﻿SZOMBATI MELLÉKLETÜNK
Magyar Nemzet
Ara: 11,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
SZOMBAT, 1992. január 25., LV. évfolyam, 21. szám
K
Miből élünk?
írta: Kovács Judit
inyitom a tévét és meglepődöm az idős polihiszto-. ron, aki egy pulpitusról éppen azt hirdeti, hogy a szegénység veszedelme újságírói csúsztatás csupán. Bárcsak az volna! Akkor egy helyreigazítással megszüntethetnénk a nyomort.
A professzor szól arról is, mivel több segélyforrás buzog, egy ember többhöz is járul közülük, és nagyobb pénzhez jut, mintha dolgoznék. Ez megtörténhet, ám akik adják a segélyt, ismerik az embereiket és
Smással is kapcsolatban van-. A segélyhalmozásnak elejét veszik. S nem jellemző az a jogtalan pénzfelvétel sem, amelyet akként személyesít meg a fáma, hogy az, akinek nagy nyugdíja van, jövedelme értékvesztését pótlandó folyamodik segélyért.
Azt is mondják, hogy számosán nem érdemlik meg a segélyt. Tudtommal az érdemekért kitüntetés jár és nem egy tál étel, ami a vád szerint két tál is lehet. Elképzelem az öreg csövest, amint keze fejével megtörli a száját a tartalmas fogás után, majd taxiba vágja magát, hogy ideiében érjen a másik ingyenkonyhára. Még jusson a meleg levesből!
A szegény felelős a nyomoráért. Azért nincs pénze, mert nem akar dolgozni - állítják itt és most -, amikor aki akar és aki tud se kap munkát. Az előítéletek és elfogultságok a régiek. Az általuk diktált gondolatmenet: nem
a szegény sok, haríertv a segélyezett. Azokat pedig ne hizlalják az adófizetők pénzén.
A pártállam idején a szegénységet a rendszer becsületén ejtett foltnak tekintették. Amennyire tudták, elrejtették, illetőleg az rejtőzött el. A tanyák bedeszkázott, elhagyott házaiban, a városok bontásra ítélt romos épületeiben. A munkanélküliek kapun belül voltak, vagy a kmk-sok (közveszélyes munkakerülők) megbélyegzett csoportjába taszították őket. Jó ideig a pénztelenséget az átlagjövedelemben bújtatták el. Az volt a látszat, hogy vezérigazgató és koldus egyazon összeget keres. A szociológia azonban még ideiében felvette a harcot az átlagok ellen -és győzött. Amikor a 80-as évek elején Kádár János meghívást ka-
Ett a szegénységről szóló szocio-jiai tanácskozásra, kifejezte helytelenítését a témaválasztást illetően. A SZETA (a
diploma leértékelődhet. Hogy a sajtó árasztja a pesszimizmust, hogy nemcsak leszakadás, hanem feltörés is van? Igaz. Nyilvános és hivalkodó a gazdagság is ma. Elegáns irodaházak,
Eazar villák, remek autók képé-en. Ám ettől még kirívóbbá válik a nyomor.
Állítom, hogy a borúlátás nem magyar sajátosság, mindenütt eluralkodik dekonjunktúra idején. Nálunk sem csaphat át optimizmusba, ha tudjuk is, hogy a múlt számláit egyenlítjük ki most és befizetünk a jövőre.
támogató alap) és a vele rokonszenvező értelmiség pedig kiérdemelte a belügy figyelmét is.
A mai szegénység nyilvános. Jártunkban-keítünKben szemet szúr. Ettől többnek látszik. Kevesebbnek tetszik viszont a titkoló-zók okán. Ki büszkeségből, ki taktikából, presztízse védelmében nem hirdeti meg, hogy hova
E". Félő ugyanis, hogy aki be-a szegénység „skatulyájába", az bent marad. Működik az „ahhoz képest" faktor is. Az az értelmiségi, aki kiszorult a kulturális életből - mert arra nem költhet -, de még van állása, még megél, mukanélküli kollégájához viszonyítva jó helyzetben van. Az „ahhoz képest" faktor ellenkező irányban is érvényre jut. Aki mellett elhúznak az ismerősök és ismeretlenek, és neki nincs reménye, hogy utolérje őket, az szegénynek érzi magát, ha nem hirdeti is. Az igazi leszakadók önmagukhoz képest kerültek lejjebb. Míg csúsznak lefelé, terjesztik a veszélyérzetet. Mert a leszakadás fenyegetése nagy. Vállalkozásba belebukhat, állást veszíthet az ember; a szakma, a
Mi az, ami leginkább m« rendíti a középréte anyagi helyzetét? A rítékon kívüli jövedelem leépítése - a költségvetési támogatások folyamatos megszűnésével. Annak idején magyarázták minduntalan: nem keres olyan keveset az állampolgár, mint hiszi, mert jövedelme nagy részéhez borítékon kívül jut. Efelett mindenki elsiklott. Hiába hajtogatták a közgazdászok, hogy építsék be a szociális jövedelmeket a bérbe és fizetésbe, s az állampolgár válasszon, hogy milyen ellátást vásárol. Ennek a javaslatnak nem volt realitása. A szociális ellátásokat - áruk nem lévén - nem lehetett megvenni. Most, hogy a borítékon kívüli jövedelem egyre kevésbé egészíti ki a borítékon belülit, most fedezik fel az értékét és szenvedik meg a hiányát. Kezdetben a fogyasztói árak növekedése jobbára a szegényeket tette szegényebbé, a kisnyugdíjasokat nyomorultabbakká. A középrétegek takarékossággal, a fogyasztási szerkezet átalakításával védekeztek. Amikor azonban a gyermekintézmények térítését emelték, már középrétegekhez tartozó családok is úgy döntöttek, hogy kiveszik gyereküket az iskolai napköziből. Ügy hiszem, akkor sújt le igazán a szegénység, amikor a gyerekeket találja el.
Eddig legnagyobb csapás a megélhetésre a lakásrezsi megugrása volt. Bekövetkezett a kifizetetlen közüzemi számlák és lakbérek korszaka. Egyesek ezt nem a pénzhiánynak, nanem valamilyen polgári engedetlenségi mozgalomnak tulajdonítják. Elvégre szegénység nincs. Ezt mi se bizonyítja jobban - úgymond -, mint az OTP elleni ostrom, amikor a lakástartozás felének kifizetése ellenében egy csapásra tulajdonossá válhatott az adós. A bőrük alatt is pénz van, mondták a bécsi portyázások idején a szegénységet tagadók körében. Ezt terjesztik ma is, mert a lakosság devizaállománya egyre nő. Ez az átlagszámítás szokott módszere, így ki lehet mutatni, hogy sikeres vállalkozóra és munkanélkülire ugyanannyi valuta jut. Van itt demagógia bőséggel.
mi cáfolhatatlan, az egykori borítékon kívüli jövedelem nem került a borítékba. Egy része a segélykeretet táplálja, ae abból nem lehet még átlagszámítással sem a kiesett szociális jövedelmeket pótolni. A bérek és fizetések nem igazodnak az inflációhoz, azon keresők kivételével, akik magánvállalatnál helyezkedtek el. Szegénység pedig van. Riasztó jelzéseket ad. Méreteiről becslések vannak, pontos adatok nincsenek. Holott azt a készülő szociális törvény is megkövetelné. Hiteles választ kell adni arra, amit a harmincas években a világgazdasági vál-
An
ság idején megkérdezett a Kupié „Miből, na mondja, miből él Pest?" S miből az ország?
Szíria és Libanon távol marad a moszkvai értekezlettől
Kína is bekapcsolódik a közel-keleti béke-erőfeszítésekbe
Sf MEGLEPŐEN SIKERESNEK minősítette a Financial Times a szovjet utódállamok megsegélyezésé- __________________________
ről szóló washingtoni nemzetközi
konferenciát, maradéktalan derűlátásával azonban szinte
rdül áll a brit lap elemzője. Igen sok akadályt kell leküz-ahhoz, hogy az értekezleten elhatározott akcióprogramot meg is tudják valósítani, meg kell teremteni az anyagi fedezetet, ki kell dolgozni a szállítás, a tárolás és az elosztás rendszerét, továbbá nem kevés múlik a FÁK belső helyzetének alakulásán is. Frans Andriessen, az EK Bizottságának egyik alelnöke gobális összefogást sürget, attól tartva, katasztrófához vezet, ha a volt szovjet köztársaságok közölt megismétlődik az, ami a KGST felbomlását követte: a tagországok hirtelen áru és elsősorban piac nélkül maradtak. Lawrence Eagleburger amerikai külügyminiszterhelyettes is széles körű együttműködésre hívott fel, az Egyesült Államok viszonylag kisebb szerepvállalásával kapcsolatban pedig emlékeztetett a Washington által eddig Európa védelmére fordított százmilliárdokra.
m ÚJABB PUCCSVESZÉLYRE FIGYELMEZTETETT Eduard Sevardnadze a USA Today-nek adott interjújában, de ezúttal népfelkelésre, a gazdasági helyzet miatt elkeseredett polgárok lázadására gondolt. Márpedig az elégedetlenséget csak fokozhatja a Prokopov orosz munkaügyi miniszter által őszre legkevesebb 7-8 millió fősre becsült munkanélküliség, amely miatt, pontosabban a „nem megfelelően előkészített szociális program" miatt Jelcin súlyos bírálattal illette az egyébként általa irányított kabi-
A KÜLPOLITIKAI HELYZET j
lyenes
lig a szakemberek elvánc lása - mint a japán Jomiuri ■Simbun írja, a legmagasabban kvalifikált tudósok is külföldön keresik a megélhetésüket, csak 1990-ben mintegy hetvenezer szakember hagyta el az országot.
m CSAK A HÁZIGAZDA SZEREPE jut Moszkvának a közel-keleti békekonferencia harmadik fordulójában, mivel ma nincs kidolgozott koncepciója a térségbeli helyzet rendezésére vonatkozóan - állapítja meg a Moszkovsz-kije Novosztyi. Az arab országok úgy érezhetik, Moszkva elárulta őket, Izrael ezzel szemben sokat közeledett egykori ellenfeléhez, s feltételeket is támaszthat az orosz zsidók befogadásának fejében. Ezek után a lap az ismételt - habár ellenkező irányú - egyoldalú elkötelezettség veszélyére hívja fel a figyelmet. A keddre tervezett békekonferencia-nyitányt máris veszélyezteti az arab országok elégedetlensége, Izrael mereven elzárkózó magatartása és az eddigi tárgyalások eredménytelensége. Szíria és Libanon már be is jelentették, nem utaznak az orosz fővárosba, és a PFSZ sem döntött még a részvételről. Szíria távolléte nem gátolja meg ugyan a lényegi tárgyalásokat, az Egyesült Államok azonban a bejelentést követően - attól tartva, hogy Izrael minden arab ellensége a távolmaradás mellett dönt - komoly erőfeszítéseket tesz, hogy a palesztinokat rábeszélje a részvételre. Mindenesetre az is tény, hogy Baker külügyminiszter ismét Moszkvába készülődik.	(S. E.)
Kína és Izrael nagykövetet cserél
HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Két éve tartó közeledés és féléves katonai együttműködés után Izrael és Kína pénteken diplomáciai kapcsolatokat létesített. Az erről szóló megállapodást Pekingben írta alá a két ország külügyminisztere. Az egyezmény a legmagasabb szintre emeli a két ország viszonyát, de jelentőségét tekintve messze túlmutat a kétoldalú kapcsolatokon. A megállapodással ugyanis lehetővé válik Kína számára, hogy teljesüljön hőn óhajtott vágya, és aktív szerepet vállaljon a közel-keleti béke megteremtését célzó erőfeszítésekben, ezáltal pedig az elmúlt évek nemzetközi elszigeteltsége után még határozottabban kilépjen a nemzetközi diplomáciai porondra.
Peking a maga módján korábban is igyekezett előmozdítani a közel-keleti rendezést, szerepvállalását (Folytatás a 3. oldalon.)
Bonni nyilatkozat a segélykonferenciáról
Bush üzenete Jelcinnek
Jelcin orosz államfő pénteken fogadta Róbert Sfraussf, az Egyesült Államok moszkvai nagykövetét, aki átadta Bush amerikai elnök személyes üzenetét. A diplomata egyben tájékoztatást adott az amerikai kormányzat döntéséről, amelynek értelmében februárban gyógyszereket és élelmiszert szállítanának légi úton Oroszországba és az új államközösség más államaiba. Borisz Jelcin köszönetét mondott azért, hogy az amerikai vezetés támogatja a gazdasági reformokat. A találkozóról beszámoló TASZSZ hír-ügynökség kiemeli, hogy az utóbbi kérdésről szó lesz Jelcin amerikai látogatásán is, amikor Camp Davidben találkozik az amerikai elnökkel.
A német külügyminisztérium szóvivője, Hans Schumacher elége-(Folytatás a 2. oldalon.)
A TISZA PARTJA A KOKAIN ELOSZTÓHELYE
Ön- és közveszélyessé vált drogfogyasztók, elnémult pincérek, tanácstalan és tájékozatlan szülők, pedagógusok. (A hazai kábítószerezésről összeállítás a 6. oldalon)
KI A PERVERZ NÉMETORSZÁGBAN?
Német művészek és tudósok közül sokan vállalják nyíltan homoszexuális létüket, de a közéletben, a gazdaságban vagy kivált a politikában ma is könnyen kerékbe töri valakinek a karrierjét, ha kiderül homoszexuális hajlama. (Józsa György Gábor: Vita a homoszexuális emancipációról - 8. oldal.)
SUTTYOMBAN VAGYOK BOLDOG
- mondja Cseh Tamás, a Nagy Generáció dalnoka, akinek Beremé-nyi hétéves szünet után a minap átszólt: fogd a gitárt, gyere át. (Baráti Szabolcs: Ne játsszuk azt, hogy félünk megint! - 11. oldal)
TUDTA-E ÖN?
Vetélkedőnk helyes válaszai a 16. oldalon.
Hétfői mellékletünkből
Gl WagarNcnzet |
AZDASAÍj
Összeállítás a vámokról Beszéljük meg...
Bácskai Tamás rovata Játék a kereskedelemben Üzleti kalauz
Mit keli tudni a gépjárműadóról?
Kisbefektetőknek
Karrier
Autó-ingatlan
Kaleidoszkóp
A 301-es parcella
Ki temethető a nemzeti emlékhelyre?
A rádió Vasárnapi Újság című műsora harangozta be a néhai Gyula diák, vagyis vitéz Somogyvári Gyula újratemetésének hírét, azt is tudatván a hallgatókkal, a 301-es parcellában adják meg számára a késői végtisztességet. Az adást követően jó pár telefonhívást kaptunk, amelyek lényege az volt, miért éppen az 56-osok nemzeti emlékhelyére temetik az 1953-ban internálótáborban elhunyt, elsősorban hazafias műveiről ismert írót, a két világháború közötti közélet sokat szereplő alakját. Egyáltalán, ki temethető a 301-es parcellába? - tudakolták olvasóink.
A család kérésére február 14-én kora délutánra tűzték ki a végső búcsú és a temetés időpontját -válaszolja érdeklődésemre Gáspár László, a Rákoskeresztúri új köztemető vezetője. Vitéz Somogyvári Gyulát azért lehet a 301-es parcellában örök nyugalomra helyezni - szögezi le -, mert porhüvelyét is ott találták meg, ahol évtizedekig jeltelen sírban volt elrejtve. A temetőigazgató nem hagyott kétséget afelől, továbbra is fennáll az a hallgatólagos megállapodás, miszerint ha valaki azzal az igénnyel jelentkezik a temetőigazgatóságon, hogy a nemzeti emlékhelyen, vagyis a kibővített 301-es parcellában szeretné eltemettetni hozzátartozóját, az csakis a Történelmi Igazságtétel Bizottsága tudtával és hozzájárulásával teheti meg.
Szólt arról is, az eddigi át- és újratemetések a fővárosi önkormányzat, vagyis jogelődje, a Fővárosi Tanács anyagi támogatásával, valamint a TIB pénzügyi segítségével mentek végbe.
*
Somogyvári Gyula író, újságíró volt. 1919-ben részt vett az ellenforradalomban. A 20-as évek elején Gyula diák néven soviniszta versekkel jelentkezett, később történelmi és világháborús regényeket, színműveket írt nacionalista-militarista szellemben, de németellenes éllel is, a szórakoztató irodalom bűvkörében alkotva. 1935-től kormánypárti képviselő lett. Honatyaként az Országgyűlésben a második zsidótörvény ellen tiltakozott, ezért a németek 1944. március 21-én letartóztatták és a maut-hauseni koncentrációs táborba hurcolták. 1945-ben térhetett haza, a rádiónál igazolták, nyugdíjat kapott, ugyanakkor ötéves szilenciumra ítélték, majd 1950. november 5-én internálták. 1953 februárjában hunyt el, tisztázatlan körülmények között.
*
A továbbiakról az Igazságügyi Orovosszakér-tői Intézet munkatársát, dr. Susa Éva biológus-antropológus szakértőt kérdeztem, aki tavaly szeptemberben az exhumálást is irányította.
-	Hol akadtak rá Somogyvári Gyula porhüvelyére?
-	A Gyűjtőfogház nyilvántartó könyvébe precízen bekönyvelték a 6-os sor 5. helyére -magyarázza -, bár ez az adat a köztemető főköny-
vében nem szerepelt bejegyezve, aszerint ott csak egy üres sírhelyet jelöltek. Somogyvári Gyula 1953. február 12-én halt meg, boncolás nélkül, két napra rá, 14-én földelték el. (Ezért kérte unokája 14-ére a temetés időpontját.) A börtönben a halottakat nyilvántartó könyvet 1953. január 30-án kezdték el vezetni, attól kezdve találtunk bejegyzéseket megrongyolódott lapjain. Ez egybeesett azzal, hogy 1953 legelejétől láttak neki a 301-es parcellába temetni, mert korábban a szomszédos 298-as parcellába hordták ki a börtönből és ásták el titokban az elhunytakat.
-	Mégis sokan firtatják, hogy kerül ő oda, hiszen internálva volt, s nem is került hóhérkézre?
-	Nemcsak politikai okokból kivégzettek vannak ott, hanem grátisz temetések, börtönben elhunytak, köztörvényes bűncselekmény miatt kötél általi halálra ítéltek is.
-	Hol halt meg 58 éves korában Somogyvári Gyula?
-	A Mosonyi úti rabkórházban.
-	Mi volt halálának oka?
-	Szívelégtelenséget, szívgyengeséget tüntettek fel halálokként. De ezek csupán a börtönnyilvántartás adatai.
-	Ki fizeti vajon a temetést?
-	Úgy tudom, nem ad a TIB olyan összeget, mint az 56-osok után, hanem a visszatemetés költségét a családnak kell fedeznie.
(Folytatás az 5. oldalon.)