﻿Ara: 11,50 Ft
Kábelfélsz
Darálhatnánk is akár örömünkben: hányféle televíziós kínálat közül válogathat ma a szabad polgár. Műholdak, channelek, magántelevíziók, területi televíziók, Kábeltelevíziók csalogatják a magyar nézőt a hagyományos, hazai tévéprogramok mellett (és elől). Ha mindehhez hozzávesszük a frekvenciamoratórium megszűntére ugrásra készen várakozó kereskedelmi tévéket, nyugodtan elmondhatjuk, kisvártatva a bőség zavarával küszködik majd az ember, ha el akarja dönteni, kevéske szabadidejében milyen tévéműsort nézzen. Az az ember tanács-talankodik, akit nem is olyan rég még „államilag" féltettek a műholdas külföldi programok mételvező hatásától, és akit - miután nyilvánvalóvá vált, hogy a műholdas műsorszórás ellen nem tud hatékonyan harcolni még a kommunista diktatúra sem - azzal hitegettek, a Magyar Televízió fölkészül arra a kihívásra, amit a ránk zúduló, idegen televíziós kultúra jelent.
Mint tudjuk, nem készült föl a kihívásra a Magyar Televízió, sőt éppen most azzal kecsegteti publikumát, hogy nem különbözik majd sokban a tengerentúli tévék stílusától, arányaitól. Ugrálni tehát örömünkben nem érdemes, hiszen a bőség az elektronikus tömegtájékoztatás (pontosabban: tömegszórakoztatás) tekintetében nem jelent gazdagságot is. Szellemi s erkölcsi gazdagodást semmiképpen nem. Pedig jelenthetne. A külföldi mintákra s külföldi segítséggel a nyolcvanas években nálunk is meghonosodott technika ugyanis ezt is lehetővé tenné. Lehetővé is tette. Minek tagadnánk, milyen szerepe volt a rendszerváltoztatásban például annak, hogy vidéki városokban, fővárosi peremkerületekben, elem-bertelenedett lakótelepeken közösségformáló erővel, önkormányzati felelősséggel kezdett működni a kábeltelevízió.
Mindez azonban a múlté. A korszerű technika - úgy tetszik -mifelénk csupán néhány történelmi pillanatra volt emberi méltóságunk és méltóbb emberségünk szolgálója. Ezután (bizonyos jelekből arra kell következtetni) gyöngeségeink kiszolgálója lesz. Annak a kétnapos konferenciának a végeredménye kelti bennem e félelmet, amely az 1991 szeptemberétől vidéki városokban már működő, amerikai érdekeltségű kábeltelevíziózás további kiteljesedését tárgyalta meg a héten (a Kábelkom-tanács-kozásról lapunk 10. oldalán olvasható tudósítás). Dollármilliók hozták, további dollármilliók hozzák a jövőben is kábeles közvetítéssel a filmeket. Horrort, fantasztikumot, bunyót és akciót órákon át, viszonylag olcsón, hogy a moziig, a videokölcsönzőig se kelljen elfáradnia a gyereknek, a kamasznak, a vad örömöket, a borzongásokat kedvelő felnőttnek, hanem otthonában, gombnyomásra kapja meg mindezt. Igaz, aki e szolgáltatásra befizet, magyar sikerfilmeket is láthat majd olykor, de az arányok és a választások felől aligha lehet kétsége bárkinek is.
Sok mindent kérdezhetne az ember a dollármilliókkal hízó, ameri-kás jellegű kábeltelevíziózással kapcsolatban. Engedélyekről, jogokról, a moratórium érvényességéről is lehetne faggatózni. Mindezeknél azonban sokkal fontosabb az a kérdés, amelynek címzettié a Magyar Televízió: miként tudnak ők úrrá lenni azon a furcsa helyzeten, amelyet az amerikai kábelesek térhódítása teremt Magyarországon? Daliással és más hasonlókkal? Avagy megosztott híradókkal? Es^ ha nem tudnak úrrá lenni, törvényszerűen elamerikásodik a nézősereg a képernyő előtt? Elfog a (kábel)frász, ha erre gondolok.
Lőcsei Gabriella
Horvátország és Szlovénia elismerése után
Az Egyesült Államok nem követi és nem bírálja az Európai Közösséget
m MIND TÖBB ORSZÁG ISMERI EL Horvátország és Szlovénia függetlenségét, miközben nyugati sajtókörökben úgy vélekednek, hogy az elismerési hullám aligha befolyásolja a jugoszláviai válságot. A zágrábi rádió szerint egyedül Horvátország függetlenségét csütörtök délutánig több mint harminc ország ismerte el, ugyanakkor a rádió beszámolt arról is, hogy Horvátország háborús területein nem mindenütt tartották be a tűzszünetet. A jövendő kockázataira utalt vezércikkében a Frankfurter Allgemeine Zeitung, hangsúlyozta, hogy amíg a többi államnak erőszaktól kell tartania Szerbia részéről, az egykori Jugoszlávia földjén legfeljebb fegyverszünet lesz, de nem béke. A frankfurti lap azt sürgette, hogy a civilizált világ ne álljon meg az elért eredménynél, és vonjon le következtetéseket abból a gyakran hangoztatott normából, hogy az agressziót nem szabad jutalmazni. A Frankfurter Allgemenie Zeitung egyik következtetése az, hogy a háborút kirobbantó szerb tábornokok és politikusok háborús bűntett vádjával bíróság elé valók. A lap kelet-európai tudósítója ugyancsak annak a nézetnek adott hangot, hogy Horvátország és Szlovénia elismerésével a jugoszlávkér-dés egyáltalán nem oldódott meg, a valódi
[A KÜLPOLITIKAI HELYZETI
problémák csak ezután következnek. A Süd-deutsche Zeitung megkérdőjelezte az EK egységét, utalva arra, hogy noha Franciaország és Nagy-Britannia szintén elismerte Zágrábot és Ljubljanát, sem Párizsban, sem Londonban nem sietnek a diplomáciai kapcsolatok felvételével. A cikk szerint a britek és a franciák ily módon juttatták kifejezésre különvéleményüket a németekkel szemben, ugyanakkor megőrzik a szerbek bizalmát is. A tudósító szembeszállt azzal a bonni kormánynézettel is, hogy a német elismerés eredményezte a fegyvernyugvást a Balkánon.
m NINCS VÉGE A HÁBORÚNAK, és továbbra is kollektív akciókra van szükség az EK és az ENSZ részéről. Többé-kevésbé hasonló megfogalmazásban erre mutattak rá a csütörtöki brit lapok, hangsúlyozva: Horvátország és Szlovénia elismerése után is érvényesíteni kell mind az EK-nak, mind az ENSZ-nek azt az alapelvét, hogy a jugoszláv belső határokat nem szabad erőszakkal megváltoztatni, és a kisebbségek jogait meg kell
védeni. A londoni lapok közül egyedül a The Times értékelte úgy, hogy az EK-elismerés német győzelem és jelentős hosszú távú hatása lesz mind az EK-ra, mind a kelet-európai német befolyásra. A francia lapok az elismerés kapcsán úgy vélekedtek, hogy az EK ugyan elkerülte a legrosszabbat, de sikerről aligha lehet beszélni. A tizenkettek a sok huzavonában aligha járultak hozzá a frissen aláírt maastrichti megállapodások szavahihetőségéhez, a közös külpolitika megvalósításához, sikerült viszont fenntartaniuk a közösség egységének látszatát. Jugoszlávia megszűnt létezni, mert a korábbi államszövetséget alkotó népek úgy döntöttek, hogy nem kívánják folytatni az együttműködésnek azt a szoros formáját, amely eddig állt fenn közöttük. Ezt nyilatkozta Isztambulban Jeszenszky Géza külügyminiszter, hangoztatva, hogy Magyarország jó viszonyra törekszik a szerb néppel és a szerb vezetéssel. A magyar dipolomácia vezetője szerint az elismerés célja az volt, hogy megakadályozza az újabb fegyveres konfliktusok kitörését, olyan helyzetet teremtsen, hogy minden szerb politikai tényező világosan lássa: a nemzetközi közösség elismeri Horvátországot és Szlovéniát és esetleg más köztársaságokat is.	(P. L.)
Szerbia erős ellenérzésekkel fogadta az elismerési hullámot
ÚJVIDÉK - Horvátország hajnalig ünnepelte azt a napot, amikor - mint hangoztatják - szuveréö és független országgá vált. A Jelacic téren összegyűlt tömeghez éjfél tájban csatlakozott Franjo Tudjman elnök is. Az ünnepségeken külön hangsúlyt kapott a köszönet Németországnak, hogy ho-zájárult a köztársaság nemzetközi elismertetéséhez. Ezen a Horvátország számára történelmi napon harmincegy ország ismerte el függetlenségét. Az elismerések azonban tegnap tovább folytatódtak, s mind több ország létesít teljes diplomáciai kapcsolatot Zágrábbal és Ljubljanával. Elsőként ezt is Németország tette meg ünnepélyes keretek között. Mesic volt államelnök, most a hatalmon levő párt vezetője elismeréssel szólt a horvát politikáról és a horvát fegyverek erejéről, s kiemelte, hogy most már más eszközök is rendelkezésre állnak, hogy kiszorítsák az agresszort a megszállt területekről.
Szlovéniában sem titkolták a diplomáciai siker feletti örömüket, de a politikai körökben úgy vették, mint várt, természetes eseményt.
Az elismerésre váró másik két köztársaságban, Macedóniában és Bosznia-Hercegovinában az a vélemény, hogy - amint ezt egy bosnyák politikus megfogalamazta - az Európai Közösség közvetve elismerte a többi köztársaságot is. S ezt a közleményében kilátásba is helyezte. Radovan Karadzsics, a boszniai szerbek vezetője azonban egészen más
véleményen volt: meg kell őrizni Jugoszláviát a mostani, új határok között, amelyben azok a nemzetek élnek, amelyek a közös hazát , választják. Többször hangoztatott szándéka tehát, hogy Boszniát a Szerbia mellé álló maradék Jugoszláviában marasztalja.
Crna Gora ismét kiemelte, hogy szuverenitását bevitte Jugoszláviába, s ha most a szövetségi ország megszűnik, ez a legkisebb köztársaság automatikusan független országá válik. Úgy tűnik, Crna Gora tart attól, hogy ha mind a négy másik volt föderális egység az önállóság útjára lép, egyedül marad Szerbiával valamiféle mini-Jugoszláviá-ban, s veszélybe kerül létezése.
Szerbiát és a „föderációt” mintha váratlanul érte volna az európai tizenkettek egységes fellépése és az elismerések ilyen gyors sorjázása. A heves reagálások csak tegnap, tehát egy nappal a „D-nap” után következtek. Branko Kosztics alelnök, a csonka államelnökség vezetője igen keményen fogalmazott, s az elismerést az ENSZ-alapokmány, az EBEÉ okmánya és a párizsi charta durva megsértésének nevezte, s szerinte az elvek helyett az erőpolitika és a parciális érdekek győzedelmeskedtek. Hasonló álláspont alakult ki a csonka államelnökség tegnapi ülésén is. Boriszav Jovics, az elnökség szerbiai tagja és a hatalmon lévő Szerbiai (Folytatás a 3. oldalon.)
MA
ÚJRAINDULHAT AZ OLAJ
AZ ADRIA VEZETÉKEN
egy hónap múlva - optimista horvát és magyar szakemberek véleménye szerint. A kiesést nemhogy pótolta az orosz olaj, de olcsóbb is volt. (Információnk az 5. oldalon.)
HÁNY HOLOCAUST
érte a magyarságot? - kérdezte decemberi cikkében Zimányi Tibor, s most Gadó György vitatkozik vele, kifejtve, hogy a zsidóság meggyilkolt százezreit nem szabad eleve „leírni” azzal az immorális pénzügyi indokkal, hogy annyinak már nem jut kárpótlási pénz. (6. oldal.)
PÁPA VÁROSA A SELYE-HAGYATÉKÉRT
Hajón indítják majd útnak Philadelphiából a Bibliotheca Universa-lis nevű óriási szakkönyvtárat, amelyet szívesen fogad Pápa városa. Az adomány sorsáról készített interjút Kurcz Béla Szabó Sándor professzorral, a hagyaték egyik kezelőjével, az egykori Selye-tanít-vánnyal. (7. oldal.)
AZ A SIKER,
HA KIBÉKÍTIK A FELEKET
a bírák a választottbíróságokon, amelyeknek a jelentősége á piac-gazdaság megújult intézményei között növekszik. Jelenleg nemzetközi testület előtt 15, magyar felet érintő jogvita van folyamatban. (Kuczik Andrea: Nemzetközi kamarai tanácskozás - 9. oldal.)
eb
fl NEMZETKÖZI ÉLET 2-3. OLDAL 1 HAZAI TUDÓSÍTÁSOK
4-5. OLDAL B NÉZŐPONT ó. OLDAL ■ INTERJÚ 7. OLDAL ■ GAZDASÁG 9 OLDAL B KULTÚRA 10. OLDAL B KÖRNYEZETVÉDELEM 11. OLDALA NAPI KRÓNIKA 12. OLDAL B SPORT 13. OLDAL 1 MŰSOROK 14. OLDAL fl INFORMÁCIÓK, RENDŐRSÉGI HÍREK ló. OLDAL
Salvadori békealku
Remélhetőleg egy több mint tíz éve folyó polgárháborúnak vet véget az a tűzszüneti egyezmény, amelyet a salvadori kormány és a Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Mozgalom (FMLN) képviselői írtak alá csütörtökön Mexikóvárosban. A történelminek számító eseményen számos magas rangú külföldi vendég vett részt, köztük Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár, Carlos Andres Pérez venezuelai elnök, Felipe Gonzalez spanyol miniszterelnök, valamint James Baker amerikai külügyminiszter.
Ünnepi beszédében Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár hangsúlyozta az egyezményjelentőségét, reményét fejezte ki, hogy a megállapodást a szemben álló felek egyaránt betartják, és a 11 év óta tartó gerillaháború után megkezdődhet Salvador újjáépítése. Ugyanakkor -mint az MTI havannai tudósítója rámutat - a február elsején életbe lépő tűzszünet csak az első lépés az élet normalizálása felé Salvadorban. Közép-Amerika legkisebb államában ugyanis léteznek olyan szélsőséges csoportok, amelyek akadályozni vagy késleltetni akaiják a békés kibontakozást. E csoportok felszámolására az aláíró felek egyaránt ígéretet tettek.
Gamszahurdia polgárháborút hirdet
HÍRÖSSZEFOGLALÓNK
Zviad Gamszahurdia, a január elején elűzött grúz elnök csütörtök délelőtt visszatért Grúziába, s mintegy ötezer fegyveres híve élén Tbiliszi felé tart. Nyugati hírügynökségek örmény forrásokra hivatkozva jelentették a hírt, s Tbilisziben Ten-giz Kitovani, a diktátorhajlamú elnököt megbuktató Katonai Tanács egyik vezetője ugyancsak megerősítette, hogy Gamszahurdia egy Szuhumi-közeli városban keresztes hadjáratot hirdetett az új grúz vezetés ellen.
A Tbilisziben hatalmon lévő fegyveres ellenzék egységeket küldött Nyugat-Grúziába, s több körzetben toborzóirodákat nyitottak, ahol önkéntesek jelentkezését várják. Kitovani a TASZSZ tudósítójának nyilatkozva az örmény vezetést is felelőssé tette a történtekért, mivel lehetőséget teremtettek Gamszahurdiá-nak a visszatérésre. Egyes korábbi hírek szerint az elűzött elnök útközben megállt a nemrégiben kikiáltott Csecsen-Ingus Köztársaság főváro-
sában is, amelynek elnöke, a Jelcinnel szembehelyezkedő Dudajev eddig is támogatta őt.
A fegyveres harc újabb fellángolásának küszöbén a Nyugatot a történtekben való felelősségére emlékeztette az International Héráid Tribüné hasábjain a jelenleg a Uni-versity of Minnesota egyetemen előadó Melor Sturua. Az Izvesztyija egykori cikkírója szerint a vérontás elkerülhető lett volna, ha az Egyesült Államok időben odafigyel Grúziára, s Gamszahurdia megkapja a meghívókat a nyugati fővárosokba, amelyeket oly kitartóan igyekezett megszerezni. A Potomac partján azonban senki sem próbálta meg befolyásolni a politikai légkört - jóllehet, amikor Landsbergis litván elnök látogatott Washingtonba, a tapasztalatok jótékony hatással voltak diktátora hajlamainak visszaszorítására. Talán hasonlóképp történhetett volna Grúziában is. „Néha egy nagy nemzet gondatlansága egy kicsi nagy tragédiájára vezethet”.
Külpolitikai kérdések a kormányülésen
Horvátország és Szlovénia elismerésének nemzetközi folyamatáról, valamint az ezzel kapcsolatos magyar döntésről Antall József miniszterelnök és Katona Tamás külügyi államtitkár tájékoztatta a csütörtöki kormányülés résztvevőit.
László Balázs kormányszóvivő a tanácskozás szünetében tartott sajtó-értekezleten elmondta, hogy eddig húsz ország ismerte el e két köztársaság önállóságát, s a Közös Piac tagországainak egyöntetű döntésé és Magyarország korábbi, előkészületi jellegű határozata után már semmi akadálya nem volt a függetlenség elismerésének, s a diplomáciai kapcsolatok felvételének. Ezt a lépést a „visegrádi hármak” egymással egyeztetve tették meg. A magyar kormány ugyanakkor hangsúlyozza a Szerbiával való jó kapcsolatok szükségességét.
Az Európai Közösség két-három héten belül hoz döntést Bosznia-Hercegovina és Macedónia elismeréséről: Magyarország e döntéssel össz-
hangban dönt az esetleges elismerésről - mondta László Balázs.
A kormányülésen a belügyminiszter bejelentette: hazánk az Európa Tanács újabb két egyezményéhez csatlakozott. Mint ismeretes, Magyarország az Európa Tanács teljes jogú tagja, s ez az európai egyezményekhez való folyamatos csatlakozással jár. A csütörtöki döntés értelmében hazánk is elfogadta a helyi ön-kormányzatok európai chartáját, valamint az önkormányzatok és helyhatóságok határ menti együttműködéséről szóló egyezményt. Az előbbi célja az önkormányzatok működéséhez szükséges jogok és garanciák biztosítása. Az önkormányzatokról szóló törvény egyébként már ezen elvek alapján készült - tette hozá a kormányszóvivő. A másik egyezmény a környezetvédelemmel kapcsolatos együttműködést, s a katasztrófaelhárítást segíti. Magyarország ezenkívül vállalja a határainkon túl élő magyarság helyzetének javítását is.
(Folytatás a 4. oldalon)