﻿Ma®ar Nemzet
Ára: 11,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
KEDD, 1992. február 4., LV. évfolyam, 29. szám
Jeladások
Három éve működik a Magyar Máltai Szeretetszolgálat: három éve éledtek fel majd fél évszázados Csipkerózsika-álmukból a magyar karitatív szervezetek. Régmúlt és jelen - tanulságos a visszatekintés. A polgárosodás kezdetén felszínre tört a nyomor, az utcákat koldusok, a pályaudvarokat hajléktalanok lepték el. Nagyon hamar világossá vált: az állami hivatalok a legnagyobb jóindulat mellett sem képesek az elszegényedés gondját egyma-gukban megoldani. Akkor sem, ma sem. A csodaváró nemzetnél furcsa magatartás alakult ki: kiábrándulás, közöny és elzárkózás az egyik oldalon, lelkesedés és nagylelkűség a másikon; óriási ellenállás az újabb adók ellen, megható bőkezűség, ha egy beteg kisgyermek életének megmentéséről, éhező erdélyiekről vagy egy hiányzó orvosi műszer beszerzéséről van szó.
Az utóbbi három évben örvendetesen megszaporodtak a különböző karitatív szervezetek és alapítványok. Ám ez az időszak kevés volt ahhoz, hogy megtanultuk volna arra használni őket, amire hivatottak. Tévedés kórház-és iskolaépítést várni még a leggazdagabb szervezetektől is, mert ez nem az ő feladatuk: a társadalom önsegélyező erejét nem a nagy állami befektetések átvállalására kell fordítani. Az ön-kormányzatok, a kormány számára az alapítványok inkább információs, mint anyagi források, hiszen a legtöbb pénzzel rendelkező karitatív szervezetek sem versenyezhetnek az oly sok vésszel terhelt állami költségvetéssel. A kormány egyik legnagyobb gondja, hogy olyan rengeteg a lyuk a sokat emlegetett szociális hálón, valamennyit reménytelen befoltozni, s a folyton változó magyar valóságban a legváratlanabb helyeken keletkezhet újabb szakadás. A segélyező szervezetek és alapítványok ebben segíthetnek: megmutatják, hova kell anyagi erőket átcsoportosítani. Ha alapítványok százai segélyezik az iskolai idegennyelv-oktatást, az társadalmi igényt jelez az oktatási kormányzat felé: itt kell beavatkozni. Ha mentőautókra gyűjtenek a polgárok, az jeladás a népjóléti tárcának: a lakosság elégedetlen a mentőszolgálat felszereltségével, és ezt sürgetőbbnek érzik száz más dolognál, erre költenie kell a társadalom-biztosításnak.
Gyakran hallható panasz éppen az egészségügy vezetőitől, nogy az alapítványok, karitatív szervezetek nem mérik fel anyagi lehetőségeiket, s ha egy orvosi műszert sikerül is beszerezniük, a működtetés költségeit már nem képesek fedezni, az a társadalombiztosítás nyakán marad. Úgy hiszem, a polgárok érdekei nem térnek el hosszú távon a kormányétól, és a három évnek volt néhány olyan nagyszerű pillanata, ami máris bizonyította ezt. A gyermek csontvelő-átültetés új centrumának átadásakor a népjóléti miniszter egy polgárnak mondott köszönetét, akinek meghalt a kisfia, mire a külföldi műtét anyagi fedezetét sikerült megszereznie. Az apa gyűjtésbe kezdett, hogy mással ilyen tragédia ne fordulhasson elő.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat fennállásának három éve alatt megszámlálhatatlanul sokszor segített: nemcsak hazai rászorulókon, de erdélyi románokon, magyarokon s a jugoszláv polgárháború alatt Eszék fenyegetett lakosságán is. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a többi karitatív szervezet, alapítvány ez idő alatt bebizonyította, nemcsak a szegények és a gazdagok között tud közvetíteni, kapcsolatot teremteni, de évszázados gyűlölködéseket is képes feledtetni, ha baj van. S ez a legtöbb, amit ember tehet.
ÉEő Anita
Genschernek figyelmeztetnie kell Tudjmant
Az Európai Közösség felkéri Horvátországot a kisebbségi jogok tiszteletben tartására
H GORBACSOV NYOMDOKAIN JÁR-E JELCIN?
Ezt a kérdést tette fel elemzésében a Reuter hír-ügynökség, rámutatva arra, hogy a külföldi dia-dalútjáról hazaérkezett orosz elnököt otthon fokozódó elégedetlenség fogadta, amit kormányának gazdasági programja, illetve az azt követő káosz váltott ki. Akácsak szovjet elődje, Mihail Gorbacsov, immár Borisz Jelcin is kénytelen tapasztalni, hogy a külpolitikai sikerek édeskeveset érnek az olyan nép szemében, amelyet az élelmiszer- és pénzhiány foglalkoztat. Az orosz elnök amerikai és kanadai látogatásán több ízben is figyelmeztetett a „pénzt, vagy jön a káosz" veszélyére, amit Washingtonban úgy fogalmazott meg: az egész világot együttműködésre szólítjuk fel, ha ugyanis Oroszország elbukik, akkor visszatér a hidegháború, ez pedig forró háborúvá alakulhat át. Jelcin szavai washingtoni politikai és gazdasági körökben bizonyos feltűnést és értetlenséget keltettek, különösen az ottawai sajtóértekezletén elhangzott azon kijelentése, amellyel bizonyos országokra panaszkodott. Ezek az országok Jelcin szerint csak beszélnek, holott Moszkva már öt hónapja kér segítséget, de mindhiába. A New York Times arról írt, hogy washingtoni kormánykörökben meglepetéssel fogadták a Jelcin által mondottakat, hisz tárgyalásait George Bushsal eleve politikai jellegűnek szánták, és az orosz államfő nem is kért konkrét gazdasági segítséget. Jelcinre egyébként amerikai üzletemberek is megor-roltak, akiket az orosz elnök azzal vádolt, hogy
Kravcsuk Bonnban
Hivatalos látogatásra hétfőn este Bonnba érkezett Leonyid Kravcsuk ukrán elnök. A kijevi vezető az első a Független Államok Közösségéből, aki a Szovjetunió megszűnte óta Németországba látogat. Az MTI bonni jelentése szerint a kül- és biztonság-politikai témákon kívül a tárgyalásokon minden bizonnyal szóba kerül a volt Szovjetunió külföldi adóssága és az ahhoz való ukrán hozzállás ügye. A negatív kijevi álláspont miatt Németország egyelőre nem nyújt állami exporthitel-garanciát a német vállalatok ukrajnai üzleteire.
A Dér Spiegel hétfői számában megjelent interjúban Leonyid Kravcsuk közölte, hogy a harcászati nukleáris fegyverek 35 százalékát már eltávolították Ukrajna területéről, és júliusig az összes el fog tűnni a fekete-tengeri hajókról is, ezt követi majd az összes hadászati nukleáris fegyver eltávolítása 1994 végéig. Megerősítette, hogy Ukrajna atomfegyverektől mentes terület akar lenni, semleges és tömbön kívüli.
A Spiegel-interjúban az ukrán elnök azt ígérte, hogy visszatérhetnek a Dél-Ukrajnából elűzött németek, sőt megkaphatják a legjobb földeket.
1A KÜLPOLITIKAI HELYZETI
félnek beruházni országában. Túl korai lenne Washingtonnak dollármilliárdokat pumpálni pénzügyi segélyként Oroszországba - vélekedett az Egyesült Államok moszkvai nagykövete, aki szerint az orosz gazdasági reformprogram „inkább csak bátor, semmint részeiben gondosan összeillesztett és alaposan átgondolt". Róbert Strauss kételyeit úgy fogalmazta meg, hogy Oroszországban még mindig nincs meg az a pénzügyi intézményrendszer és gazdasági szerkezet, amely biztosítja, hogy a befektetett tőke ne elfecsérelt pénz legyen.
rn HA AZT AKARJUK, hogy az EK valóban az egész földrész meghatározó szervezete legyen, akkor elkerülhetetlen annak mielőbbi kibővítése. Ezt a véleményét fejtette ki a francia jobbközép ellenzéki és RPR-képviselője a Le Figaro hétfői számában megjelent cikkében. Eduard Balladur, akit az ellenzék választási győzelme esetén sokan a miniszterelnöki tiszt várományosának tekintenek, ésszerűtlennek tartja, hogy Közép-Európa országait, amelyek még nem Képesek teljes mértékben megfelelni a közösség gazdasági követelményeinek, elutasítsák vagy évtizedekig kívül tartsák. Balladur receptje: „javasoljuk nekik inkább azt, hogy lépjenek be a közösségbe, gyakorolják
teljes joggal politikai felelősségüket és fokozatosan, hosszú átmeneti időszak után integrálódjanak kereskedelmileg és gazdaságilag".
m ISMÉT KATONAI AKCIÓKAT HELYEZETT KILÁTÁSBA Franjo Tudjman horvát elnök annak nyomán, hogy a horvátországi úgynevezett Krajinai Szerb Köztársaság vezetője visszautasította az ENSZ-kék-sisakosok fogadását. Tudjman szerint Szerbia, Horvátország és a hadsereg már megállapodott az ENSZ-erők missziójával kapcsolatban, és hiba volt belekeverni az ügybe a krajinai szerbeket. Tudjman megismételte, hogy Horvátország nem fog lemondani területének egyetlen talpalatnyi részéről sem. Eközben Milán Babics krajinai elnök belgrádi sajtóértekezletén azt állította, hogy a jugoszláv elnökség maratoni ülésén fenyegetésekkel és erőszakkal akarták álláspontja megváltoztatására kényszeríteni. Babics hangoztatta, hogy elutasítja az ENSZ-erőkre vonatkozó Vance-tervet, és nem adia beleegyezését annak megvalósításához. Mivel korábban olyan értesülések terjedtek el, hogy a jugoszláv elnökség minden résztvevője teljes egyetértését fejezte ki az ENSZ-erők misszióját illetően, és a Krajinai Szerb Köztársaság is beleegyezett abba, hogy területén fogadja a kéksisakosokat. A történtek után megfigyelők ismét kevés esélyt adnak a válság békés rendezéséhez, és a fegyveres összecsapások ki-újulásától tartanak. Ugyanakkor figyelmeztettek arra is, hogy a krajinai vezetés önmagában képtelen lenne egy ilyen makacs szembeszegüléshez, a háttérben befolyásos támogatói vannak.	(P. L.)
A parlamentnek bírálnia kell a kormányt
- mondta Haszbulatov, az Orosz Legfelső Tanács elnöke
(Tudósítónktól)
MOSZKVA - A parlament fenntartja magának azt a jogot, hogy keményen bírálja a kormány politikáját - jelentette ki pontosan egy hónappal az oroszországi árfelszabadítás után Ruszlan Haszbulatov, a legfelső tanács elnöke. Jegor Gaj-dar, a kormányfő gazdasági ügyekben illetékes helyettese hétfői sajtó-értekezletén ezzel egyidejűleg újfent leszögezte, hogy nem áll szándékában lemondani, és a kabinet küzdeni fog az általa választott kurzus megvalósításáért.
A Parasztgazdaságok Társaságának kongresszusát ragadta meg Haszbulatov, hogy beszédében ismét figyelmeztesse a kormányt: a parlament köteles a végrehajtó hatalmat kritizálni. Haszbulatov ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a legfelső tanács élesen megkülönbözteti egymástól a nép által választott elnök és a kabinet tevékenységét. Tagadta, hogy a képviselő-testület „hadat üzent volna” Jelcinnek, aki államfőként jelenleg egyszersmind a miniszterelnöki posztot is betölti. „Nem tartozom
azokhoz, akik támadják Jelcint” -közölte Haszbulatov, nyilván azokra a sajtóelemzésekre célozva, amelyek az aktív kormányellenes kampányba
kezdett Ruckoj alelnökkel egy táborban vélték felfedezni a parlament első emberét. Haszbulatov mindazonáltal most is szkeptikusan ítélte meg az árliberalizációt, aláhúzva egyúttal, hogy szó sincs holmi konzervatívoknak tett engedményekről. Egyszerűen nyugtalanító, hogy valósággá vált a tömegek elszegényedése és lumpe-nizálódása - fejtegette Haszbulatov, s azzal a meglepő adattal hozakodott elő, miszerint „Oroszország lakosságának csupán a tíz százaléka él kielégítő körülmények között”. A politikus értésre adta, hogy a törvényhozás bizonyos mértékig „ellenőrzése alá kívánja vonni a gazdasági helyzetet”, s ennek mintegy nyitányaként a legfelső tanács elnöksége hétfőn el is törölte az általános forgalmi adót egy sor közétkeztetési intézmény esetében, néhány alapvető élelmiszerre vonatkozóan pedig 28-ról 15 százalékra mérsékelte az adókulcsot.
Az árliberalizáció első hónapjának mérlegét megvonva Jegor Gaj-dar sem rejtette véka alá, hogy a kabinet kész „bizonyos kiigazításokat” (Folytatás a 3. oldalon)
A GÖRÖG FUVAROZÓK AZT TERVEZIK,
hogy ha február ötödikéig nem sikerül megegyezni a csehszlovákokkal és a magyarokkal, akkor a határzárat a személyszállító buszokra is kiterjesztik. (Még áll a blokád a görög határon - 4. oldal)
VÁLASZTÁSI KISBÉR(LET)
Az én programom szerint a demokráciában a gazdasági felemelkedés a legfontosabb. S ez úgy oldható meg, ha létrehoznak egy területfejlesztési és foglalkoztatási társaságot - mondta Deák Sándor, Kisbér egyetlen képviselőjelöltje. (Riportunk a 7. oldalon)
NEM ÜLHETNEK TÖBBÉ BABÉRJAIKON,
: az idő végérvényesen elmúlt, amikor a vevő keresi a nagykereskedelem kegyeit. Pontossággal, megbízhatósággal, az áruválaszték biztosításával kell válaszolni a piaci viszonyok kihívásaira. (Mink Mária: Az Alfa és a Délker példája -8. oldal)
A KÖZÉP-EURÓPAI MAGYAR INTÉZETEK
igazgatói szerint kevés figyelmet szentelünk közvetlen szomszédainknak. Pedig ennek a térségnek olyan kulturális értékei vannak, amelyeknek mindenki értékrendjébe be kellene épülniük. (Ferch Magda: A túlpolitizált világban -10. oldal)
NAGY DOLOG A BÜSZKESÉG,
ám az is kiderülhet, hogy vannak dolgok, amik fontosabbak nála. Például a sakkban, Pintér Józsefnél. (Szilágyi Péter: Az önérzet nem minden - 13. oldal)
I NEMZETKÖZI ELET 2-3. OLDAL ■ HAZAI TUDÓSÍTÁSOK 4-5. OLDAL 0 NÉZŐPONT 6. OLDAL ■ RIPORT-INTERJÚ 7. OLDAL ■ GAZADASÁG 8-9. OLDAL ■ KULTÚRA 10. OLDAL I UNiVERSITAS 11. OLDALI NAPI KRÓNIKA 12. OLDAL-i SPORT 13. OLDAL B MŰSOROK 14. OLDAL 1 VETÉLKEDŐNK HELYES VÁLASZAI, INFORMÁCIÓK, RENDŐRSÉGI HÍREK ló. OLDAL
Az EK nem elégedett Zágrábbal
Brüsszelből jelenti az MTI: Az Európai Közösség külügyminisztereinek hétfői brüsszeli tanácskozásáról beszámolva Douglas Hurd brit külügyminiszter közölte, hogy felkérte német kollégáját, Hans-Diet-rich Genschert: lépjen érintkezésbe Franjo Tudjman horvát elnökkel annak érdekében, hogy Horvátország tartsa tiszteletben az Európai Közösségnek tett vállalásait a szerb kisebbség jogainak elismerését illetően. A tizenkettek értékelése szerint ugyanis az ENSZ-békeerők Jugoszláviába küldését nem csupán a krajinai szerb vezetők álláspontja akadályozza, hanem az is, hogy bár Horvátország ígéretet tett a kisebbségi jogokra vonatkozó alkotmányos előírásoknak a közösség által kért bővítésére, e tekintetben még nem történt előrehaladás.
Horvátország és Szlovénia függetlenségét először a németek ismerték el, miután úgy értékelték,
hogy eleget tesznek a közösségi követelményeknek - brit részről viszont korainak tartották a lépést. A brit diplomácia akciója tehát most mintegy azt jelzi: a közösség a német diplomáciától várja, hogy a horvát vezetést rávegye a közösségnek tett ígéretek gyors teljesítésére. A tizenkét közösségi ország külügyminiszterei ebédjükön áttekintették a jugoszláviai helyzet alakulását. A kötetlen vita után került sor arra, hogy az öt együttműködő volt jugoszláviai köztársaság irányában koráboan elhatározott pozitív intézkedések részleteit megvitassák. Tavaly ősszel a közösség felfüggesztette a Jugoszláviával kötött megállapodásainak végrehajtását, majd később a hat köztársaságból öt -Szerbia kivételével - irányában pozitív intézkedések meghozatalát határozta el, mivel azok együttműködnek a közösség béketervének megvalósításában.
Krajina mégis elutasítja a kéksisakosok fogadását
ÚJVIDÉK - A hírügynökségek vasárnap este világgá röpítették a hírt: „a jugoszláviai szerb csúcsértekezlet” megállapodott a kéksisakosok jövetelének kérdésében. Krajina engedett. Három napig tartó, csaknem negyvenórás, felhevített légkörű vita után Milán Babics krajinai „köztársasági elnök” távollétében Mile Pas-palj krajinai „parlamenti elnök” értesítette a testületet, hogy elfogadják a Vance-tervet. Arra hivatkozott, hogy Goulding ENSZ-főtitkárhelyettes látogatása után egyes problémák tisztázódtak, tehát lehetőség nyílt a krajinai beleegyezésre. Branko Kosztics alelnök, a csonka államelnökség vezetője tüstént intézkedett is, s levélben tudatta a világszervezet főtitkárával, hogy elhárították az akadályt a békefenntartó erők telepítése elől.
Néhány óráig tartott csupán ez a „megegyezés”. Még az éjszaka folyamán Milán Babics közölte: Krajina továbbra is elutasítja a tevet, s csak bizonyos módosítások után hajlandó elfogadni, így döntött a „kormány”, ezen nem változtat. Paspaljnak pedig nem volt felhatalmazása, hogy a köztársaság nevében aláírjon bármilyen más állásfoglalást, áll a közleményben.
Milyen lépések következhetnek most? Azzal, hogy megoszlás következett be a krajinai vezetésben, sejlik a kiút is, s Belgrád azt az állásfoglalást tartja mérvadónak, amelyik éppen megfelel számára. Ezzel azonban nem szavatolható teljes mértékben a kéksisakosok biztonsága, enél-kül pedig nem lesz békekatona a krajinai hegyek között. Sokan mégis úgy vélik, hogy a szerb blokknak ez-
zel a maratoni ülésével és ezzel az ellentmondásos megállapodással mégis megnyílt az út a kékek gyors érkezése előtt. Vajon így van-e? Mindenesetre Tudjman is ezen a véleményen van, de nem mulasztotta el hozzátenni, hogy ha erre mégsem kerül sor, a Horvát Köztársaságnak fel kell tárnia a lehetőséget, és be kell vetnie minden eszközt, hogy felszábadítsa az ország minden talpalatnyi földjét. A leninieket egyébként tegnap délutánra Babicsot támogató rokonszenv-tüntetésre hívták fel. Közben a krajinai vezető belgrádi sajtóértekezletén vágott kemény vádakat a „kibővített elnökség” fejéhez. Azt állította, hogy a háromnapos ülés csupa fenyegetésekből állt, még a katonai puccs lehetőségét is emlegették. Krajina népe, (Folytatás a 3. oldalon)
