﻿Ara: 11,50 Ft
Magyar Nemzet
H L
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR	CSÜTÖRTÖK, 1992. február 6., LV. évfolyam, 31. szám
Új határok
Ez a szó „német", évszázadokig rosszul hangzott magyar földön (lásd Petőfit), mostanra azonban teljességgel jóra változott. Az utóbbi egy-két évtizedben viszonyunk - a diplomácia szavaival élve - problémamentessé vált. Ha eltávolítjuk e közelmúlt története elől a kötelező barátságok függönyét és a szóvirágokat, úgy ezzel az országgal (és Ausztriával) volt kapcsolatunk a legkevésbé felhős.
Már a hetvenes-nyolcvanas években megkaptuk - az akkori körülményekhez mért - elismeréseket Bonntól: a reformerségért, a német ajkú kisebbség emberséges kezeléséért, liberalizáló intézkedésekért. Erkölcsi és anyagi tőkére számíthattunk a Rajna környékéről. Az NSZK kelet-európai kapcsolatépítésének viszont mi nyújtottunk fogódzót: bizonyítékot az akkor még élő NDK-el-lenpropagandával szemben, hogy az NSZK nem mumus. Ennek a korszaknak volt záróaktusa, egyben egy újnak kezdete a határnyitás. Köszönetét, hálát, elismerést kaptunk érte s hallunk máig is. De akkor tesszük okosan, ha nem ellenszolgáltatásokat várunk, hanem annak tekintjük azt a nyitást, ami valóban volt: Magyarország hozzájárulásának az európai rendszerváltozáshoz - saját érdekében is.
A magyar-német viszonyról ma még inkább elmondhatjuk, hogy jó. Gazdagodott, a német-országival azonos politikai és gazdasági rendszerben élünk. Ugyanúgy, mint több más volt szocialista állam. Ez az új helyzet azonban azzal jár, hogy nem vagyunk többé „egyetlenkék" Kelet-Európábán, szürke bárány a feketék között. Többed-magunkkal igyekszünk beilleszkedni az új Európába. Pontosabban: óhajtunk másokkal együtt kialakítani ilyen jövőt. Ilyenformán, az új körülmények közepette a magyar-német viszony szerepe is megváltozott.
Diplomáciánk felismerte az új követelményeket és a lehetőségeket. Igyekszik erőteljesen Németországra támaszkodni abbéli igyekezetében, hogy közelebb kerülhessünk az Európai Közösséghez, s a többi nyugati intézményhez. S ha ennek a közeledésnek a során az európai versengésben nehézségeink támadnának, számíthatunk a német segítségre. Mi több, elsősorban erre számíthatunk. De e tekintetben se hálára, érzelmekre gondoljunk, hosszú távú politikai elképzeléseket ilyesmire építeni nem szabad. A németek hagyományosan, földrajzi és gazdasági adottságaik folytán érdeklődnek a földrész keleti fele iránt. Egyben azonban - előző korokkal ellentétben - szorosan beépültek a nyugati szövetségi rendszerbe. Szavuk van, növekvő súlyuk. Kitűnő partnereink tehát bizonyos értelemben közvetítők az Európához igazodásunkban.
Kohl kancellár csütörtök-pénteki villámlátogatása mindennek jegyében zajlik majd Budapesten. Látogatása során nem várhatók szenzációs új bejelentések. Inkább arra gondolhat mindkét fél -ha a felhőtlen kétoldalú kapcsolatokon túl rátekint a borús Kelet-Eu-rópára -, hogy régi határok és falak leomlása után új határok, gazdaságiak, nemzetiségiek, érzelmiek bukkantak mostanában elő. Új nyitásokra lenne szükség sok oldalról, s közösen. Ha ehhez mi, magyarok hozzá tudunk járulni, úgy jó hagyományt folytatunk, és a legtöbb hasznot hajthatjuk önmagunknak is.
Politikai kapcsolatépítés, gazdasági igényfelmérés
Először kereste fel hazánkat dél-afrikai elnök
■ MAGYARORSZÁG FELVÉTELÉRE az Európai Közösségbe 1995 és 2000 között kerülhet sor, de szükségesnek tartom, hogy már most felvételi időpontot ígérjenek meg nekünk -mondta Antall József a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjúban. A magyar miniszterelnöktől Kohl kancellár látogatásával kapcsolatban kért nyilatkozatot a német lap. A magyar kormányfő rendkívül fontosnak tartja, hogy Németország súlyának megfelelő szerepet kapjon Európában és minden jelentős nemzetközi szervezetben. Az ENSZ-en belül - jelentette ki - bizonyos előjogoknak érintetlenül kell maradniuk, például Franciaország, Nagy-Britannia és Oroszország esetében. Egyúttal világos azonban, hogy olyan fontos államok, mint Németország és Japán, új pozícióra tesznek szert, szögezte le Antall József. Kijelentette: Magyarország és Németország között a kapcsolatok teljesen problémamentesek.
S KÜLPOLITIKÁNK másik fontos vonatkozásáról is megjelent interjú, nevezetesen Jeszenszky Cé-
| A KÜLPOLITIKAI HELYZETI
za nyilatkozata a belgrádi Vecernje Novostiban. A külügyminiszter egyebek között megállapította: Magyarországnak hangsúlyozottan nincsenek területi igényei, s minden téren megőrizte az együttműködést Szerbiával. Ez bizonyítja annak a vádnak a megalapozatlanságát, hogy egyoldalúan Horvátország és Szlovénia felé orientálódunk. A lapnak ez a száma az interjú első részét közli, s a belgrádi közvélemény lényegében most szerezhetett csak tudomást a Vajdaság státusával kapcsolatos magyar álláspontról, a magyar kisebbség miatt érzett aggodalmainkról és a magyar beavatkozás cáfolatáról. A lap a fegyver-
aránnyal kapcsolatban így idézi Jeszenszky ézát: „Szélsőséges jugoszláv katonai-politikai körök, amelyek mindenáron idegen ellenséget
kerestek, kihasználták az egyetlen esetben előfordult magyar technikai-adminisztrációs hibát, amelynek kihatása a jugoszláv válságra nézve
elhanyagolható a szállított fegyver mennyisége miatt is."
» KI AKARJÁK KÖSZÖRÜLNI a csorbát Párizsban. Borisz Jelcint a legmagasabb rangú vendégeknek kijáró tisztelettel fogadták a francia fővárosban, s a szocialista kormány óhaját, hogy jóvá tegye azt a hibát, amelyet tavaly elkövettek. Az orosz elnök 1991 áprilisában még az orosz parlament fejeként tárgyalt itt, s akkor meglehetősen hűvös fogadtatásban részesült. Párizs Mihail Gorbacsovot tekintette első számú moszkvai partnerének. Általában a Nyugat egyértelműen Gorbacsoyban bízott, rá akart támaszkodni. A Független Államok Közösségének létrehozásáig Mitterrand elnök az erős szovjet központ szükségességét hangoztatta. Jelcin most Londonban és Washingtonban tett látogatása után megerősödött nemzetközi tekintéllyel utazott Párizsba. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy fő kívánságai feltétlenül teljesülnek: a franciák nyílván nem fogják csökkenteni atomerejüket, s kérdéses, milyen mértékben vállalnak gazdasági kötelezettséget az utódköztársaságok megsegítésére.	(T. I.)
Ma érkezik Kohl kancellár
Antall József miniszterelnök meghívására csütörtök délután Budapestre érkezik Helmut Kohl, a Németországi Szövetségi Köztársaság kancellárja. A 25 órás látogatásnak különleges jelentőséget ad, hogy a német kormányfő és vendéglátója csütörtökön, az esti órákban aláírja a német-magyar alapszerződést. A dokumentum összegzi az eddig megkötött, számos kétoldalú egyezményt, és kiindulási alapot ad a jövendő együttműködéshez. Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter is részt vesz a tárgyalóküldöttségek megbeszélésén és jelen lesz az alapszerződés aláírásánál is.
Szabad György vendége Dubcek
Szabad Györgynek, az Ország-gyűlés elnökének meghívására parlamenti küldöttség élén csütörtökön, a reggeli órákban Magyarországra érkezik Alexander Dubcek, a Cseh és Szlovák Szövetségi Gyűlés elnöke.
Szabad György az MTI munkatársának - szerdán - elmondta: Alexander Dubceknek és kíséretének látogatása beleilleszkedik abba a sorba, amellyel a magyar parlament erősíteni kívánja kapcsolatait külföldi parlamentekkel, különös tekintettel a szomszédos országokra. A látogatás a parlamenti elnökök eszmecseréjén kívül lehetővé teszi a már cseh és szlovák, valamint a magyar parlament között újabban kialakult munkakapcsolat és együttműködés továbbfejlesztését. Megvizsgálható ezenkívül az is, hogy milyen lehetőségekkel élt a két ország kapcsolatainak fejlesztése terén a két kormányzat, illetve a felmerülő problémák megoldására a két parlament milyen lehetőségeket lát.
Az előzmények arra mutatnak -mondta Szabad György -, hogy Alexander Dubcek látogatása e téren is kínál bizonyos lehetőségeket: mindkét parlament impulzusokat adhat saját kormányának a kapcsolatok erősítése érdekében, és kifejtheti a kormányok számára bizonyára nem közömbös véleményét az adott problémákról. Az Országgyűlés elnöke bizonyos abban, hogy a dunai vízi erőmű kérdése is szóba kerül a találkozón. Ugyanakkor Szabad György hangsúlyozta: ez nem jelenti azt, hogy a parlamenti elnökök most magukra vállalnák nehéz műszaki, természetvédelmi, politikai vagy jogi kérdések megoldását, de hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a két fél közelebb kerüljön a problémák megoldásának előkészítéséhez.
Magyar-dél-afrikai korlátozott vízummentességi szerződést írtak alá
HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Göncz Árpád köztársasági elnök és Antall József miniszter-elnök meghívására szerdán reggel hazánkba érkezett Fre-derík Willem de Klerk, a Délafrikai Köztársaság elnöke.
A hivatalos program kezdeteként a Parlament előtt Göncz Árpád és de Klerk elvonultak a felsorakozott díszszázad előtt, amely katonai tiszteletadással köszöntötte a két magas rangú politikust. Ezt követően a Parlamentben megkezdődött a tárgyalás a magyar köztársasági elnök és délafrikai államfő között. A szűk körű találkozón jelen volt Jeszenszky Géza magyar és Roelof Frederik Botha dél-afrikai külügyminiszter. A két ország diplomáciájának vezetői ezt követően négyszemközti beszélgetést folytattak.
A magyar köztársasági elnök bevezetőjében történelmi jelentőségűnek nevezte a legmagasabb rangú dél-afrikai politikus látogatását, és hangsúlyozta: de Klerk évszázadunk egyik legnagyobb problémáját kísérli megoldani. A dél-afrikai politikus válaszul emlékeztetett rá: országa nem feledkezik meg arról, hogy Magyarország vezető szerepet játszott a kelet-közép-európai országok között a ha-
zájához fűződő kapcsolatok normalizálásában. E kapcsolatok ma szilárd alapokon nyugszanak és látogatása e kontaktusok további bővüléséhez járulhat hozzá. Mint de Klerk kifejtette: országában tisztában Vannak Magyar-ország nehézségéivel, azzal, hogy ha-
BŰVÉSZ PRETORIÁBÓL
(AC &W Syndicate rajza)
zánkban a politikai problémákat nagyjából megoldották, de a gazdaságban sok még a feladat. A Dél-afrikai Köztársaságban mindez fordítva van, és elsősorban politikai problémákat kell megoldaniuk. Megerősítette,
látogatásának fő célja, hogy megfelelő politikai formulát találjanak a kapcsolatok bővítéséhez, gazdasági téren pedig meghatározni azokat az igényeket és lehetőségeket, amelyek hozzájárulnak a kereskedelem fejlődéséhez.
Göncz Árpád tájékoztatásul elmondta: hazánk elindult a polgárosodás útján, de együtt jelentkeznek az integrációs és a dezintegrációs folyamatok. A társadalmi problémák között első helyen a munkanélküliség növekedését említette. A gazdaság előtt álló feladatokat illusztrálva Göncz Árpád egy hasonlattal élt: a gazdaság átalakítása olyan, mintha egy gépkocsin menet közben nagyjavítást végeznének. A magyar köztársasági elnök külgazdasági szempontból megjegyezte, az Európai Közösség még nem döntött, hogy szélesíteni vagy mélyíteni akarja-e az integrációt és ez a vita megítélése szerint még két-három évig eltarthat. Magyarországnak egyetlen útja van: Európa felé kell haladnunk, de Kelet-Európát nem lehet Európából kihagyni, mert Európa stabilitása ezen országok nélkül nehezen képzelhető el. Kelet-Európa integrálása reményt nyújt arra, hogy Európa a béke szigete legyen. A dél-afrikai elnök - utalva Göncz Árpád ilyen értelmű kije-(Folytatás a 2. oldalon.)
NE FÉLJÜNK AZ ÁLLAMTÓL
A gazdasági átrendeződés mellett a civil társadalom kiépítése a legfontosabb. Ehhez politikai kultúra kell, ami nem születik meg egyik napról a másikra - mondja Molnár Miklós. (Tóbiás Áron interjúja a Svájcban élő történésszel a 7. oldalon)
MAFFIÓZÓK A PIACON?
Mióta tavaly január elsejével mindenki alanyi jogon külkeresked-het, boldog-boldogtalan üzletet köt. Legtöbbjükről később kiderül, nincs mögöttük komoly partner, vagy ha van, azt messziről el kell kerülni. (Durst Judit: A jó kereskedő felelőssége - 8. oldal)
PARIPÁVAL A TÚLVILÁGON
Régi meggyőződésem, hogy a magyarságnak sokkal erősebbek a török kapcsolatai, mint azt tanították - vallja Benkő Mihály történész, aki a British Academy támogatásával kutatásokat végzett a mongol Altajban. (Hankó Ildikó: Aranyszemes halotti álarc - 11. oldal)
ABLAKBAN A PÉNZ...
A magyar futballszponzorálásban megszokott gyakorlattól eltérően a listavezető váciak tegnap aláírt koreai szerződése a kötelezettségekről is szól, nem csak a jogokról. Magyarán: ha rosszul szerepel a Vác FC Samsung, nincs támogatás, ablakban a pénz. (Malonyai Péter: Park úr leckéi - 13. oldal)
■	NEMZETKÖZI ELET 2-3. OLDAL ■ HAZAI TUDÓSÍTÁSOK
4-5. OLDAL ■ NÉZŐPONT 6. OLDAL ■ INTERJÚ-HAZAI TUDÓSÍTÁSOK 7. OLDAL ■ GAZDASÁG 8-9. OLDAL B KULTÚRA 10. OLDAL ■ TUDOMÁNY
11.	OLDAL ■ NAPI KRÓNIKA
12.	QLDAL ■ SPORT 13. OLDAL
■	MŰSOROK 14. OLDAL ■ VETÉLKEDŐNK HELYES VÁLASZAI, INFORMÁCIÓK, RENDŐRSÉGI HÍREK ló. OLDAL
Megerősített szolgálat Röszkén és Tompán
Vége a kamionblokádnak
Evzoninál a görög kamionosok szerda délelőtt feloldották a tizenkét napja tartó határzárat. Az átkelőhelyen szolgálatot teljesítő görög vám- és rendőri szervek vezetői arról tájékoztatták a hír-ügynökségeket, hogy először a jugoszláv oldalon rekedt járművek előtt teszik szabaddá az utat, tehát a befelé irányuló forgalom indulhatott meg előbb. A blokádot irányító görög sztrájkbizottság korábban kinyilvánított szándéka ellenére úgy nyitotta meg az útzárat, hogy az Athénban tárgyalóasztalhoz ült delegációk nem állapodtak meg a magyar útadó csökkentéséről. A görög kormány azonban ideiglenesen megtéríti gépkocsivezetőinek a tranzitdíjak megemelése által keletkező többletkiadásokat. Az ottani határőrség parancsnoka pedig azt nyilatkozta, hogy a sofőrök jó szándékuk jeleként nyitották meg az utat.
Egyes hírügynökségek tizenegy órára teszik a blokád feloldásának idejét. Valójában azonban ez a mozzanat hosszú időt, talán több órát is igénybe vehetett, hisz Evzoni előtt, és a sorompók közti „senki földjén” úgy összetorlódtak a járművek, hogy akár egyetlen forgalmi sáv felszabadításához is többtucatnyi kamionnak kellett szinte zsebken-dőnyi területen manőverezni. Ráadásul a görög
szerelvények többsége üresen, lezárva állt; s ezek vezetőjét először is meg kellett találni.
A blokádot kiváltó ok az volt, hogy januártól tízszeresre emelték a tranzitdíjakat, s kétszáz literben maximálták az adómentesen behozható üzemanyag mennyiségét. A tonnánként és kilométerenként fizetendő útadó harminc fillérről három forintra emelkedett. Görögországban nincs olyan „mamutszervezet”, mint Magyarországon a Hungarocamion, a fuvarozók többsége családi vállalkozásban, egy-két kamionnal dolgozik. Egy Athén-Budapest fuvarért átlag háromezer márkát kérnek. Ebből korábban háromszázat fizettek tranzitdíjként. Januártól egy harminc-nyolc tonnás szerelvény esetében a háromszáz márka ezeihétszázra emelkedett. Mindez akkor, amikor a jugoszláviai válságra tekintettel az idén negyvenezerrel több áthaladó kamionról szóltak az előrejelzések. A görög fuvarozó osztott és szorzott: ahhoz, hogy valami haszna maradjon a nyugati úton, Románia, Ukrajna és Lengyelország felé kellene kerülnie, ez a „kis kitérő” azonban háromezer kilométer többletet jelent! Arról nem is beszélve, hogy nem egy kollégájuk napokra a magyar határon rekedt, hisz amikor elindult, még harminc fillér volt az útadó, mire azonban visszaérkezett, már három forintot kellett volna fizet-
nie. Tonnánként és kilométerenként. Ennyi pénze pedig nem volt. (A kamionosetika, illetve a nemzetközi fuvarozás gyakorlata negyvennapos felkészülési időt hagy az effajta díjemelés kihirdetése és bevezetése között.) Ennyit az előzményekről.
A parlament december 23-i döntése nyomán a Magyarországon fizetendő tranzitdíj magasabb, mint bárhol a kontinens nyugati felén. Ausztriában például két forint hetven a tarifa, igaz, ez nem egyszeri áthaladásra, hanem egy egész hónapra vonatkozik. Az EK szakértői szerdán Budapestre érkeztek, hogy a közlekedési tárcával tárgyalásokat kezdjenek a tranztidíjak mértékéről.
Szerdán hazaérkezett a fuvarozó vállalatok által a magyar sofőrök segélyezésére küldött autóbusz. A busz százezer forint értékű élelmiszert, gyógyszert és tizenhatezer márka készpénzt vitt. A Hungarocamion főorvosa a busszal két gyengélkedő sofőrt hazaküldött. A segélyszállítmány! váró kamionosok között volt olyan, aki már második napja egy falatot sem evett.
A röszkei és a tompái átkelőhelyen hat-nyolcszaz kamionból (ebből százhatvan a magyar) álló konvoj érkezésére számítva megerősítették a szolgálatot.
(Hírösszefoglalónk folytatása az 5. oldalon)