﻿>lagw Nemzet
Ara: 11,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHO SÁNDOR
PÉNTEK, 1992. február 7., LV. évfolyam, 32. szám
Álláskereső
Elfogott a sárga irigység. Szemközt ült velem a sajtótájékoztatón és lapját osztoga.tta a kolléga. Az újság címe: Új Álláskereső. A legbiztosabb piacra tört be, s ő bizony jó ideig nem marad állás (és jövedelem) nélkül.
Aligha lehet kétséges: a sajtótájékoztatón a munkanélküliségről, szebben fogalmazva: a foglalkoztatáspolitikáról esett szó, annak okán, hogy a héten a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet magyarországi vizsgálódásáról folyt szakmai tanácskozás. Javaslatokkal, ajánlásokkal és egy közölt ténnyel lettünk gazdagabbak. Mondották volt a hozzáértő külföldiek: ha csak az infláció mérséklésére összpontosít minden eszközzel a honi gazdaságpolitika, akkor annak kárát szenvedi a foglalkoztatottság, s különben is, alkormányzót nem hibázhatja el a foglalkoztatási struktúra megtervezését, mert akkor borzasztó drágán lehet csak helyrehozni a hibát. A tényközlés pedig: a nemzetközi szervezet sem tud másolható, bevált modellt adni, ajánlani.
Dörzsölhette a tenyerét az Új Álláskereső főszerkesztője: nem fogynak el olvasói, sőt! Hiszen tudjuk, naponta halljuk, a legádázabb küzdelmet az infláció visszaszorítása érdekében folytatja a kormányzat. Azt pedig minden munkaadó és munkavállaló pontosan ismeri: nincs még mindig készen az új munka törvénykönyve. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet ajánlására - a gazdaságpolitikából nem szabad kifelejteni a foglalkoztatáspolitikát - ráDÓlintottak a magyar vendéglátók, de ez nem sokat változtatott a megtörténteken. A munka törvénykönyvét a múlt év őszére ígérte beterjeszteni a kormányzat, hogy 1991-ben már felkészülhessenek a gazdaság szereplői a januári hatályba léptetésre. Arra, hogy -eredetileg így fogalmazódott meg - a felek közötti szerződések szabályozzák a jövőben az emberi erőforrással való gazdálkodást. Ám etspeciális árunak, a munkaerőnek a versenypiaci s egyben foglalkoztatáspolitikai státusát új jogi normák még ma sem határozzák meg - nem volt eléggé fontos a gazdaságpolitika alakítóinak.
Maradnak tehát a számok, találgatunk, tippelünk, mennyien is lesznek (leszünk) munka nélkül 1992-ben? A 600 ezres „alapadat" mennyire, mennyivel bővülhet? Nem tudni. De amíg hiányos a
3i környezet, addig a gazdaságijába sem építhetők be fontos részletek az átképzés, a munkahelyteremtés nem „maradékelvre" emlékeztető, hanem tervszerű finanszírozásáról, a nonprofit szféra kialakításáról és reális adóztatásáról, a szociális hálóról s annak pénzügyi vonzatáról. Egyelőre egy pontra összpontosít e hiányos gazdaságpolitika, az elvonásokra. A jövedelemtermelők és -tulajdonosok megsarcolására. Furcsa eredményre vezethet az oly sokra tartott „va-gyonbevallatási mozgalom" - hiszen a gyarapodásra s a majdani elvonásra épül. Igen ám, de a fordítottjával senki sem számol: a mostani és a jövő ilyenkori vagyonmérleg a csÖKkenésről is szólhat, arról, hogy családok ezrei élik föl azt a keveset, amijük még van. Az utcára kerülők, munka s akár fedél nélkül maradók a „volt-nincs"-et könyvelik majd el az adóhatóság legnagyobb csodálkozására.
De akkor már, meglehet, késő lesz igazi, rangjára emelt foglalkoztatáspolitikát alkotni s beépíteni a gazdaságpolitikába. Sőt, akár az is előfordulhat, hogy addigra már fizetőképes kereslet sem Tesz az Uj Álláskeresőre - s talán mégsem kell annyira irigyelni?
Gergely László
Európai keretek az együttműködéshez
/
Uj fejezetet nyit kapcsolatainkban a magyar-német alapszerződés
■ DIPLOMÁCIAILAG IS SZENTESÍTETTÉK azt a
kulcsszerepet, amelyet Németország játszik Budapest nemzetközi politikai kötődéseiben. Ezt állapította meg a Süddeutsche Zeitung Kohl kancellár budapesti látogatását kommentálva. A lap utalt arra, hogy Magyarország állandóan Kelet és Nyugat között hánykódott, s most kiegyensúlyozott kapcsolatokra törekszik. A német-magyar alapszerződést üdvözlő elemzések a jó viszony méltatása mellett megemlítik az új, nem mindig kedvező jelenségeket a két ország viszonyában. A Süddeutsche Zeitung szerint az „atlanti orientációjú ellenzék" to vábbra is túlzottnak tartja Magyarország kötődését Németországhoz. A cikkíró úgy vélte, hogy manapság kevesebb német szó hallatszik Budapesten, mint korábban, német nyelvű sajtótermékek, rádióadások szűntek meg, s a privatizálásoknál sem dominálnak a német világcégek. A Dér To gesspieael emlékeztetett arra, hogy Magyarországnak félmilliárd márka adóssága maradt az egykori NDK-val folytatott kereskedelemben, s to vábbra sem kaptak kártalanítást azok a német kisebbséghez tartozók, akiket a második világhábo rút követően kitelepítettek Magyarországról, s jogaiktól, javaiktól megfosztottak.
M CÁRI FOGADTATÁSBAN RÉSZESÜLT Borisz Jelcin Párizsban. A francia politikai vezetés érezhe-
A KÜLPOLITIKAI HELYZET
tőén így igyekszik jóvátenni azt a tavalyi ballépést, amikor rangján alul kezelte az orosz parlament akkori elnökét. A versailles-i díszvacsorán Jelcin hangoztatta, hogy ha a Nyugat tovább tétlenkedik, s komoly támogatás híján a gazdasági reformok kudarcot vallanak Oroszországban, akkor fennáll egy fasiszta vagy kommunista diktatúra veszélye Moszkvában. Mint a tárgyalásokról kiszivárgott, Oroszországnak szándékában áll olajpotenciáljának mintegy felét eladni vagy bérbe adni külföldi vállalatoknak. Jelcin bejelentette: Moszkva csupán „minimális nukleáris elrettentő erőt" kíván fenntartani, s az elnök utalt arra is, hogy Franciaországnak szintén követnie kellene az orosz és az amerikai leszerelési lépéseket. Ez a nógatás azonban korábban sem keltett nagy lelkesedést Párizsban, s a Washingtonban tárgyaló Pierre Joxe francia védelmi miniszter újból megerősítette, hogy Franciaországnak nincs szándékában lemondani az atomvédelemről.
m A FÜGGETLEN ÁLLAMOK KÖZÖSSÉGE atom-készletének felét legalább tíz év alatt lehet megsemmisíteni - jósolta a francia hadügyminisz-
ter. Az amerikai sajtó ennél gyorsabb leépítésről számolt be. Az értesülések szerint a korábbi szovjet köztársaságok megállapodtak abban, hogy .az Oroszországon kívül tárolt hadászati atomfegyvereket három éven belül hatástalanítják, hét
fák. A nukleáris fegyverek témája terítékre kerül az államközösség kormányfőinek hét végi moszkvai találkozóján, mint azjsmertté vált az orosz fővárosban. A Független Államok legfőbb vezetőinek február tizennegyedikei csúcstalálkozóját készítik elő a kormányfők, a legfőbb témakör az élelmiszerimport összehangolása és az egymás közötti élelmiszer-szállítások elősegítése lesz. A volt szovjet köztársaságok szűkös anyagi körülményein nemcsak a nyersanyag-kitermelésre adott koncessziók enyhíthetnek, hanem a hatalmas fegyverkészletek eladása is. Egy orosz illetékes a bevételeket tízmilliárd dollárra becsülte csupán a legnagyobb köztársaságban. Várhatóan Jelcin elnök hamarosan rendeletet ad ki a fegyverkereskedelem állami monopóliumáról. A hadiipar békés célú átalakítása, azonban áldozatokkal is jár, becslések szerint több százezer ember válik munkanélkülivé a termeléscsökkentés és a termék-váltás következtében.	. (P. T. R.)
Jelcin segítséget sürgetett Párizsban
Párizsból jelenti az MTI: Borisz Jelcin orosz elnök csütörtök délelőtt először Giscard d’Estaing volt francia elnököt fogadta, majd Roland Dumas külügyminiszterrel találkozott. Ezt követően került sor látogatására Jacques Chirac párizsi polgármesternél, végül Edith Cresson francia miniszterelnök ebéden látta vendégül az orosz államfőt.
A díszebédet követően Andrej Kozirjev külügyminiszter, Jegor Gaj-dar miniszterelnök-helyettes, Jevge-nyij Saposnyikov, a FÁK fegyveres erőinek főparancsnoka és Viktor Je-rin belügyminiszter francia kollégáikkal folytattak megbeszélést.
A Jacques Chiracnál rendezett fogadáson Jelcin drámai hangú figyelmeztetést intézett a Nyugathoz, hangsúlyozva, hogy a demokratikus Oroszországnak nyújtandó nyugati segély késlekedése súlyos veszélyeket rejt magában, mert ha a reformok megbuknak, felbukkan a diktatúra visszaállításának réme. Az orosz elnök reális veszélyként jelölte meg mind egy fasiszta, mind egy kommunista katonai diktatúra bevezetését - jelentette a Reuter.
A DPA csütörtökön visszatért arra a fogadásra, amelyet Frangois Mitter-rand francia köztársasági elnök adott szerdán este az orosz elnök tiszteletére. A Napkirály, XIV. Lajos egykori versailles-i palotájában rendezett banketten 200 prominens francia személyiség vett részt; az eseményre a kormány tagjain kívül egyházi vezetőket, a gazdasági és művészeti élet kiemelkedő alakjait hívták meg. Mitterrand a fogadáson történelmi kitérőjében emlékeztetett Nagy Péter cár 1717-es látogatására az altkor hétesztendős XV. Lajosnál, majd utalt a két ország fegyverbarátságára a két világháborúban. A francia elnök kijelentette: az új Oroszország létrejöttével Európa visszanyerte választási szabadságát. Borisz Jelcin válaszában - kerülve a történelmi hagyományokat - síkra-szállt az atomfegyverek leszereléséért, és figyelmeztetett, hogy Európa stabilitása az ő gazdasági reformjainak sikerétől függ.
Cresson kormányfő Jelcinnel találkozva bejelentette, hogy a francia kormány kétmilliárd frank értékű hitelt nyújt Oroszországnak a tél átvészeléséhez szükséges gabonafélék vásárlására. Párizs ezenkívül másfél milliárd frankos hitelt is folyósít az orosz kormánynak a legszüksége-I sebb iparcikkek vételére.
Kohl kancellár budapesti tárgyalásai
HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Antall József meghívására csütörtökön Budapestre érkezett Helmut Kohl, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja, akinek kíséretében volt Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter is. A német kormányfő és vendéglátója a nap folyamán aláírta a tíz évre szóló német-magyar alap-szerződést.
A Kossuth téri ünnepélyes fogadtatás után Helmut Kohl négy-szemközti beszélgetést folytatott Antall Józseffel, majd ezután került sor a két delegáció eszmecseréjére. Ezután az Országgyűlés kupolatermében Antall József miniszterelnök, Helmut Kohl kancellár, Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter és Hans-Diet-rich Genscher külügyminiszter aláírták a kétoldalú kapcsolatok szempontjából fontos alapszerződést, amely a „Szerződés a baráti együttműködésről és az európai partner-
ségről” címet viseli. Leszögezi, hogy a két ország szoros baráti együttműködésre és az emberi jogokat a jogállamiság alapelvét tiszteletben tartó Európa megteremtésére
törekszik a nemzetközi jog, az ENSZ alapokmánya, a helsinki záró-dokumentum, valamint a párizsi charta szellemében. Németország a szerződésben kimondja, hogy támogatja hazánk szándékát, hogy csatlakozzék az Európai Közösségekhez, mihelyt megteremtődnek annak politikai és gazdasági feltételei.
Az alapszerződésben nagy hangsúlyt kapnak a gazdasági kérdések is. Németország kifejezi készségét, hogy segíti Magyarországot a fejlett szociális piacgazdaság megteremtésében. Ennek érdekében támogatni kívánja a magyar és német vállalatok kapcsolatainak fejlesztését, a beruházásokat s a tőkebefektetést. A szerződés mindkét fél teljes egyetértésével rögzíti a nemzeti kisebbségek jogait is. Kimondja, mindenki maga határoz arról, hogy nemzetiségnek vall-ja-e magát, s ez számára semmilyen körülmények között nem jelenthet hátrányt.
(Folytatás a 3. oldalon.)
KI TÖRHET MA EGYEDURALOMRA?
Az olajozottan működő demokráciákban megszokott, hogy kormány és ellenzék az ország tönkretételével vádolják egymást. Nálunk az volna bölcs, ha önmérséklettel visszafognánk a hangerőt. (Krómer István: Ha visszafognánk a hangerőt... - 6. oldal)
NINCS JOGUNK ÍTÉLKEZNI
A kommunista rendszer tönkretette a családom életét, az én ifjúságomat, és ami ennél fontosabb, tönkretette a hazámat, mindazonáltal ne az öklünket, hanem a fejünket emeljük fel. (Győrffy László interjúja Beke Katával a 7. oldalon)
AKI KÁRT OKOZ,
AZ FIZESSEN
Nem az útalapról, hanem egy „közlekedési alapról” kellene törvényt alkotni, amely rendelkezne a vasútra, a vízi közlekedésre, a tömegközlekedésre, a közlekedés-rendészetre és a kapcsolatos környezetvédelemre fordítandó állami pénzekről is. (Bethlenfalvy Gábor interjúja a Levegő Munkacsoport egyik vezetőjével - 11. oldal)
EGÉR EGÉSZSÉGE
Csupán a „kivédhetetlen” influenzától, valamilyen uszodai fertőzéstől tart az Év edzője, egyébként biztos abban, hogy olimpiai bajnok tanítványa, Égerszegi Krisztina ismételni tud Barcelonában. (Malonyai Péter beszélgetése Kiss László úszóedzővel - 13. oldal)
ÁLLANDÓ ROVATAINK
B NEMZETKÖZI ELET 2-3. OLDAL ■ HAZAI TUDÓSÍTÁSOK
4-5. OLDAL 1 NÉZŐPONT 6. OLDAL B INTERJÚ 7. OLDAL B GAZDASÁG 9. OLDAL B KULTÚRA 10. OLDAL B KÖRNYEZET-VÉDELEM 11. OLDAL B NAPI KRÓNIKA 12. OLDAL B SPORT 13. OLDAL fl MŰSOROK 14. OLDALB VETÉLKEDŐNK HELYES VÁLASZAI, INFORMÁCIÓK.. RENDŐRSÉGI HÍREK ló. OLDAL
Vizsgálják meg az EK szakértői a dunai vízlépcsőrendszer problémáját
Alexander Dubcek és Szabad György megbeszélései
(Munkatársunktól)
A cseh-szlovák-magyar viszony jövőjét befolyásoló tényezők közé tartozik a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer örökségének a rendezése, mint azt Alexander Dubcek csütörtöki sajtóértekezlete is megerősítette. A Cseh és Szlovák Szövetségi Gyűlés elnöke által vezetett parlamenti delegáció a nap folyamán találkozott a Szabad György, az Országgyűlés elnöke vezette küldöttséggel, valamint Göncz Árpád köztársasági elnök is fogadta Dubceket.
A tárgyalásokról kiadott tájékoztatót, valamint a sajtóértekezleten elhangzottakat összevetve kirajzolódik, hogy a két fél álláspontja változatlanul lényegi kérdésekben tér el egymástól a dunai vízi erőmű ügyében. Dubcek ugyanakkor megemlítette, tárgyalásai alapján úgy látja: immár a magyar fél is kész arra, hogy az Európai Közösségek műszaki-tudományos szakértői segítségét kérje. S még ebben a hónapban újból összeülnek a magyar, valamint a cseh és szlovák parlament környezetvédelmi bizottságai, felújítván a tárgyalásokat.
Dubcek megismételte a cseh és szlovák kormány azon álláspontját, amely szerint elfogadhatatlan a magyar kérés a bősi vízi erőmű építési munká-
latainak leállítására. Ugyanakkor kijelentette, hogy amennyiben a magyar felkérés is megtörténik, úgy az EK szakértői fél éven belül előterjeszthetnék megoldási javaslataikat. (A tárgyalásokon Szabad György is kitért arra, hogy mivel a politikai szinteken összeütközésekre került sor, így június 30-ig a két ország, valamint az EK elfogulatlan szakértőiből álló bizottságnak kellene vizsgálatot folytatnia, s a határidőre eredményeket felmutatnia.)
A csehszlovák parlament elnöke szerint a vizsgálódásnak három kérdéskörre kell koncentrálódnia: az egyik a vízlépcsőrendszer egészének a koncepciója. A másik a régi Duna-meder problémája, kiindulva abból: logikus, hogy az országhatárnak változatlannak kell maradnia. A harmadik pedig -mint Dubcek hangoztatta - a 95 százalékban csehszlovák területen lévő bősi erőmű, amelyet egy éven belül be lehet fejezni. Dubcek érzékeltette, hogy a szakértői vizsgálatok megindulása nem kötődhet feltételekhez, s az elemzéseknek ez utóbbi témakörben az lenne a feladatuk, hogy segítsenek a lehető legkisebbre korlátozni az ökológiai, gazdasági és hajózási kihatásokat. Megállapítása szerint a környezetvédők különféle, egymásnak ellentmondó hipotéziseit a gyakorlatnak kell igazolnia. Diplomatikusan felvetette, hogy miközben Prága már tavaly kérte az EK segítségét, a magyar
fél ezt még nem tette meg, így a kérdés megoldása késedelmet szenved. Visszatérőleg hangoztatta azonban, hogy szakmai segítséggel és a kölcsönös jóakarat megléte mellett lehetséges a megoldás.
A parlamenti megbeszéléseken Rótt Nándor, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának elnöke hangsúlyozta: rendkívül kedvezőtlenül érintené a kérdés megoldását, ha a tudományos vizsgálatokat megelőzően visszafordíthatatlan munkálatok folynának. Marié Kaplanova, a Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarája külügyi bizottságának tagja pedig kifejtette: felkészültek az építkezés felfüggesztésére, amennyiben bebizonyosodik az ökológiai károsodás. De felszólította a magyar felet: hagyjon fel követelésével az építkezések leállítását illetően. Szabad ■György végül bejelentette: még a nap folyamán a kormányához fordul, hogy a kabinet fontolja meg egy februári határnap kitűzését, amikor megkezdődhetnének az egyeztetések a tudományos vizsgálatok konkrét előkészítésére. Ugyanezen a napon pedig felfüggesztenék a Duna medrében folyó összes munkálatokat. Reményét fejezte ki, hogy tárgyalópartnerei is hasonló felhívással fordulnak kormányukhoz - erre azonban Alexander Dubcek kitérő választ adott.
(lambert)
(A parlamenti képviselők javaslatáról információnk az 5. oldalon)
5SS