﻿Ara: 11,50 Ft
Magyar Nemzet
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
SZERDA, 1992. január 22., LV. évfolyam, 18. szám
Kodály is bólintana?
Kodály Zoltán nem szerette e kifejezést: kultúra. Nem szerette, sőt kárhoztatta is idegensége, jelentéshordozó alkalmatlansága miatt. Tisztelői, követői, elvbarátai koronként föl- és fölelevenítették a mester „kultúraellenességét", és írásaikban, szóbeli megnyilatkozásaikban művelődésről és művészetről beszéltek. Főleg akkor volt erre szükség, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a szellemnek az a hatalmas területe, melyet a kultúra kifejezéssel is szokás illetni, tiltott és engedélyezett részekre szabatik - felülről. Többször és többféleképpen megéltük már az elmúlt évtizedekben - eleink mondják: az elmúlt fél évszázadban -, nogy a művészeteknek és a művelődésnek a politikai hatalom, az éppen egyeduralkodóvá tett eszme-rendszer adott mércét, rangot és szabad jelzést Mi mást tehetett a művészetek és egyáltalán a szellem függetlenségében és önállóságában makacsul hivő ember, Kodály Zoltánra hivatkozva elhatárolódott. Ha ti azt mondjátok odafönn: kultúra, mi azt hirdetjük idelenn, művészet és művelődés.
Amikor pár esztendővel ezelőtt hivatalos napja lett a magyar kultúrának, eltűnődtünk néhányon azon, vajon mit szólna Kodály az elneve-
zéshez: magyar kultúra napja? Tollat ragadna ismét, és helytelenítő mondataival támadná a kultúra szó használatát? Avagy beletörődne, netalántán helyeslőén bólintana: nem bánom, fiaim legyen kultúra? A kijelölt napnak, a Himnusz születésnapjának bizonyosan örülne. O ugyanis pontosan tudta, rettenetes időkben bátran ki is mondta, mit jelent Kölcsey Ferenc Himnusza a magyarságnak versként és megzenésített változatával egyaránt. Talán - mint ködös és viharfelhős korszakokban mindig - tisztánlátásával azt is átalfogná, amit mi a mindennapok kis csatározásaiban csak hébe-hóba ismerünk fel: kis ideje már nem a fölülről irányított kultúra ellen kell védekezni s hadakozni, hiszen a központi irányításnak a szellem régióiban is vége. Hanem a kulturálatlanság ellen, az idegen hatások ellen, általános elbizonytalanodásunk ellen. A mi évszázadokon át alakított, a szomszéd és rokon népekhez, szellemi tejtestvéreinkhez sok tekintetben hasonló, mégis egyedi kultúránk védelmében kell most föllépni ünneppel és hétköznapi igyekezetekkel
Xránt. Hiszen ha régebben az i vész, hogy részekre szabták a hatalmasok a kultúrát, ma attól félhetünk, hogy sokszínű, sokágú ' t nem ismeri föl pátri-
ánk. Elfelejtettük, ha tudtuk egyáltalán, hogy a kultúra fogalmába voltaképpen egész életünk beletartozik. Az emberi érintkezések formája, beszédünk helyessége, kifejezőereje, közéleti viselkedésünk, politikai igyekezetünk, szórakozásunk és pihenésünk. A magyar kultúra fogalmába pedig az is beletartozik, tudja-e itt még mindenki, ki volt Vörösmarty Mihály, ki Radnóti és Benedek Elek? És tudia-e minden kisgyerek, suhanc és ifjú felnőtt, ki volt Kodály Zoltán?
A kultúra - írja lapunk tizedik oldalán Csoóri Sándor - a balsors ellenfele. Mellette a mai magyar irodalom másik nagy embere, Cseres Tibor vizsgálódásba kezd: hol és hogyan csipegette fel élete kezdetén a magyar kultúrát. Természetesen édesanyja dalolásánál köt ki, az anyanyelv énekkel hitelesített legelső „leckéinél". A magyar kultúra ünneplése ma: önmagunk védelme, magyar voltunk felfedezése s megőrzése a felejtések, hiányosságok és vonzó idegen hatások korszakában. Erre a feladatunkra úgy hiszem, Kodály Zoltán is bólintana.
Lőcsei Gabriella
Sem háború, sem béke
Szerbia tekintélymentő lépéseket fontolgat
S ÚJ HANGOT ütött meg a jugoszláv sajtó Magyar-ország vonatkozásában. A belgrádi Borba kedden kiemelt hírben számolt be arról, hogy Göncz Árpád köztársasági elnök levelet küldött Slobodan Milosevics szerb elnöknek. A lap „A jószomszédság közös érdek" címmel ismertette a levelet, és ki-
A KÜLPOLITIKAI HELYZET
„Meg kell értenünk ezeket a fiatalokat, egyszerűen nem voltak felkészülve a háborúra, nem akarták kockára tenni életüket" - mondotta Mihailo Markovié. A magyar országgyűlés külügyi bizottságának vezetője, Horn Gyula üdvözölte, hogy a szerbiai kormányzó párt egyik prominens személyisége a két ország között felhalmozódott feszültség enyhítésére vállalkozik, és túllép azokon a kölcsönös vádaskodásokon, amelyek az elmúlt hónapokban jellemezték a magyar-szerb viszonyt.
m KUDARCRA VAN ÍTÉLVE az államközösség elképzelése és ezért - amíg nem késő - elő kell venni a Novo-Ogarjevóban kimunkált gorbacso-, vi szövetségi szerződést, hogy azok a köztársaságok, amelyek korábban elfogadták alapelveit, aláírhassák az okmányt. Erre a következtetésre jutott a Pravda hasábjain Viktor Akszjucsic orosz kereszténydemokrata parlamenti képviselő, aki szerint az államközösség valójában a nacionalista rezsimek - például az ukrán - érdekeit szolgálja, és sokkal inkább a volt szovjet köztársaságok végleges elkülönülését segíti elő, nem pedig összefogásukat. A képviselő külön is aggasztónak tartja,' hogy az elkülönülés mindenekelőtt a három nagy szláv köztársaság, Oroszország, Ukrajna és Belorusszia között a legszembetö-taloknak nincs különösebb okuk az aggodalomra,. nőbb. A szövetségi szerződés felmelegítése és
emelte, hogy a magyar elnök személyesen törekszik a Szerbiával való jószomszédi kapcsolatok kialakítására. Az újság megemlítette azt is, hogy Magyarország jó kapcsolatokra törekszik minden délszláv köztársasággal, és hogy eközben nagy hangsúlyt kap a nemzeti kisebbségek helyzete. A Borba kitért arra is, hogy Antall József és Jeszenszky Géza szintén állást foglalt a Szerbiával való jó kapcsolatok mellett. Hasonló hangnemben nyilatkozott az MTI tudósítójának a Szerb Szocialista Párt alelnöke. Mihailo Markovic az interjúban azt hangoztatta, hogy Budapest és Belgrád a fontos észak-déli útvonalak mentén fekszik, s kölcsönös érdek a kapcsolatok fejlesztése. A nyilatkozat több szempontból is új elemeket tartalmazott, egyrészt a szerb kormánypárt hosszú idő óta először említette a kapcsolatok javításának lehetőségét, másrészt az interjú már az után készült, hogy Magyarország elismerte Horvátország és Szlovénia függetlenségét. Mihailo Markovic úgy foglalt állást, hogy a háború elcsendesedésével, a politikai viszonyok stabilizálódásával párhuzamosan megnyílik a lehetőség a gyümölcsöző együttműködés kialakítása előtt. A Szerb Szocialista Párt alelnöke szerint a Magyarországra menekült vajdasági fia-' ülönösebb
mielőbbi aláírása ugyanakkor számos ellentétet szító problémát levenne a napirendről - vélekedett az orosz képviselő. Egyértelművé tenné a Szovjetunió jogutódlását minden területen, és feleslegessé válnának a hadseregről folyó viták, hiszen az továbbra is szövetségi irányítás alatt maradna. Akszjucsic a novo-ogarjevói megoldás előnyei közé sorolta az egységes rubeltérség és bankrendszer megőrzését is. m KÖZÖS JAVASLATOKAT alakított ki Budapest, Varsó és Prága a FÁK államainak szánt humanitárius segélyek és technikai támogatási tervek vonatkozásában. Erről tájékoztatta az MTI tudósítóját Jeszenszky Géza, aki a ma kezdődő washingtoni tanácskozáson részt vevő magyar küldöttséget vezeti. A külügyminiszter szerint a magyar jelenlét egyik célja, hogy az ország a Nyugat által finanszírozott szállításokkal kapcsolódhasson be a segélyprogramokba. A visegrádi hármak felhívják majd a figyelmet arra, mennyivel gazdaságosabb lenne, ha a FÁK-nak szánt nyugati támogatás egy részét a kelet-közép-európai országok mezőgazdasági termékeit, élelmiszereit, gyógyszereit megvásárolva folyósítaná a Nyugat. Az amerikai kezdeményezésre összehívott tanácskozáson nézeteltérések várhatók Washington és szövetségesei között. Elsősorban Németország, de a franciák és mások is kifogásolták, hogy bár a FÁK-nak adott támogatás túlnyomó részét Nyu-gat-Európa biztosítja, mégis Ame’rika törekszik egyfajta vezető szerepre.	(P. L.)
Jeszenszky az ENSZ-főtitkámál
New Yorkból jelenti az MTI: Jeszenszky Géza külügyminiszter kedden New Yorkban megbeszélést folytatott Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárral. A találkozón az ENSZ-nek a jugoszláviai válság leküzdésére irányuló erőfeszítései állottak előtérben. A külügyminiszter találkozott Sir Dávid Hannay-ve 1, a Biztonsági Tanács soros - brit - elnökével is. Magyarország két évre tagja a testületnek. Jeszenszky Géza ezt követően továbbutazott Washingtonba, ahol a FÁK-nak nyújtandó támogatás összehangolásáról rendezett nemzetközi tanácskozáson vezeti a magyar küldöttséget.
Egyetértés Bonn és Párizs között
Bonnból jelenti az MTI: Hans-Dietrich Genscher német, és Roland Dumas francia külügyi államminiszter egyetért abban, hogy az Európai Közösségeknek Jugoszláviában az együttműködés politikáját kell folytatnia minden résztvevővel a békés rendezés érdekében - közölték a két külügyminiszter bonni találkozójáról kedden kiadott kommünikében. A hivatalos tájékoztatás szerint Genscher és Dumas kimerítő eszmecserét folytatott „a jugoszláviai helyzetről”.
Genscher és Dumas első ízben találkozott azóta, hogy Bonn január 15-én diplomáciai kapcsolatot létesített Zágrábbal és Ljubljanával. Ugyanazon a napon Franciaország elismerte ugyan Horvátországot és Szlovéniát, de Zágrábba egyelőre nem küld nagykövetet, követve a őűd/nfer-bizottság (az EK égisze alatt zajló Jugoszlávia-konferencia keretében felállított döntőbizottság) ajánlását, amely úgy szól, hogy Horvátországban nem látják kielégítő módon biztosítottnak a nemzeti kisebbségek jogait.
A két miniszter Bonnban egyetértett abban is, hogy az illetékes külügyminiszterek januári prágai tanácskozásán a volt Szovjetunió ösz-szes utódállamát fel kell venni az EBEÉ-be. Genscher és Dumas közös fellépést helyezett kilátásba a nukleáris hadiiparban alkalmazott szakemberek más országba való átcsábításának megakadályozására.
Belgrád menti, ami menthető
Ismételt vád: „kacsingatás a Vajdaság felé”
ÚJVIDÉK - A felülvizsgálás ideje. Ez a címe a szerb hivatalos álláspontokat tükröző Politika című napilap kommentárjának, amely szinte konklúzióként szögezi le, hogy amennyire január 15-e a szerbek számára a csalódás napja volt, annyira a kijózanodásé is, de a felülvizsgálás napja is: hogyan kell viselekedni mostantól a világban, amelyben „az érdek fontosabb az őszinte barátságnál, és a hazugság döntőbb az argumentumoknál”. Függetlenül a kommentár elkeseredett és szemrehányó hangvételétől Szerbiában valóban megkezdődött a mentése annak, ami menthető, a politikai célok redukálása, illetve alkalmazása az újonnan kialakult szituációhoz. Ez azonban semmiképpen sem megy zökkenők nélkül, amit bizonyít a Szerbián kívüli szerbek vezetői és Belgrád közötti (a horvát Vjesnik szerint megjátszott) nyílt konfrontáció, a kiéleződött ellentét az oppozíció radikális részével, de a pravoszláv egyház politikai fellépése is, amely szembefordult ugyan Milosevicsékkel - nem nevezve meg az elnököt -, s látszólag inkább Babi-csékhoz került közelebb, de sokat en-
gedett korábbi radikális, helyenként harcias álláspontjából. A fordulat azonban esetében nem olyan nagy, mint a hivatalos politika irányítóinál, akik szinte az ellenkezőjét mondják annak, amiért nem is olyan régen határozottan kiálltak, s amit a propaganda teljes erejéből fújt. (Most pedig
még a felizzított kedélyeket is csillapítania kell.)
Milán Martics krajinai belügyminiszter azonban nem hisz a tűzszünetben. Szerinte támadás várható a „köztársaság” ellen, s megismételte a már ismert álláspontokat, hogy a (Folytatás a 2. oldalon)
A KISEBBSÉGI RENDEZES MINTÁJA
Az Európai Közösség rögzítette Horvátország elismerésének pontos feltételeit. A precedens megkönnyítheti, hogy megszűnjenek azok a nemzetiségi konfliktusok, melyek megakadályozták a közép- és kelet-európai országok stabilizálódását és demokratizálódását. (Fejtő Ferenc írása a 3. oldalon.)
A DON-KANYAR SODRÁSÁBAN
A második világháború átértékelése itt feszeng szellemi-politikai életünkben. Már nem egyszerűen arról van szó csupán, hogy kinek volt igaza, hanem a revízió mintha magát a háborús győzelem és vereség problémáját érintené. (Szabó Miklós: Ki nyerte a második világháborút? - 7. oldal.)
KÁRPÓTLÁS A TŐZSDÉN
Nagy várakozás előzi meg a kárpótlási jegyek tőzsdére kerülését. Ma még nem lehet tudni, hogy milyen hatást okoznak, de minden bizonnyal elősegítik a privatizált vállalatok tőzsdei megjelenését. (Bubrik Gáspár interjúja Hardy Ilonával - 9. oldal.)
DAVIS KUPAELŐZETES
Világsztár vendége lesz a Folyondár utcai sportcsarnoknak a hónap végi Davis Kupa teniszmérkőzésen - kapta az információt lapunk az ATP-világranglistán nem is olyan régen még 10. helyen jegyzett Vojtek Fibak érkezéséről. (Ár-vay János: Fibak is játszik Budapesten! -13. oldal.)
ÁLLANDÓ ROVATAINK
■ NEMZETKÖZI ELET 2-3. OLDAL ■ HAZAI TUDÓSÍTÁSOK 4-5. OLDALI NÉZŐPONT 6-7. OLDALI GAZDASÁG 8-9. OLDAL ■ KULTÚRA 10. OLDAL ■ ÖRMÉNYORSZÁG 11. OLDALI NAPI KRÓNIKA 12. OLDAL ■ SPORT 13. OLDAL ■ MŰSOROK, T. SZERK.! 14. OLDAL B NAPI KRÓNIKA, INFORMÁCIÓK, RENDŐRSÉGI HÍREK ló. OLDAL
A Nyugat aggódik Jelcin egészsége és a volt szovjet atomfegyverek miatt
HIROSSZEFOGLALONK
Borisz Jelcin orosz elnök nogy-britanniai hivatalos látogatásra szóló meghívást fogadott el. Ezt Douglas Hurd brit külügyminiszter kíséretének egy tagja közölte, miután a brit küldöttség visszatért oroszországi, kazahsztáni és ukrajnai látogatásáról.
A The Times című brit lap kedden, Hurd látogatása után arról írt, hogy Jelcin egészségi állapota aggodalomra ad okot, mert brit vélekedés szerint nincs hozzá hasonló tekintélyű vezető az egész FÁK-ban. Jelcinen kívül nincs senki, aki a nagy gazdasági és társadalmi átalakulás közepette képes lenne féken tartani Oroszország hatalmas lakosságát, és a túlnyomórészt orosz tisztek vezette szovjet fegyveres erőket. A hadsereg, illetve a nukleáris fegyverek sorsa pedig különösen aggasztja Nagy-Britanniát és a többi nyugati országot.
Ezt az aggodalmat támasztja alá az Izvesztyija
keddi beszámolója arról, hogy december 20-án a közép-ázsiai Kazahsztán területéről egy SS-19 típusú interkontinentális ballisztikus rakétát lőttek ki. Az állítólag kísérleti céllal történt rakétakilövésre a moszkvai központi katonai parancsnokság utasítására és a kazah hatóságok tudta nélkül került sor. Kazahsztáni hivatalos személyiségek megerősítették az Izvesztyija hírét, hozzátéve, hogy nem rendelkeznek olyan technikai eszközökkel, amelyekkel képesek lennének ellenőrizni a saját területükről történő rakétakilövéseket.
A moszkvai lap beszámolója újólag megkérdőjelezheti a volt Szovjetunió helyébe lépett Független Államok Közösségének birtokában lévő hadászati fegyverek ellenőrzését. A kazahsztáni incidensre olyan időben derült fény, amikor erősödő aggodalmat kelt az a bizonytalanság, hogy ki ellenőrzi az Oroszország, Belorusszia, Ukrajna és Kazahsztán birtokában lévő nukleáris tömegpusztító fegyvereket.
Eközben Leonyid Kravcsuk ukrán elnök igyekezett megnyugtatni a Kijevben tartózkodó amerikai szenátorokat az atomfegyverek sorsát illetően. Az ukrán elnök hangoztatta, hogy országa nem tér le a választott útról, amelynek keretében független, demokratikus és atomfegyvermentes állam akar lenni. Kravcsuk elmondta, hogy a volt Szovjetunió államainak vezetői megértették Ukrajna igényét saját flotta kiépítésére. Megalakult az a bizottság amely elkülöníti a fekete-tengeri flotta stratégiai részét, majd a hagyományos fegyverzettel elátott Ukrajnának adja át. Megszületett a döntés arról is, hogy idén júliusig a taktikai, 1994-ig pedig a stratégiai atomfegyvereket is megsemmisítik. A leszerelés ellenőrzésére vonatkozó kérdésre azt válaszolta, hogy azt Ukrajna és Oroszország végzi, de szó van nemzetközi megfigyelők bevonásáról is.
(Folytatás a 3. oldalon)