﻿Magyar Nemzet
Ara: 11,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
SZOMBAT, 1992. február 1., LV. évfolyam, 27. szám
A hit végvárain
írta: Lőcsei Gabriella
Születőiéiben az egyezség: visszahelyezik régebbi helyükre, korábbi adásidejükbe a tévé és a rádió vallásos műsorait. Tiltakozások, feliratok, nyilatkozatok és heves megnyilvánulások után áll vissza a „régi rend", amelyről mindnyájan tudjuk, nem is olyan régi. Szabadabb lehetőségeket, egyházi fennhatóságot a tömegtájékoztatásban a vallás, a hit csupán rövid ideje kapott, a rendszerváltoztatást előkészítő, első órákban. Akkor, amidőn már mindenki számára nyilvánvalóvá vált: az emberi jogokat csak módjával, a hatalom különengedélyeivel érvényesülni hagyó világnak vége. Készülődik az új, amelyben minden polgár az lehet, aki valójában. Ha istenhívő, hát istenhívő, ha materialista, párthatározatok nélkül is az.
A készülődő újnak egyik igen sajátságos jele éppen az volt, hogy irdatlanul nagy lett a „szocialista szektorban" a vallások iránt érdeklődő emberek száma. Fiatalok - kik soha nem hallottak transzcendens tanokról -, kialakult egyéniségű felnőttek - kik a marxizmus-leninizmus elvei s útmutatásai szerint értek meglett emberré - elindultak keresni azt, aki vagy ami túlmutat az evilági célokon és lehetőségeken, elindultak meglelni az Örökkévalót. Istenbe kapaszkodnak - mondotta a kárpátaljai magyar férfi, amikor azzal a tengernyi sokadalommal találkoztam, amely templomát kérte vissza a peresztrojka első óráiban, és nem a személyes vagyonát, polgári jogait. Istenbe kapaszkodnak, kibe is kapaszkodhatnának másba, folytatta kárpátaljai kalauzom az „eligazítást" néhány esztendeje, s e kifejezéssel szemléletesen fogalmazta meg azt a lelki késztetést, amely akkoriban, de azóta is a kelet- és közép-európai népeket jellemezte, jellemzi. A történelmi egyházak, a szabadegyházak, az újabban formálódó vallási gyülekezetek mind-mind egyre töbo hívőt fedezhettek föl maguk körül, miközben nyugat-európai s tengerentúli testvéregyházaikban zengett a panasz: a modern ember elfordul a vallásoktól, formálisan vagy sehogyan sem gyakorolja hitét, kritikusan szemléli a lelki vezetőket, és mindennapi életvitelében nyoma sincs vallása tanításainak,
parancsolatainak. Kicsit irigyeltek bennünket lelki igyekezeteinkért a nyugatiak. Irigyelnek ma is. És miközben szeretetszolgálataikat rohamra indítják ezernyi bajunk, nin-csünk legyőzésére, miközben anyagi s szellemi segítségüket ajánlják fel, csöppnyi - vagy nagyobb? - „önzéssel" azt remények, viszontszolgálatként tőlünk kapják meg a biztatást és a példát: mit kezdhet hitével, vallásos lelkületével a modern kor embere?
Amiért a külföldiek irigykedtek, arra idehaza az országnak új politikai arculatot szabó pártok számítottak. Volt, amelyikőjük társadalomformáló erőnek, volt, amelyik pártprogramnak és volt, amelyik kortesfogásnak tekintette a hívők megszólítását: tartsatok velünk! Vagy: velünk tartsatokl Az eltelt másfél esztendőben csak fokozatosan vált nyilvánvalóvá, hogy melyik politikai csoport mit tart a lelkiismereti és vallásszabadságról valójában, és miként segíti a demokráciában élő embernek azt az elemi jogát, hogy eszmei meggyőződése szerint éljen. E fokozatos és tempós felismerést alkalmanként felgyorsította egy-egy nevezetes egyházi, egyházpolitikai esemény: Mind-szenty József hamvainak hazahozatala, az egyházi ingatlanok visszaadásának ügye, II. János
Pál magyarországi látogatása, az evangélikus egyház zsinata vagy a hetekkel ezelőtt Budapesten megrendezett ökumenikus ifjúsági találkozó. Ezekről kivétel nélkül mindegyik társadalmi, illetve politikai szféra véleményt nyilvánított. E tényleges véleményekből egyértelműen kikövetkeztethette, aki akarta, kinek mennyit ér a hit, a vallás, mennyit az egyházak magyarországi jelenvalósága, szabadságban színesedő, erősödő, régi-új karakterük.
Amit ellenben igen kevesen ismertek fel, és amiről - éppen ezért igen kevés szó esik - az az, hogy a hívő tömegeknek milyen jelentős része volt a rendszerváltoztatás előkészítésében és véghezvitelében. Éppen emiatt mint egykori ellenzéki erőnek, nagyobb beleszólási jogot kellene kapniuk az ország sorsának további formálódásába is. Tomka Miklós valásszociológus nemrégiben több helyütt is elmondta, milyen hátránya az köznapjainknak, hogy a szamizdatot gyártó, tüntetéseket szervező nyolcvanas évekbeli ellenzék és a budai hegyekbe, rétekre rendőri felügyelet kíséretében „vidám zarándoklatra" járó vallásos sokadalmak, Nagymaroson évről évre „lelki erőművet" építő hívők nem találtak, találnak egymásra. Sőt - szőhetjük tovább a vallásszo-áológus gondolatait - míg a tegnap egyik markáns ellenzéki csoportja a politikai élet előterébe került, a másik megint a hit végváraiba kényszerülni látszik. A vallásosság magánügy - hangzik innen is, onnan is az intelem, noha mindnyájan emlékezhetünk rá, hogy az erkölcs (ellenzéki) erejével is képes a társadalomra, a politikára hatni a hívő emberek gyülekezete.
A vég várakba szorult csapatok - a történelem, a régi magyar irodalom számos példával tanúsítja - bámulatra méltó hőstettekre képesek. És - erről azonban rendszerint nem példálózik a história, legfeljebb a fáma suttog róla - csúnyácska csetepatékra is képesek. Ki hőstettnek, ki csetepaténak ítéli meg a vallásos rádió- és televízióműsorok méltó sugárzási körülményeiért szót emelők küzdelmét. Ha jó egyezség születik a rádió és tévé vezetősége, valamint az egyházak képviselői között a vallásos műsorokról, és ez az egyezség sértetlenül érvényesül a gyakorlatban is, elfogultságok és előítéletességek nélkül lehet majd minősíteni az elmúlt napok felekezeti megmozdulásait.
Ha a környező országok „hitbéli szolgáltatásaival" vetjük össze a magyar közszolgálati rádió és televízió 92-re tervezett „adományait", azt kell mondani, jó és fontos küzdelembe fogtak a történelmi egyházak vezetői, amikor a nyilvánosság előtt emeltek szót a vallásos programok védelmében. Azt azonban a médiaösszetűzésnek (félreértésnek?, ügyetlenségnek?) a villámfényeinél is megláthatta bárki, hogy a hitet, a vallásos érzületet nem lehet megint (és nem lehet már) végvárakba, határterületeken álló, állandó erőpróbáknak, védekezéseknek kitett falak közé zárni. A hívő ember, tartozzék bármelyik egyházhoz, éppen úgy a nyitott, normális és békére berendezkedő közélet részese, építője, mint a hitetlen. „Másodrendű álfapolgár" voltából, mit az előző rendszer mért rá, előlépett az elsők és az egyenlők közé, s mint bárki más, megérdemli, hogy megkülönböztetések, előítéletek nélkül tekintsen rá mindenki. Még akkor is, ha ünnepnapi kedvtelése s igénye, hogy vallásos műsorokat hallgasson a rádióban, istentiszteletek, igehirdetések közvetítését nézze a televízióban.
A Biztonsági Tanács történelmi csúcstalálkozója New Yorkban
Az ENSZ békefenntartó szerepét erősítenék a világ vezetői
8 TÖRTÉNEIMI CSÚCSTALÁLKOZÓK napjaként rögzítik az elmúlt 24 órát a világpolitikai krónikák. Különösen érvényes
A KÜLPOLITIKAI HELYZET
ez az ENSZ Biztonsági Tanácsának első csúcsértekezletére, amelyre gyökeresen megváltozott nemzetközi helyzetben, a hidegháború végeztével, történelmi változások közepette, John Major brit miniszterelnök kezdeményezésére került sor. A BT lő tagállamának vezető politikusai erre az új helyzetre figyelve fejtették ki álláspontjukat az ENSZ szerepéről a nemzetközi béke és biztonság erősí-	célul tűzték ki a helsinki folyamat állandó feíügyeletét, és
tésében. Miközben úgy értékelték, hogy remény van egy	leszögezték, hogy a béke biztosítása érdekéién joguk-
mégpedig a „konszenzus mínusz egy" elvét, amelynek értelmében a külügyminszterek bizottsága akkor is hozhat konfliktusrendező határozatot, ha azzal nem ért egyet valamely tagállam, amely felelős a helsinki kötelezettségek durva megsértéséért. A prágai dokumentum leszögezi, hogy javítani kell az EBEÉ konfliktusmegelőző ké-
pességét, és megfontolásra ajánlja új ellenőrző eszközök létrehozásának lehetőségét. A külügyminiszterek
biztonságosabb és emberibb világra, egyetértettek abban is, hogy a Biztonsági Tanácsnak központi szerepet kell játszania a kedvező változások elősegítésében és az új veszélyek elhárításában. A New Yorkban elfogadott
aoí ..............'	"	......
bán áll megfelelő intézkedéseket hozni.
■ JELCIN SZEMÉLYÉBEN Oroszország az októberi forradalom óta első ízben lépett önálló alanyként a világpolitika színpadára, az orosz elnök ugyanis részt vett a Biztonsági Tanács csúcstalálkozóján, ahová Londonból érkezett. Mint a The Guardian pénteki számában írta: Jelcin londoni szereplése a brit vezetésben végleg eloszla-
Jokumentum sürgeti a leszerelést, és aláhúzza a kollektív biztonság elvét, továbbá megbízza a főtitkárt, hogy terjesszen elő javaslatokat arra, miként erősíthető a világ-
szervezet szerepe a megelőző diplomáciában, a válsá-	_	w __________
gok elhárításában, a béke fenntartásában. A nyilatkozat főtt minden kétséget az orosz elnök politikai ereje és egy ~' 'tégy jelezve a világszervezet újfajta szerepvállalási	esetleges katonai puccs veszélye fejői. A brit fővárosban
Jékát - arra is rámutat, hogy a stabilitáshiánynak a	a tárgyalások után arra a következtetésre jutottak, hogy
szándél	________, v/ ________________/______
háborúkon kívül gazdasági, társadalmi és környezeti okai is vannak, s az ENSZ a jövőben e kérdések megoldásának is kulcsfontosságot tulajdonít.
M A VÁLSÁGMEGELŐZÉS és válságrendezés szerepelt egy másik nemzetközi fórum, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet prágai külügyminiszteri tanácskozásának napirendjén is. A résztvevők a nagyobb hatékonyság érdekében új rendezési elvet fogadtak el,
. h°gy
a hatalom szilárdan Jelciné, és államcsínytől nem kell tartani. Az orosz államfő újabb nemzetközi megmérettetésére épp a mai nap kerül sor Camp Davidben, ahol Jelcin George Bush amerikai elnökkel folytat négyszem-' közti megbeszéléseket. A találkozót hatalmas érdeklődés előzi meg, különös tekintettel arra, hogy a két vezető igencsak felkorbácsolta a várakozásokat, midőn mindketten drasztikus csökkentéseket kezdeményeztek a nukleáris fegyvertárakban.	(P. L.)
Jelcin nagypolitikai belépője
(Tudósítónktól)
New York - Erőt és eszközöket kell adni az ENSZ-nek, hogy betölthesse az alapításakor elképzelt békefenntartó szerepét - hangoztatták a történelmi BT-csúcs szónokai. S megbízta a Biztonsági Tanács az ENSZ-főtitkárt, hogy július 1-ig tegyen javaslatot a világszervezet hatékonyabbá tételére.
Megújítani kívánja magát az ENSZ, hogy megfeleljen azoknak a hidegháború utáni új kihívásoknak, amelyekre a fennállása óta első csúcsszintű BT-ülés mindegyik szónoka utalt, de a világszervezet hű maradt önmagához, és a protokollnak azért elsőbbséget biztosított a politika előtt, így az utolsó pillanatig tartó vita a felszólalási sorrendről nem a hatalmi, a hivatali logikát követte: előbb az elnökök, majd a kormányfők, végül a két külügyminiszter beszélhetett. Viszont az egész napos (az ENSZ-főtitkár adta ebéddel megszakított) tanácskozást megnyitó - és a csúcsot kezdeményező - Major brit miniszterelnök illőn utolsónak fejtette ki kormánya nézeteit. Persze, már a nyitánykor megadta az ülés alaphangját: „A világban kialakult új helyzetben új elképzelésekre és
áj ösztönzésre van szükség.” S ahogyan utána sorra kollégái, Major is oly módon sürgette a - szinte minden beszédben megemlített - ,Jcollektív
„robosztus” ENSZ-et óhajt, noha értesülések szerint az egyedül maradt szuperhatalom nem rajong igazán egy állandó ENSZ-parancsnokság gon-
biztonság” feltételeinek létrehozását, hogy az ENSZ „eszközeinek megújítását” szorgalmazta. Jelcin a maga ENSZ-belépőjét szintén „eredeti eszméket” szorgalmazva adta elő, és ő a „gyors reagálás gépezetétől” képzeli el a Biztonsági Tanács békefenntartó tevékenységét. Bush amerikai elnök
dolatáért Az eltérő megfogalmazások azonban érezhetően arra a közös törekvésre vallanak, amit Antall József „személyes képviselőjeként” szólva Jeszenszky Géza „állandó” és „rövid határidővel” mozgósítható fegyveres alakulatnak nevezett. A The New (Folytatás a 3. oldalon)
BEHAJTHATATLAN
MILLIÓK
Bírósági végzésre most már vállalati igazgatók irodáját is kipakolhatjuk. Addig nem hiszik el, amíg meg nem tesszük. A tönkrement kisszövetkezetek teljes vagyonát azonban nagyon sokszor rövid idő alatt sikerül elárverezni. (Halász Miklós: Ma már az adófelügyelők is kettesben járnak... - 6. oldal)
EPER ÉS ÉSZ
A magyar egyetemeken az elmúlt évtizedekben főleg csak arra tanították meg a diákokat, hogyan lehet szép csendesen evezgetni az állóvízben, ám ennek vége. Aki itt egyensúlyban akar maradni, fel kell készülnie az újabb és legújabb sodrásokra. (Szendrei Lőrinc írása a 7. oldalon)
A DEMOKRÁCIA MINDIG, MINDENÜTT TÖRÉKENY
Mindenkinek folyvást éberen kell figyelnie a hatalom önkényes alkalmazását. Csak a szabad sajtó deríthet fényt a hazugságokra. A türelem a szabad piaccal és sajtóval együtt jelenti a demokráciát -mondja a Harvard Egyetem kormányzási iskolájának igazgatója. (Avar János: A sajtószabadság harvardi maximalistája - 8. oldal)
TUDTA-E ÖN?
Vetélkedőnk helyes válaszai a 16. oldalon.
Hétfői mellékletünkből
G| MafflarfcBzd |
AZDASAÍjt
Magyar Nemzet gazdasági melléklet Összeállítás a telefonhelyzetről Beszéljük meg... Bácskai Tamás rovata Egy önkínzó befektetés története Üzleti kalauz Kisbefektetőknek Amit az adózásról tudni kell Karrier
Autó-ingatlanpiac
Kaleidoszkóp
Szabotázs egy litván atomerőműben?
ójának litvániai tudósítója rint néhány nappal ezelőtt csaknem megismétlődött a csernobili katasztrófa Litvániában.
Az ország északnyugati részén levő snieczkusi atomerőműben, ezúttal azonban nem baleset, hanem szabotázsakció történhetett. A lengyel határtól 220 kilométerre levő erőmű egyik műszaki dolgozója szándékosan olyan vírussal „fertőzte meg” a létesítményt irányító számítógépet, amely a komputer teljes programját megsemmisíthette volna. A tettes hozzá nem értése miatt csupán a kisegítő berendezések irányítása ment tönkre.
A PAP is beszámolt az esetről: közlése szerint a szabotázsakciót a bűnös -akit már őrizetbe is vettek, és vádat emeltek ellene - politikai okból követte el tettét A UPI szerint egy litván szóvivő cáfolta a lengyel értesüléseket.
Enyhült a konszenzuselv, EBEÉ-erők a horizonton?
Uj szakaszban az európai biztonsági fórum
(Munkatársunktól)
PRÁGA - Az úgynevezett prágai dokumentum, valamint a fegyverszállításokról és elterjedésük megakadályozásáról szóló nyilatkozat aláírásával ért véget a Európai, Biztonsági és Együttműködési Értekezlet prágai miniszteri konferenciája.
A csehszlovák főváros az év végéig tölti be a helsinki folyamat házigazdája tisztét, amikor is majd Svédországnak adja át. Közben március végétől kezdetét veszi a Helsinki II. értekezlet, amely július 9-én a tagállamok legmagasabb szintű képviselőinek részvételével fejeződik be.
Mint ez a napirend s a most elfogadott dokumentumok is bizonyítják, az európai biztonsági fórum munkája új szakaszához érkezett. A
prágai dokumentum részletezi mindazokat a javaslatokat, amelyek az EBEÉ teljes tevékenységi körében megnövelnék a szervezet aktivitását. A dokumentum célja, hogy a hidegháború utáni Európában biztosítsa a demokrácia, az emberi jogok, a piac-gazdaság és a leszerelés továbbfejlesztését a politikai konzultációk eszközével.
A résztvevő tagállamok megnövelik a bécsi konfliktusmegelőző központ jogköreit, a jövőben gyakrabban szervez majd úgynevezett ’ ,jelentéstevő	missziókat”. Ezek
egyike lesz a közeljövőben két új tagállam, Örményország és Azerbajdzsán közötti konfliktus tanulmányozása, amelyről az Azerbajdzsánba küldött bizottság három héten belül tesz jelentést.
A miniszterek kiszélesítették a
Varsóban székelő Szabad Választások Hivatala tevékenységét is, amely a jövőben Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala néven szerepel majd. Lényegi áttörést jelent, hogy a dokumentumban rögzítették az eddigi teljes konszenzuselv enyhítését: a politikai döntések meghozatalához nem szükséges a válságban érintett állam beleegyezése, sem azoknak a szavazata, akik bizonyíthatóan megsértik a helsinki alapelveket. (Ilyen esetben azonban csak politikai nyilatkozatok születnek, amelyek nem érinthetik az adott állam területét.) Mint a konferencia munkájáról Gyarmati István a magyar tudósítóknak elmondta, Jugoszláviával is érdemben foglalkozott a külügyminiszteri találkozó. Jelentős, hogy az elfogadott dokumentumok (Folytatás a 3. oldalon)