﻿Ma®ar Nemzet
Ara: 11,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHO SÁNDOR
CSÜTÖRTÖK, 1992. január 23., LV. évfolyam, 19. szám
Túlélés
„A Magyarországi Szociáldemokrata Párt békéscsabai szervezete felhívja Magyarország ösz-szes önkormányzatának a figyelmét, hogy a településeiken, telepeiken még meglévő, kommunista múltat idéző emléktáblák, csillagok stb. eltávolítását nagy szakértelemmel (van benne gyakorlatunk), ingyen és bérmentve elvégzi. Ezzel is szeretnénk hozzájárulni a rendszerváltás felgyorsításához és az emberek jobb közérzetének a megteremtéséhez..."
íme egy takarékossági lehetőség az önkormányzatok számára. Nem tudom, hogy hol, mekkora összeg maradna a kasszában, ha igénybe vennék. Néhány tízezer vagy néhány százezer forint? Annyi minden bizonnyal, amennyi elegendő lenne a település néhány elesett emberének, családjának a segélyezésére, ami valóban javíthatná a kedélyüket. Ajánlatos megfogni minden fillért, mert az idei év nagyon nehéznek ígérkezik. Az ön-kormányzatok többsége a jelek szerint a szinten tartás és az ellehetetlenülés köztes állapotában vegetálja végig ezt az évet.
Az irritáló szimbólumok eltüntetése jogos, ez a felajánlkozás azonban nekem a segítőkészség más, hasznosabb, célszerűbb módjait juttatta az eszembe. Például: a dunántúli városban az egyik vállalkozó iparos az ingyenkonyha fenntartását támogatja; a baranyai téesz átvállalja az idősek napközi otthonának a fenntartását; az alföldi város egyházai összefogva a család-segítő munkában nyújtottak értékes támogatást az önkormányzatnak. De sok helyen elkelnének az ilyen patronálok, mecénások, újsütetű virilisták!
Bár fejlesztésekre a legtöbb településen alig telik - csak az intézmények üzemeltetését tudják úgy-ahogy biztosítani -, megnyugtató lehetne, hogy az önkormányzatok költségvetésében szociális ellátásra segélyezésre fordítható összegek általában növekszenek. Csakhogy a'látszat csal: a többlet lényegében az inflációs értékvesztést pótolja, ugyanakkor a segélyt igénylők száma az idén a jelek szerint sok helyütt megduplázódik. Sokan nagy reményeket fűztek a helyi adók bevezetéséhez. Ez a remény csak ott válik valóra, ahol jelentős az idegenforgalom, nyereséges gyárak, szövetkezetek dolgoznak, jelentős az iparos réteg. A községek zöme nem él a helyi adó kivetésével, nem akar elviselhetetlen terheket az állampolgárok nyakába akasztani. A városokban az állami lakások lakbérének az emelésével tehetnének szert többletbevételre, a legtöbb helyen azonban nem kívánnak ehhez az eszközhöz nyúlni. Legalábbis egyelőre nem. Ha egy családban nagy a szükség, annak tagjai összefognak, keresik a módját a nehéz időszak túlélésének. Az ön-kormányzatok nagy részénél azonban manapság a pénzhiány és egyéb feszültségek marakodásba torkollnak. S a belső harcban, egymás címkézésében pártszempontok dominálnak, s nem a köz érdekét tartják szem előtt, hanem a polgármestert vagy egyes képviselőket igyekeznek lejáratni.
Ahol a testület tua - megtanul - gazdálkodni, ahol leleményesek, ott azért valahogy majd eleveznek, tartják a szintet. S amikor a kevés pénzt elosztják, tudják, mit követel tőlük a humánum, az emberi tisztesség. Ezzel, ha nem is teremtenek jobb közérzetet az állampolgároknak, de legalább szinkronba kerülnek igazságérzetükkel.
Keserű Ernő
Bush megnyitója a washingtoni konferencián
Világkoalíció körvonalazódik a szovjet utódállamok megsegítésére
m KI FIZESSE A SZÁMLÁT - ez az egyik fő kérdése annak a washingtoni konferenciának, amelyen 47 ország képviselői arról tanácskoznak, miként segélyezhetnék a Független Államok Közösségét, vagyis a volt szovjet köztársaságokat. A bajorországi Süddeutsche Zeitung véleménye szerint „a Nyugatnak nincs több pénze, Japánnak és az Öböl-államoknak kell fizetniük". A lap szerint - s ez már többször elhangzott bonni hivatalos körökben is - a németek már eleget fizettek, most másokon a sor. S valóban, úgy két esztendeje Németország viseli a kelet felé irányuló segélyezések fő terhét: hetvenötmilliárd márkával szemben az amerikaiak csak hatmilliárd márkát fordítottak erre a célra. Igaz, a németek sem teljesen önzetlenül voltak ilyen adakozók: a nemzeti egyesítés oltárán áldoztak ekkora összeget. A washingtoni koordináló konferencián részt vesznek a visegrádi hármak képviselői is, közöttük Jeszenszky Géza. A magyar külügyminiszter szerint e három ország kitűnően együttműködik ebben a kérdésben, közös az a kívánságuk, hogy a Nyugat Magyarországon, Csehszlovákiában és Lengyelországban vásárolt árukat szállítson a szovjet
| A KÜLPOLITIKAI HELYZET |
utódállamokba. A visegrádi hármak közös nyilatkozatukban keleti tapasztalataikat, szakértelmüket is felajánlják e tekintetben.
SS NÉPSZERŰSÉGÉNEK NÖVELÉSÉRE akarja talán felhasználni ezt a konferenciát is Bush elnök, e kezdeményezéssel pótolni a tényleges anyagi áldozatot, amelyet az Egyesült Államok kormánya nem engedhet meg magának. Az amerikai állam-adósságok rendkívül nagyok, az elnök ilyen jellegű kötelezettségeket nem vállalhat. Csak tovább csökkenne tekintélye a közvéleményben. Sajtójelentések szerint George Bushnak „újabb iraki győzelemre" lenne szüksége ahhoz, nogv megnyerje a közeledő választásokat. A moszkvai rádió szerint például Szaddám Húszéin „eltávolítása" ismét felfelé irányítaná népszerűségi görbéjét. „A dolog természeténél fogva egyelőre nem szivárogtak ki egy esetleges titkos amerikai akcióra vonatkozó elképzelések, de Washingtonban
most amolyan vihar előtti csend honol" -hangoztatta a rádió. Az ilyen hírek azonban nagyon óvatosan kezelendők, találgatásnál többre nem szabad becsülni őket.
m A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ tanulságai is felbukkanhattak a magyar köztársasági elnök gondolataiban, amikor Tokióban nyilatkozott a Ni-hon Keizai Simbunnak, a vezető gazdasági körök lapjának. „Nem szabad megengedni, hogy a nemzetiségi kérdés megoldásának vesztese legyen, mert a vesztes bosszút fog állni és újabb veszélyeket idéz elő. Olyan megoldást kell tehát találni, amelyet mindenki elfogad - idézi a lap a magyar államférfit, aki az interjúban a jugoszláviai válsággal, a volt szocialista országok és a jugoszláviai nemzetiségek problémáinak hátterével foglalkozott. A mostani határokat lehetetlenség megváltoztatni, hiszen etnikai határokat nem lehet meghúzni úgy, hogy az minden népnek megfeleljen - fejezte ki meggyőződését Göncz Árpád, leszögezve: diplomáciánk nagy erőfeszítéseket tesz, hogy a környező országokban biztosítsák a magyar kisebbségek jogait.	(T. I.J
A „hármak” háromszögű hadműveletet sürgetnek
Baker a segélyezésben nemzetközi munkamegosztásra szólít fel
(Tudósítónktól)
WASHINGTON - „Globális kihívásnak" minősítette a külügyminiszteri konferenciát megnyitó Bush elnök a szovjet utódállamok	demokratikus
erőinek megsegítését. A visegrádi hármak közös nyilatkozata figyelmeztet a veszélyek „súlyosságára", és részt kérve a nemzetközi akcióból, „háromszögű" segélymegoldásokat sürget.
Amerikai nem inoghat meg, amikor ezek az új államok a mi elveinkhez igyekeznek kapcsolódni - érvelt az újraválasztás előtt álló és a nemzetet „befelé fordulásra” biztató politikai kihívással szembenéző Bush elnök az exszovjetek demokratikus erőinek „világkoalícióval” történő megsegítése mellett. S mielőtt a State Departmentben ezt hangoztatva megnyitotta a nemzetközi segélyakció egyeztetésére egybehívott kétnapos külügyminiszteri értekezletet, az amerikai elnök még a Fehér Házban tartott rövid sajtóértekezletén megállapította, hogy országa „mindig” a bajban lévők segítségére sietett, és most is ezt óhajtja tenni,
állam és hét nemzetközi szervezet tanácskozásának nyitányán pedig bejelentette, hogy további 645 millió dolláros gyorssegélyt kíván kérni a kongresszustól a volt ellenfél utódállamainak. Mindamellett Bush jelezte, hogy bár a világnak bizonyítania kell „törődését, hiszen egyedül nem nyerhetik meg a csatát, azt nekik kell megnyerniük”. Ezért is kell a világkoalíciónak „a reformok híveit” támogatnia. Két feladatot is megjelölt az amerikai elnök a tanácskozóknak: ezen a télen és tavaszon át kell segíteni az exszovjeteket a „kritkus” ellátási gondokon, de támogatni kell őket hosszabb távon is a piacgazdaság kiépítésében és az atomveszély leküzdésében.
Busht külügyminiszterének, Bakernek az amerikai felfogást részleteiben kifejtő beszéde követte, ki „globális rendkívüli állapotot” emlegetett, s ahhoz illő „kollektív bekapcsolódást” sürgetett. S felidézve - az amerikai irányítású - Öböl-háborús koalíciót, Baker úgy vélte, ezt akár a reményt biztosító hadműveletnek is nevezhetnénk. S mivel addigra már körözték a State Departmentben Jelcinnek a tanácskozóknak „tisztelgő” és
előre „hálánkat” kifejező levelét, az amerikai külügyminiszter okkal említhette, hogy igény nemcsak a segélyre van, hanem a „tanácsra” is, s ezért a nemzetközi pénzügyi intézményeknek az oroszokkal és többiekkel együtt ki kell dolgozniuk „a hosszú távú reformok hihető terveit”. Mert csakis ekként lehet esély a Bush hangoztatta csata sikerére, s a parancsgazdaságból piacgazdaságot csinálni, a „túlzott militartizálást” felszámolni.
Baker ki is fejtette, hogyan képzelik - nyugati szakértők bevonásával - az atomveszélyek enyhítését, s Bush már kora reggel azt fejtegette a sajtónak, hogy Amerika és a világ „nagy tétje” az új nemzetközösség „békés fejlődésében” ettől és a demokratizálás sikerétől függ, noha már ma is „kisebb a minket fenyegető nukleáris veszély, mint bármikor korábban”.
(Folytatás a 3. oldalon)
MA
TÚLFESZÍTETTÉK-E A NÉMETEK A HÚRT?
A balkáni kapcsolatokért ugyan nem áldozza fel Bonn a nyugati barátságot, de az elismerések feletti vita mégis az európai erőviszonyok átrendeződésének jele. (Tatár Imre: Kötéltánc - 2. oldal.)
HUSZONHÉTEZER
KÁBÍTÓSZERES
van a becslések szerint hazánkban. S tranzitországból célországgá válunk, miközben nincs nemzeti drogstratégiánk. (Tudósításunk a 7. oldalon.)
KILENCMILLIÁRDOS
NYEREMÉNYALAPJA
volt tavaly a Szerencsejáték Rt.-nek, amely az igényes piac kialakítását tűzte ki célul. S nem feledkeznek meg a kispénzű totózók, lottózók érdekeiről sem. (Bubrik Gáspár: Szerencse fel! - 8. oldal.)
COUSTEAU-NAK ESZÉBE NEM JUTNA
filmet forgatni a Balaton növény-és állatvilágáról. Ezért megkérdőjelezhetetlen a magyar ismeretterjesztő filmeket készítő műhelyek szükségessége. (Devich Márton: Nekik marad az uraságtól levetett holmi... -10. oldal.)
„AZOK TÁMADNAK LEGHANGOSABBAN,
akik régen a legtöbbet kapták” -állítja Andorka Rudolf, az OTKA-bizottság elnöke a tudomány támogatására fordítható összeg elosztásáról. (Monstkó Éva interjúja
11.	oldalon)
B NEMZETKÖZI ÉLET 2-3. OLDAL B HAZAI TUDÓSÍTÁSOK 4-5. OLDAL m NÉZŐPONT 6. OLDAL B RIPORT-INTERJÚ 7. OLDAL B GAZDASÁG 8-9. OLDAL B KULTÚRA 10. OLDAL B TUDOMÁNY 11. OLDAL B NAPI KRÓNIKA 12. OLDAL B SPORT 13. OLDAL B TV-, RÁDIÓMŰSOR, MOZIMŰSOR 14. OLDAL B NAPI KRÓNIKA, INFORMÁCIÓK, RENDŐRSÉGI HÍREK ló. OLDAL
Román cáfolat
A BIE-küldöttség befejezte munkáját Budapesten
Február 27-én végső döntés az expóról
séggel, ahol csak az „igen” és a
Bukarestből jelenti az MTI: Romániában a jelenlegi időszakban semmiféle csapatátcsoportosítás nem folyik a február 9-i helyhatósági választásokkal kapcsolatban - hangsúlyozza a román védelmi minisztériumnak szerdán, a bukaresti rádióban beolvasott állásfoglalása. A Rompres által is ismertetett közlemény szerint ugyanis a romániai magyar nyelvű sajtóban, így a kolozsvári Igazság keddi számában a valóságnak meg nem felelő állítások jelentek meg.
A kolozsvári Igazság című lap keddi számában arról a több rádióállomás által is megerősített hírről számolt be, miszerint nagylétszámú katonaság átirányításával próbálják meg befolyásolni a február 9-re kitűzött helyhatósági választások eredményét. A dési laktanyából például a Bihar megyében lévő Állami Mező-gazdasági Vállalatnak üresen álló épületébe mintegy ezer katonát telepítettek át. Hasonló jelzés jutott el a laphoz Szatmár megyéből is. A jelek
szerint oda küldtek át hirtelen nagyobb számú katonaságot, ahol várható, hogy a helyhatósági szavazatok valamivel több, mint a felét az RMDSZ, vagy legalábbis az ellenzék viszi el - mutat rá a lap. Az Igazság arról is beszámol, hogy az RMDSZ képviselői ebben az ügyben felkeresték Románia védelmi miniszterét, aki kérte, hogy e hét folyamán minden hasonló esetet jelentsenek neki.
A román kormánynak semmiféle hivatalos álláspontja nincsen Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter moldovai látogatásával kapcsolatban -jelentette ki Traian Chebeleu, a román külügyminisztérium szóvivője szerdai sajtótájékoztatóján. A szóvivő, aki egy kérdésre válaszolt, magyarázatként hozzátette, hogy Jeszenszky Géza útját diplomáciai rutinlátogatásnak tekintik. A magyar külügymin-sizter sokat utazik, kisinyovi látogatása előtt Kuvaitban és más országokban is járt, mindez a magyar diplomáciára és az illető országokra tartozik.
A Világkiállítások Nemzetközi Irodája (BIE) főtitkára, Marie-Helé-ne Defrene asszony és a Budapestre látogatott szakértői küldöttség vezetője, Marcel Galopin, Baráth Etele kormánybiztossal együttes sajtótájékoztatón számolt be kétnapos vizsgálódásuk eredményeiről.
Marcel Galopin elmondotta, hogy fáradt, de boldog emberek, mert úgymond: történnek még csodák a Duna partján". Az aránylag rövid idő alatt sikerült áttekinteni és szintetizálni mindazokat a problémákat, amelyeket fontosnak ítéltek. Igaz, már hosszabb ideje foglalkoznak a budapesti expóval, de ezzel küldetésük még nem ért véget. A delegációnak február 20-ra jelentést kell a BIE végrehajtó bizottsága elé terjeszteni. Ezt követően február 27-én a rendkívüli közgyűlés hozza meg a végleges döntést. Hozzátette azon-
ban - visszautalva a „Duna-parti csodákra” -, hogy a Szajna-parti csodákra nézve semmiféle előzetes jóslásokba sem bocsátkozhat.
Az elnök aláhúzta: a világ többi országa nélkül aligha lehet világkiállítást rendezni, ezért az ő véleménye semmiképpen sem helyettesítheti 43 szuverén, független állam véleményét. A küldöttség missziója az volt, hogy tapasztalataik alapján ezeknek az országoknak megbízható, hiteles információkkal szolgáljanak.
Defrene asszony elismeréssel szólt azokról az erőfeszítésekről, amelyeket a számtalan kérdésükre nyújtott részletes és sokoldalú információk alkalmával tapasztalt. Az eltelt 48 óra tapasztalatait - jelentésbe sűrítve - a BIE minden tagja megkapja. Arra a kérdésre, hogy milyen szavazással döntenek az ülésen, a válasz úgy hangzott: egyszerű szótöbb-
„nem” szavazatokat veszik figyelembe, a tartózkodást nem.
Kérdésünkre, hogy voltak-e a finanszírozást illető kételyeik, mivel ezúttal nem egy gazdag, nagy ország rendezne világkiállítást, és kielégítő válaszokat kaptak-e ebbeli kételyeikre, M. Galopin így felelt: nem voltak és nincsenek kételyeik, nincs olyan érzésük, hogy bármilyen vonatkozásban ne elégítették volna ki bőségesen „információéhségüket”.
Egy másik kérdésre, hogy igényelt-e a BIE-küldöttség valamelyik vonatkozásban módosítást az elképzelésekben, Baráth Etele azt mondottá: a küldöttség nem fogalmazott meg elvárásokat, csakis értelmezési vagy pontosítási, illetve továbbfejlesztést igénylő felvetéseik voltak.
(komor)