy csak a fontossal és a lényegessel foglalkozzunk. Ne süllyedjünk bele megszokott életünk mocsarába. Megadatna, hogy lenne bennünk eztán lényeglátás, kialakulna bennünk a felülemelkedés képessége, a megbocsátás nagy-szerűsége. Értelmét veszítené a mindennapokat behálózó és megkeserítő olcsó furkálódzás, pitiáner torzsalkodás, az önös érdekekért való mindhalálig tartó hadakozás.
Ekkor talán eljönne végre mindannyiunk számára a méltóság és a bölcsesség ideje.
Boros István
Brüsszelben újította fel munkáját a Jugoszlávia-békekonferencia
A magyar kormány határozottan elutasítja a sorozatos belgrádi vádakat
NAGYHATALMI, ÚTRAVALÓT kell adni az l, ENSZ-főtitkárnak. így jellemezte a január 30-án állam- és kormányfői szinten tartantó Biztonsági Tanács-ülés célját egy brit illetékes. A magas szintű találkozó egyúttal arra is alkalmat ad, hogy Borisz Jelcin orosz elnök megismerkedjen a többi vezetővel, és megnyugtassa őket biztonsági ügyekben. Az MTI-nek nyilatkozó diplomata azt is hozzáfűzte, hogy a találkozó erősíteni fogja a résztvevő nem BT-tagok, így Magyarország nemzetközi szerepét és tekintélyét is. Egyes lapvélemények London indítványát a BT<súcsülésre azzal magyarázzák, hogy Nagy-Britannia ilyen módon kívánja állandó BT-tagságának megerősítését, miközben Németország és Japán is egyre erőteljesebben kérdőjelezi meg az „öt nagy" különleges szerepét a BT-ben.
IS NEMCSAK AZ ENSZ vezető testületére várhat a közeljövőben átalakulás, Wörner NATO-főtit-kár egy írásában azt elemezte, hogy az atlanti szövetség csapatainak békefenntartó, megfigyelői feladatokat is el kellene látniuk a világ válság-övezeteiben. Ez azt jelentené, hogy a NATO első ízben vállalna küldetést a tagállamainak határain kívül. Az elemzők szerint London és Washington támogatja a főtitkár javaslatát, mert kétkedéssel szemlélik az Európai Közösség katonai szerep-
| A KÜLPOLITIKAI HELYZETI
vállalását célzó törekvéseket. Franciaország ellenben szemben áll egy új szerepkörű NATO-val, s megfigyelők szerint a jugoszláviai helikopterincidens is az ellenzők táborát erősíti.
m AZ EK HELIKOPTERÉNEK LELÖVÉSE a jugoszláv hadsereg puccskísérletének része volt - állította Bro-vet tengernagy, védelmi miniszterhelyettes a Borbá-ban. A lap szerint a jugoszláv légierő parancsnokát őrizetbe is vették. A belgrádi hivatalos körök ellenben ezt a hírt cáfolták. A súlyos helikopterincidens ellenére az ENSZ Biztonsági Tanácsa azonnali hatállyal megszavazta, hogy a világszervezet a tűzszünet betartásának ellenőrzésére ötven katonai megfigyelőt küldjön Jugoszláviába. A magyar ENSZ-küldöttség nyilatkozatban üdvözölte a döntést, mint első lépést a békefenntartó erők bevetéséhez vezető úton. A nyilatkozatban hangsúlyozták, hogy hazánk kezdettől síkra szállt a válság politikai rendezéséért. Az ENSZ-küldöttség rámutatott: akárcsak korábban, Magyarország most sem akar belebonyolódni a Jugoszláv-konfliktusba. A határ túlodalán azonban továbbra is vannak olyan törekvések, hogy hazánkat belerángassák a balkáni
válságba, vagy legalábbis lejárassák Budapestet a nemzetközi közvélemény előtt. Ezt tükrözik azok a képtelenségnek nevezhető jugoszláv lapvélemények és egyes illetékesek vádjai, melyek szerint az EK-helikopter lelövése miatt Magyarországot is felelősség terheli, mondván, légi irányításunk „mulasztásokat követett el".
m FRANCIAORSZÁG RÉSZT VESZ az ENSZ megfigyelői csoportjában annak ellenére, hogy egy francia tiszt is áldozatul esett a keddi katasztrófának. A jugoszláv helyzet megítélésében törésvonalak látszanak Párizs és Bonn között. Mitterrand francia elnök sajnálatosnak minősítette, hogy a német kormány „különutas lépésként" bejelentette Horvátország és Szlovénia elismerését. A francia államfő szerint az Európai Közösségnek egységesen kellene ilyen kérdésekben eljárnia. A Le Point élesebben fogalmaz, a hetilap szerint két Németország van, az egyik bölcs, mérsékelt, európai, a másik viszont kevésbé intézményes, kontinentális érdeklődésű és 80 milliós lakosságának mérete taszítja afelé, hogy geostratégiai súlyát érvényre juttassa Európában. „Vaknak kell lenni ahhoz, hogy ne vegyük észre: szinte spontán módon kialakulóban van az Alpoktól az Adriáig terjedő térségben egy új osztrák-né-met-olasz-horvát-szlovén együttes" - vélekedett a Le Point hírmagyarázója.	(P. T. R.)
„Barbár akció”
Budapesti állásfoglalás
A magyar kormány a leghatározottabban visszautasítja a jugoszláv szövetségi kormány által az ENSZ Biztonsági Tanácsához január 2-án eljuttatott Memorandum valamennyi Magyarországgal kapcsolatos állítását. Megerősíti, hogy Magyarországról 1990. októbere óta Jugoszláviába semmiféle fegyverszállításra nem került sor. A legcsekélyebb alapot is nélkülözik azok a vádak, hogy Magyar-országon a jugoszláviai konfliktusban érintett bármely fél számára katonai kiképzés folyna, s Magyarország bármilyen módon támogatná vagy lehetővé tenné a Jugoszláviával szembeni katonai vagy diverzáns akciók folytatását. A Memorandum a jugoszláv és szerb részről a Magyar Köztársaság ellen intézett, teljességgel megalapozatlan vádaskodások immár igen hosszú sorába illeszkedik. A magyar kormány a vádaskodásokat a kétoldalú kapcsolatok lerombolását célzó tudatos törekvésnek értékeli. Rámutat arra, hogy Jugoszláviában durván megsértik a nemzetközi szervezetek Jugoszlávia által is elfogadott határozatait, amelyek többek között felszólítanak a konfliktus békés, tárgyalások útján történő rendezésére, a népek önrendelkezési joga, az emberi jogok és a nemzeti kisebbségek jogainak maradéktalan biztosítására. Ennek legújabb, döbbenetes tanúbizonysága volt az EK megfigyelőmissziójának tagjait ért halálos kimenetelű támadás, amelyet Magyarország a nemzetközi közösség más államaihoz hasonlóan cinikus, barbár akciónak minősít. A magyar kormány őszintén reméli, hogy a jugoszláv hatóságok visszavonják a Memorandumban foglalt vádakat, egyben elvárja, hogy magyarázattal szolgáljanak arra vonatkozóan, milyen szándékok vezérlik őket a hazánkkal való viszonyban.
A külügyminisztériumba kérették Jugoszlávia budapesti nagykövetét és külügyi jegyzéket adtak át neki, amely összhangban van a kormánynyilatkozattal.
Az EK-helikopter lelövése ügyében
Hazánk légi irányítását tartják vétkesnek Jugoszláviában
Belgrádból jelenti az MTI: A belgrádi Vecernje Novosti című lap az európai megfigyelők helikopterének lelövésével kapcsolatban megpróbálja gyanúba hozni Magyarországot, azt a lehetőséget vetve fel, hogy a magyar légi irányítás szándékosan egy olyan légi útvonalra irányította Kaposvár-Zágráb között a helikoptert, amelyet korábban gyakran használtak fegyvercsempész repülőgépek.
A belgrádi lap nem zárja ki még azt sem, hogy a magyar szervek nem tájékoztatták a jugoszláv hatóságokat, s így akcióra késztették a jugoszláv légierőt. A cikk szerzője emlékeztet arra az állítólagos esetre, hogy „Magyarország visszaélt a Nemzetközi Vöröskereszt jelével, s gyógyszer helyett fegyvert küldött Horvátországba”. Esetleg fel lehetett tételezni azt, hogy a helikopterek, amelyek nem azonosították magukat, megtévesztésül kapták meg az Európai Közösség jelzését - így a cikk szerzője. Azt is felveti, hogy mit keresett a helikopter Kaposvárott, ahol szerinte „usztasa kiképezőtábor működik”, majd megkérdezi: „miért közlekedett olyan körzetben, amelyet a háború
Mégis megrendezik a pécsi találkozót
Az Európai Közösség képviselője hivatalosan közölte a magyar Külügyminisztériummal, hogy a háromoldalú bizottság - a horvát kormány, a jugoszláv néphadsereg és az Európai Közösség megfigyelőmissziója -Pécsre tervezett és január 9-ről elnapolt ülését január 11-én, szombaton tartják Pécsett - tájékoztatta a távirati irodát Hermán János, a Külügyminisztérium szóvivője.
miatt lezártak s előzőleg csempészésre használtak”.
Branko Kostic jugoszláv alelnök a Pobedában megjelent cikkében szintén felveti a „szomszédos” légi irányítás esetleges mulasztását, de azt hangsúlyozza, hogy nem lenne hasznos hivatalos vizsgálat lezárása előtt nyilatkozni erről.
A titográdi lapnak csütörtökön adott nyilatkozatában Branko Kostic egyértelműen végzetesnek tartja a helikopter lelövését, amelyet szerinte is nyilván a hadsereg tagjai követtek el. Az alelnök úgy tudja, mulasztás történt, „eldugták azt a dokumentumot, amelyben a megfigyelők jelezték repülési szándékukat”. A cikk szerint ezzel a jugoszláv néphadseregre és Jugoszláviára akarták hárítani a felelősséget.
A skopjei Nova Makedonija viszont egyértelműen leszögezi, hogy a helikopterlelövés merénylet a jugoszláviai béketörekvések ellen, s értelemszerűen felvetődik, hasonló megtörténhet a kéksisako-* sokkal is.
Jugoszláviai hírösszefoglalónk a 3. oldalon olvasható.
Részvéttáviratok
Jeszenszky Géza külügyminiszter és Für Lajos honvédelmi miniszter közös táviratot intézett Roland Dumas francia külügyi államminiszterhez és Pierre Joxe védelmi miniszterhez, valamint Gianni De Michelis olasz külügyminiszterhez és Virginio Rognoni védelmi miniszterhez. A kormány nevében kifejezték együttérzésüket a ja-
nuár 7-én a horvátországi Várasd közelében történt, francia és olasz áldozatokkal járó tragédia, az EK megfigyelőket szállító helikopter jugoszláv szövetségi légierő által történt lelövése miatt. A két miniszter határozottan elítélte az EK békemissziója elleni merényletet, és kifejezte részvétét az áldozatok hozzátartozóinak.
A BALKÁNI BEFOLYÁS
növelése önmagában nem érné meg Németországnak a jól bevált szövetség feláldozását, mégis kitört belőle a cselekvési vágy. A német-osztrák nemzeti érdekek mellett legalább ilyen mértékben szerepet játszott döntésükben a presztízs, a teljes német egyen-rangúsodási óhaj. (Tatár Imre: Ismét a Balkán? - 2. oldal)
A MÁSIK SZERBIA
nemcsak a jövőre vonatkozó megnyugtató remény, hanem a már jelenben is létező, elnyomott, elhazudott valóság: a másik Szerbia nem azonos azzal a Szerbiával, amelynek politikája világszerte felháborodást keltett, és minden humanistából, demokratából egyértelmű elutasítást váltott ki. (Szent-Iványi István: Már ezer éve rokon... - 6. oldal)
A SEGITOHAZAT
a polgármesteri hivatal tartja fenn. Három hálószobában huszonnégy ágy van, egy szobát még nem rendeztek be, így har-mincketten élhetnek itt, amíg sorsukat elrendezik. (Tóth M. Ildikó: „Értékes emberek mennek tönkre” - 7. oldal)
RÁDIÓBELI GAZDASÁGI ÉS HIVATALI VISSZAÉLÉSEK
szerepeltek egyik tegnapi tudósításunkban, Rózsa T. Endre sajtótájékoztatója alapján. Ezúttal Gálik Mihály, a rádió ügyvezető igazgatója mondja el véleményét a vádakról. (Hanthy Kinga: A hírbe hozott munkaadó - 11. oldal)
ALLANDÖ ROVATAINK
■ NEMZETKÖZI ELET 2-3. OLDAL ■ HAZAI TUDÓSÍTÁSOK
4-5. OLDAL ■ NÉZŐPONT 6. OLDAL ■ RIPORT-INTERJÚ 7. OLDAL ■ GAZDASÁG 8-9. OLDAL 1 KULTÚRA 11. OLDALI NAPI KRÓNIKA 12. OLDAL ■ SPORT 13. OLDAL ■ MŰSOROK 14. OLDAL ■ NAPI KRÓNIKA, INFORMÁCIÓK, RENDŐRSÉGI HÍREK ló. OLDAL
Az idén további átültetések várhatók
/
Uj szív százhuszonnyolc perc alatt
(MTI) Majdnem egy héttel az első magyarországi szívátültetés után a körülményekhez képest jól van a beteg, s hozzájárult ahhoz, hogy állapotáról, a körülményekről nyilatkozhassak - közölte csütörtök délelőtt Szabó Zoltán professzor, az Ér- és Szívsebészeti Klinika igazgatója, feloldva a hírzárlatot. Mint elmondta: a műtétet egy 28 éves fiatalemberen végezték el, akit kilenc évvel ezelőtt leszázalékoltak, s szeptember óta állandó fekvésre kényszerült. A szívátültetés 128 percet vett igénybe. Az operáció a szívtranszplantációk esetében általában rövidebb szokott lenni, ám e szív-átültetés komplikáltabb volt a fiatalember veleszületett szívrendellenessége miatt. A donorról azt lehet tudni, hogy 23 éves volt. Szilveszter éjszakáján agysérülést szenvedett, s január 3-án elhunyt. Ekkor riadóztatták a Ér-
és Szívsebészeti Klinikát annak érdekében, hogy megtörténhessen az első hazai szívátültetés.
A történteket felelevenítve a professzor elmondta, hogy az elmúlt pénteken 15 óra 8 perckor vették ki az elhunyt fiatalember szívét az Országos Traumatológiai Intézetben. Ez a beavatkozás mindössze 12 percet vett igénybe, s rohamkocsival, a délutáni csúcsforgalomban kellett átszelni a várost. Közben a klinikán a beteget felkészítették a műtétre, mivel szívátültetésnél mindössze 4 óra áll rendelkezésre az operációs beavatkozásra. A kivett szív 18 óra 45 perckor ismét dobogott, immár a megműtött fiatalember testében.
Az új szíves egy hónap múlva lesz túl a kritikus időszakon, addig ugyanis fennáll a veszély, hogy a test nem fogadja be a beültetett szervet. Később
már csak minimális ennek az esélye. Szabó Zoltán azt is elmondta, hogy a következő szívátültetés időpontja csak azon múlik, mikor lesz újabb alkalmas donor. Ugyanis többen is várnak ilyen műtétre, aminek költsége mintegy 3 millió forint. Ez az összeg azonban tartalmazza az operációt követő egyéves kezelés költségeit is. A társadalombiztosítás egyébként rendelkezik az ehhez szükséges pénzzel. Ebben az évben további 3-4 szívátültetés várható.
Szabó Zoltán azt is elmondta: rosszul esett neki, hogy az általa elrendelt hírzárlat miatt az egykori cenzorhoz, Lakatos Ernőhöz hasonlították. Hozzátette: néhány éve volt már egy olyan szervátültetés az Egyesült Államokban, amikor a sajtót nyomban összehívták, ám a beteg sajnos másnap meghalt.
(Folytatás a 5. oldalon.)