﻿Magyar Nemzet
Ára: 11,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHO SÁNDOR
KEDD, 1992. január 21., LV. évfolyam, 17. szám
Újnácik
Nem holmi újdonság pattant ki az osztrák újnácik letartóztatásával - legalábbis ami a lényeget illeti. Fegyvertárukra, puccsterveik-re ugyan most bukkantak, de a „vezér" és szervezete ismert volt. A múlt hónapban még interjút is adott egy amerikai tévétársaságnak, fényképe Hitler portréja alatt megjelent eay színes hetilapban, „jugoszláv helyzetet" jósolgatott németföldre, hadgyakorló csoportja hosszabb idő óta a hatóságok és a közvélemény orra előtt működött. Nagy titkot tehát nem leplezett le az osztrák rendőrség, a kormány elleni összeesküvés mindenesetre alkalmat adott arra, hogy végre lecsapjon rájuk.
Újnáci - tehát Hitler ideológiáját tovább ápoló - csoportok ki-sebb-nagyobb kozmetikázással a háború befejezése óta működtek Németországban és Ausztriában. Az utóbbi évtizedekben ki is alakult a német hatóságok kezelési módszere: jobbára nem tiltották be e pártocskákat, mondván: ha látjuk, jobban ellenőrizhetők, nem tesszük mártírokká őket. S e módszer náluk és eddig bevált, a szélsőjobb az NSZK-ban, némi hullámzásokkal valóban jelentéktelen maradt.
Új helyzet van azonban Európában, főleg annak középső és keleti felén, nem hasonlít a hatvanas-nyolcvanas évek konszolidálódott NSZK-jához. A mi térségünkben gazdasági hanyatlásnak, válságoknak, súlyos gondoknak vagyunk tanúi. Nő a munkanélküliség, egy sor országban létbizonytalanság fenyeget mind többeket. Olyan közeg ez, amelyben elkeseredett emberek, főleg fiatalok, könnyen esnek demagógok csapdájába.
Közép- s Kelet-Európábán szenvedélyes nemzetiségi ellentétek robbantak ki. Jugoszláviában véres polgárháború dúl, de egyebütt is egymásnak feszülnek az ellentétek, nemzetek, nemzetiségek régi számlákat hoznak elő. A történelem tanúsága szerint a fasizmus lételeme a nacionalista légkör, a más fajta gyűlölete. Földrészünk keleti fele túlságosan is sok anyagot szolgáltat manapság ehhez. A demokrácia is válságban van, az átmenet nehéz, kialakulatlanok az intézmények - ilyenkor csábító az erős emberek ígérete, hogy az engedelmes tömeget biztos kikötőbe vezetik.
Az osztrák letartóztatottak fiatalok, nem Hitler és Coebbels neveltjei tehát. S ezt azért fontos figyelembe venni, mert a fő okok a mában keresendők, ha jelképeiket a múltból merítik is. A rendőri akciók, fegyvereik elkobzása, a „puccstervek" leleplezése, a főkolomposok lakat alá helyezése szükséges, de nem ez a fő eszköz. A társadalmi talajt kell kihúzni alóluk, megakadályozni, hogy híveket szerezzenek maguknak, akár a gyökértelen fiatalok, akár az idősebbek soraiból. Igaz, ez sokkal nehezebb, mint lecsapni egy-egy fegyverraktárra. Ez a demokratikus pártok és kormányok megfontolt politikai cselekvését, előrelátó gazdasági programok készítését, hatékonnyá tételét feltételezi, s olyan problémáknak, mint a menekültkérdésnek összehangolt nemzetközi kezelését követeli meg. Ez utóbbi bonyodalomban reménykednek elsősorban az osztrák újnácik, s ez az idegengyűlölet ad gyúanyagot a volt NDK-ban is.
Az is igaz, hogy ilyen tanácsokat könnyebb adni, mint megvalósítani. Még sincs más út. A XX. század első fele már egyszer lejátszott egyben-másban hasonló forgatókönyvet. Megváltoztatva a megváltoztatandókat - le kell vonni a történelemből a következtetéseket.
Tatár Imre
A washingtoni segélyértekezlet előjátéka
A pénzügyi támogatás lehetőségeit mérte föl a brit külügyminiszter Moszkvában
m A WASHINGTONI SEGÉLYÉRTEKEZLET előjátékának tekinthetők Hurd brit külügyminiszter kazahsztáni, kijevi és moszkvai megbeszélései. A brit diplomácia vezetője a vártnál hosszabb ideig, negyvenöt perc helyett csaknem két órán át tárgyalt Jelcin orosz elnökkel, s megbeszéléseket folytatott Saposnyikowal, a szovjet utódállamok közös hadseregének főparancsnokával. A Foreign Office vezetőjének eszmecseréi pontosan tükrözik mindazokat a megfontolásokat és aggodalmakat, amelyeket az orosz utódállamokkal kapcsolatos nyugati politikát mozgatják. Hurd a leszerelési egyezmények betartása iránt érdeklődött orosz partnereitől, és arra ösztönözte őket, hogy a nyilvánvaló hazai gondok ellenére Oroszország játsszon „teljes és építő" szerepet a világpolitikában. Az MTI londoni tudósítójának ez az értesülése azt látszik alátámasztani, hogy London más nyugati hatalmakkal együtt tart attól az esetleges vákuumtól, amely Oroszország teljes gazdasági és politikai szétesése után jönne létre.
m A NUKLEÁRIS FEGYVEREKRŐL is tárgyalt a brit diplomácia vezetője, mind Alma-Atában, mind Kijevben, s mint a Financial Times jelentette, rendkívül elégedetten nyilatkozott arról, hogy az ukrán vezetők atomfegyvermentes országot akarnak. Ez a törekvés Közép-Európa biztonsági szempontjai miatt is rendkívüli figyelmet érdemel. Hurd a segélyezés kézzelfogható formáiról is tanácskozott az utódállamokban, s Washingtonban a technikai szakértők már ma megkezdik a
[A KÜLPOLITIKAI HELYZETI
szerdán kezdődő értekezlet előkészítését. Hírügynökségi jelentések úgy tudják, hogy a konferencia laza szervezetet hoz majd létre, amelynek feladata lesz a támogatások összehangolása. Hogy ezek a segélyek képesek lesznek-e csillapítani a szociális nyugtalanságot és érdemben tudják erősíteni a demokratikus kibontakozást az utódállamokban - ez még a jövő titka. A szociális nyugtalanságot az jelzi, hogy a hét végére a bányászok sztrájkra készülnek, az AFP pedig a katonák gyűléséből arra következtetett, hogy a hadsereg legalábbis „figyelemmel kíséri" a politikai folyamatokat, a puccsveszélyről szállongó híresztelések viszont pillanatnyilag megalapozatlannak bizonyultak. De a hírügynökség szerint a gyűlés hangulata emlékeztetett a kommunista párt 1990-ben rendezett utolsó kongresszusára, s a tisztek gyakran használták az „elvtárs" megszólítást.
'■ A JUGOSZLÁVIAI KONFLIKTUS arról tanúskodik, hogy az összecsapások sorozata csak egyetlen réteg, a kommunista főtisztek érdekeit szolgálta. Ez a véleménye az Izvesztyija című moszkvai lapnak, amely szerint az utódállamok közösségében még nem jutott olyan meghatározó szerep a hadseregnek, mint Jugoszláviában, ahol „az ellenségeskedést főleg a posztkommunista szerb kormány szította, de a horvát nacionalisták sem
ártatlanok". Hírügynökségek fölhívták a figyelmet arra, hogy a Milosevics-fele irányítással a szerb ortodox egyház először fordult szembe a nyilvánosság előtt, kifejtvén, a szerb kormányzatnak nincs joga ahhoz, hogy valamennyi szerb nevében beszéljen. Miközben a horvát és szlovén függetlenséget kezdettől fogva lelkesen pártoló Mock osztrák külügyminisztert óriási ünneplésben részesítették Zágrágban és Ljubljanában, Cossiga elnök látogatásai a délszláv fővárosokban kisebb vitát kavartak Rómában. Több hivatalos római tényező közölte, hogy nem tartja magára nézve kötelezőnek azt az elnöki bejelentést, amely szerint Olaszországnak katonai segélyekkel kellene támogatnia Horvátországot és Szlovéniát. A londoni The Economist egyértelműen Milosevics vereségének minősíti a két köztársaság kiválását, de a megfontolt hetilap óva int mindenfajta megalapozatlan derűlátástól. „Egy megalázott Szerbia" aligha lesz képes a demokráciára, írta a lap, mely szerint ha nem oldják meg a menekültkérdést, a hadsereg dolgait, ha a Horvátországba ékelt szerb enklávék sorsáról nem döntenek, akkor állandósulhat a terror a Balkánon. Mindazonáltal a horvát elnök bízik abban, hogy a háború hamarosan lezárul, s ezután választásokat írnak ki Horvátországban. A szerb ellenzék vezetője pedig azt mondotta, hogy olyan független Szerbiát szeretne, amely az Európai Közösséghez hasonlóan alakítaná kapcsolatait a többi délszláv köztársasággal. Draskovics ellenzéki vezér szerint Szerbia „barátok nélkül maradt". (M. J.)
Zselev győzött a bolgár
elnökválasztáson
(Munkatársunktól)
SZÓFIA - Zseljo Zselev győzött a bolgár elnökválasztás vasárnapi második fordulójában.
A szavazási jegyzőkönyvek csaknem száz százalékának a feldolgozása után a választási bizottság által nyilvánosságra hozott adatok szerint a Zseljo Zselev-Blaga Dimitrova kettős a szavazatok 52,85 százalékát, míg ellenfele, a Velko Valkanov-Rumen Rodenicsarov páros 47,15 százalékát szerezte meg. E részeredmények egybehangzóak négy független közvélemény-kutató intézet számításaival is. A választások második fordulójában a lakosság 75,91 százaléka vett részt.
Az 57 éves filozófus az ellenzék első vezetője, s másfél éve a parlament jóváhagyásával hivatalba lévő elnök, 1930 óta Bulgária első, nép által és szabadon választott államfője. Zselev az éjszakai órákban tartott sajtótájékoztatóján köszönetét mondott a támogatásért, a korábbi kijelentéseivel ellentétben hangsúlyozta, hogy minden bolgár elnöke kíván lenni, majd lényegében a demokratikus erők szövetségének két éve ismert programját vázolta fel.
(s. g.)
Kommentárunk a 2. oldalon.
Hurd megnyugtatónak minősítette Kijev és Moszkva nukleáris nézeteit
(Tudósítónktól)
MOSZKVA - A kétoldalú kapcsolatok jövőjéről, gazdasági és katonai kérdésekről tárgyalt hétfőn az orosz fővárosban a brit külügyminiszter, akit Borisz Jelcin is fogadott. Az elnök és Douglas Hurd megbeszélése a tervezettnél jóval tovább tartott; a felek megvitatták az Oroszországnak nyújtandó humanitárius segély ügyét is.
Alma-atai és kijevi programjához hasonlóan Hurd Moszkvában is elsősorban a gyökeresen megváltozott politikai helyzetről óhajtott „első kézből” tájékoztatást kapni, különös tekintettel a Washingtonban megnyíló tanácskozásra a szovjet utódállamok megsegítéséről. Borisz Jelcinen kívül Hurd találkozott Andrej Ko-zirjev külügyminiszterrel, Jegor Gaj-dar miniszterelnök-helyettessel, az oroszországi reform legfőbb szerzőjével és végrehajtójával, valamint természetesen Jevgenyij Saposnyi-kov marsallal, a nemzetközösség fegyveres erőinek főparancsnokával.
Akárcsak előző esti kijevi sajtó-értekezletén, Hurd a moszkvain is elégedettnek mutatkozott. S ha az ukrán vezetők nukleáris fegyverrel kapcsolatos álláspontját „megnyugtatónak” minősítette, kétszeresen megtehette ezt a Kreml hozzáállásáról szólva.
Moszkvában is nyugtázhatta,’ hogy a nemzetközösségen belül kialakult nézeteltéréseket a leginkább érintettek csakis párbeszéd révén tartják megoldhatónak. A megbeszéléseiről beszámolva a brit diplomácia irányítója megerősítette, hogy mindenekelőtt a nyugati támogatás lehetőségeire összpontosítottak: Hurd közvetlenül meg-
ismeikedhetett a Gajdar-féle reform-kabinet elképzeléseivel és persze igényeivel is, hiszen Moszkva eddig sem titkolta, hogy nem kevés nyugati segítséget szereme. Koziijewel ezenkívül egyeztették a január 31-i BT-csúcs előkészítésével összefüggő kérdéseket, továbbá a New York-i tanácskozást megelőző londoni Jelcinlátogatás programját és az ott aláírandó kétoldalú dokumentumokat.
Hurd kifejezte Nagy-Britannia készségét az Oroszországgal való gazdasági együttműködés fejlesztésére. Mint jelezte, London szorgalmazza Moszkva felvételét a Nemzetközi Valutaalapba, amelyen keresztül „makrogazdasági segítség” nyújtható Oroszországnak. Valamennyi egykori szovjet köztársaságra utalt Hurd, amikor kifejtette, hogy a Nyugat a nekik szánt támogatás harmadik szakaszához érkezett: az élelmiszer- és hitelsegély után a makrogazdasági feladatok megoldásában való közreműködés került napirendre, tehát elsősorban a pénzügyi stabilizáció. A brit külügyminiszter érzékeltette, hogy a Nyugat hajlandó növelni a segítség mértékét; a hetek szavai szerint például összesen húszmilliárd fontot hajlandók áldozni erre a célra.
V.L
MA
A KLASSZIKUS
COLLEGIUM
HUNGARICUMOKBAN
magas szintű tudományos és művészeti felsőoktatás folyt, s most, amikor a tudományágak egyre inkább specializálódnak, fölmerül: vajon fenn tudják-e tartani a jövőben is ezt a szintet, szükség van-e arra, hogy a külföldi magyar ösztöndíjasok ezen intézmények köré tömörüljenek, vagy válasszák inkább az adott ország szaktudományának leginkább megfelelő helyi iskolákat? (Fekete Judit: Magyar házak-6. oldal.)
ÉLELMES ÉS PÉNZÉHES URAK
rándulnak át mezőgazdasági idényben Kártpátaljára, és százszámra toborozzák a százhatvan rubeles átlagfizetésből és még alacsonyabb nyugdíjból tengődő embereket. Kishatárátlépővel Magyarországra hozzák őket, és itt nyomorúságos pénzért dolgoztatják a földeken. (Tóth M. Ildikó: Még csak számítanak a menekültekre... -7. oldal.)
A MAGYAR VETŐMAGKERESKEDELEM
valaha egy óriási monopolvállalatban összpontosult, volt egy nagy budapesti központ és 12 vidéki „ki-rendeltség”. Két évvel ezelőtt a céget a monopóliumok elleni harc jegyében szétdarabolták, 12 vetőmagtermelő és kereskedő kft. alakult, ám megmaradt a központ is, amely a közelmúltban csődöt akart jelentem. (Horváth L. István: Magvas tervek - 9. oldal.)
CSUPA LOVAKBÓL ÁLLÓ KISPLASZTIKA.
Ágaskodó, hőkölő, ficánkoló, szü-gyüket a nap felé kitáró bronzlovak szétszórva, mindenfelé a kiállítóteremben. Lehet vagy negyven karcsú, embermagasságú állványzaton álló bronzszobor. (Tóbiás Áron: Jorgosz, a görög - 10. oldal.)
■ NEMZETKÖZI ÉLET 2-3. OLDAL ■ HAZAI TUDÓSÍTÁSOK
4-5. OLDAL ■ NÉZŐPONT 6. OLDAL H RIPORT-INTERJÚ 7. OLDAL ■ GAZDASÁG 8-9. OLDAL ■ KULTÚRA 10. OLDAL I UNIVERSITAS 11. OLDALI NAPI KRÓNIKA 12. OLDAL B SPORT 13. OLDALI MŰSOROK 14. OLDAL ■ INFORMÁCIÓK, RENDŐRSÉGI HÍREK ló. OLDAL
Vitázó közgazdászok, vetélkedő politikusok
Segítségre szoruló segélyértekezlet
A The Washington Fost elemzése Antall politikájáról
Nyílt levél Iliescuhoz
Jeszenszky útja
Jeszenszky Géza külügyminiszter nétfőn Washingtonba utazott. A magyar diplomácia irányítója szerdán az amerikai fővárosban részt vesz azon a nemzetközi konferencián, amelyen az össze-sereglett külügyminiszterek a volt Szovjetunió utódállamainak nyújtott támogatás összehangolását tűzik napirendre.
Mint az MTI jelentette, a nagy érdeklődéssel várt koordinációs értekezleten Magyarországot Jeszenszky Géza vezetésével erős szakmai delegáció képviseli: a magyar küldöttségben helyet kapott Martonyi János külügyi közigazgatási államtitkár, Bogár László külgazdasági politikai államtitkár és Tar Pál nagykövet.
(Tudósítónktól)
WASHINGTON - Sürgősen szükség van világméretű segélykoalícióra, amit csakis Amerika toborozhat össze, miként azt az Öböl-háború is bizonyította - vélte tudni a Moszkvából hazatért Baker külügyminiszter gondolatait a The Washington Post beavatottnak ható gazdasági szemleírója. A őus/i-kormány kis és megvalósítható lépésekre törekszik csupán, a gyorssegélyek egybehangolására, s nem a hosszú távú
támogatás ügyét kézbe vevő bizottság létrehozására - állítja a The New York Times hírmagyarázója, aki úgy látja, hogy - Margaret Thatcherhez vagy Helmut Schmidthez hasonló formátumú - európai vezetőjű testület felállítása nélkül aligha oldható meg az Atlanti-óceán két partja közt folyó „csúnya vita”. A két értesülés közös nevezője csupán az, hogy a Times-szerző szerint is igyekszik Washington „kipréselni pénzt” a japánokból (Folytatás a 3. oldalon.)
Magyar értelmiségiek nyílt levelet intéztek Ion Iliescu román elnökhöz, melyben a Tőkés László ellen intézett névtelen fenyegetések veszélyességére figyelmeztetnek.
,Mély megdöbbenéssel értesültünk azokról az egyre gyakoribb névtelen fenyegetésekről, amelyek nyíltan Tőkés László és családja élete ellen irányulnak.
Nemrégen 150 000 dollár vérdíjat tűztek ki a fejére a magukat »Nép-bíróságnak« (Tribunalul Popolului) nevező levélírók.
Emlékeztetni kívánjuk excellenci-ádat 1990. december 11-én kelt levelünkre, amelyben felhívtuk figyelmét egyes román körök magyarellenes tevékenységére.
Felháborítónak tartjuk továbbá, hogy a Vatra Romaneaska nevű, kulturálisnak álcázott nacionalista szervezet tovább szítja a gyűlölet lángját a legnagyobb nemzetiségi etnikumok: a magyar és száz kisebbségek, valamint a zsidó és szerb kisebbség ellen.
Ismételten arra kérjük, vesse latba tekintélyét annak érdekében, hogy az emberi és kisebbségi jogok a nemzetközileg elfogadott jogi normák szerint érvényesülhessenek Romániában.
Arra kérjük továbbá, hogy a Román Kormány súlyának megfelelően garantálja Tőkés László és családja életét és biztonságát."
A levelet 42-en írták alá, köztük Faludy György író, Jovánovics György szobrász, Radnóti Sándor kritikus.