﻿Magyar Nemzet
Ara: 11,50 Ft
Csúcs
New Yorkban
A brit kormányfő rendkívüli taktikai érzékkel hívta össze a Biztonsági Tanács csúcstalálkozóját. Egyrészt ismét megcsillantotta nagyszerű politikai képességeit a választásokkal kacérkodó Angliában, másrészt e testület tagorszá-
Sainak a vezetőit először össze-ozva történelmi fegyvertényt is végrehajtott. A mai helyzetben - a Szovjetunió összeomlása után, a jugoszláv polgárháború és más világválságok közepette - minden esélyt meg kell ragadni a tárgyalásra, az egyeztetésre, a békés megoldások Keresésére.
Igazi diplomáciai hét vége ígérkezik tehát New Yorkban, hiszen az állam- és kormányfők kü-lön-külön is találkozhatnak egymással ( Antall József orvosai tanácsára nem utazik, Jeszenszky Géza képviseli), s a bejelentett Bush-Jelcin eszmecsere mellett létrejöhet az amerikai-kínai csúcs is. A tanácskozás a világproblémákat öleli fel, ám az érdeklődés homlokterében szükségképpen az áll majd, amiről az amerikai és az orosz államfő is kifejtette a nézetét a minap: miképpen lehetne gyorsan és biztonságosan megszabadulni a legveszélyesebb tömeg-pusztító atomfegyverektől. Az ajánlatok mindkét részről elhangzottak, s bármily merészek is az egy vagy két évvel ezelőttiekhez képest, mégiscsak a régi mondás éled fel, hogy tudniillik az ördög a részletekben bújik el.
Hiszen Jelcin a fokozatos és kölcsönös leépítést helyezte kilátásba, sürgetvén egyben a többi atomhatalmat is a csatlakozásra, az amerikai űrvédelmi tervek módosítását is szorgalmazta. S előreláthatóan hosszas alkudozásokra lesz szükség, hogy a csökkentésbe miként is vonják De a szárazföldi, a tengeri és a légi indítású rakétákat, vagyis folytatódhat a vita a két ország eltérő szerkezetű stratégiai rendszereinek az összeméréséről. Fordulatot sejtet persze, hogy Oroszország nem tekinti ellenségének többé az Egyesült Államokat, ám a moszkvai vendég aligha megy New Yorkba és Washingtonba azért, hogy egyoldalúan leszereljen. Inkább megpróbálja összeegyeztetni a segélykérelmeket az atomhatalmi státusból fakadó lehetőségekkel, s nem lenne igazi politikus, ha nem játszana rá a jogos amerikai aggodalmakra a szovjet utódállamok nukleáris képessége miatt. Baker a moszkvai közel-keleti konferenciát is arra használta fel, hogy puhatolózzék, de félelmei nem szűntek meg.
A BT-csúcsot meghatározhatják ezek a töprengések, ám a zárónyilatkozat, amelynek szövege részben már kiszivárgott, arra utal majd, hogy meg keli erősíteni az ENSZ bekefenntartó tevékenységét, a válságok megelőzésében reá háruló szerepét. Magyar szempontból ez különösen fontos a jugoszláv krízis árnyékában (hazánk az év elejétől nem állandó tagja a Biztonsági Tanácsnak, mintegy Közép-Európa képviseletében). A brit tervezet szerint a résztvevők megerősítenék az alapokmányt is, s ez voltaképpen igen érdekes fejlemény. Hiszen a nagy változások indokolták ennek az értekezletnek az összehívását, ám az állandó tagok összetétele a második világháborút követő erőviszonyokat tükrözi (a Szovjetunió helyét most Oroszország veszi át), amelyek az elmúlt évtizedekben módosultak, s gyanítható, hogy erre azért felhívja a figyelmet az éppen nem állandó tagságot élvező Japán. Nem fejtheti viszont ki erről a kérdésről a véleményét Németország, mert gazdasági és politikai súlya ellenére most semmiképpen sem kötődik ehhez a testülethez.
Blahó Miklós
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
Londoni megálló az amerikai látogatás előtt
Jelcin szorgalmazza az összes atomhatalom csatlakozását a leszerelési folyamathoz
*	ÜDVÖZUK az amerikai és az orosz leszerelési szándékokat más atomhatalmak, de maguk nem óhajtanak csatlakozni a kezdeményezéshez. Jelcin elnök kijelentette, hogy jó lenne, ha Nagy-Bri-tannia, Franciaország és Kína is követné a példát, de az említettek különböző indoklásokkal nemet mondanak. Az angol sajtó azt hangoztatja -s ezt nyilván tárgyalásaikon kifejtette Major miniszterelnök is orosz partnerének -, Angliának olyan kicsi a nukleáris hadereje, hogy a mostani beszédekben vázolt szovjet és amerikai csökkentések után is el fog törpülni a két hatalom arzenálja mellett. Pekingben is udvarias helyeslés fogadta a moszkvai és a washingtoni kiejelentéseket, de „egyelőre" nem szándékoznak követni a példát. A kínai külügyi szóvivő kijelentette: országának csak kevés atomfegyvere van, ez is védelmi jellegű, így náluk a csökkentés majd csak akkor válik időszerűvé, amikor az amerikai és az orosz állomány nem haladja meg ezt.
*	TAGADÓIAG RÁZZÁK a fejüket a párizsi illetékesek is. Franciaország nem látja elérkezettnek az időt hadászati nukleáris elrettentő erejének csökkentésére, jelentette ki a védelmi minisztérium államtitkára. Véleménye szerint a két hatalom ereje még a javallott nagyarányú csökkentés után
\ A KÜLPOLITIKAI HELYZETI
is messze meghaladja majd a „minimális és szükséges elrettentő erő mértékét". A francia szemlélet meglehetősen borúlátó: „a világ még nem kész arra, hogy kilépjen a nukleáris korszakból". Borisz Jelcin, aki felszólal a Biztonsági Tanács pénteki ülésén és tárgyal George Bush amerikai elnökkel, mint ismeretes, egy sor olyan leszerelési ajánlatot is tett, amellyel a washingtoni javaslatokat is le akarja körözni. Van azonban olyan kívánsága is, amelyet Bush elnök aligha Jogad el: arra akarja ösztönözni az Egyesült Államokat, hogy mondjon le csillagháborús programjáról, és ehelyett közös űrvédelmi rendszert hozzanak létre. Ez jól hangzó terv, de az amerikaiak nemigen fognak lemondani arról a legkorszerűbb eszközöket alkalmazó katonai hálózatról, amely vitathatatlan haditechnikai fölényük egyik alapja.
■ AZ OROSZ ELNÖK kétségtelen nemzeközi sikereket arat, otthon azonban igen kemény problémákat hagyott. Sem gondokban, sem bírálókban nincs hiány. Alekszandr Ruckoj orosz alelnök meglehetős élesen fogalmazó cikket tett közzé a
PÉNTEK, 1992. január 31., LV. évfolyam, 26. szám
Pravdában, amelyben egyebek között leszögezi: tökéletes naivitás azt gondolni, hogy a Szovjetunió felbomlása nem jndít el hasonló láncreakciót Oroszországban is. Állítása szerint a jelenlegi nehézségekért egyaránt felelős a múlt rendszer és a gyakran kísérletező, hozzá nem értő mai vezetés. A szerző nem kívánja vissza a Szovjetuniót, de a Független Államok Közösségének megteremtésében számos homályos pontot lát, hiányolja a világosan megjelölt távlatokat. A kivezető utat Ruckoj abban véli felfedezni - s ezzel nem biztos, hogy valamennyi nemzetiségnél, kisebbségnél sikert arat hogy Oroszország egységes államként szülessen újjá, erős központtal. Helyre kell állítani „Oroszország lakóinak történelmi tudatát", s nem szabad lemondaniuk - véli - az orosz történelem fényes fejezeteinek elismeréséről.
■ TELJES GŐZZEL továbbra is egy helyben - így jellemzi sok orosz lap a Moszkvában zajló közel-keleti békekonferenciát. A Pravda megjegyzi:
főszereplő arabok csak az európaiak és az amerikaiak után kaphattak szót, a palesztinok pedig nem is veitek részt, akárcsak Szíria és Libanon, a tárgyalásokon. Á lap ironikusan felteszi a kérdést: vajon kinek rendezték egyáltalán ezt az értekezletet?	(T. I.)
Brit-orosz
partnerszerződés
Londonból jelenti az MTI: Borisz Jelcin orosz elnök csütörtökön a londoni Downing Street 10-ben tárgyalt John Major brit kormányfővel. Az orosz elnök megérkezésekor adott nyilatkozatában megismételte, hogy az atomfegyvertár csökkentésében Nagy-Britanniának, Franciaországnak és Kínának is követnie kellene az amerikai és az orosz példát.
Jelcin és Major csütörtökön Londonban aláírta „a kilencvenes évek brit-orosz partnerségéről’’ szóló közös nyilatkozatot, amely szerint a hidegháború végeztével új lap nyílik a kapcsolatokban. A megállapodásban arról van szó, hogy együtt akarnak működni a fegyveres erők és a fegyverzetek csökkentéséért, illetve a leszerelendő szovjet atomeszközök megsemmisítésében és biztonságos kezelésében. A felek elkötelezték magukat a viták békés elintézésére, a tömegpusztító fegyverek biztonságos ellenőrzésére, fegyveres erőik és védelmi minisztériumuk együttműködésére is.
Az orosz elnök John Majorrel való találkozóján - a londoni orosz nagykövetség közlése szerint - nem erőltette azt a témát, hogy Nagy-Bri-tannia, Franciaország és Kína is kövesse az amerikai-orosz atomleszere-lési példát. A találkozó utáni sajtótájékoztatón azonban Jelcin felvetette ezt a témát. Major egyébként megint elismételte, hogy a brit atomütőerő mérete már most is a lehető legkisebb.
A megállapodás gazdasági részében Nagy-Britannia segítséget és támogatást ígért az orosz piacgazdaság kialakításához és az orosz gazdaság világpiaci beillesztéséhez. A Downing Street 10-i aláírás megkoronázta Major tavaly augusztus óta tartó nemzetközi hadjáratát Jelcin támogatására.
Közös űrvédelmet javasol az orosz államfő
Ruckoj alelnök élesen bírálja Jelcint és a kormányzatot
(Tudósítónktól)
MOSZKVA - Az új orosz leszerelési kezdeményezések egyik célja az, hogy rábírja az Egyesült Államokat az űrvédelmi programmal való szakításra - jelentette ki elutazása előtt a repülőtéren Borisz Jelcin orosz elnök. Ugyanekkor, csütörtök reggel a Pravda legfrissebb száma, amelyben al-elnöke, Alekszandr Ruckoj talán minden eddiginél hevesebb támadást intézett a jelenlegi orosz kormányzat ellen, beleértve immár magát az államfőt is.
A TASZSZ Jelcin nyugati útja első napján tette közzé az elnöknek az ENSZ főtitkárához intézett levelét, amelyben az orosz vezető a XX. század végének óriási eseményeként üdvözli a világ mesterséges meg-osztottáságnak, a két ellenséges tábor szemben állásának a megszűntét. Az emberiség új korszakba lépett -hangoztatja Jelcin üzenete -, a világ újra egyesül a demokratikus értékek és az emberi jogok szilárd talapzatán. Oroszország végre teljesítheti „egyedülálló történelmi küldetését”, összekötő kapoccsá válhat Kelet és Nyugat között - állapítja meg Jelcin, és felhívja Butrosz Gáli figyelmét arra, hogy az új körülmények között kollektiven kell ellenszegülni minden agressziónak és nemzetközi törvénytelenségnek, ki kell alakítani ennek hatékony mechanizmussait.
Jelcin levele részletesen ismerteti szerdán nyilvánosságra hozott javaslatait, amelyeket nemzetközösségi partnereivel a február 4-én esedékes
minszki csúcstalálkozón aprólékosan megvitat. Annyit azonban már Londonba történő elindulása előtt is elárult, hogy a tagállamok elvileg helyeslik azt az alapvető doktrinális változást, miszerint az Egyesült Államok nem tekinthető többé ellenségnek, a szovjet hadászati atomrakétákat azért nem is lehet Amerikára irányítani. Jelcin elismerte: indítványa mögött az a hátsó szándék húzódott meg, hogy rávegye Washingtont az SDI-programról való lemondásra és egy közös globális védelmi rendszer létrehozására.
A Jelcin kíséretében lévő Gajdar miniszterelnök-helyettes röviden vázolta a látogatássorozat gazdaságipénzügyi témaköreit. A tudósítók értésére adták, hogy Moszkva nem kíván újabb hitelkérelmekkel előhozakodni, valószínűleg felvet viszont bizonyos kamattörlesztéssel kapcsolatos kérdéseket. Ezen túlmenően kétoldalú tárgyalások során szó esik majd a külföldi szovjet bankok sorsáról, a Nemzetközi Valutaalaphoz való csatlakozás részleteiről és a gabonaszállítások néhány vonatkozásáról.
Csak találgatni lehet, tudatos volt-e az időzítés, mindenesetre Ruckoj terjedelmes cikkének megjelenése a csütörtöki Pravdában óhatatlanul felidézte a Gorbacsov-szindró-
mát: alig tette ki a lábát az országból a volt szovjet vezető, máris lázas tevékenységbe kezdett a hierarchiában utána következő Ligacsov. A fenti benyomást még inkább megerősíti az a tény, hogy Ruckoj többhetes kórházi kezelés után ezzel az írásával tért vissza a politikai porondra, méghozzá nem is akármilyen visszhangot kiváltva. A Jelcin csapata által kifejezeten mellőzött alelnök ezúttal gyakori novemberi-decemberi megnyilatkozásain túltéve bírálja az államfőt is, amiért nem emlékezteti a reformkabinetet a radikális átalakítást meghirdető őszi beszédének logikájára és választási kampányának legfontosab jelszavaira.
Oroszország nem egyszerűen válságban van, hanem politikai, gazdasági és szociális zsákutcában - állítja Ruckoj, aki szerint ebbe a. szocialista múlt és a demokratikus (Folytatás a 3. oldalon.)
Nyűt, oldott szellem, kompromisszumkészség
Lezárult a magyar-román tárgyalások első szakasza
Két éve volt világszenzáció a bejelentés, hogy magyar kutatók felfedezték azt a szert, amely eltávolítja az élő szervezetből a sugár-szennyeződést. A most kapott támogatással talán hamarosan gyógyszer is lesz belőle... (Információnk a 7. oldalon)
KI VOLT
ESTERHÁZY JÁNOS?
A csehszlovákiai magyar kisebbség tragikus sorsú egykori vezető politikusának életútját elemzi Vigh Károly. A közelmúltban ugyanis északi szomszédaink sajtójában és nálunk is polemikus élű cikkek jelentek meg róla. (6. oldal)
GYERMEKEK NE EGYENEK
a nagytétényi Metallokémia ezer-méteres körzetében fekvő kiskertekben termesztett gyümölcs- és zöldségfélékből - ez áll a holland cég által készített jelentésben. (Huszonhétezer köbméter talajt kellene kicserélni - 7. oldal)
TÖRTÉNELMÜNK
LEGNAGYOBB
FÖLDRENDEZÉSE
következik be, amikor február közepén a termelőszövetkezetek megtudják, mennyi kárpótlási igényt nyújtottak be. (Keresztényi Nándor: Bogárdi Zoltán az új szerkezet kialakításáról - 9. oldal)
NEGATÍV rekordot
DÖNTÖTT
a magyar filmek nézőszáma tavaly. Filmművészetünk helyzetéről, a kilátásokról nyilatkozik Zsombolyai János. (Hanthy Kinga: Filmszemle előtt - válság közben - 10. oldal)
TÍZSZERESÉRE nőtt AZ ASZTMÁSOK SZÁMA
az elmúlt években, s mindez arra int, hogy a tömegközlekedést kell fejleszteni a személygépkocsipark helyett. (György Lajos: Az utazást is „fogyasztjuk” - 11. oldal)
NEM VETTE AT A DIJAT
az Év sportolója szavazáson második helyre rangsorolt világbajnoknő. A „miért”-ről is beszél az inteijúban. (Malonyai Péter: Egy át nem vett díj és két diploma -13. oldal)

Csütörtökön délután befejeződött a magyar-román alapszerződésről folytatott szakértői tárgyalások első fordulója - tájékoztatta az MTI-X Hermán János, a Külügyminisztérium szóvivője. A megbeszéléseket nyílt, oldott, konstruktív szellem jellemezte. Mindkét részről kompromisszumkészség nyilvánult meg. A felek egyeztették a tervezett alapszerződés cikkelyeinek nagyobbik részét. A két küldöttség ennek nyomán elégedetten állt fel a tárgyalóasztaltól. Megegyeztek abban, hogy a szakértői tárgyalások második fordulójára később egyeztetendő konkrét időpontban - várhatóan egy hónap múlva - Bukarestben került sor.
A szakértői tárgyalás során kidolgozták a szer-
ződés egyeztetett preambulumát, és egyetértésre jutottak olyan, a kétoldalú együttműködéssel kapcsolatos kérdéskörökben, mint a katonai és biztonsági, a gazdasági és kereskedelmi, a kulturális, oktatási és műszaki-tudományos kapcsolatok és az együttműködés a tömegtájékoztatási eszközök, az információk szabad áramlásának biztosítása kérdésében. Ugyanígy előrehaladott állapotban van az állampolgárok közötti kapcsolatok bővítésével, a határátkelés korszerűsítésével, új határátkelőhelyek nyitásával kapcsolatos cikkely kidolgozása. Az új alapszerződés a tervek szerint tízéves időtartamra szól majd, s közös megegyezéssel meghosszabbítható.
A budapesti román-magyar szakértői találkozó fontos, de nehéz és hosszadalmas tárgyalási folyamatot indított meg, ha tekintetbe vesszük a felek eltérő véleményeit - vélte Dórin Suciu, a román televízió budapesti tudósítója. A tudósításban az újságíró az eltérő vélemények között első helyen említette, hogy a magyar szerződéstervezetben nincs záradék a határokra vonatkozóan, míg a román változat egyértelműen leszögezi: a két állam kinyilvánítja, hogy semmiféle területi követelése sincs a másikkal szemben és ilyet a jövőben sem fog támasztani. A másik véleménykülönbség - a tudósító szerint - az alapszerződés hasznosságának és szükségességének megítélésében található.
■ NEMZETKÖZI ELET 2-3. OLDAL ■ HAZAI TUDÓSÍTÁSOK
4-5. OLDAL ■ NÉZŐPONT 6. OLDAL B HAZAI TUDÓSÍTÁ-SOK-RIPORT 7. OLDALI GAZDASÁG 8. OLDAL ■ KULTÚRA 10. OLDAL ■ KÖRNYEZETVÉDELEM 11. OLDAL ■ NAPI KRÓNIKA 12. OLDALI SPORT 13. OLDAL ■ MŰSOROK 14. OLDAL fl VETÉLKEDŐNK HELYES VÁLASZAI, INFORMÁCIÓK, RENDŐRSÉGI HÍREK ló. OLDAL
